Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

1983. január 15. Kelet-Magyarország 3 Fórumok és tartalmak H add kezdjem az írást egy nehezen követ­hető, de igaz felso­rolással. Tiszabecs nagy­községhez tartozik közigaz­gatásilag Uszka, Magosli­get, Milota, Tiszacsécse és Tiszakóród. önálló terme­lőszövetkezet van Tiszabe- csen, melyhez tartozik Usz­ka és Magosliget. Saját_ szö­vetkezete van Milotának, Tiszakóródnak, ez utóbbi­hoz tartozik Tiszacsécse. Is­kola működik Tiszabecsen, innen igazgatják az uszkai alsó tagozatot, de már ön­álló Milota és Tiszakóród, melyhez körzetesítették Ti- szacsécsét. A nagyközségi pártbizottság alá tartoznak o községi és szövetkezeti alapszervezetek. A fogyasz­tási szövetkezet Fehérgyar­mathoz tartozik.” De sorol­hatnánk. rpég a hasonló el­vek alapján tagozódó óvo­dákat, művelődési intézmé­nyeket, de még a postát is. Nem szeretnék most be­lebonyolódni a körzetesítés és összevonás ügyének so­kat emlegetett és vitatott témájának minden részleté­be. Csupán egy, a talán leg­fontosabb gondot emelném ki. Azt nevezetesen, hogy vajon működőképesek-e azok a szervezetek, szervek, melyek a közdöntések alap­ján hivatottak dolgozni. Ha a tanácsot, a szövetkezete­ket, az áfészt, a társadalmi és politikai szerveket te­kintjük, mindannyiónknak világos: ezek jó, zavartalan, közmegelégedésre számító jj működése akkor'lehetséges, ha a demokrácia irányítja őket. A- választástól a tes­tületi döntésig, a gazdálko­dás meghatározásától a köz- igazgatási ügyekig, az ellá­tás, a felvásárlás minőségé­től, az intézmény vezetőjé­nek választásáig nemcsak kívánalom, hanem törvé­nyekben rögzített kötelesség az adott tagság, lakosság véleményének megismerése, meghallgatása, véleményé­nek figyelembe vétele, dön­tésének tiszteletben tartása. De vajon elképzelhető-e ott, ahol egymástól külön­álló, gyakorta területileg messzeeső, sokszor érdekek ben eltérő érdekek hatnak? Létezhet-e a gyakorlatban hogy egészen eltérő menta­litású lakosok véleménye egybeesőén jelentkezzék Hiheti-e valaki, hogy az egészen kis, elaprózott kö­zösségben zajló részköz­gyűlések, egymástól elszige­telten működő választási és jelölőgyűlések, az átszerve­zés nyomán kusza átfedése két mutató községi tanács­kozások egységesen jó dön téseket hozzanak? Tapasz­talni olykor, hogy a fóru mok munkája formális, a döntések lényegében kime­rülnek a kézfeltartásokban. Ilyen helyeken a pezsgő, de­mokratikus, vitaképes köz­élet helyett, a politikai szenvedélyesség és felelős­ség helyett az érdektelenség nyer tág teret. Nem akarom vitatni: a változó, korszerűsödő élet megkíván bizonyos átszer­vezést, összevonást, racioná­lis rendező elvet. De sem­miképpen nem jó az, ha en­nek éppen a teremtő embe­ri gondolkodás, a lakóterü­letért, gazdálkodásért fele­lősséget érzők érdekeltsége, tettrekésesége esik áldoza­tul. K özéletünk demokrati­zálása ürügyén több­ször elmondtuk: nem kellenek újabb fórumok. A meglévőket kell igaz tarta­lommal kitölteni. Sajnos, az említett s hasonló példák éppen ez ellen hatnak. Még a meglévőt is kiürítik, s a formális állampolgári jog- gyakorlás lép a helyébe. Ha valahol és valamikor, úgy itt és most kell újra végig­gondolni azt, hogy a meg­volt és meglévő fórumokat miként tehetnők újra élő­vé, hatékonnyá. Ezt indo­kolja egész társadalmi és gazdasági fejlődésünk is. Bürget Lajos Záhony, átrakókörzet Megújították a vontatási telepet Pártéletünk fontos eseményei zárultak le december I5-én a Volán 5-ös számú Vállalatánál is: hat alapszervezetben befejeződtek az év végi beszámoló taggyűlések. E fórumok gazdag, sok­rétű feladatot jelölő ta­pasztalatainak koránt­sem teljes összegzésére vállalkoztunk kerekasz- tal-beszélgetésünkön, amelyen részt vett: Be- rencsi Gyula, az üzemi pb titkára, Puskás Lász­ló, a műszaki, és Zolnai Miklós, a teherforgalmi pártalapszervezet titká­ra. Először arról váltottunk szót, ki hogyan értékeli a párttagság aktivitását? Zolnai M.: — A teherfor­galmi taggyűlésen tizenné­gyen mondtak véleményt. Jellemző volt a fizikai mun­kások aktivitása, vitája és ki­állása a következetes gazda­ságpolitika mellett. Puskás L.: — A műszaki­aknál tizenegyen szólaltak fel. Azokat a hasznosítható kezdeményezéseket tartom a legfontosabbnak, amelyek különösen az energiamegta­karításban játszhatnak szere­pet ebben az évben. Berencsi Gy.: — Párttagsá­gunk létszáma 305. Ebből 270-en vettek részt az év vé­gi beszámoló taggyűlésen és hetvenötén mondtak véle­ményt, bizonyítva: növeke­dett az aktivitás. Puskás L.: — Év közben is • sokszor került terítékre ha­sonló téma. Nálunk legalább tíz esetben. Elsősorban a gépjárművek műszaki és az autóbuszok esztétikai állapo­tát, biztonságos üzemelését vizsgáltuk. Sorra vettük: milyen javas- latok, észrevételek hangzot­tak el a gazdaságpolitikai munka javítására. Van-e megvalósításra váró kezde­menyezes? Zolnai M.: — Neveket em­lítek: Ignácz László, Gonda Károly, Németh Antal, Kraj- csovics András, Mikulás Im­re, Bácskái László. Vala­mennyiük felszólalásában volt olyan érdemi mag, ame­lyet mindenképpen fontolóra kell venni. Csupán az érthe­tőség kedvéért mondom, hoz­zánk közvetve vagy közvet­Felelősség a munkahelyért A beszélgetés résztvevői balról jobbra: Berencsi Gyula, Puskás László, Zolnai Miklós és Farkas Kálmán. (Császár Csaba felvétele.) lenül 670 ember — gépkocsi- vezetők, termelésirányítók stb. — tartozik. Tavaly a te­herforgalom értéke megha­ladta a 271 millió forintot. Ezért közel 2 és fél millió tonna árut szállítottunk. Többen szóvá tették: kevesebb energiával is megoldhattuk volna a feladatokat. Elem­zőbb munkára van tehát szükség: minél több árut, minél kevesebb járművel (és üzemanyaggal) kell szállítani. Itt vannak tartalékaink. Ja­vasolták a gyorsabb, ponto­sabb információkat. Javíta­ni kell a kapcsolatot a fuva­roztatók és a gépjárműveze­tők között. Berencsi Gy.: — Megköze­lítően 270 fiatal tehergépko­csi-vezetőnk van. Fontos, hogy segítsük beilleszkedésü­ket. Jórészt viselkedésüktől, munkájuktól függ a fuvarpi­acok megtartása. Ebben kell jó partnerre lelni a fuvaroz- tatókban, mert a gépjármű- vezetők a. mi embereink, de a rakodók az övék! S ha a gépjárművezető érdeke pén­tek délután hajtani, nem biz­tos, hogy a rakodónak is az. Zolnai M.: — Párttagok kezdeményezésére 28 jelen­tős partnerfuvaroztató kép­viselőjével ültünk asztalhoz az érdekeket egyeztetni. Ta­lán sikerült. Olyan nagy vál­lalatok megbízottai voltak jer len, mint a SZÁÉV, KEMÉV, HAFE, Közúti Építő Vállalat, Füszért stb. Ügy tűnik, a tag­gyűlésen elhangzott javaslat megvalósítása jó úton van. Puskás L.: — Szabó Ist­ván, Kégler Dezső és mások szigorúbb költséggazdálko­dásra figyelmeztettek ben­nünket. Különösen az ener­giapazarlás ellen léptek fel. Évente vállalatunk 220 millió forintot költ üzemanyagra. Ezt csökkenteni lehet, erre is hangzottak el javaslatok. Lé­nyegük: az idén minden benzinnel üzemelő gépjár­művet dízelüzemű motorral kell felszerelni. Eddig 13 ’nagyfogyasztású ZIL-t alakí­tottunk át, az idén még 60 cserére kerül sor. így teher­gépkocsijaink száz kilométe­ren 40 liter benzin helyett 21 liter gázolajat fogyasztanak, amelynek ára is alacsonyabb. Berencsi Gy.: — Nagy Jó­zsef, Erőss Károly, és Szo- váti Ferenc azt javasolták, hogy a selejtbontásból nyert tehergépkocsi-alkatrészeket újítsuk fel és jobban haszno­sítsuk. Ezzel jelentős; devizát lehet megtakarítani. Az idén 52 tehergépkocsi kerül selej­tezésre. Ezekből az alkatré­szek jelentős részét felújít­ják üzemünkben. Puskás L.: — Volt még egy jelentős, a gazdaságos­ságot növelő javaslat is. Most végezzük a vizsgálatot, mek­kora szabad kapacitással ren­delkezünk műhelyünkben. Erre vállaljuk más vállala­tók gépkocsijainak műszaki előkészítését, szervizelését, fogyasztásmérésének ellen­őrzését, sőt a járművek ki­sebb fődarabjainak cseréjét is. Már hirdettük is a Kelet- Magyarországban. Berencsi Gy.: — Érzik a párttagok a felelősséget és nemcsak a vezetőktől várják, hogy új megoldásokon gon­dolkozzanak. Már nem a kül­ső tényezőkben keresik a megoldás kulcsát elsősorban, hanem saját munkájukban. Ez a felismerés szükséges ah­hoz is, hogy a pártszervezete­ink megújuljanak, s még na­gyobb felelősséget érezzenek területükön a gazdaságpoliti­kai pártmunkáért. Nem maradt szó nélkül be­szélgetésünkön a pártszerve­zetek belső élete sem. Javí- tásának fontos feltétele, hogy az elképzelések, a kezdemé­nyezések, s a rájuk épülő he­lyi határozatok „zöld utat” kapjanak. _________________ Puskás L.: — Olykor még van gond a határozatok egy­séges értelmezése körül. Eb­ből adódik, hogy nem mindig egységes a cselekvés. Zolnai M.: — A pártbizal­miak: Göndör Károly, Bács­kái László, Szabó Szilárd egyebek között szóvá tették, koránt sincs kihasználva a pártcsoportokban rejlő lehe­tőség. Berencsi Gy.: — Csaknem mindenütt igényelték a gyors, pontos és őszinte informáci­ót — felülről is! Bizonyos intézkedésekről már rég be­szélnek, amikor pártfórumon még nem is hallottak róla. Zolnai M.: — Nálunk Ig­nácz László, Tóth Miklós kezdeményezték egy új KISZ- alapszervezet alakítását. In­dokolt, mert sok a fiatal, s olykor „unatkozó” gépkocsi- vezető, akiket politizálni meg kell .tanítani. Február­ban meg is alakítjuk a KISZ- alapszervezetet. < Berencsi Gy.: — Szintén új kezdeményezés alapján janu­ár végén a 3-as alapszerve­zetben megtartjuk: az első pártcsoportok közötti megbe­szélést. Igényelték, mert — mint mondták — kissé elszi­getelve működnek. Keveset tudnak egymás gondjairól. Bizonyos megújulást várunk ettől is. Egyetlen javaslat, észre­vétel sem maradhat válasz nélkül. Nem is szabad, mert — mint a beszélgetés részt­vevői hangsúlyozták — a párttagság visszakérdez. És válaszolni kell őszintén, hogy melyik javaslattal mi törté­nik, mi lett a sorsa. Farkas Kálmán Ez év nyarától korszerű körülmények között javíthat­ják a normál és széles nyom­távú dízelmozdonyokat Zá­honyban. A vontatási telep rekonstrukciója során a KE­MÉV kivitelezésében egy új csarnokot építettek, amelyet az év végén adtak át. Most a technológiai szerelésen a sor. Darut helyeznek el a csarnokba, a kiszolgáló vágá­nyokat építik meg, s a szere­léshez szükséges célgépeket állítják be. A záhonyi vasutasok az át­építés ideje alatt Eperjeskén, illetve a Ganz-MÁVAG sze­relőcsarnokában mostoha kö­rülmények között dolgoztak, mégis igen jó üzemkészséget értek el. Az új csarnokkal hosszú időre megoldják a ja­vítás feltételeit. Vásárosnamény belvárosában jól halad az ERDÉRT- munkáslakások (a kép jobb oldalán) és az OTP-lakóhá- zak (bal oldalon) építése. (Császár Csaba felvétele.) B I tudván, hogy levél­titkot sértek a kö­vetkezőkben, köz­löm, hogy az írásban szereplők nem költött, hanem valóságos szemé­lyek, akiknek a nevét csak azért nem változ­tattam meg, mert nem is használom a nevüket. A nevezetes levelek egy pepita fedelű füzet­ben kerültek elém, hite­lességükhöz nem fér két­ség, ugyanis ketten is el­pirultak, amikor a tanító néni elkobozta azt. Egy. (Ezt írhattam vol­na számmal is, de a le­vélen betűkkel állt.) „Kedves Jocó A három képből egyet azonnal adj vissza, azt, amin a Szűcs Judit van. Te is visszakérted a múltkor az Abbát. Éva.” 2. (Ezt számmal írták, illetve számmal számoz­ták, gondosan és a hiva­talosság hangsúlyozása végett.) „Éva A Szűcsöt csak akkor adom vissza, ha nekem örökbe adod a Neoton famíliát és azt az ide­gén nevűt, amit nem tu­dok kimondani. Jocó.” Itt néhány levél elve­szett, de az üzlet nyil­vánvalóan meghiúsult, mert a megszólítás is zordabb, bár a tárgyaló­felek keresték a meg­egyezés lehetőségét. „Jocó Ne mondd meg sen­kinek, mert én is meg­esküdtem, hogy még neked (a kiemelés nem tőlem) se mondom, de tegnap nagyon kikaptam édesapámtól, mert soká­ig vitatkoztál a Neo- tonért. A Szűcsöt vissza kell adnod. Éva.” Kilenc. (Betűvel ki­lenc, mert így bensősé­gesebb.) „Kedves Éva Te is Ígérd meg, hogy nem mondod el senki­nek, és akkor én se mondom, de engem is megvertek tegnap, ami­kor hazaértem, én nem y ,raSrj*r. bántam. Legalább az idegen nevűt add vissza. Jocó.” 10. „Nem adom.” ti. „add.” 12, 13, 14. „Nem . . ." „de” „nem” „akkor én se”. A 15. levél a szere­lem döntő fordulata volt: „Meg kell beszél­nünk. Én se bánom, ha megint kikapok. Éva.” A válasz: „Éva. Én sem bánom. A felnőttek nem értenek meg min­ket, de te biztosan meg­értesz. Egyszer már el akartam bújdosni. Már zseblámpám is volt. Most nem írhatok töb­bet, Jocó.” Néhány levél megint hiányzik, a 20-as viszont tárgyalások előrehala­dásáról árulkodik: „Kedves Jocó. Ne búj- dokolj el, inkább igazán neked adom az idegen nevűt és a másikat is. Szerelem '83 Este sokéig nem tudtam elaludni, csak az An­gyal lányt énekeltem, persze halkan, és arra gondoltam, hogy legyél enyém, de ezt ne mondd senkinek. Éva.” Amor omnia Vincit. A szerelem mindent legyőz, azaz bonyolult korunkat igazolandó mégsem min­dent, 21. „Kedves Éva. A kép már nem olyan fon­tos. Majd beszélgetünk, de most nem lehet, mert Karesz elhozza a focit és -én is benne leszek a csa­patban. A képeket azért elküldheted. Jocó.” M it írhatnék még a matekórán elkob­zott levélcsomag­hoz? Én gyerekként már nem nézhetek televíziót, nekem ilyen levelet már sohase írnak, és ráadá­sul a csapatból is kima­radtam, de ezt ne mond­ják el senkinek, hiszen ezt is csak azért írtam, mert hiszek a nyolcvan- éves szerelmeseknek. Bartha Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents