Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. február 9. Rendezték a területet, rövidesen megindul az építkezés a Mező Imre utca déli oldalán. Városközpont az ezredfordulón Beszélgetés a tervezőkkel az elképzelésekről Korábban már hírt adtunk róla, hogy a városközpont részletes rendezési terve elkészült, azt az illetékesek elfo­gadták. A terv fő vonalaiban 2010-ig szabja meg az építési, fejlesztési lehetőségeket. Vagyis a tervezőasztalon már az ezredforduló városa bontakozott ki. A megyei tervezőiroda a Nyírterv mérnökeitől kérdeztük, hogyan látják a meg­újuló, változó várost? — Egy olyan kisváros köz­pontját terveztük meg, amely megtartja emberi lép­tékeit, kisebb terek, nem túl magas épületek együttese teszi kellemessé az itt lakók "életét — magyarázza Gyül­vészi Tamás, aki a rendezési tervet készítette. Együtt a környékkel A kiindulási alap az volt, hogy nemcsak Vásárosna- ménynak, hanem a vonzás- körzetében lakó 45 ezer em­bernek is kell a megfelelő intézményhálózat, kereske­delmi és szolgáltató létesít­mények együttese — amelye­ket most terveznek. Csakhogy mindez nem jelenti a meglé­vő épületek teljes eltünteté­sét. — Fokozatosan fejlődött a város, ennek alapján műem- lékjellegű épülettől modern, a jövőben is megfelelő léte­sítmények találhatók. Nyil­ván a meglévő helyzetet vet­tük maximálisan figyelembe, s ennek alapján jelöltük ki a később építendő közintézmé­nyek, iskolák helyét, de így döntöttünk a lakóházak épí­téséről is — folytatja Gyül- vészi Tamás. Az elképzelések szerint 2010-ben 15 ezren élnek a városban. A táj jellegének megfelelően épülnek majd a házak, olyan beépítést igye­keznek megvalósítani, amely továbbra is egyedivé teszi Vásárosnamény képét — A beépítési terv készí­tésénél jó partnerre talál­tunk a tanácsi vezetőkben, a kivitelező ÉPSZER-ben — veszi át a szót Csomós Já­nosáé. — Így a Mező Imre út déli oldalára már olyan alagútzsalus épületeket ter­vezünk, amelyek magastető- /el, tetőtér-beépítéssel igazol­ják a beregi tájnak megfele­lő építést Sétány a Kraszna-parton A jobb megismerés érde­kében nem árt felsorolni, hogy a városközpont részletes rendezési terve milyen terü­letet foglal magába, milyen főbb elképzelések valósulnak meg benne. Eszerint a város- központ határát az Arany Já­nos, Erkel Ferenc, Dózsa György, Béke, Néphadsereg, Sport és Eötvös utcák, vala­mint a Kraszna adják. A meglévő úthálózat megma­rad, illetve annyival bővül, hogy a Mező Imre út folytatá­sában tovább halad a belső körút — párhuzamosan a 41-es főúttal. Ezen a részen kap helyet majdan egy 16 tantermes középiskola, míg az óvoda a meglévő bővítésé­vel nagyobbodik meg. A gim­názium nyugati szomszédsá­gában épülhet meg a diák­otthon. Az ABC-áruház mö­gött egy önkiszolgáló étte­remnek lesz hely, a teret északról egy irodaépülettel lehet lezárni. A Szabadság té­ren — a dohánybeváltó mel­lett — épül rövidesen egy új ABC-áruház. A tér Kraszna felőli oldalán egyébként idő­vel üzletek épülnek, mögöt­tük — végig a Kraszna-par­ton — sétányt alakítanak ki. — Sokan kérdezték a ter­vezés során: nem építünk magasabb házakat, öt-tíz emeletest? Minek tegyük — folytatja a kérdést Csomós Jánosné. — Ameddig a fák nőnek, addig érjenek a tetők — kapcsolódik hozzá Gyülvészi Tamás. — Ha lehet, a fákra is vigyázunk az építés során. Szükségből — erény A szükségből lehetett erényt csinálni, amikor a részletes rendezési terv készítése köz­ben már készült a beépítési terv első üteme a Rákóczi és Mező Imre utcák között A tervezők konzultálhattak egy­mással, a kivitelezőkkel, a leendő beruházókkal, s en­nek alapján többfajta lakást építenek ezen a területen. A változatosság azért is jó, mert az igényeknek (és a pénztár­cának) megfelelően lehet vá­lasztani kisebb és nagyobb lakások között, de a szemnek is kedvezőbb, ha nem egyfor­mák a házak. Ezen a részen egyébként valamennyi ház egy-egy kisebb területet — mint valamiféle udvart — ölel körül. — A kisebb tömböket job­ban magáénak érzi az itt la­kó — vélekedik Csomós Já­nosné. — Vigyáz a parkra, könnyebben leengedi a gye­reket játszani. A tervezők a magánlakás­építésre is gondoltak. A gimnázium mögöt sorházas beépítéssel lehet eleget ten­ni ennek az igénynek. Ám vannak olyan részek is, mint az Alkotmány utca új családi házai, ahol a terv nem szá­mol ezek lebontásával, hiszen jól illeszkednek a városkép­be. Ugyanígy illesztették be a működő 'üzemeket. Így a ruhagyár tömbje sem válik el, mint ahogy a korábbi épü­letek — a múzeum, a könyv­tár, a diákotthon — is meg­marad, legfeljebb később jel­legének megfelelően lehet változtatni funkcióján. — Az utópia és a realitás világában mi az utóbbinál maradtunk — foglalja össze Gyülvészi Tamás. — Mindez persze nem jelenti, hogy a szép elképzelések, a modern városépítés elemei nem való­sulnának meg (például gáz­fűtésre tervezzük az újabb épületeket), azonban mindezt az anyagi lehetőségek függvé­nyében. Jól felszerelt nyelvi laboratóriumban tanulják az oroszt Vásárosnaményi 1. számú Általános Iskolában. (Both Pál Ambrus felvétele) Vágóhíd épül Megteremtették a pénzügyi feltételét annak, hogy Vásá­rosnamény új vágóhidat kap­jon. Ezzel a fogyasztási szö­vetkezet bér-vágásaira is megfelelő feltételek állnak rendelkezésre, de a hatósági vágásoknak sem lesz akadá­lya. Az Ilki út mellett épí­tik fel a két csarnokos vá­góhidat, amelynek a tervezé­se most folyik, s tavasszal kezdi a munkát a tanácsi költségvetési üzem. A közel ötmillióba kerülő létesít­ményt bekapcsolják a víz- és szennyvízhálózatba is. r Uj tanácstag Január 29-én az időközi tanácstagi választásokon el­halálozás miatt egy körzet­ben a lakosság új tanácsta­got választott. Vásárosna- mény-Petőfi-tanyán több cik­luson át képviselte közmeg­elégedésre a lakosokat Ko­vács Péter. Az ő megürese­dett helyére ellenszavazat nélkül Imre Józsefet, a ta­nyai bolt vezetőjét választot­ták meg. ELHANYAGOLT PINCE VOLT, most korszerű raktár lett a vásárosnaményi városi-járási könyvtár alatt az átalakítás után. A másik újdonság a föld­szinten a fonotéka kialakítása, ahol hat fejhallgatóval egyide­jűleg három műsor hallgatható. A berendezéshez az Országos Közművelődési Tanács 400 ezer forinttal Járult hozzá. Képünkön Barna Katalin a mozgatható pol- cu pinceraktárban a folyóirato­kat rendezi. (Császár Csaba fel­vétele) Kocsma lett Sokáig várták a vitkai városrészen, hogy egy kul­turált szórakozóhelyet kapjanak. Ezért örült min­denki, amikor a fogyasz­tási (szövetkezet egy presz- szót építtetett. Az elhúzó­dó munkák alatt azzal vi­gasztalták magukat az itt lakók, hogy mindenért kárpótol a szép épület, a még otthonosabb beren­dezés, a jó kiszolgálás. Ezt támasztotta az is alá, hogy az ÁFÉSZ szerződé­ses üzemeltetésre hirdette meg az új presszót. A csalódás knost érte a lakosokat. A presszó ugyanis sokkal inkább hasonlít egy rossz falusi kocsmára, mint egy kultu­rált vendéglátóhelyre. A kávéfőző gép többször rossz, mint jó, a tágas he­lyiség ma már egyáltalán nem a vendégszeretetével tűnik ki, de a kínálat sem igazolja ugyanezt. Mond­hatjuk, hogy mindez igé­nyesség kérdése. Először a presszó vezetőjétől kell számonkérni, hogy a szép tervből mit valósított meg, de az ide betérők is töb­bet tehetnének azért, hogy több legyen ez a szép új épület egy útszéli csap­széknél. Hit vár Ön 1983-tól? Válaszol kereskedő, előadó, bölcsődei dolgozó Mit vár az új évtől, a vá­rostól'? — ezt kérdeztem a napokban három vásárosma- ményi lakostól. — A ruházati szakmában — mondja Koncz László, az áruház vezetőhelyet­tese — nem számítha­tunk nagy keresletnöve­kedésre. Az emberek a hasukon nemigen spórolnak, a ruházkodásban viszont an­nál inkább. Mi — tőlünk tel­hetőén — megpróbálunk megfelelni az igényeknek. Áruházunk 1954-ben nyílt meg, eléggé elavult, bővítés­re nem lesz lehetőségünk. A fenntartási keretből legfel­jebb a festésre futja. Pedig az árubemutatást jelentősen javítanunk kellene, de ah­hoz helyre lenne szükség. Az árulbeszerző tevékenységün­ket jónak ítélem, minden van, amit be tudunk szerez­ni. Új ABC-áruház — Örülök, hogy városunk hamarosan új ABC-áruház- zal gazdagodik. Amit tudunk, megteszünk környezetünk szépítéséért, a turizmus fel­lendítéséért. Minden évben részt veszünk a Tisza-part rendibetéteién, már csak azért is, mert van ott egy áfész-étterem, s a környékén sok idegen megfordul. De gondoskodunk a mi dolgozó­ink pihenéséről is. Hajdúszo­boszlón bérelünk egy házat, ahol a családok 10 napos tur­nusokban üdülhetnek. A művelődési ház egyik termében a Jancsi és Julis­ka című mesefilm diakockái peregnek. A boldogan éltek, míg meg nem haltak — be­fejező mondat után, amíg a gyerekek új filmet választa­nak, idei terveiről Bíró Ka­talin szervezési előadót kér­deztük: — Az ember mindig szeb­bet, jobbat, többet vár — mondja — és megpróbál erőt gyűjteni álmai, tervei valóra váltásához. Ez persze nem mindig sikerül, de talán a legfőbb, hogy legyenek vá­gyaink, céljaink. Ez komoly erőforrás. Szeretném, ha fel­vennének a jogi egyetemre. Már kétszer megpróbáltam, de eddig egy-egy pont hiá­nya miatt nem sikerült. Ta­nácsolták : próbálkozzam a népművelői szakkal. Értelmiségiek klubja — Most, hogy e hivatásba belekóstoltam, nagyon szép­nek találom. Nem kizárt, hogy végül is népművelő le­gyek. Szeretek az emberek­kel foglalkozni. Hálásak az értük való törődésért, fára­dozásért. Nekünk viszont öröm látni a vidám, kipihent arcukat, amikor is megfeled­keznek a napi gondokról, s belátják: érdemes a művelő­dés házába betérniük, hagyni magukat rábeszélni egy-egy rendezvényen való részvétel­re. Létrehozzuk az értelmisé­giek klubját, ahová neves előadókat hívunk meg. — A magánéletben pedig önálló otthonra, boldog csa­ládi életre vágyom. Egy olyan társra, akivel értelme­sen élhetek. Nem várom a királyfit hófehér paripán, csak azt az embert, akivel minden szempontból meg­értjük, segítjük egymást. Is­merkedésre sajnos kevés az alkalom. Azt tartják: egy kisvárosban a fiatalok job­ban megtalálják egymást. Pedig ez nincs így. Akik ta­nulni akarnak elkerülnek Naményból, és nem nagyon kerülnék vissza. Varadi Mihályné a kórház bölcsődéjének dolgozója: — Az ón legnagyobb gon­dom a lakás. Egy pici szo­bában négyen lakunk, öt éve igényeltem lakást. Ügy tu­dom, van, aki jóval később adta be a kérelmét és már kapott. Talán ebben az év­ben sem oldódik meg a la­kásproblémánk. Azt felelik: laknak tőlünk rosszabb kö­rülmények között is. Van munkaalkalom — A munkahelyemen meg­becsülnek. Viszont az ellá­tás lehetne jobb. Szerdán és pénteken kívül nehéz húst vásárolni. Gsirkeaprólékot csak hébe-hóba kapni. Sze­rintem sok tekintetben jobb volt, míg község voltunk. De jó, hogy ahol lakom, a Dó­zsa György utca végén, van egy maszek és egy vállalati bolt. Az eladók nagyon ked­vesek, a gyerekeket is ren­desen kiszolgálják. A város­ban még az előnyös, hogy van munkaalkalom, és ahogy hallom, a fizetések is elég elfogadhatók. Cselényi György Ha felszáll a vörös kakas... Első a megelőzés Űj, korszerű létesítmények épültek, változtak az üzemek­ben a technológiai folyamai­tok, de a háztartások is gya­rapodtak — mindez a tűzvé­delem jelentőségét is meg­növelte, állapították meg a tanács végrehajtó bizottsági ülésen a közelmúltban. Bár mindenütt nagy gondot for­dítottak a megelőző tevé­kenységre, azért a vörös ka­kas sem pihent, a tűzesetek száma nőtt. Amíg 1980-ban Vásárosnamény és a járás területén a 25 tűz közel 400 ezer forint kárt okozott, ta­valy 26 tűz esetében félmil­liós volt a kár. Az üzemekben külön gon­dot fordítanak a megelőzés­re. Ennek jegyében a for­gócslapgyárban egy szikra- érzékelő berendezés üzembe helyezésével javult a helyzet. A ládagyáirban gond, hogy a tárolás céljára felhasználha­tó terület nem áll arányban az új gépsorok által termelt ládarnennyiiséggel. S hogy a lakóházaknál is jobban lehet ügyelni a szabályok megtar­tására, azt az utóbbi három év 16 tüze jelzi 224 ezer fo­rintos kárral. Pedig a város­ban azok részéire, akik nem tartják be az előírásokat sza­bálysértési bírságot is kiszabr nak. Az oldalt összeállította: Lányi Botond

Next

/
Thumbnails
Contents