Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. február 10. MMhahg Találkoztak a venezuelai elnökkel Átrepülték az iceánt Felmérés A Kelet-Magyarország február 6-i számában a „Heti bosszúságunk” rovatban „Nő” cím alatt megjelent írásra a 'következőket válaszolom. \ Zrínyi Ilona utca 8—10. szám alatti épülettömbön belül az azonos típusú lakások méretei egyezőék, így az adatfelvétellel megbízott dolgozóink nem tartották szükségesnek azokat egyenként megmérni. Ahol a bérlők ezt külön kérték, ott az egyforma típusú lakásokat is megmérték. A mérés eredményeképpen az előre kitöltött lapokon egy esetben sem kellett változtatni. A 46, illetve az 57 négyzetméteres lakások méreteit helyesen állapították meg. A lakbér szempontjából figyelembe veendő alapterület azért változott, mert a beépített szekrények területét eredetileg nem vették számításba. Ezt a tényt munkatársaink a helyszínen közölték is a bérlőkkel. A felmérést végző dolgozóinkkal szemben nem volt olyan kegyetlen a sors, mint amilyet a cikk feltételez. Nem hagyták el ugyanis útközben a „felmérő micsodájukat”, melyet egy hitelesített, 10 m-es FISCO mérőszalag reprezentált, hanem azzal a lakásokat típusonként megmérték. A felmérés minden részletét tartalmazó „Adatfelvételi lap” eredeti példányát a bérlőknél hagyták, így ki-ki ellenőrizhette a méretek helyességét. Tóth János igazgató Megjegyzésünk: A válasz lényegében korrekt, de gondunk, hogy nem azt írja le, amit a felmérők tettek, vagy nem tettek, hanem azt, amit tenniük kellett volna. A Nő című glossza konkrét panaszok alapján született, ahol a lakók kérésére sem mértek, s erről nagyon egyszerűen meggyőződhettek volna a vállalatnál is, hiszen volt, aki emiatt alá sem írta az adat- felvételi lapot. Aimi a beépített szekrényeket illeti: mivel ezek a lakásból foglalnak el helyet, az alapterület pedig faltól falig számít, így már eredetileg benne szerepeltek az alapterületben. Arról viszont nem szól a válasz, hogy mii lesz az olyan lakások bérével, amelyeknél most derült ki, hogy kisebb az alapterület, mint amennyiért évekig fizettek ... Nyíregyházi siker Dél-Amerikálu Február elsejére virradó éjszaka Nyíregyháza ötven- egynéhány lakásában szólalt meg a csengő. Egy-egy kis világutazó érkezett haza, lebarnulva és hámló orral, az európai tél kellős közepén, de élményekkel és sikerekkel megrakodva, Venezuelából. Szabó Dénes karnaggyal, a nyíregyházi 4-es számú általános iskola tanárával beszélgettünk a tengerentúli vendégszereplésről. — Számos újságíró keresett meg, hogy nyilatkozzam a Kodály-módszerről. A lényegét természetesen nem értették. Általában nagyon keveset tudnak róla. Egy újságíró a 45 előtti és utáni kórusmozgalmunkról kérdezett, gondolom politikai célzattal. Nem tudtam „izgalmas" témát szolgáltatni neki. Mert igaz, hogy Kodállyal, Bárdossal vagy éppen a Sopronkőhidán kivégzett Vándor Sándorral 45 előtt kezdődött el valami új a kórusmozgalomban, de igazában most bontakozik ki, és ez az Simon Bolivár, a venezuelai szabadsághős bicentená- riumának tiszteletére több hónapig tartó kulturális rendezvénysorozatot szerveztek, ennek első jelentősebb mozzanata volt ez a gyermek- és ifjúsági kórusok nemzetközi fesztiválja — mondta Szabó Dénes. Tizenöt külföldi és hat hazai kórus lépett fel Cara- casban és Maracaióban. A mi kórusunk három önálló koncertet adott, énekelt a megnyitó és a záróünnepségen az összes jelenlévő együttessel rendezett közös műsorban — a megnyitót az ottani televízió is közvetítette —, ezenkívül még nyolcszor álltunk dobogóra, színházban, szabadtéren, sportcsarnokban és templomban. Egy napig a La- goven Olajtársaság vendégei voltunk, ahol munkásklubban léptünk fel, szervezett klubprogram keretében, rendkívül nagy érdeklődés mellett. — Természetesen nálunk sem esik meg mindennap, hogy egy üzemi klub „heti tervében” külföldi kórus szerepel. — Ezt a fesztivált tulajdonképpen azért rendezték ilyen nagyvonalúan a venezuelaiak, hogy föllendítsék saját gyermekkórus-mozgalmukat. Meglehetősen költséges módját választották ennek. Valamiféle végeredményt mutattak meg, ahelyett, hogy az alapoknál kezdenék. — A Kodály-módszer? Tavasz a télben Volt már melegebb január is Nem vált be a jóslat, hogy a szokatlanul meleg decembert zimankós január követi: a tavaszira® időjárás folytatódott az elmúlt hónapban is. A rendkívül enyhe januárról Gyüre László, aiz Országos Meteorológiai Intézet nyíregyházi főállomásának vezetője készített „leltárt”: — Valóban rendkívül enyhe, a márciushoz hasonló időjárású január hónapot hagytunk magunk mögött. Az ország nagy részén az évszázad legenyhébb januárja volt. Megyénkben és általában az ország északkeleti részén azonban csak az évszázad második leggyengébb januárja volt, mert a borultabb és ködösebb időjárás akadályozta a nap besugárzását. — Az enyhe időjárást az óceáni eredetű enyhe légtömeg tartás uralomra jutása okozta, A havi középhőmér- séklet plusz 1,9 fok volt. Ez 5,3 fokkal haladta meg a mínusz 3,4 fokos sokéves januári átlagot. Január második felében már szinte ta- vaszias idő volt, 29-én mértük a 11,7 fokos havi rekoir- dof. Az évszázadban ennél melegebbet 1921. január • 14- én méritek Nyíregyházán, ekkor 13,6 fok volt. A januári legalacsonyabb hőmérséklet mindössze mínusz 5,2 fok volt 20-án. Havi átlagban csak az 1936-os január múlta felül az ez évit. Akkor 3,6 fok volt a havi át laghőmérséklet. Jellemző még az enyheségre, hogy sokévi átlagban január hónapban 14 téli nap volt. Most mindössze egy nap fordult elő, 9-én A gyerekek által várt hó csak fehruárban érkezett meg. A csapadék a megye- székhelyen mindössze 5 milliméterrel maradt el a 33 milliméteres átlagtól. Azonban a napsütéses órák száma még fele sem volt az átlagnak. A borús, ködös idő miatt— szemben a 65 órás átlaggal — mindössze 28 órán át sütött a nap Nyíregyházán. A fesztivál plakátja ének-zenei általános iskoláknak is köszönhető. — Egyébként milyen volt a nyíregyházi gyermekkórus ottani „sajtója”? — Sok újság foglalkozott velünk — már csak azért is, mert háromszor találkoztunk Venezuela elnökével és feleségével —, de azért is, mert mindenütt valóban nagy sikerünk volt. Igazi szakértői bírálat ottlétünk alatt egy sem jelent meg. A napilapok főleg a kuriózumokat emelték ki, például azt, hogy szépen érthetően ejtjük a dalok spanyol szövegét, vagy hogy tökéletesen énekeljük a himnuszukat. (Könnyű volt; naponta hatszor hallottuk a rádióban, s a helyére tettünk minden hangot és hangsúlyt.) Elemző kritikák — gondolom — majd ezután következnek, de azokat mi már aligha fogjuk olvasni. — Hová sorolható a nyíregyházi gyerekek teljesítménye a kórus vezetőjének véleménye szerint? — Az ott szereplő csoportok között feltétlenül a legjobbak közé. Ez több éves munka eredménye. Iskolánk minden pedagógusának évek óta tartó munkája akkumulálódott, tapasztalatok és módszerek összegeződtek, hogy megszülethetett ez a felejthetetlen sikerű venezuelai koncertsorozat. Mester Attila Huszár István nyíregyházi festőművész két új kiállításra készül. A közeljövőben Sárospatakon illetve a sátoraljaújhelyi új művelődési ház avatásán mutatkozik be Borsod megyében. Huszár István legújabb alkotásait Ratkó József versei ihletik, (elek) Mi az a bérlőközösség? Pillaitás a lépcsíházra Meglátni — megszeretni: minden bizonnyal érvényes ez a mondás a lakóépületek portájára is. Már az első pillanatban levonhatja az idegen a megfelelő következtetést, milyen»- emberek élnek ott. Végigjárva a nyíregyházi soklakásos házakat, a lépcsőházakról vegyes kép alakult ki a szemlélőben. Van, ahol a szemét is ott díszeleg, van, ahol „csak” piszkos, elhanyagolt a terület, hónapok óta törött az ablak. Tasi András, az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat illetékes osztályvezetője mégsem látja ilyen leli angolénak az összbenyomást. — Durván ötszáz lépcsőház. s ehhez 150 házfelügyelő tartozik, közülük is mintegy húsz hely nincs betöltve. Legalább nyegyedéven- ként egyszer ellenőrizzük va- lamenyi házfelügyelő munkáját, az ellenőr az ő jelenlétében írja be a naplóba, mit, milyen tisztának ítélt. Ha nem vagyunk megelégedve, fegyelmit adunk a vétkes házfelügyelőnek. Igaz, a lépcsőházakra nincs kiírva, milyen típusú házról van szó, csak azt látni, hogy rendben tartják-e vagy sem. Az IKSZV osztályvezetője mégis ezt tartja döntőnek: a tanácsi bér- és szövetkezeti lakásokban házfelügyelő takarít, az OTP-s, a társasházakban nincs kit felelősségre vonni. — Talán változtat a jelenlegi helyzeten, hogy 1983 második félévétől, egyelőre kísérleti jelleggel bérlőközösséget alakítunk — mondja Kulcsár Attila, a városi tanács vb műszaki osztály- vezetője. A legegyszerűbbet próbáljuk bevezetni, ahol a társadalmi ellenőrzésre bízzuk: valóban olyan tiszta-e minden, mint kellene. A társadalmi munkában ellátott felügyelet nemcsak a házfelügyelő, hanem a lakók ellenőrzésére is irányul. (t. k.) A napokban kezdte meg a járási rendőrkapitányság kollektívája a személyi igazolványok kiosztását. A Fehérgyarmati I. számú Általános Iskolában ünnepélyes körülmények között köszöntötte a tizenéveseket Tóth Miklós rendőr hadnagy. A képen: Szűcs Zoltán veszi át első személyi igazolványát, (molnár) tárgyalóteremből Nem dolgozik a fiatalkorú nyíregyházi L. Julianna, hanem rendszeresen csavarog és a nyilvános szórakozóhelyeket látogatja. November 2-án is megivott két deci konyakot, mielőtt a következő eset történt vele. Délután öt óra tájt ment a Bocskai utcán a Titel utca felé két társával, a gyerekkarú T. Máriával és ötéves testvérével. Itt találkoztak az L. Juliannánál három évvel fiatalabb M. Valériával. L. Julianna azzal állította meg M. Valériát, Letépte a nyakláncot... hogy ne foglalkozzon egy közös ismerősükkel, egy salakmotorossal, mert az neki tetszik. De nemcsak erről esett szó, hanem L. Julianna az M. Valéria nyakához kapott és kiszakította onnan az ezüst nyakláncot egy medállal. leszakította az óráját, sőt a gyűrűjét is leakarta húzni. M. Valéria kérte visz- sza a holmijait, ráadásul T. Mária is arra kérte L. Juliannát. adja vissza a láncot és az órát, ő azonban erre nem volt hajlandó. M. Valéria sírására felfigyelt két járókelő, értesítették a rendőröket, ők pedig lefoglalták L. Juliannánál a láncot, az órát, és az időközben hozzá került gyűrűt is. A Nyíregyházi Megyei Bíróság L. Juliannát hat hónap fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadság- vesztésre büntette, s a büntetés kiszabásánál figyelembe vette, hogy a debilitás enyhe fokán áll. Az ítélet jogerős. /----------------------------------\ A NEVES BÁBAASSZONY Egy bábaasszonyról és a tiszalöki szülőotthonról olvashatunk riportot a Magyar Nemzet január 11-i számában. Weisz Ignácné mesz- szi földön híres bábaasszony volt. ö segített világra egykor mindenkit Balkányban. Ratkó József költő mesélte róla, hogy amikor 1944-ben deportálták, előtte végig rohanta a falut, s így búcsúzott leendő pácienseitől: „ne szüljetek asszonyok, míg vissza nem jövök!” Mikor aztán hazatért felhagyott tanult mesterségével, mindenféle tisztséget betöltött, mivel a házi szülések visszaszorítására létrejöttek a mindenki számára elérhető szülőotthonok. Szabolcsban szám szerint hat, ezek egyike Tiszalö- kön van a nagyközség szívében. 1980 végéig kereken tizenkétezer újszülött látta meg itt a napvilágot, hozzávetőlegesen harmincnégyezer beteget ápoltak, s napi két-, majd háromórás nőgyógyászati szakrendelés forgalma pedig meghaladta a száztíz- ezret. JUBILEUM Egy és egynegyedszázada, hogy Nyíregyházára befutott a vasút. A nyírségiek kinyitották a bukszájukat: harmincezer forintot szavaztak meg vasútépítésre, s úgynevezett járulékos költségeket is vállaltak. Ingyen adták a pályaudvar építéséhez a követ, s a területet is — olvastuk a Magyar Hírlap január 28-i számában. A riport áttekinti a felszabadulás előtti és utáni helyzetet, ismertet néhány vasúttörténeti adalékot, majd felsorolja a jelenlegi gondokat. Megemlíti, hogy nem épült meg az új világítási rendszer, a kocsimosó vágány. A konténer- pályaudvar csak két hétig dolgozott, mert elromlott a daru, s azóta sem tudták megcsinálni. A pályaudvar nélkülözi az aluljárórendszert és az emelt peront, és ez így lesz még egy darabig. Kár! Ugyanis az állomáson naponta 70 ezren is megfordulnak. EVŐESZKÖZÖK FEHÉRGYARMATRÓL . A Népszabadság január 5-1 számában olvashatunk tudósítást a Mekofém Ipari Szövetkezet fehérgyarmati beruházásáról. A szövetkezet új üzemében évente mintegy nyolcvanmillió forint értékben gyártanak majd különféle tálaló- és evőeszközöket. A Mekofémmel úgy tervezik, az új üzemben megközelítőleg kétszáz embert foglalkoztatnak. A leendő dolgozók első csoportja már a betanuláson is túljutott. Most már csak be kell fejezni az épületet, fölszerelni a gépeket, fölvenni az embereket és indulhat a termelés. A próba- gyártás előreláthatóan augusztusban indul, s az elképzelések szerint még ebben az évben harminc-negyvenmillió forint értékben szállítanak a boltokba az új evőeszközökből. EURÓPAI SZÍNVONAL, MINŐSÉG Az Erdőgazdaság és Faipar idei egyes számából tudhatjuk meg, hogy befejeződött a beruházás az Érdért Vállalat vásárosnaményi faforgács- lap gyáregységében. Korszerű nagyüzemi munkakörülmények, európai színvonal jellemzi ma már a gyáregységet. Nemcsak a minőség javult egyértelműen, hanem növekedett a gyártható méretválaszték skálája is. Mert 7 mm-től 19 mm-ig bármilyen vastagságú lapot elő tudnak állítani. Ma még főleg fenyő és lágy lombos faipari hulladékot használnak, de a közeljövőben akác és egyéb kemény lombos fafélék feldolgozására is vállakoznak.
