Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 19. Nyíregyháza könyvtárai Talán hihetetlen: százezres megyeszékhelyünk könyvtá­ri hálózata a legutóbbi sta­tisztika szerint kétszázezer olvasót tart számon, — azaz, úgy tűnik, mintha minden nyíregyházi lakos évente két­szer megjelenne a könyvtá­rakban. így van-e ez való­jában? Természetesen nincs, sőt, igen sok még a tenni­való, hogy mindazokat, akik nem ismerik a jó könyv, az olvasás élményét, úgy is be­kapcsolják a rendszeresen olvasók táborába, hogy nép­szerűsítik a könyvtárak szol­gáltatásait, vagy egyáltalán hírt adnak létezésükről. Mert ki gondolná, hogy Nyíregyházán több mint 40 könyvtár működik? A közel 6300 kötetes orosi, vagy 6200- as városmajori mellett per­sze olyanok is vannak, mint Szarvasszigeten 722, Sulyán- bokorban 730, Kőlaposon 530 kötetes könyvtárak. Manap­ság nem egy diák büszkél­kedhet már azzal, hogy sa­ját kis házi könyvtárának készlete felülmúlja például a Vécsey köz 27. szám alatti 267 kötetes letéti könyvtár állományát, vagy a bokorta­nyai könyvtárak 6—700-as készletét. E könyvtáraknak azonban van egy hallatlan nagy elő­nyük a házikönyvtárakéval szemben, mégpedig az, hogy a készlet az igények szerint cserélhető, az állomány gyor­san forgatható. így aztán nem meglepő a statisztikai adat; megyeszékhelyünkön átlagosan minden lakos — csecsemőtől az aggastyánig — évente kétszer jut el a nyil­vános könyvtárakba új kö­teteket cserélni. Ám, mint minden statisztika, ez is csalóka. Szépíti az adatokat első­sorban az, hogy a városi könyvtár hók- és letéti há­lózatának egy része az isko­lai könyvtárakban található, s a gyermekeknek olykor Fiatal házasoknak, pályakezdőknek Lakinegyed - holland mintára Újabb ifjúsági lakótelep építését tervezik Nyíregyházán — hallottuk a városi főépítésztől —, az orosi Kezdő utca és a 41. számú fő közlekedési út mentén lesznek az új házak. Ebben a térségben mintegy 1200 otthon épülhet fiatal há­zasoknak és egyedülállóknak. Ezzel is a magánerős lakásépítést kívánják elősegíteni. A kijelölt telkeket közművesítik, törpe szennyvíztisztító telep is épül a térségben. Óvoda, iskola, orvosi rendelő a közel­jövőben nem épül a telepen, de a vonzáskörzetben megta­lálhatók ezek az alapfokú közintézmények. A tervezésnél a szakemberek a holland „Woonerf”-övezetek kialakítását vet­ték figyelembe. így hangulatos, zöldövezettel is ellátott, rövid utcák épülhetnek az említett területen. Az elképzelések szerint a lakótelepen háromszáz, két-há- rom szintes, telkes lakás épül. Hétszáz tetőtér-beépítéses la­kást is ide képzeltek a tervezők. Több mint kétszáz egy­szintes, hagyományos családi ház építésére is lehetőség nyí­lik a Kezdő utcán, illetve annak térségében. Klubkönyytár Jósavárosban Barkácskör, tárlat, hegedű Pezsgett az élet a télen a jósavárosi klubkönyvtárban. Nagy volt például az érdek­lődés a modellező szakkör iránt, s a hidegebb hónapok­ban számos apró repülőgép és hajó került ki az ügyes kezű barkácsolók keze alól. Közkedvelt a hét végi ját­szóház, s jó kapcsolatokat épített ki a klubkönyvtár né­ptánccsoportja a környék is­koláival, az ott működő ha­gyományőrző szakkörökkel. A felnőttek javát szolgálta a szabó-varró tanfolyam, melynek résztvevői munkái­kat kiállításon mutatták be, de sikert aratott az AMFO­RA kereskedelmi vállalat és a Hollóházi Porcelángyár kö­zös tárlata is, amin mintegy kétszáz szép üveget, porce­lánt nézhettek meg a látoga­tók. Az egyre sikeresebben mű­ködő klub szép terveket is melenget. Hegedűoktatás be­indításán gondolkoznak, hogy a lakótelepi gyerekeknek ne kelljen a városközpontba jár­niuk, ha muzsikálásra akar­ják adni a fejüket. Hévízgyörki asszony a nyíregyházi piacon. (Cs. Cs.) szinte „kötelező” a könyv­tárlátogatás, ha egy-egy elő­írt olvasmányt másképp nem szerezhetnek be. Könyvtára­inkban jól képzett szakem­berek serege szorgoskodik azért, hogy ezek közül a gye­rekek közül a jövő rendsze­res olvasóit kinevelje, egy- egy író-olvasó találkozó, rajzpályázat alkalmával ön­álló alkotásra is késztesse őket. Nyíregyháza könyvtárhá­lózata a megyei könyvtár átadása óta megnyugtató helyzetbe került — már ami az irányítást és a központi elhelyezést illeti — bár ki­sebb szervezeti, adminisztrá­ciós problémák olykor aka­dályozzák az eredményesebb munkát. Sokkal nehezebb azoknak a fiókkönyvtáraknak a helyzete, melyeknek fő-, vagy részfoglalkozású, eset­leg tiszteletdíjas könyvtáro­sai vállalkoznak a könyv megszerettetésére. Több he­lyen jelent gondot, hogy az épületek elhanyagoltak, nem fűthetők, vagy szükséglakás­ban működnek. Számos gondjuk ellenére a könyvtá­rosok igyekeznek a legmaga­sabb szintű szolgáltatásokra. A Nyíregyházi Városi Ta­nács V. B. a közelmúltban számos feladatot határozott meg a könyvek, az olvasás további népszerűsítéséért. Ebből most csupán egyet emelünk ki; igyekeznek meg­oldani, hogy a hét végén, il­letve az egyre több szabad időben még közelebb vigyék az olvasnivalót a leendő könyvbarátokhoz, (be) CSÍPŐS PAPRIKÁVAL Ízesítik Itt a Boszorkány- kolbász A szegedi szalámigyár és húskombinát szakembereinek újításai nyomán az utóbbi esztendőben hét és fél millió forint nyereséget könyvelhe­tett el, és több új termékkel is bővíthette gyártmányainak választékát. A közelmúltban megkezdték a legutóbbi BNV nagydíját elhódító „Boszor­kánykolbász” nagyüzemi gyártását. A szegedi csípős őrölt paprikával ízesített, vá­kuumfóliába csomagolt felvá­gottat hamarosan az ország más vidékére is szállítják: a minták alapján külföldön is érdeklődnek iránta, ezzel az ugyancsak újdonságnak szá­mító „Fesztivál”, valamint a makói „Maros” kolbászokkal együtt az idén több mint másfél ezer tonna száraz kol­bász kerül ki a gyártól, a jó­val nagyobb mennyiségben gyártott hagyományos, pap­rikás és csípős szalámi mel­lett. Szintén új termék a — tájjellegű ízesítéssel készülő — mustáros tápéi kenőmá­jas, a paradicsommal ízesí­tett szegedi húskrém, vala­mint a Dorozsmai Nyelves elnevezésű, formában főtt rakott nyelv. Velük már het­ven fölé emelkedett a szalá­migyár és húskombinát hen­tesáruinak választéka. Tiszavasvári központjában új műtermet nyitott a Fényké pész és Műanyagipari Szövetkezet, amelynek ez a 22. szol gáltató egysége. A nagy településen eddig a szövetkezetne! nem volt műterme, most az új szoláltatóház teremtett le hetőséget a színvonalas szolgáltatásra. (Bagi Zoltán felvé tele) Hűhelysor a múzeumfaluban A pipakészíti cégére A Sóstói Múzeumfaluban a napokban rakták le az alap­kövét annak a műhely sor- najc, amely társadalmi össze­fogással épül. A nyolc mű­helyben népi iparművészek, kihalófélben lévő szakmák talán utolsó képviselői ütik fel tanyájukat. A szakszerű­en berendezett, korhű mű­helyekben lehetőséget kap­nak a folyamatos munkához. A múzeumfalu látogatói is jól járnak, hiszen a meste­rek a közönség előtt dolgoz­nak majd és néha bemuta­tókat is rendeznek. Csizmadiák, szíjgyártók, kalaposok, pipakészítők, fa­zekasok, takácsok, fafaragók és kovácsok veszik birtokuk­ba a műhelysort, a terv sze­rint már ez év őszén. Cégér is lesz valamennyi műhely bejáratánál. A bőrművesek bejárata felett Valószínű egy rámás csizmát lenget majd a szél, a famunkások kiraka­tában egy szép mívű kis hor­dó lesz. Bizonyára leghango­sabb lesz a kovácsműhely, amely valamennyi kellékével a régi falusi kovácsműhelyek hangulatát idézi majd. Az építkezést, illetve a tár­sadalmi munkát a Népmű­vészeti Egyesület Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete szervezi és irányítja. Az építkezéshez szükséges anya­got a megyei tanács pénzé­ből vették meg. Már műkö­dik műhely a múzeumfalu­ban, így az Országos Köz- művelődési Tanács műhely­bővítés címén 300 ezer fo­rintot adott az építkezéshez. A kivitelezést társadalmi munkával bonyolítják le. Elsősorban a népi iparmű­vészek, a szocialista brigá­dok és a KISZ-esek társadal­mi munkájára számítanak. Már ezen a szombaton és a következő szombaton is fel­vonulnak a Kelet-magyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat és a Szabolcs-Szat- már megyei Építő- és Szerelő Vállalat munkásai. Az utób­bi vállalat gépekkel is segíti az építkezést. A Szabolcs Cipőgyár. a Nyíregyházi Konzervgyár, a Hajtóművek és Festőberen­dezések nyíregyházi gyára és az erdőgazdaság hagyomány tisztelő brigádjai is aktival segítik a műhelysor építéséi de több hét végén a tisza dobi gyermekváros szak munkástanulói is bekapcso lódnak a munkálatokba. A későbbi években bőv\ tik a műhelysort. Mézeska lácsosok, rézművesek, kötél verők csatlakoznak a má felsorolt szakmákhoz. Sőt az is tervezik, hogy létrehozna egy „főzőműhelyt”, vagyi egy olyan konyhát, amely ben alkalmanként régi, táj jellegű ételeket készítene! A műhelysor bizonyára mé több látogatót vonz majd múzeumfaluba. , ín. l.N közérzet B öngészem a nagyha­lászt Petőfi Ter­melőszövetkezet mérlegeredményét. A szö­veges részben van egy ki­tétel, miszerint: a dolgo­zók közérzete jó, elégedet­tek. Mitől, miért? Az, hogy a termelőszövetkezet az elmúlt évi gazdálkodás után 11,5 millió nyeresé­get könyvelt el, csak rész­ben magyarázat. Inkább lehet fokmérője a jó köz érzetnek a napszám ala kulása. Évekkel korábban történt, hogy nagyhalászi tsz-tagok mondták: „Kicsi a napszám, nem megy a munka”. Most egyik évről a másikra 16 forinttal nőtt az egy tízórás nap munka­díja, más szóval áz előző két év átlagához viszo­nyítva az éves jövedelem személyenként 4387 fo­rinttal növekedett. Az sem lebecsülendő, hogy az ipa­ri termelés 40 nőnek adott biztos és állandó munkát, aztán harmínicketten vol­tak üdülni, tizenhármán jártak belföldi és külföl­di tanulmányúton, ötven­egyen vettek részt tovább­képzésen, szaktanfolya­mon. Volt még más is, ami a jó közérzetet for­málta, de ha nem lett volna, ez is elég. (s.) Mackó helyett Brumi Tejipari cserebere A választékbővítés érdeké- illetve Túró Rudit, viszont ben a hazai tejipari vállala- Borsodból érkezik a trappis­tok között élénk áruforgalom alakult ki. Mit adunk, mit kapunk — kérdeztük Üski Jánostól, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat kereskedel­mi vezetőjétől. Valamennyi tejipari vállá­rát ellátja az alaptermékek­kel (tejjel, kakaóval, túró­val) a gondjaira bízott kör­nyék lakóit, azonban vannak olyan termékek, amelyekkel az illető megyebeli gyár az egész országot ellátja. Pél­dául ilyen árucikk a Máté­szalkán előállított, s igen jö­vedelmező Túró Rudi. Jelenleg a Szabolcs me­gyei Tejipari Vállalat legna­gyobb partnere a Borsod és a Hajdú megyei Tejipari Vállalat. Például Hajdú Sza­bolcstól kap 20 dekagrammos vajat és Túró Rudit, s mi csokoládés tejet, joghurtot, extra joghurtot, kefirt, va­lamint mazsolás-vaníliás ta sajt és a habosított krém­túró, Pestről pedig (sajnos kevés) eper- és megy ízesí­tésű joghurt, a 40 nap szava­tossági idejű tartós tej, to­vábbá a rendkívül kedvelt kávétejszín. Mindhárom megyébe na­ponta indul áruszállító járat. Pécsről hetente egy járat hoz szeletelt sajtot és 6 mázsa Margaréta vajat, bár ez utób­bit hamarosan megyénkben is gyártják. — A különleges technoló­giával készülő, minőségi ká­rosodás nélkül 6—8 napig tá­rolható, kellemes ízű Marga­réta vaj gyártásához szüksé­ges gépsorokat a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat is beszerezte — közli Üski Já­nos, sőt a próbagyártás már folyik, ezért hamarosan nem lesz hiánycikk. A vállalat becslése szerint megyénkben hetente 2,5—3 tonna eladású­krémtúrót kapunk Debrecen- ra számíthatnak. bői, Miskolcra és Budapestre Szabolcs küld szendvicsvajat, A tárgyalóteremből Gyermekkora óta ismerte Ba­ráti! Bélát Csinovszki József 33 éves nyírpazonyi darus bár nem tartoztak egymás baráti köréhez, azonban nézeteltérésük sem volt soha. November 30-án Csinovszki munka után Nyíregyházán meg­ivott egy felest, s otthon, a pa- zonyi kocsmában másik kettővel folytatta. Ott volt a kocsmában részegen Csinovszki bátyja, Ist­ván is, és egy ismerősével re- xezett. Csinovszki István szóvál­tásba keveredett Baráth Bélával, aki ugyancsak biliárdozni akart. Csinovszki József ekkor rászólt Baráthra, hagyja a bátyját ját­szani, majd ha befejezték a partit, ők is játszhatnak. Csinovszki és az ugyancsak it­tas, erős testalkatú Baráth kö­zött vita keletkezett, s kölcsönö­sen kijelentették, hogy nem fél­nek a másiktól. Záróra után kint folytatták a Kést rántottak a cimborák vitát, végül a társaság egy ré- ‘sze elinduLt hazafelé Csinovszki Istvánnal. Menet közben a Csi­novszki Józsefék Béke utca 26. számú háza elé értek, és Csi­novszki bement, nem hozta-e haza az öccse a kocsmából a táskáját. Csinovszki József lát­ta, hogy a bátyjának vérzik az arca, sérülések vannak a .szeme alján is ő pedig mondta, hogy Baráth verte meg. — Jönnek utánunk Baráthék — tette hozzá, mire az öccs kony­hakést vett magához, azzal kí­sérte ki bátyját, öt perc eltel­tével megjött Baráth is. — Na most ,,lerendezünk” — mondta Csinovszki József Ba- ráthnak, ő azonban kijelentette, hogy nem fél. Sértegették egy­mást, s közben Csinovszki József Baráthoz ugrott, és megszúrta. Baráth is kést rántott, de Csi­novszki elkapta a csuklóját, le- teperte, s eltörte a Baráth késé­nek pengéjét. Baráth ekkor me­nekülni kezdett és a Szabadság utca felé haladt. Csinovszki ro­hant utána, s Baráth — a vér- veszteség következtében — csak az útkereszteződésig ért, ott ősz - szeesett, Csinovszki pedig rug­dosta, csak a Bakti kérlelésére hagyta abba. Baráthtot mentő szállította a kórházba, műtétet hajtottak vég­re, majd újabbat de december; 3-án meghalt. Hét sérülése kö­zül a hasszúrás volt a legsúlyo­sabb, ez okozta végül a halálát. Az ügy tárgyalásán Csinovszki csak az utolsó szó jogán ismer­te el, hogy késsel ment ki a ka­puhoz Baráthék jöttének hírére. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Csi- novszkit emberölés miatt tíz év börtönre büntette és nyolc évre eltiltotta a közügyektől. Az íté­let nem jogerős. T. S. — A partnereinkkel szer­ződésbe foglalj lük áruigé­nyünket — folytatja Barzó Jánosné áruforgalmi előadó. — Egyébként a határ menti árucsere-forgalom keretében a miskoki gyár közreműkö­désével Csehszlovákiából nagy mennyiségű, elsősorban ömlesztet sajtot kapunk. Újdonság, hogy Budapest­ről hamarosan új csomago­lásban, téglalap alakú do­bozban érkezik a közkedvelt Mackó sajt Brumi néven. A sajt minősége, Összetétele nem változik. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat to­vábbra is nagy mennyiségű tejport gyárt. Annak nagy részét a sütő­üzemek, a csokoládégyárak és a lakosság használja fel. De a gyárból tekintélyes mennyiségű, állati és növé­nyi zsiradékkal dúsított tej­por is kikerül, melyhez kü­lönböző vitaminokat, ásványi sókat keverve értékes állati takarmány nyerhető. (cselény;)

Next

/
Thumbnails
Contents