Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. február 3, Három a testőr Minden poén jó, — írja Körmendi János, a színész nemrégen megjelent könyvében, — csak amelyik nem sül el, az a rossz. Egy kicsit leegyszerűsítő ez az ítélet, de fontos gondolat van a mélyén. Az, hogy a színházban soha nem a színpadon hangzik el az igazi végszó, hanem a nézőtéren. — Ha a közönség tapsol. Ezért is szeretem a jó hangulatú bemutatóikat, az ún. tapsrendet, amikor a függöny lehull, majd újra felmegy, s a karmester csak lesi: nem kell-e beindítani a finálét harmadszor is, ki tudja hányadszor is. A meghajlások örömteli szertartása mindig magával ragad. (Szigorú rend van ám ebben is, mint az ügyelő első hívásától az előadás folyamán végig.) Ám ha a sok ütemes taps után, a gondosan megszerkesztett rend * mögül előbukkan egy „civil” (sőt, tilos!) mosoly, vagy egy belülről indult, megállíthatatlan gesztus, ami nem volt előre megbeszélve, (mint Holt István kedvesen elbocsátó bíborosi áldása), úgy érzem ott a nézőtéren, hogy teljes a siker, jó este volt ez a mai, mindnyájunk örömére. Ebben az esetben pedig a legtöbb, amit elmondhatunk. Egy darab, ami semmi fontosat nem közöl velünk, „nincs üzenete a mai kor emberéhez” — hogy ezt a divatos terminust használjam — legalább lebilincselő és sikeres legyen. (És az se baj, ha percenként megszakítja a taps, mint most, ezt a bemutatót.) Fűlöp Kálmán és Wolf Péter zenés játéka Dumas ismert regényéből készült. A vendég Horváth Jenő rendezésében, igazán jó, ötlettől ötletig ívelő gondosan „kihegyezett”, és karikírozott jelenetek sorozata. Jó, hogy a regény egyetlen vékony szálát, a nyakék históriáját dolgozták fel. Jó, hogy ezt sem bonyolították túl, sem az előzményeket, sem a továbbiakban várható újabb konfliktusokat nem tekintették említésre érdemesnek. Van-e ki e regényt nem ismeri? — mondták, akár a régi görögök, akik darabjaikban sosem részletezték az istenek, és a hősök egymáshoz való viszonyának eredetét, hiszen mindenki tudta, betéve, a mitológiát. Athos, Porthos, Aramis és a gascogne-i D’Artagnan lovag gyermekkorunk óta jó ismerősök, s hogy most egy kissé „karcosabbak”, romantikus palástjuk cirkuszi flit- teres trikóra, s bandázsra cserélték, ez is jó. A három testőr közül Szigeti András érzi leginkább, Aramis szerepében ezt a kicsit elidegenített, sok iróniát (és öniróniát) feltételező stílust. (Györgyfalvay Péter saját színészi alkatára ölti fel Athos jelmezét, ő ebben a játékmódban van otthon. Fábián József ott jó, ahol énekelni kell, s ez nem kevés, mert Wolf Péter zenéje helyenként igencsak „feladja a leckét” kis társulatunk jobbára prózai színészeinek. (Mindjárt az első zenei megszólalás, a „Kard ki kard!”- dal kemény oktávugrása képzett énekeseket is próbára tehet. (Vitai András D’Artagnan képében, mint a wes- ternhősök lép be a színre, szemébe húzott nagyszélű kalapjában, s aztán sokáig ül (súlyos jelenlét!), majd e jól kitalált expozíció után mindvégig sodró és lendületes. Holl István bíborosa finom eszközökkel felépített, mesteri alakítás. Megint a keze, azok a leheletkönnyű gesztusok, amik a Csongor és Tünde tudósát is úgy megemelték. S a ritmusérzék, amivel két mondat (szó) közt a szünetet is kiméri. Albert Éva Bonacieux-néja „kika- pósabb” egy kicsit, mint regénybeli elődje, de jól csinálja, ő is a játék iróniájára ügyel, s pontosan tudja, hol van az a bizonyos hajszál, vagy borotvaél, amit Palotay István Trevielle testőrkapitány szerepében többször is „szemrebbenés nélkül” átlép, mert ő az a színész, aki egy komédiában rosszul érzi magát, ha a közönség egy pillanatra abbahagyja a nevetést. Ifj. Tatár Endre „sportos” XIII. Lajosa (bocsánat, Lajos 13) találóan jellemzett figura, lendületes, jókedvű alakítás. Hartmann Teréz eleve királynői jelenség, nem is illik hozzá, csak módjával ez a fajta komédiázás. Iskolázott hangja, muzikalitása viszont nagyot emel az énekes jeleneteken. A Milady erősen megkurtított, dramaturgiai szempontból szinte „jelentéktelenre vett” figuráját, Szeli Ildikó játssza jó ritmusérzékkel, jó hanggal és ötletesen. Sajnos Rockefort grófjáról is csak annyi derül ki, hogy ő „a bíboros rossz szelleme”, a dramaturgiai tét, mely a testőrök ellen vezérli, meglehetősen motiválatlan. Lakatos István kitalálja a figurát, játszik notesszel, nyakban lógó golyóstollal, sötét monoklival, ötvözi a vadnyugati filmek „rossz emberét” a korlátolt titkos- rendőrrel, s így teszi színessé, emlékezetessé mostohán megírt szerepét. Lengyel István (Bonacieux) úgy gyáva, és úgy rőfös, ahogy azt a regény olvasásaikor is elképzeltük. Horváth István inkább megnyerő jelenség, s kevésbé Buckingham herceg; a zenés részekben némi hangképzési bizonytalanságokkal küzd, akárcsak mások. Wolf Péter zenéje innen- onnan „visszaköszön”, főleg az Ez aztán szerelemből, s a (nem énekes!) színészek természetes hangfekvését se veszi mindig figyelembe. Ettől eltekintve jó hangulatú, sodró és helyenként egész frappánsan karikírozó muzsika. Tomasovszky Pál kis együttese igazi színházi zenekar, színes hangszerelés, jó hangzás és minden, ami hosszú távon is biztosíthatja a zenés darabok sikerét (amire mint ezen a bemutatón is kiderült) igen nagy az igény. A hangerőegyensúlyra kell majd jobban ügyelni, mert ahol eleve harsányabb a hangszerelés, elnyomja olykor a színpadot. Mialkovszki Erzsébet jelmezei szépek, színpompásak, „bedíszletezik” a színpadot, s az előző bemutatókhoz képest különösen a színésznőket „öltöztetik jól”. Baráth András díszleteit szintén az ötletesség jellemzi, szellemes jelzések csupán, s engedik peregni a tulajdonképpen „üres térre” — a manézssze- rű kördobogóra tervezett előadást. Mester Attila Takarékos tiszayasyáriak 35 éve alakult meg Ti- szavasváriban a takarék- szövetkezet. A takarékszövetkezet jelenleg 112 millió forint betétállomány- nyal rendelkezik, taglétszáma 6597. 1982-ben 550 ezer forint kölcsönt folyósított a tagok számúra. Három kirendeltsége működik: Tiszadadán, Tisza- dobon és Nagy cser készén. Az elmúlt esztendőt a takarékszövetkezet 913 ezer forint nyereséggel zárta. (császár) Hogyan éltek a századfordulón ? Rongyos lapóka —- Penyigéről „Életmód Penyigén a századfordulón” címmel a szatmári községben tartottak foglalkozást nemrégiben a honismeret barátai. A megyei- városi művelődési központ rádiófelvételt is készített; így a penyigei ballada, a szatmári múlt és jelen eseményeit mások is megláthatják. Nagy sikere volt a szakkör régiségeinek, amit a kiállítóteremben szemlélhettek meg a látogatók. Űttörő- és KISZ-es fiatalok mellett, a község idősebb lakói is bekapcsolódtak a „műsorba”. Szilágyiék rongyos lapókája (állítólag tunyogmatolcsi népi étel) és a csöröge segített emlékezetessé tenni a találkozót. Sül a rongyos lapóka. (M. K. felvétele) Tavaszi hírnökök | egyvidékről, alföldről tavaszi hírek érkeznek: hó helyett a hóvirág „színezi” fehérre a Bükk déli fekvésű, széltől védett völgyeit. A legidősebb erdőt járók sem emlékeznek arra, hogy ezen a tájon ilyen korán, már január végén szirmot bontott volna a hóvirág. Kibomlott a barka a Garadna-patak parti kecskefüzeken és a mogyoró- bokrokon is, de „pattognak” a rügyek a sombokrokon és más vadgyümölcsfák ágain. Az őzek, szarvasok nem az etetők körül csoportosulnak, hanem a Bükk-fennsík erdők közé rejtett tisztásain tanyáznak, ahol most találnak táplálékot: csak a sózókat keresik fel rendszeresen. Tavaszi legelőikre húzódtak a muflonok is, elhagyva téli tanyáikat a sziklás hegyoldalakon. A Kiskunság homoki erdőiben virágzik a vadmogyoró, a mocsaras réteken virít a gólyahír. Megélénkült az állatvilág itt is: fészkel a balkáni gerle, megszólalt a széncinege. A jelenségek közül a legpéldátlanabb, hogy a déli napon sütkéreznek a mocsári békák, s előbújtak a teknősök is. Nemrég adtunk hírt arról, hogy a népfront kezdeményezésére megyénkben is megalakult a beszéd- és magatartáskultúra pallérozását segítő társadalmi bizottság, melynek tagjai nyelvészek, irodalomszakos tanárok, népművelők, társadalmi és állami szervek tisztségviselői, politikusok. A bizottság elsőként a közéleti beszéd finomításához, javításához kíván segítséget adni. „A közéleti beszéd retorikája” címmel azokkal szerveznek beszélgetést, akik Frázis, üresjárat, zsargon Beszéljünk szebben! gyakran állnak a kisebb, vagy nagyobb nyilvánosság előtt és nem mindegy, hogyan fejezik ki mondanivalójukat. A felkészülés módjairól tartandó eszmecserén bizonyára foglalkoznak a közéleti beszéd gyenge pontjaival, a frázisok, üresjáratok, hivatali zsargon visszaszorításával is. A helyes nyelvhasználatért sokat tehetnek az amatőr művészeti csoportok, irodalmi szakkörök is. A beszéd művelésével foglalkozó bizottság ennek helyzetét, fejlesztését is napirendre tűzte. tárgyalóteremből Munkahelyükön, a konzervgyárban ismerkedett meg Balogh Bertalan 42 éves nyíregyházi és Balogh Ilona, 23 éves klslétai segédmunkás, és közöttük — bár Baloghnak négy gyermeke van — szoros kapcsolat alakult ki. Baloghék megbeszélték, hogy augusztus 1-én a MAV-állomá- son találkoznak, s a lány ittas személyekkel fog megismerkedni, és azok sérelmére bűncselekményt fognak elkövetni, hogy pénzt szerezzenek. Így is történt. E nap délutánján Balogh Ilona egy ismeretlen idős férfivel ismerkedett meg, és közösülés ürügyével csalta be a Petőfi téri. bokrok közé. Közben le akarta csatolni a férfi karjáról az órát, és a zsebében is nyúlkált. A férfi észrevette, hogy a társa az értékeit akarja eltulajdonítani, ezért a bokrok közül gyorsan távozott. Balogh Hona a sikertelen kísérlet miatt érzett dühében a férfi hátát teljes erővel ütlegelte, s ez annyiPénzért ajánlott szerelmet ra feltűnt a járókelőknek, hogy megbotránkoztak magatartásán. Még ugyanezen a napon este nyolc tájban, Balogh Ilona leszólította az állomáson R. Józsefet, akinél látta, hogy sok pénz van. Ugyanúgy a bokrok közé csalta, mint az előző ismeretlen férfit. A bokrok között azonban ezúttal Balogh Bertalan várta őket, s féltékenység! jelenetet színlelve leütötte R. Józsefet. Az ütés a szemén találta a férfit, nem látott egy darabig, s azalatt Baloghék kiszedték 1900 forintot tartalmazó pénztárcáját, s elisz- koltak. R. József bejelentést tett a rendőrségen a rablás miatt. Azt mondta, ha a nő nem fogja meg a karját, a piros inges, bajuszos férfi ütése elől el tudott volna menekülni. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot, de egyelőre ennek nem volt eredménye. Augusztus 5-én azonban újabb, hasonló cselekmény történt ebben a térségben. Balogh Hona ezúttal Gy. Sándort csalta a Ti- szavasvári úton lévő felüljáró mögötti részen elterülő bokros, elhagyatott részre. Balogh Bertalan bizonyos távolságról követte őket, s a bokros részen ismételten féltékenységi jelenetet rendezett, Gy. Sándort orrba, szemen ütötte, de olyan erővel, hogy Gy. Sándor hanyatt esett és súlyos, orcsonttöréses sérülést szenvedett. Baloghék ezután természetesen az ő pénztárcáját is elvitték, s abban 1400 forint volt. A nyomozás sikerre vezetett: Baloghé- kat másnap letartóztatták. Balogh Bertalan teljes egészében tagadta a bűnösségét, Balogh Ilona részben elismerte. Ezúttal azonban sikerült tanúkat is felkutatni. Többen megfigyelték például, hogy Balogh Ilona az állomáson szinte vadászik a vaskosabb pénztárcájú ittas emberekre. Meglett a taxisofőr, akivel Baloghék a második eset után Sóstóra vitették magukat, hogy ott szórakozzék el a pénzt. És ezeken kívül akadt egy tanú, aki jól ismerte Gy. Sándort, ö tüzetesen megfigyelte az eseményeket, s mikor a Jerevánból Gy. Sándor összeölelkezve távozott Balogh Ilonával, kerékpáron követte őket. A színház előtt találta őket egy pádon összeölelkezve, s ekkor figyelmeztette Gy-t, menjen haza, de Balogh Ilona azt válaszolta, hogy a bácsi is volt fiatal, s ők szeretni akarják egymást. Erre a tanú ismét figyelmeztette Gy.-t, hogy mást is raboltak már ki. Csak másnap tudta meg Gy.-től, hogy leütötték. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a rablások, a súlyos testi sértés, a lopás kísérlete és a garázdaság miatt a többszörösen büntetett előéletű Balogh Bertalant hét év és hat hónap, Balogh Ilonát pedig három év és hat hónap fegy- házra büntette, az előbbit hét, az utóbbit hat évre tiltva el a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ts) Januári számaikban az; üzemi újságok sok érdekes hírt közölnek. Témáik között helyet kapnak a pártmunka, a városfejlesztés, a mező- gazdasági termelés kérdései éppúgy, mint a vállalati tervek jóváhagyása vagy az érdekvédelem Az érdekesebb írásokból válogattunk. SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK A szövetkezetek megyei lapja arról tudósít, hogy az ipari szövetkezetek ágazati pártvégrehajtó-bizottsága megvitatta a Nyíregyházi Fodrászszövetkezet jelentését. A szövetkezet kollektívája 1982-ben mintegy 29 milliós árbevételt könyvelhetett el. Ma a szövetkezetben az egy főre jutó éves bérszint meghaladja a 35 ezer forintot. Az elmúlt öt év alatt a szövetkezet 277 dolgozója vett részt továbbképző tanfolyamokon. A Magyar Fodrász-Kozmetikus Egyesület szakmai napjain évente 100 dolgozójuk vesz részt. A szövetkezet nagy figyelmet fordít a távlati fejlesztésre. A VI. ötéves tervben Nyíregyházán négy, vidéken három új szalon kerül átadásra. A jövőben mind több üzletet adnak ki — 15 főig — gebin, illetve átalánydíjas elszámolásra. KEMÉV ÉPÍTŐK Fővállalkozói minőségben több mint negyedmilliárd forint értékű munkát végez a vállalat az Alkaloida Vegyészeti Gyár megbízásából Ti- szavasváriban. A beruházási munkák során jó együttműködés alakult ki a vállalat és a gyár között. A jó együttműködés eredményeként a szennyvíztisztító telep bővítésénél a tervezett 40 millió forint helyett 45 millió forint, a raktárépületnél 5 millió helyett 6 millió forint értékű munkát végeztek el. A tanlabor téliesített épületében ötven-nyolcvan dolgozó kezdhette el megfelelő munkakörülmények között az új évet. ZÁHONYI KÖRZETI Átrakó A vasutas nagyüzem januári üzemi lapjából a gépesített rakodási főnökség KISZ- alapszeijyezetéről megtudjuk, hogy a mozgalmi év folyamán 1336 társadalmi munkaórát teljesítettek. Társadalmi munkában segítettek Daku Károly KISZ-tagnak a lakásépítésben, 700 munkaórában. Jelentős segítséget nyújtottak árokásásnál, hulladékgyűjtésnél, a ZVSC- sportpálya korszerűsítésénél, valamint a kommunista szombatokon. Huszonnyolc széles kocsi átrakásához nyújtottak segítséget, ami mintegy 1736 tonna áru átrakását jelenti. Ebből 1041 tonnát kimondottan az alapszervezet tagjai raktak át. Rendszeres az alapszervezeten belüli műveltségi vetélkedők megtartása. A KISZ- vezetőség alapszervezetei közül szinte minden vetélkedőt ez az alapszervezet nyert meg. SZABOLCSI ÉPÍTŐK összegezték az újítómozgalom eredményeit az építőipari vállalatnál. 1982-ben kedvező irányba fejlődött az újítómozgalom — írja a lap. A vállalathoz benyújtott újítási javaslatok száma 78 százalékkal több, mint 1981-ben. Megnövekedett a javaslattevők száma is, ez 86 százalékkal több, mint 1981. évben. Az elmúlt évben eredmények és eszmei díjak alapján 98 főnek összesen 354 ezer forintot fizettek ki — 83 százalékkal többet, mint 1981- ben. Gondot jelent, hogy a múlt évben meghirdetett „Egy brigád — több hasznosított újítás” mozgalom nem hozta meg a várt eredményt. A 48 benevezett brigádból csak 5 adott be újítást.
