Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

Megemlékezés Nyíregyházén a népi ellenőrzés megalakulása 25. évfordulóján Minden eddiginél jobb termést ért el a mező- gazdaság, s teljesítette a megyei pártbizottság által Púja Frigyes párizsi tárgyalásai Púja Frigyes külügymi­niszter, aki Claude Cheysson francia külügyminiszter meg­hívására szerdán délután ér­kezett a francia fővárosba, csütörtökön délelőtt a kül­ügyminisztérium épületében megkezdte tárgyalásait fran­cia kollégájával. Délben Claude Cheysson hi­vatalos munkaebéden látta vendégül a magyar külügymi­nisztert. Az ebéden részt vet­tek: dr. Bényi József, párizsi magyar nagykövet, Jacques L ecompt budapesti francia nagykövet és a két delegáció tagjai. Púja Frigyes csütörtök délután folytatta tárgyalá­sait francia kollégájával. Ezen kívül fogadta a magyar külügyminisztert Michel Ro­(Folytatás a 4. oldalon) Országos ifjúságpolitikai tanácskozás Sarlós István beszéde Országos ifjúságpolitikai tanácskozás kezdődött az Ál­lami ifjúsági Bizottság tit­kársága rendezésében csütör­tökön, a KISZ KB székházá­ban. A kétnapos értekezleten részt vettek az állami ifjú­ságpolitikai tevékenység ága­zati és megyei irányításában érdekelt vezetők, a megyei és a minisztériumi ifjúsági bizottságok titkárai, valamint az ágazati szakszervezetek ifjúsági felelősei. Az elnök­ségiben foglalt helyet Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozáson Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizott­ság elnöke tartott tájékozta­tót időszerű bel- és külpoliti­kai kérdésekről, s ezek tár­sadalom- és ifjúságpolitikai összefüggéseiről. Egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a társadalom és az ifjúság nem választható el egymástól, hiszen a fiatalság a társada­lom ugyanolyan egyenrangú rétege, mint a többi korosz­tály. Ez már azért is így van, mert egy-egy generáció — s a társadalom — értéke is abban mérhető le, hogy milyen utódokat nevel, képe­sek-e továbbfejleszteni az elődök, az előttük járók eredményeit. Az emberiség előrehaladásának a történe­lem során egyik záloga volt és marad, hogy mindig értel­mesebb, igényesebb utódo­kat nevel. Bár politikailag nem beszélhetünk nemzedéki ellentétről, a gyakorlatban azonban különböző látás­módból, az élettapasztalatból fakadóan léteznek nézetkü­lönbségek — tette hozzá. A továbbiakban a pálya­kezdés nehézségeiről szólva elmondta, hogy a társada­lomnak lehetőségeihez képest segíteni kell a munkahelyi beilleszkedést és a családala­pítást. A társadalomba belé­pő fiataloknak lehetőséget keli teremteni, hogy vélemé­nyüket elmondhassák, és azt meg is hallgassák, el is fo­gadják. Közéletiséget azon­ban csak felelősséggel, fel- készülten, tájékozottan sza­bad vállalni. Mindehhez — s hogy véleményét mindenki bátran kinyilváníthassa — kedvező feltételeket teremt, biztonságot ad a szocialista demokrácia légköre. A de­mokrácia azonban nem azo­nos a szabadossággal, hanem a lényege az önfegyelmen alapuló szabadság. Végezetül rámutatott, hogy mindenkinek, aki a fiatalok­kal foglalkozik — így az ÁIB-nek is — alapvető célja, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges lelkületű, fiziku­mú, humánusan, demokrati­kusan gondolkodó, bátran kezdeményező, az új iránt fogékony és tenndakaró le­gyen. Ez az alapelve az ifjú­ságpolitikai munkának is. Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára is­mertette az állami ifjúságpo­litikai munka legfontosabb kérdéseit, az idei fő felada­tokat. Egyebek között utalt arra, hogy napjainkban az ifjúság- politika, és ennek részeként az állami ifjúsági munka az érdeklődés előterébe került; érthető módon, hiszen ha­zánkban minden második ál­lampolgár 30 éven aluli. Át­tekintette az állami ifjúsági munka eredményeit, majd a feladatokról szólva hangoz­tatta, hogy a jövőben előtér­be kerülnek egyes gazdasági és szociálpolitikai kérdések, ahogy ez az ÁIB ez évi mun­katervében is tükröződik. A tanácskozás résztvevői ezt követően az idei esztendő gyakorlati tennivalóit vitat­ták meg. A napkori Kossuth Termelőszövetkezet almatárolójában goldenalmát válogatnak, csomagolnak az osz- szonyok. (Elek Emil felvétele) Jó eredmények hátrányos helyzetben A MÉM és megyénk vezetőinek tervegyeztetO tárgyalása kitűzött feladatokat — adott tájékoztatást Lakatos And­rás, a megyei tanács elnök- helyettese. Az alaptevé­kenységből a termelés 4 százalékkal emelkedett, ezen belül kiemelkedő volt a ga­bona- és kukoricatermelés, de jó eredményekről adha­tott számot az állattenyész­tés is. összességében — a bővülő kiegészítő tevékeny­séggel, melléküzemekkel együtt — öt százalékkal ma­gasabb az ágazait árbevétele, mtoit egy évvel korábban. A szép termelési eredmé­nyek nem mutatkoznak meg a gazdálkodás eredményes­ségében. A termelés költsé­gei gyorsabban nőttek, a magasabb elvonás hatására a termelőszövetkezetek alig érik el az előző évi 700 mil­lió forintos eredményszintet, míg az állami gazdaságoknál csökkent a nyereség. Várha­tóan 23 termelőszövetkezet zárja az évet veszteséggel vagy alaphiánnyal, közülük 15-ött szanálni kell. A pénz­ügyi hiány összege 173 millió forint. A fejlesztési lehető­ségek is csökkentek, gond, hogy az üzemek közel más­fél milliárd forintja egyenlőt­lenül oszlik meg, tovább nő a differenciálódás. Az erdőgazdaság a kisebb termelés ellenére növelte tő­kés exportját. Az élelmiszer- ipar több, mint tízmilliárd forintos termelést valósított meg, a termékek közel 30 százaléka exportra került. A vállalati nyereség viszont nem éri el az előző évi szin­tet. Az idei feladatokban a megyei pártbizottság 2—2,5 százalékos termelésnöveke­dést irányzott elő a mező- gazdaság számára, amit az' üzemek teljesíteni tudnak. A kalászosok vetésterülete és termésmennyisége várhatóan öt százalékkal nő. A kiala­kult jó szintet tartják a ku- korioatermelésben. Az állat­(Folytatás a 4. oldalon) A népi ellenőrzés megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából rendeztek megem­lékezést csütörtökön Nyír­egyházán a KPVDSZ műve­lődési házában. Gyergyói Gyula, a megyei NEB elnök- helyettese köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük azokat a népi ellenőröket, akik negyedszázada tevé­kenykednek a szervezet tár­sadalmi munkásaiként. Az ünnepségen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Sólyom Ferenc a SZOT titkára, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja. Az elnökségben foglalt helyet Tóthné Kiss Mária, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, ott voltak az ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezetek vezetői, képvise­lői. Dajka S. Bertalan, a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság elnöke a negyedszázad alatt végzett munkáról a többi között elmondta: A népi el­lenőrzés sajátos eszközeivel hozzájárult ahhoz, hogy meg­őrizzük azokat az eredmé­nyeket, melyet a szocialista építőmunka során elértünk. Munkánk tartalmi fejlődése, módszereinek változása, fino­mítása egyértelműen mutat­ja, hogy a népi ellenőrzésben dolgozó kommunisták és pár- tonkívüliek tanultak a ko­rábbi ellenőrzési rendszer­ben meglévő hiányosságok­ból. Tudták és tudják, ho­gyan kell igazán népivé és hatékonnyá tenni az ellenőr­zési munkát. Elmondta, hogy a népi el­lenőrök tevékenysége kezdet­től az össztársadalmi érdek ér vény re jutását segíti elő, óvja a társadalmi tulajdont, segít az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításában úgy, hogy közvetlen módon teszi lehetővé a dolgozók szé­les rétegei számára az ellen­őrzési munkában való rész­vételt. Méltatta a népi el­lenőrzés függetlenített dolgo­zóinak munkáját is, akiknek jelentős szerepük van a munka szervezésében, össze­fogásában és a megyében dol­gozó mintegy kétezer népi el­lenőr munkájának irányítá­sában. Szólt arról, hogy a megye népi ellenőrei kezdettől fog­va a gazdasági és politikai élet által felvetett aktuális kérdések vizsgálatával segí­tették elő a gondok megoldá­sát, a fejlődést. Az utóbbi években Sza- bolcs-Szatmárban is előtérbe került a komplex gazdaság- politikai és társadalompoliti­kai kérdések vizsgálata; mint például az export növelése, az általános iskolai tanterem­építés, a tömegétkeztetés, az Népi ellenőrök egy csoportja az ünnepségen. lenőrei évente 15 ezer válla­latot, szövetkezetei, intéz­ményt vizsgálnak meg, s a 700 körüli témában végzett vizsgálat jelentős segítséget ad a kormánynak a különbö­ző döntések előkészítéséhez. Ott vannak a népi ellenőrök a kormány különböző bizott­ságaiban, s mindenütt nélkü­lözhetetlennek ítélik meg te­vékenységüket. Váncsa Jenő miniszter beszél. energiagazdálkodás helyzete. Beszélt a megyei NEB el­nöke a bizottságokhoz ér­kező közérdekű bejelen­tések és panaszok vizs­gálatáról majd arról szólt: hogyan fogadják a megvizs­gált szervezetek és felettes szerveik a népi ellenőrök megállapításait. Méltatta a párt, az állami és társadalmi szervekkel kialakított szoros kapcsolat jelentőségét, majd a népi ellenőrök előtt álló feladatokról beszélt A Minisztertanács nevében Váncsa Jenő köszöntötte Szabolcs-Szatmár népi ellen­őreit, akiknek munkája nél­külözhetetlen a társadalom számára. A szervezet együtt fejlődött a társadalommal —, mondotta a miniszter —, s napjainkban is hozzájárul az ország fejlődéséhez. Szólt arról, hogy az ország népi el­Méltatta a vizsgálatok gaz­dasági jelentőségét, de elis­meréssel szólt azokról a vizs­gálatokról is, amelyek a la­kosságot közvetlenül érintik, s befolyásolják hangulatát Elmondta: a gazdasági hely­set javítása, a fizetőképesség megtartása, az elért vívmá­nyok védelme, megőrzése sokrétű feladat mindenki szá­mára, s sokat tehetnek érte sajátos eszközeikkel a népi ellenőrök is. Javaslataikkal feltárhatják azokat a sokszor aprónak tűnő jelenségeket is, amelyek gondot, bosszúsá­got okozhatnak a lakosság­nak. Elismeréssel szólt a mező- gazdaság fejlődéséről, Sza­bolcs-Szatmár megye ered­ményeiről, különösen azokat az eredményeket emelte ki, amelyeket a gabona-, a hús­program végrehajtásában, a gyümölcstermelés terén értek el a szabolcs-szatmári gaz­daságok. Szólt arról is, hogy a megváltozott körülmények között figyelembe kell venni a piac igényeit és a termelés szerkezetét jobban kell ehhez igazítani. Befejezésül arra kérte a népi ellenőröket, hogy eddigi lelkesedésüket meg­őrizve dolgozzanak tovább vívmányaink védelméért, a szocialista gazdaság fejleszté­sének segítéséért. (Folytatás a 4. oldalon) Kelet­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évfolyam, 35. szám ARA: 1,41 FORINT 1983. február 11., péntek A mezőgazdaság és az élelmiszeripar időszerű kérdéseiről folytattak csü­törtökön délelőtt megbe­szélést a megyei pártbi­zottságon. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára ve­zetésével értékelték az ágazat múlt évi munkáját, s áttekintették az idei fel­adatokat. Munkájuk nélkülözhetetlen a társadalom számára

Next

/
Thumbnails
Contents