Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. február 27. Ajánlat díszkertekbe Aranyvessző, Hol szírit a iyermefcci|8? Oknyamozás néretűgybea halttól a gyárig rózsás akác Februar vége a tavaszra való felkészülés, vallják a dísznövénykertészek. Gajdos Miklós dísznövénykertész, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság Korányi Frigyes utcai árudájának vezetője elmondta: megfelelően felkészültek a tavasz fogadására. Annál is inkább, . mert márciusban, amint a * föld fagya kienged, a lomb- 5 hullató díszfák és díszcserjék telepítését már meg lehet kezdeni. Az egyre szaporodó díszkertek telepítéséhez és felújításához az árudában sok minden rendelkezésre áll. Így például a díszsövények létesítéséhez mintegy 5 ezer félig örökzöld fagyaltő, 2 ezer darab spirea (gyöngyvesszö) áll a vásárlók rendelkezésére, amelyek sövénynek és külön is ültethetők, mutatósak. Bizonyára sokan keresik majd a kedvelt berberist (sóskaborbolya) amely vörös leveleivel egész nyáron mutatós cserje, lombjait lehullajtva viszont piros bogyós termése tetszetős. Ebből mintegy 2 ezer közül válogathatnak a vásárlók. A díszkerttulajdonosok rendelkezésére áll 1500 darab Díszcserjék termesztóedé- nyekben. (Fotó: Cs. Cs.) aranyvessző is, amelyet a köznyelv aranysárga színe miatt aranyesőnek becéz. Megtalálják kedvenceiket a rózsaszeretők is, hiszen 4000 db különböző színű és fajtájú teahibrid bokorrózsáből válogathatnak. Ezeken kívül 150 féle díszfa és díszcserje bővíti a fenyőt, a virágot, a szépet szeretők választékát. Bár a fenyők ültetésével még várni kell legalább már- rius végéig, április elejéig, a jelenlegi készlet kiegészítése érdekében megrendelték a szükséges fenyőfamennyiséget a Szombathelyi Kertészeti Vállalat és a Siófoki Állami Gazdaság díszfaiskoláitól. Ezek között most várnak legalább 20 féle örökzöldet, főleg ezüstfenyőket, oszlopos tujákat, kúszófenyőket és másokat. Mintegy 3500 ilyen csemete közül válogathatnak március elejétől a vásárlók. Ajánlanak viszont ezeken kívül 2500 különböző kuriózumot, közöttük díszszilvafát, japáncseresznyét, berkenyét. S újdonság lesz az idén a rózsás akác és a vörös levelű ehető díszmogyoró. Sok szülő panaszkodik: 31-34-es csizmát, téli cipőt nem lehet kapni a gyerekeknek. Az ősszel vásároltak jórészt, már tönkrementek (sajnos, hogy egyetlen szezont sem bírnak ki), a tél viszont nem tágít és épp most, napjainkban volna legfontosabb, hogy meleg lábbeli legyen a gyerekeken. Garai András, a Tiszántúli Cipő Nagykereskedelmi Vállalat lerakatvezető-helyettese: — Vállalatunk a gyáraktól kellő mennyiséget rendelt, de kapacitáshiány miatt kevesebbet tudtak vállalni és szállítani. A hiányt cseh és NDK importból sem sikerült pótolnunk. Országos gond ez, r-----------------------------------\ HODÁSZ, TARNAI-TAG Szociális otthon nyílik Ajánlatot tett a Szamos menti Állami Tangazdaság a megyei tanács illetékeseinek arra, hogy a kezelésében lévő Hodász Tarnai-tag elnevezésű külterületi ingatlanát térítés ellenében átadja szociális otthon létesítésére. Ez a terület arról ismert, hogy az utóbbi időben diáktábor volt itt, ezt a célt szolgálták a 19 hektáros területen lévő épületek, a készenléti lakások. Az ingatlanegyüttes felszereléseivel együtt alkalmas egy 300 személyes szociális otthon kialakítására úgy, hogy a berendezések többsége is hasznosítható erre a célra. Az itt kialakítandó szociális otthonnal lehetővé válna, hogy a kisvárdai kórház mellett épülő szociális otthont kétszáz, úgynevezett „krónikus ágyként” működtessék. Ezzel megyei szinten mentesítenék a kórházakat olyan betegek magas költségű kórházi ellátásától, akik csupán könnyebb ápolásra szorulnak. Az ajánlatot a megyei tanács vb nemrég elfogadta s hozzájárult, hogy a hodászi épületkomplexumban szociális otthont nyissanak. Az otthon kezelését átmenetileg a Mátészalkai Városi Tanács V. B. látja el. V _______________________> Különös kegyetlenséggel... A gyermekgyilkos Részletek Balogh Aladár, 25 éves nyirlugos-szabadságtelepi lakosnak a bíróság előtt elmondott vallomásából: ,,A vádat megértettem, abban elismerem a bűnösségemet, hogy ügy megvertem másfél éves Aladár utónevü gyermekemet, hogy meghalt, abban viszont tagadom, hogy én a gyermekemet Izzó cigarettavéggel megsütöttem volna. Debrecenben dolgozom, reggel busszal indulok, este érek haza. A fizetési napokon italozni szoktam. Jónás Erzsébettel hat éve kötöttem házasságot. A házasság általában jó volt, egyszer-egy- szer adtam az asszonynak egykét nyakast, mert elcsavargott otthonról. Három éve egyszer elhagyott, és egy hétig más férfivel élt. Megfelel a valóságnak, hogy az elmúlt évben a feleségem panaszkodott a községi tanácson, hogy öt megvertem. Ez igy volt, de azért vertem meg, mert ha este hazaértem, nem találtam otthon, elcsavargott, erre utánamentem és megvertem. Aladár gyermekem kicsi súly- lyal született, ezért a nyírbátori csecsemőotthonban hagytuk születése után, hagy fejlődjön. Mikor az egy év letelt, hazahoztuk, nehogy állami gondozásba kerüljön. Mikor hazahoztuk, a gyermek még nem volt szobatiszta, maga alá píszkolt, maga alá pisilt, és hogy a bilire megtanítsam, néhányszor elfenekeltem. Tagadom, hogy a kis Aladár karján az égési sérüléseket én akoztam volna. Szerintem azok csak úgy keletkezhettek, hogy a lakásban el szoktuk dobni a csikkeket, s vagy azokba könyökölt bele, vagy a tűzhelyből kihullott parázsba. November hatodikén délig két és fél deci pálinkát ittam, s olyan közepesen ittas lehettem tőle. Délután a feleségemet ki- •kisénem a buszmegállóba, Nyír- ábrányba ment, a szüleit látogatta meg, s a legkisebb gyermeket magával vitte, Erikát és Aladárt pedig rám bizta. Hazafelé megittam három deci bort, vettem is két litert, s otthon a rokonaimmal megittuk az egyiket. ök öt óra tájt elmentek tv-t nézni, s magukkal vitték Erikát. Aladár gyermekemmel kettesben maradtunk. A kis Aladár a vaságyon ült és vizet kért. Ittasságom miatt tévedésből bort adtam neki, abból ivott vagy négy nyeletet. A többit kiöntöttem, mert azt hittem, víz van benne, csak akkor jöttem rá a tévedésemre, mikor a maradék bort kerestem mindenütt. Csak akkor vettem észre, mit adtam én a fiamnak. Mikor meggyújtottam a villanyt, akkor láttam, hogy a kis Aladár maga alá píszkolt. Nagyon ideges lettem, jobb kézzel nyakon vágtam, ő pedig leesett az ágyról, de már esés közben elkaptam a kis lábát, s együtt estünk el, vagyis én át rajta, még az orromat is a földbe ütöttem. Visszatettem a gyereket az ágyra, és magam sem tudom miért, belém bújt az ördög, — egy fadarabbal rávágtam. Ezzel a fával szoktuk betámasztani az ajtót. Hármat ütöttem rá, s rqind a három a hasát érte, mert a gyerek hanyatt feküdt. Nem ütöttem én olyan nagyot, inkább olyan közepeseket. Leszedtem róla a piszkos ruhát, megmosdottam egy lavórban, de láttam, hogy a gyerek furcsán viselkedik, dülöngőzik, nincs észnél. Majd azt vettem észre, hogy nem mozog, ölembe kaptam és ordítani kezdtem, hogy meghal a gyerek. Meghallgattam, lélegzik-e, ver-e a szíve, de halott volt. Elájultam. Jónás Sándor locsolt fel vizzel. Nem akartam én a gyermekemet megölni, magam sem tudom megmagyarázni, miért ütöttem olyan nagyokat”. Az orvosszakértő szerint a súlyosan ittas másfél éves gyermeken kilenc sérülés volt. Halálát azok okozták, amelyek a hasát érték, megsérült a hasnyálmirigy és több hasi szerv. Gyors orvosi segítség sem tudta volna a gyermeket megmenteni. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Balogh Aladárt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizennégy év fegyházra büntette és tíz évre eltiltotta a közügyektöL Az ítélet nem jogerős. T. S. így a társ nagykereskedelmi vállalatok sem tudnak segíteni. Novemberben és decemberben a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregysége 2000 pár lánykacsizmát, s a debreceni cipőgyúr pedig ugyanennyi fiú bundacsizmát gyártott szerződésen felül, soron kívül. Raktárainkban jelenleg 31—34-es méretben csak béleletlen pvc- csizma van, a bélelt változata — ami téli viseletre inkább alkalmas — már elfogyott!. Nem hallottunk biztatóbbakat Krámmer Gyulától, a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől sem: — Sajnos, az utóbbi években nem zökkenőmentes az ellátás gyermekcipőkből, kiváltképp ezekből a méretekből. Az idén késón érkezett a tél és valóban most is kellene, hogy legyen csizma, téli cipő, de utórendelésre sajnos, már nincs lehetőségünk. A gyárak már a tavaszi-nyári cipőket készítik, vagyis a gyártás jóval megelőzi a szezont. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységének igazgatóját, Wágner Flóriánt is kédeztük: ők nem vállalkoznának-e még néhány ezer gyermekcsizma gyors elkészítésére? A válasz: A korábbi 2000 pár gyermekcsizma elkészítésénél is a segítő szándék vezetett bennünket. Kapacitásunk miatt jelenleg is vállalkoznánk egy kisebb tétel ű megrendelésre, de anyagunk nincs hozzá. Ennek megrendelési határideje viszont nálunk 90 nap. (s. á.) Nyírségi borok versenyén Kajsziból készült az első helyezett Fehér, vörös és gyümölcsbor kategóriákban versenyeztek a nyíregyházi központi kertbarátklub tagjai szokásos évi bortalálkozójukon. Igen nehéz helyzet elé állították „a versenyzők” a zsűrit, amikor is ötven bor közül választották ki a szigorú kritikusok a győztes és helyezett nyíri vinkókat. Vizsgálták a szakemberek az ízét, zamatét, színét, alkoholtartalmát és még számos kritériumnak vetették alá a borokat. A fehér borok versenyében dr. Pa- tay István bora végzett az első helyen, a vörös borok kategóriájában Varga Ferenc lett az első, míg a gyümölcsborok közül Zelenyánszki András kajsziból készült bora vitte el a pálmát. Tiszta vizet a pohárba! Ki vigye el a szemetet falun? Falvaink egész sorában okoz gondot manapság az egészséges ivóvíz. A megye a legfontosabb VI. ötéves tervi feladatok közt rangsorolta a vízművek és az ivóvízhálózat kiépítését. A meglévő közku- tak 90 százaléka egyszerű fúrt kút, amelyek nem mindenben felelnek meg a szabályban előírtaknak. Még a 'vízművek egy része is csak úgynevezett nyers vizet szolgáltat, valamennyinél indokolt lenne felépíteni a vas- és mangántalanítót. A szennyvízelvezetés sem csak szabolcs-szatmári gond, országosan is a kiemelt feladatok közt szerepel. Amíg a csatornázás minden egyes településen nem épül ki, maradnak az ősrégi megoldások, a szikkasztók. Mint a Kö- JÁL-nál dr. Házi Erzsébet csoportvezető főorvos rámutatott, a megyére jellemző magas talajvíz miatt vasbeton gyűjtőaknát kellene használni, nem pedig egy egyszerű ásott gödröt. A helyi tanácsok — mint engedélyező hatóság — igen sokat tehetnek már az engedély kiadásánál, ha elmagyarázzak, miért van szükség a korszerűbb megépítésre. Rendszerint akkor derül fény egy- egy szabálytalanságra, amikor a szomszéd panasszal él a hatóságnál, mert a kertjében valamit tönkretett a szennyvíz. Ezekben az ügyekben most már laboratóriumi vizsgálattal is alátámasztott véleményt mondhat a KÖJÁL, ugyanis tavaly kezdte meg munkáját a szenny vízvizsgáló labor. Itt külön ellenőrzik a felszíni és a fürdővizek tisztaságát, vizsgálják a szennyvizet is. A szemétszállítás évszázadokon át nem okozott senkinek problémát, manapság viszont igen sok műanyagot használ a falusi háztartás is. A tejeszacskó, a mosószeres flakon, a különböző csomagolóanyagok már nem kerülhetnek az udvar hátulján levő szemétdombra. Minden egyes településen, de még a legkisebb faluban is szemétlerakó helyet jelöltek ki. Tudnak jó kezdeményezésekről is, ahol a termelőszövetkezet és a tanács között eredményes együttműködés alakult ki, a téesz időnként a saját kocsijával gyűjti össze a házaknál felhalmozódott szemetet és elviszi a kijelölt telepre. T. K. Ha a kiszolgálás is olyan színvonalas, mint a cégtulajdonos háza; akkor a geszterédiek joggal örülhetnek az új füszer- és vegyesboltnak, (molnár) Hűti bosszúságunk Hadd dicsekedjek: voltam farsangi bálon. Igaz nett most, hanem vagy harminc évvel ezelőtt. Arra már nem emlékszem pontosan, minek is Öltöztem be, lehet hogy Piroska, lehet hogy csak a farkas voltam, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy napokkal elObb hozzáláttunk barkácsolni, s még varrni is megtanultunk, hogy álarcot Sütögessünk össze magunknak. Hogy kerül erre a helyre „első bálom” története? Ügy, hogy farsang van, pontosabban csak volt, hiszen abban az időben még számon tartották: mettől meddig farsang a farsang, de ki emlékszik már arra. Most az a lényeg, hogy addig tart a báli szezon, mig el nem múlik az enyhe lefolyású influenzajárvány. Es nemcsak a reprezentatív éttermek hangosak ezekben a napokban, az iskolákban, sőt a munkahelyeken is áll a bál. Tízéves kis barátom mesélte tegnap: náluk délelőtt 11-kor, nővérééknél délután 2-kor volt a bál, de az anyu munkahelyén már egy nappal hamarabb megkezdődött, mert amikor megmondta az igazgató bácsinak, hogy ő is szeretne mindkettőn ott lenni, kopasz létére is égnek meredezett a haja, s valami olyasmi csu szott ki a száján, amit néhány perc múlva meg is bánt. Mert valóban, mit tehet arról a gyermek báljára készülő mama, hogy munkatársainak fele épp most fordult otthon másik oldalára, hiszen egyik oldala elzsibbadt már az influenzától, és az sem az ő hibája, hogy — szolgáltató vállalat lévén — mindig olyankor jönnek az ügyfelek, amikor az iskolában Is áll a bál. A gyerek ugye — ezt mindenki megérti — nem maradhat fenn estére, a szombatot pedig nem azért tették szabaddá, hogy olyankor is tárva- nyitva legyen az iskola kapuja. Ezt csak egy-két, az új szokásokkal nehezen barátkozó tantestület merte megkockáztatni. Mert ők nem gondolták kellően át, hogy a szj* * lök egy részének nem elég csak a vasárnap a hetekig tartó, feltűnést keltő maskarák beszerzésének, elkészíttetésének kipihenésére. B. J. Mellesleg Táblát tartott a kezében a neves akadémikus egy nyíregyházi konferencián tavaly: zöldet, sárgát és pirosat. Ha a résztvevők közül valaki szót kért és okos dolgokat mondott, csak egy kicsit hosszan, akkor az elnöklő akadémikus magasba emelte a zöld táblát. Aki nem sok okosat mondott, de azt annál hosz- szabban, annak nyomban feltartotta a sárgát. Aki viszont eltért a tárgytól, rögvest megkapta a pirosat, ami azt jelentette, hogy seperheti össze a jegyzeteit, mehet a helyére, megvonták tőle a szót. Nagy sikere volt ennek a módszernek úgyannyira, hogy egynémely megyei tanácskozáson is fel-feltűnnek a táblácskák. Történt pedig a minap, hogy az egyik társadalmi szervezet értekezletén az elr nöklő — aki nagy híve a színes tábláknak — a kelleténél tovább tartotta magánál a szót, mire a szünetben valaki odasúgta neki: „És az elnöknek ki mutatja fel a piros táblát?" Mellesleg nekem is nagyon tetszik mindez. Igen sokat gondoltam rá azon az értekezleten, ahol az egyik, immáron négyéves szervezetünk irányító testületének munkájáról három és fél órán át folyt a szó. Kis híján azt is mondhatnánk: ahány év, annyi óra. Egy másik tanácskozáson pedig szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztő az írásos anyaghoz, s csaknem fél órán át siránkozott amiatt, hogy sajnos, hat gépelt oldalban maximálták felettesei a terjedelmet. így szóban kénytelen nagyon sok mindent közölni. Kár, hogy ezen a tanácskozáson nem volt se zöld, se sárga, se piros táblája a tanácskozást vezető elnöknek, pedig szerintem már a harmadik percben nyugodtan magasba emelhette volna a pirosat. Tekintettel arra, hogy tegnap megkezdődött a fuballidény, ahol — mint köztudott — már elég régóta a játék tartozéka a sárga meg a piros lap, volna egy szerény javaslatom. Hasonlóan a futballpályákhoz, be kellene vezetni az értekezleteken is, hogy aki két sárga lapot kap, az a harmadik ér*-| tekezletre már el se mehet, mert automatikusan kiállította magát. Nem beszélve a pirosról, amit ha a bíró felmutat, az illetőnek el kell hagynia a játékteret. Nem ártana ezt meghonosítani a tanácsteremben sem! (angyal) ’■v
