Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. február 12. Napi külpolitikai kommentár A bonni célegyenes E gymást követik a vezető nyugatnémet politikusok nyilatkozatai. Ért-, hető, hisz a március 6-ra kiírt választások mezőnye az izgalmas célegyenesbe érkezett és a kampány sorsdöntő témájává lépett elő a nemcsak az NSZK-t, hanem — velünk magyarokkal együtt — a világ minden országát húsbavágóan érintő euróra- kéta-kérdés. Ami magát a finist illeti, a célszalag feltűntével erősödik a zihálás és — ahogyan ilyenkor lenni szokott — a versenyzők magaszta- lása és szidalmazása. A választókra csak úgy zúdulnak a közvélemény-kutatások nemegyszer manipulált eredményei. Jó példa erre annak a jobboldalhoz közelálló intézetnek a közleménye, amely szerint az FDP jelenleg „4,9 százaléknál tart”. Mivel öt százalék elérése esetén Genscher pártja bentmarad a parlamentben, ez pedig egyszerűen a jelenlegi koalíció országlásának meghosszabbodását jelenti, nem nehéz kitalálni, miért röppentették fel ezt a petárdát. Valójában azonban senki nem tudhatja, hogy akár a szabaddemokraták, akár a zöldek bejutnak-e a Bundestagba. Ha mindketten kiesnek, megeshet, hogy csak a két nagy párt, a CDU-CSU és az SPD között dől el a játózma. H a valóban lesznek választások — ez majdnem száz százalék, de február 16-án még az alkotmánybíróságnak hozzá kell járulnia —, akkor biztos, hogy így vagy úgy, de új korszak kezdődik az NSZK életében. Olyan új korszak, ami kihathat egész kontinensünk jövőjére. Elsősorban a rakétatelepítés miatt jogos ez a megállapítás. Kohl a reagani nullamegoldás híve, szabaddemokrata külügyminisztere, Genscher is az, de nála árnyaltabban, Strauss érdekes módon (de éppen a realizmus talajáról) „elképzelhetetlennek” tartja ezt a megoldást, Vogel, az SPD jelöltje pedig washingtoni és moszkvai útja során egyaránt világossá tette: pártja számára nem a telepítés, hanem az eredményes tárgyalás a döntő. Bárki is szakítsa át végül Bonnban a célszalagot, egy biztos: a nyugatnémet választások kimenetele jelentősen befolyásolja majd, hogy a politikai szeizmográfok érzékeny mutatói a telepítés vagy a megegyezés irányába mozdulnak el. Harmat Endre Orvossztrájk Olaszországban Eredménytelenül végződött az olasz kórházi orvosok szervezete és az egészségügyi minisztérium újabb tárgyalása és emiatt súlyosabbá vált a betegellátás gondja az olasz kórházakban. Az alorvosok és ae asszisztensek szervezete a további sztrájk mellett döntött és hasonló a főorvosok állásfoglalása is. Renato Altissimo egészségügyi miniszter ismét kijelentette, hogy a kormány semmiféle olyan béremeléshez nem fog hozzájárulni, amely meghaladná a szakszervezeti szövetséggel február 2-án kötött megállapodásit. Az orvosok ezt elfogadhatatlannak tartják, anyagi szempontból és a munkaidőre vonatkozóan egyaránt. Követelik továbbá, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kapjanak a kórházak rendelkezésére álló összeg elosztásában. Az immár második hete tartó sztrájkok következtében egyes országrészekben drámaivá vált a helyzet. Milánóban csütörtöktől egyetlen új beteget sem fogadnak a város két legnagyobb kórházában. Rómában a kórházigazgatók hirdetményben. közölték, hogy csak a folyosóra helyezett alkalmi ágyakon tudják elhelyezni az újabb pácienseket. TELEX... MADRIDI TALÁLKOZÓ Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó pénteki plenáris ülése csak néhány percig tartott. Az érdekelt küldöttségek képviselői ugyanis — a madridi találkozó történetében szokatlan módon — még a kezdés előtt megegyeztek abban, hogy mindkét oldalon eltekintenek a már feliratkozott felszólalások elmondásától. Ezt a megállapodást a plenáris ülés is jóváhagyta. Ezért a pénteki ülésen felszólalásra nem került sor, de elfogadták a találkozó jövő heti munkaprogramját. KÖZÜTI SZERENCSÉTLENSÉG GÖRÖGORSZÁGBAN Tizenhét személy meghalt és további nyolc megsérült pénteken hajnalban, amikor Athéntól 120 kilométerrel északnyugatra egy Szaloniki és a görög főváros között menetrendszerűen közlekedő autóbusz összeütközött egy svéd kamionnal. A szerencsétlenség során az autóbusz utasai közül 16-an, valamint a kamion vezetője életüket vesztették. A rendőrség feltételezi, hogy a svéd kamionvezető a kormánynál elbóbiskolt, kocsija áttért az út menetirány szerinti bal oldalára, és frontálisan összeütközött az autóbusz- szal. ARANYRABLÄS FLORIDÁBAN Két álarcos 408 kilogramm aranyat rabolt el péntekre virradóra a floridai North Miamiban egy aranyműves üzletéből. A tulajdonost fegyverrel a páncélszekrény kinyitására kényszerítették, megkötözték, majd 7—9 millió dollár értékű aranyrúddal, aranylánccal és egyéb ékszerrel kereket oldottak. Bandák az Arany-háromszögben Csempészek káberúja A kábítószercsempészet ellen küzdő amerikai szervezet szakemberei nemritkán hajolnak idegesen a meteorológiai jelentések fölé: elsősorban Délkelet-Ázsia időjárása érdekli őket A megfigyelő állomások adataiból akarják kiolvasni, mire számíthatnak az Arany-háromszögből. A Burma, Thaiföld és Laosz határainak találkozásánál fekvő területen nem csillogó nemesfémet termelnek ki, az ott honos növényi kultúra értéke azonban egyenértékű az aranyéval. A mákról van szó, amely a legtöbb kábítószer alapanyaga. Amennyiben az időjárás kedvező, s a termés jónak ígérkezik, az amerikai hatóságoknak alaposabban fel kell készülniük, hogy megakadályozzák e lelket és testet egyaránt romboló mérgező anyagok becsempészését. Idén kegyes az időjárás a titkos ültetvények birtokosai iránt: 700 tonna mákgubóra lehet számítani, száz tonnával többre a tavalyinál. Az amerikai hatóságok mégsem idegesek, a hatalmas t^fmés és a várható busás haszon ugyanis szembeállította egymással a csempészbandák vezéreit. Eddig jórészt csak a csempészek, valamint az ellenük harcoló katonai és rendőri USNÍWR Scale of miles 6 Too Az Arany-háromszög térképe. (US News and port — KS) Wordl Realakulatok küzdelméről hallottunk. Most viszont a kisebb magánhadseregeknek is tekinthető fegyvereseket is zsoldban tartó csempészvezé- rek először egymás közt szeretnék az „ügyeket” rendezni. A dzsungelek mélyén öldöklő küzdelem bontakozott ki közöttük. Sok hagyományos csempészőt „bedugult”, mivel ezeket a bandák egymás elöl lezárták. A rivazilás tavaly februárban kezdődött. Ekkor a thaiföldi hadsereg kiűzte Khuan Sat — a legnagyobb hatalmú csempészfőnököt — és háromezer fegyveresét luxus hegyi „sasfészkéből”. Khuan Sa Burmába menekült, hatalmi vákumot hagyva maga után. A kisebb bandavezérek elérkezettnek látták az időt, hogy nagyobb sápot húzza-, nak az amúgy is busásnak ígérkező haszonból. Khuan Sa természetesen nem nyugodott bele elűzetésébe, Burmába újabb zsoldosokat toborzott és így megerősödve be-betört a thaiföldi területre. A történteket bizonyítja, hogy a thaiföldi és a burmai hadsereg az üldözés során gyakran egymás országainak területére lép, ami diplomáciai feszültséghez vezet így aligha tudják összehangolni tevékenységüket, amire pedig annál is inkább szükség lenne, mert az Arany-háGserdei ösvényeken viszik a burmai határvidéken. kábítószer nyersanyagát a Rideg Sándor, az Indul a bakterház, a Sámson, a Da- ruszegri vasárnapok, A ttik- rösszívű huszár írója szegényparaszti sorban született 1903. február 12-én. Részt vett a munkásmozgalomban, több ízben börtönbüntetést szenvedett. Első elbeszélései a Népszavában jelentek meg. Elbeszélései, később regényei is többnyire az uradalmi cselédség , a szegényparasztság sorsát ábrázolják. Hősei szem- beszállnak a nyomorító hatalommal, fellázadnak; jellemük hajlí thatatlan, akár a népmesék hőseié. Aki személyesen bár csak egyszer is hallotta Rideg Sándort, tudja, hogy őmaga is éppen ilyen volt: kéményszavú, de emberséges. Szatíra és népmeséi fantázia, groteszk és realitás olvad különös zama- tú egységgé életművében. Most lenne 80 éves. Az alábbi részlet talán legismertebb regényéből való. A furfangos pásztorfiú, Regős Bendegúz álmát meséli el, aki éppen a szomszéd baktertől, Konc bácsitól tér haza. Múl a bakterház (RÉSZLET) Hazafelé menet elgondolkoztam a világ során. Tudom, én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot, a revolvert szintén a saját derekamra kötöm. A pofonokat végilag eltiltom. Aki vét a törvény ellen azt, fölpofoztatom a bakterral. Az ország vá- szontajrisznyájára lakatot tétetek, nehpgy kilopják belője a pénzt. Konc bácsi mi- nisztertamácsos lesz a tudománya miatt Ha pedig ő lesz a tanácsos, jó lett volna megkérdeznem tőle, hogy mikor leszek miniszter, mert egyrészt az éppen nekem való hivatal, másrészt meg úgy se akarok sokáig ittmaradni ennél a bak- ternál. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bun- dás kutyának is akkora pam- puskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán kell élni a tehénpásztornak. Sok mindent gondoltam hazáig, és lefeküdtem az is- tóllóágyra aludni. Hogy történt, hogy nem, eccer csaik miniszter letem. A kezemben bunkósbot volt, a derekamon meg a csősz hatlövetű revolvere csüngött madzagon. Aztán, hogy módfelett unatkoztam, kimentem a patak mellé lótetűt fogni. Éppen arra gondoltam, hogy a lótetű mennyire nem hasonlít rám, mikor a bakter el akart surranni mellettem köszönés nélkül. Mondom a bak témák: — Állj csak meg, te pu- ruttya jószág... Talán bizony veréb van a baktersapka alatt, hogy nem tucc köszönni? Ékre lekapta a sapkát. Mondom aztán neki: — Ugorj csak bele gyorsan a viz.be, oszt mosd meg a lábom, már vagy három hónap óta nem mostam. De a fájós bokámra vigyázz, mert ha meg találod nyomni, rögtön lecsuk atlak. Nem mondom, megmosta a lábom rendesen, szinte észre se vettem. — Megtörülheted — mondom — az inged aljába is, csak a tisztább felit fordítsad. Alig törli meg a lábom, aszongya a bakter: — Nem vóna-e Olyan jó a nagyságos kegyelmes úr, hogy biztosítaná egy rendelettel a kis nyugdíjamat, szeretném megkapni fönnaka- dás nélkül az állaimtul, harmincévi szolgálat után. Ügy elefutott a méreg, hogy csuda. Mondom aztán a pimasznak: — Minek nézed te a magas kormányt tulajdonképpen? Hatökörnek, mi? Rögtön nem tudom, mi lesz, ebadta kutya bakter! Hogy jut ilyesmi eszedbe, mi?! Már — mondom — tömlőébe csukatom a zsiványt, de amint jobban megnézem a fizimiskáját, látom, hogy új ködmön van rajta. Mondom magamba: — ez a bitang, úgy látszik, tavaly is letagadta az egyenes adót, le ez, tisztára letagadta!... A madzagrul hamar leód- tam a revolvert, és ráfogtam a bakterra: — Föl a kezekkel ! Fizesd ki az adót vagy lüvök!.. . De a bakter, hogy így meg úgy, ő már kifizette, meg hogy elhozza nekem a nyugtákat. Várjak nyugodtan, mert ő becsületes ember, meg így meg úgy . . — Korábban kelj föl —, ha engem akarsz elbolondí- tani! Ide a tojás árát hirtelen, mert leütlek, mint a kutyát. Nehogy azt hidd, hogy a íazéksapkád miatt elengedem a fizetséget! De ő egyre esküdözött, hogy nincs egy krajeára se, meg nem is tesz, mert rettentően kevés a fizetése, olyan szegény, hogy a csa- lággya minden szerdán kint kódul a piacon, a felesége meg man úgy zörög a szárazságtól, mint a talicska... Erre kiforgattam az összes zsebeit. így tudódott ki, hogy a bakter hazudott. Az egyik pantallozsebben találtam egy vadonatúj hatost: A hajam is az ég felé állt, annyira meglepődtem. Tudtam, hogy nagy zsivány, de ilyesmire nem voltam elkészülve. — Ugye, hogy gazember vagy?! — mondom a bakter- nak. — Mégiscsak jól ismerlek én téged! Most aszonygya nekem ez a bakter, hogy ő azon a pénzen kukordcakását akart főzni, mert igen nagyon éhes, majd megvakul egy kis kukoricakásáért. Három napja színét se látta a kukorica- gölödinnynek, pedig él-hal érte. — Figyelmeztetlek — mondom a bakternak —, hogy a magas kormánnyal szemben ne kormnistálkodj, mert úgy váglak bagótartón, hogy lenyeled a bagólevet... Aztán, hogy kétszer-háromszor nyakcsigán tenyeröltem hátulról, a bakter letérgyelt előttem, aszongya, hogy ő egy nyomorult féreg, szegény meg szerencsétlen ... — No, látod, hogy észretér- tél — mondom a bakternak —, így köliött vona kezdened rögtön. A hatost kivételesen visszaadom, nehogy fölfordulj éhen, de a ködmönt vesd le egykettőre, mert lefoglalom hátralékos adó miatt, Nincs olyan hideg, hogy lekopna képedről a szőr. Vesd csak hirtelen! A ködmönt mán sehogy se akarta levetni a bakter, aszongya, hogy ír nekem levelet az árvízkára- miatt, így hát kénytelen vótem erőszakkal levetkőztetni. A bakter persze még mindig alkudozott velem, aszongya, szeretne belenyúlni a köd- mönzsebbe, benne felejtette a zsebóráját — Most mán le van foglalva — mondom—, meg aztán minek vóna neked az óra? ... A magas kormánynak mégiscsak jobban köU tudni, hogy hányat ütött az óra, mint neked ... Evvel elbocsátottam a bakiért: — Vihet az ördög! — mondtam neki. Amint a halmi határ felé nézek, meglátom, hogy a Konc bácsi lélekszakadva cipel egy óriási keresztet, éppen akkora kereszt volt a vállán, mint annak idején Krisztus Urunknak, mikor a pogányok fölkísérték a kálváriára. A Konc bácsi odahozta elém a keresztet és azt mondta: — Kegyelmes miniszter úr! Itt van a becsület nagykeresztje, az inácskakucsi király küldte nagyságodnak, hogy akassza a nyakába, és viselje minden alkalommai ... mtBt S a végállomás: tizenéves amerikai, kezében injekcióstűvel. (Fotó: Newsweek — KS) romszög (ahol igen sok nemzetiségi törzs él) számosán támogatják az illegális magán- hadseregeket. A rendkívül elmaradott területen a lakosság szinte egyetlen bevételi forrása a csempészbandáktól — a segítség fejében — befolyó összeg. A támogatást megtagadni egyébként is veszélyes dolog. A thaiföldi és burmai kormány a nagy távolság, a dzsungel adta nehézségek miatt alig tudja ellenőrizni e területet. A lakosság így jószerivel ki van szolgáltatva a csempészbandák önkényének. Az éjszaka csendjét gyakran veri fel fegyverropogás. Nem kevesebb, mint 800 millió dollár értékű „áruért” folyik az ádáz harc, s a szemben álló felek sem ismernek sem istent, sem embert (g. (ehér)
