Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 16. A Kelet-Magyarország 1983. február 9-i számában a vásárosnaményi oldalon felvetett problémákra az alábbiak szerint válaszolok: „Vá- radi Mihályné sok öröme és gondja mellett panaszként említi meg, hogy csirkeaprólékot ritkán lehet kapni. Ebben igaza van, viszont a húsellátással említett problémái már nem fedik a valóságot. Ezt az alábbi számokkal támasztom alá: 1981. IV. negyedévében 322 mázsa tőkehúst forgalmaztunk 1982. IV negyedévében pedig 464 q-t. A jelentős mennyiségű saját vágású sertéseket csütörtöki napon hoztuk forgalomba, így tehát hetente 3 alkalommal volt szállítás az egységekbe. Ezen túlmenően 1982. október 1-gyel nyílt meg a kiskereskedelmi vállalat húsMárcius 1-től három új utcanév szerepel a város térképén. A Kossuth Lajos utcát és a Mező Imre utat ösz- szekötő rész a Beregköz elnevezést kapta. Egy új utcát nyitnak a Táncsics, Bocskai, Dózsa és Búzakalász utcák közötti részen, ahol a kertek helyén 32 építési telket alakítanak ki. Az utca neve: Naményi Pátens. Ezzel emlékeznek II. Rákóczi Ferencnek 1703. július 18-án a naményi táborból kiadott nyílt levelére, amelyet a vármeA társadalmi munkáról is tárgyalt a múlt héten a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az értékelés mellett hadd emeljünk ki egy részt: nem lehetett volna eredményeket elérni akkor, ha a lakosság mozgósításában nem vesznek részt a Kondicionálóterem A gimnáziumiban hosz- szas előkészületek után megkezdik egy kondicionálóterem építését. A tanulók az almaszedésből is felajánlották keresetük egy részét, bontott anyagokat használnak fel, de nagyarányú társadalmi munka is szükséges ahhoz, hogy a terem rövidesen elkészüljön. A kondicionálóterembe az erőfejlesztő gyakorlatokhoz szükséges sporteszközöket szerelik be, amelyeket elsősorban a gimnázium tanulói használnak majd, de lehetővé teszik egy súlyemelő-szakosztály létrehozását is. Ebben már a felnőttek, a Vörös Meteor Sportegyesület támogatására és részvételére is számítanak. boltja, mely 107 mázsa tőkehúst forgalmazott a IV. negyedévben. összesen 1982. IV. negyedévében tehát 571 mázsa tőkehús került forgalomba, 77 százalékkal több mint 1981. hasonló időszakában. Saját tapasztalatom, s a számok alapján is kijelenthetem, hogy 1982. II. félévétől a húsellátás jó volt, sokszor még kínálati pozícióba is kerültünk. Hogy ez még jobb legyen, közös boltot kívánunk nyitni a húsipari vállalattal, de ehhez szeretnénk partnerként megnyerni a HUNNIACOOP kisvárdai baromfi-feldolgozója közreműködését is.” Gergely Ferenc ig. elnök gyékhez intézett, s a nemesség csatlakozását kérte a szabadságharchoz. A Kossuth utcából nyílik és az ÉRDÉRT 21. számú telepéig tart a Szeszfőzde utca, amelynek a nevét megváltoztatták, ezután Vammala nevét viseli. Ezzel arra a finn városra emlékeznek, amellyel a múlt évben vette fel a kapcsolatot a város, a két kórus kölcsönösen fellépett egymásnál. A finn vendégek legközelebb 1984-ben látogatnak el V ásárosnamény ba. Hazafias Népfront körzeti bizottságai. Ä központi részen Sándor Antal, a Tisza túloldalán Bakó Béla, míg a vitkai városrészben Váradi István irányításával dolgoztak az utcák virágosításában, a parkosításban, ültettek fákat. Látszólag nem nagy dolog, ha valaki rendben tartja portáját, ügyel az előtte lévő rendre és tisztaságra is. Faluhelyen valamikor szép hagyomány volt, hogy vasárnapra ki-ki a maga portája előtt az utcát is felseperte. Azonban a városi rang elnyerése egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindez már csak a tanács költségvetési üzemére tartozik. Az itt lakók tesznek érte, hogy a városban megforduló idegen is szívesen nézzen körül, lássa a virágoskerteket, vegye észre a társadalmi munkában épült járdákat, az összefogás megannyi apró, ám bizonyító erejű jelét. Dicséretet érdemelnek ezért azok, akik szervezték és szervezik ezután is nagy ügybuzgalommal a társadalmi munkát, s akik az első hívó szóra szerszámot fognak, mert magukénak érzik szűkebb hazájukat, s ha kell, figyelmeztetik az erről megfeledkezőt — mindannyiunk hasznára. Csonka Sándor, a Volán kirendeltségének 52 éves raktárosa így vall: — Nekem már azért is jó ez a város, mert itt a munkahelyem. Pedig nem régóta vagyok naményi, hiszen Ján- don laktunk, csak három éve költöztünk be, a Kossuth utcába. Nem mondom, ha valamikor olyan jó lett volna a buszközlekedés, mint mostanában, akkor talán soha be nem költözünk. Akkor talán egy Trabantot sem kellett volna venni, amivel bejárjak. Jobb a városban lakni... lyiségek rendben tartása okoz sok gondot. Nekünk az is bajunk, hogy a Bereg kissé kiesik a központból, néha nehezen tér be ide a vendég. Korábban a Csipke étteremnek, vagy a Szőlőskertnek kialakult köre, törzsvendégei voltak. Nálunk még kevésbé tapasztalható ugyanez. Pedig próbáljuk a vendégeket ide- szöktatni, a fiatalokat csütörtökönként diszkó várja, az étteremben a népi zenekar, a presszóban a beatzenekar igyekszik jó hangulatot teremteni. Vasárnapi ebéd — Tizenhárom éve dolgozom ebben a városban, s a változást legjobban éppen az ipar fejlődésén tudom lemérni. Nemcsak annyi történt, hogy munkahelyet adtak az üzemek az itt élőknek, a környékről bejáróknak, hanem ez szoros kölcsönhatást is alakított ki. A szakemberek letelepítésére házakat építettek az üzemek. Társadalmi munkával segítjük a város gyarapítását. A mi gyárunknak köszönheti többek között Vásárosnamény, hogy sikerült a gázvezeték megcsapolása, a hálózat kiépítése. Tudom, hogy ehhez közösen kell tenni, azonban aki itt dolgozik, az mind akar is, nemcsak az igényeket sorolja. — Könnyű lenne azzal folytatnom, hogy a kereskedelmi ellátást szidjam, mert az igényekhez képest elmaradt kissé. Azonban látom az új boltokat, tudom, hogy indul az ABC-áruház építése, egyáltalán, sokkal jobb az ellátás, mint néhány évvel ezelőtt. S ezt észre kell vennie annak, aki egy kicsit is elgondolkodik a változásokon. Nemcsak beszélnek róla... — A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy nemcsak beszélni kell arról, milyennek látom a várost, hanem még több összefogással részt vesznek az építésében. A meleg vizű fürdő építésének magam is örülök, természetes, hogy részt veszünk a társadalmi munkában, hiszen magunknak, a gyerekeinknek építjük. Látom azt, hogy több a műszaki, nagyobb az érdeklődés a művelődési ház rendezvényei iránt. Színházba, hangversenyre járnak az emberek, kitágul a látóhatár. — Mint a lakáselosztó társadalmi bizottság titkára, azzal is tisztában vagyok, hogy vannak gondok, de vallom, hogy ezen csak közös erővel lehet változtatni. S én nagyon örülök annak, hogy Vásárosnamény nevét egyre többen megismerik az országban, tudják hol van, miről nevezetes. I SZOMBATON Ifjúsági nap A múlt hét végén körzeti rendezvényekkel, most szombaton pedig a város és járás valamennyi részének képviselőivel szervezik meg az ifjúsági napot. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei minden évben több száz fiatalt mozgósítanak. Ezúttal március 11-én Pusztadoboson a Tiszán inneni rész, míg 12- én Gulácson a beregi rész fiataljai adtak találkozót egymásnak. Vetélkedtek egymással a KlSZ-alapszervezetek a három tavasz nyomában, a fiúknak és lányoknak kispályás labdarúgókupát hirdettek, este az amatőr művészeti együttesek tartottak bemutatót. Ezeken a rendezvényeken 5—500 fiatal vett részt. Most szombaton viszont ezren felül várnak résztvevőket a művelődési ház melletti jubileumi parkba. A Három tavasz nyomóban vetélkedő városi-járási döntői mellett könyvvásár, filmbemutató színesíti a programot, lebonyolítják a kispályás labdarúgókupa döntőit. Az ifjúsági nagygyűlésen az ünnepi köszöntő utón a legjobban dolgozó fiatalok kitüntetésére is sor kerül, majd kulturális gálaműsorral köszöntik az ünnepeket. A menetdalversenyen is több százan vesznek részt. A sort — már hagyományosan — ifjúsági bállal zárják. A dolgozó fiataloknak hirdetett Nekem szülőhazám vetélkedő városi-járási döntőjét március 26-án tartják. Egy áruház hőskorából Huszonkilenc évvel ezelőtt nagy napra virradt Vásárosnamény apraja-nagyja. Az országban az elsők között megnyílt Namény szövetkezeti ruházati áruháza. A községből és környékéről jöttek gyalog, jöttek kerékpárral, jöttek szekéren, jöttek motorral — megnézni mily nagy dologra képes az összefogás. Vásárolni jöttek, gyönyörködtek kirakatában, mely az akkori divat szerinti szebbnél szebb árukkal kápráztatta, csábította bámulóit, késztette zseb benyúlásra vásárlóit. — Kérek egy surgyét — mondta egy pödört bajszú, surcos férfi, miközben hosz- szú pipáját a kezében szorongatta. vikszos csizmája alatt recsegett a frissen olajozott padlódeszka. Ravaszkás szemével pedig mustrálgatta i az addig sohasem látott áruI tömeget — Mi az a surgyé? — néztek össze a fiatalabb kereskedők. Aztán hamar kiderült: szalmazsákot kér a vevő. Kapta, s miután a fla- nellruhás felesége a nyakába kötött kendőből fizetett — vitték a surgyét. Azóta a surgyét meg egyebeket több safiz, ezer hazai, keleti és nyugati áru váltotta fel. Akkoriban a naményi ruházati áruház évi 17—18 millió forint értékű áruforgalma a földmúvesszövetkezet bevételének negyedrészét adta. Ma a 68 millió forintnyi forgalma csak néhány százalékot tesz ki. Közben volt a fejlődés, volt pangás, volt eső, volt napsütés, nőttek, változtak az igények, bővült a kínálat. Az áruházat ma már messziről: Mátészalkáról, Fehérgyarmatról és máshonnan is sokan felkeresik. Élő példával hirdeti az összefogás szép jelképét. (cselényi) Az oldalt összeállította: Lányi Botond 1CSK m m orszá| VASfiROSNAMENYBAN Válasz az ÁFÉSZ-től Több hús a boltokban Naményi Pátens, Vammala Új utcanevek sz Az ajándékbolt nemcsak színfolt a városközpontban, hanem gazdag választékával hozzájárul az ellátás javításához is. (Elek Emil felvétele) HÁROM EMBER, HÁROMFÉLE, DE MÉGIS AZONOS HULLÁMHOSSZON LÉVŐ VÉLEMÉNY. A KÉRDÉS UGYANAZ VOLT MINDENKIHEZ: MILYENNEK LÁTJA A VAROST, MIT VAR TŐLE, MIT KAPOTT EDDIG. AZ EGYÉNI VÉLEMÉNYBEN BENNE VAN A MUNKAHELYNEK, AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEKNEK A HATÁSA IS. ILYENNEK LÁTOM Mit ad a város? Dicséretet érdemelnek — Persze az is igaz, hogy. jobb a városban lakni. A feleségem tudja igazán, aki a bevásárlásokat végzi, mértén Namény belső életét kevésbé ismerem. Azzal, amit látok, elégedett vagyok. Czomba JóSief, a Bereg Hotel vezetőhelyettese a vendéglátóipari szakember véleményéit fejti ki: — Őszintén szólva, a viselkedésen még nehezen lehet észrevenni a városi magatartást. Bizony ráférne nagyobb kulturáltság a vendégek egy részére. Törnek, zúznak sokszor, különösen a mellékhea Beregben — Van egy rész, ahol viszont látok változást. A szombat-vasárnapi étkezéskor észrevehető, hogy vannak néhányon, akik szakítanak a hagyományokkal,1 neht° főznek otthon, hanem időnként eljönnek az étterembe, megkóstolják a mi főztünket. A vendégek ide .szoktatása érdekében adunk ilyenkor húsz százalék kedvezményt. Balogh Béla, a forgácslapgyár párttitkára ugyan néma város lakója, Kisvarsányban él, de beosztása, munkaköre révén ezer szállal kapcsolódik a városhoz, ö így fogalmaz: Köztudott, hogy az óvodás és iskolás korú gyerekek között a népesség létszámarányánál nagyobb a cigány tanulók száma. Amikor élet- és munkakörülményeikkel fogialkóznak, akikor a tanácsi szerveknek az a törekvésük, hogy egyenlő eséllyel indulhassanak az életben, ezért nevelésükhöz, tanulásukhoz az átlagtól is nagyobb segítséget kapnak. A város területén minden ötödik életévét betöltött gyereket felvettek az óvodába. A 12 tankötéles korban lévő gyerek közül azonban két-három nem jár rendszeresen óvodába, pedig ennek káros hatása az iskolában jelentkezhet a nehezebb beilleszkedés révén. Az iskolába járóknál a napközi otthonos elhelyezés ad- .ná meg a lehetőséget a rendszeres tanulásra. A szülők magatartásán is változtatni kell azonban^ hogy minél többen igényeljék ezt a formát. Ugyanis jelenleg a 246 cigány tanuló közül a harmadánál valamivel több jár napközibe, sokszor a viszonylag magas térítési díjra hivatkozva nem veszik igénybe — főleg a kisegítő és a 3. számú iskoláknál — a napiközit Pedig ahhoz, hogy a 8. általánost is elvégezhessék, szükség lenne az oktatás által nyújtott támogatást minden gyereknek igénybe venni.
