Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. január 15. ferseartárgyalás ■égyszáz haltra Szerződéses üzletek A jelek szerint jó úton halad az új kereskedelmi formák bevezetése me­gyénkben is; különösen akkor szembeötlő a válto­zás, ha figyelembe vesz- szük, hogy az immár há­roméves minisztertanácsi határozatot követő első esztendőben, alig történt valami. A megyei áfészek ugyanis 1981-ben csak mi­nimális számú üzletet — azokat is elsősorban a vá­rosokban — adtak bér­be. A viszonylag lassú el- | terjedésben — a minden ; kezdetét jellemző óvatos­ságon kívül —, néhány áfész kényelmessége is szerepet játszott és ját­szik, hiszen 1982 novem­ber végén például még egyetlen új formában üze­meltetett üzlet, vagy ven­déglátó hely sem volt ta­lálható olyan nagy közsé­gekben, mint » Tiszaszal- ka, Nagyecsed és Győrte- ' lek. Az átvett egységek ve- ; zetői a forgóeszközök át- lagosan negyvenhárom : százalékát váltották meg, : természetesen nagy szóró- í dásban: a nyírbátori szö- I vetkezetnél tizennégy szá- <j zalék, míg Záhonyban ki- 1 lencven százalék a forgó- ; eszközök megváltásának , aránya. Tegyük hozzá: eb- l ben a kép jobb az orszá- ' gos átlagnál. Ügy tűnik, a boltok, {vendéglők többsége jól I érvényesül. Erre utal, , hogy a kiadott üzleteknél í a nyereségtömeg évi át­lagos növekedése 9—10 százalék körül mozog, a forgalom növekedése pedig meghaladja a , megyei átlagot. Ebben í — egyebek között — f nyilván szerepet játszik, t hogy ezek az üzletek heti * négy órával tartanak töb- j bet nyitva, mint koráb- ( ban, „maszekoskodásuk” } előtt. I I A szakemberek megálla- Ipítása szerint nagy előre- | lépést jelent az is, hogy- jelentős mértékben növe­kedett és kedvezően [változott a szerződéses üz­letek áruválasztéka, jele­ként annak, hogy üzemel­tetőik érdekeltsége jó, ép­pen ezért ha kell, mesz- sze a megyén túlra men­nek egy-egy árucikk be­szerzéséért. Noha jogos panaszok is felmerülhet­nek — például a söripari vállalat, vagy korábban a sütőipari vállalat eseté­ben —, a nagykereskedel­mi vállalatok általában korrekt partnerei ezeknek a boltoknak. Az új üzemeltetési for­ma jobb működése érde­kében a MÉSZÖV tanfo­lyamokat tartott mintegy kétszáz érdekelt részvéte­lével, s ezeken a munká­val kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. A teljes­séghez tartozik: az eddig kiadott üzletek közül mindössze ötöt adtak visz- sza üzemeltetőik, közülük ketten azért, mert a szer­ződésük lejárt, egytől be­tegség miatt vált meg ) gazdája, kettő pedig a szö- | vetkezettel szembeni fize­Í tési kötelezettség elmu­lasztása miatt vándorolt vissza eredeti tulajdonosá­hoz. Áz adatok tanúsága sze­rint: a múlt év végén 150 szerződéses bolt, vendéglő működött a megyében, 1983-ban pedig további 419-re hirdetnek verseny- tárgyalást. S. Z. Diákok a könyvtárban. A nyírbátori Hámán Kató Kollégi­um tanulói a legfontosabb könyveket, kötelező irodalmat helyben, a kollégiumi könyvtárban találják meg. Meg szépítik a műemlékeket Hogyan sikerül megőrizni a jövő számára az elmúlt ko­rok építészetének és történel­mének kiemelkedő jelentősé­gű emlékeit? Milyen helyet kaptak Szabolcs-Szatmár me­gye kulturális életében a vár­maradványok, a kastélyok, kúriák, a középületek, az egyházi épületek és építmé­nyek, a népi építészet emlé­kei? Ezekre a kérdésekre ke­resett és adott választ a mű­emlékvédelemről szóló tájé­koztató, amelyet pénteken a megyei tanács műszaki, kom­munális és környezetvédelmi bizottsága vitatott meg. R zsúfoltság vámszedífi Bolti szarkák a szabálysértési hatóság és a bíróság «lőtt — Édesanyámtól kaptam a cipőt. Azért jöttem vissza, mert ki akartam cserélni — magyarázkodott egy fiatal­ember a nyíregyházi Kelet Áruháziban, ahol lopáson kapták a karácsonyt megelő­ző napokban. Az eladók látták, hogy fel­próbál egy szép, hétszáz fo­rintos cipőt, ami úgy megtet­szett a vevőnek, hogy magán is hagyta, majd megpróbált fizetés nélkül távozni. Sze­rencsére az üzletben fülön- csípték a „leleményes” vásár­lót. A cipő túl drágának-bi­zonyult. ötezer forint pénz­bírsággal sújtotta az áruházi szarkát a tanács szabálysér­tési csoportja. Vásárlók — táskával Az ünnepi bevásárlási láz most karácsonykor is szép számmal csalogatta a boltok­ba azokat az embereket, akik ajándékozni ugyan akartak, csak fizetni nem. Vittek pél­dául ruhát, cipőt, márkás italokat, cigarettát, kávét. A Nyíregyházi Városi Tanácsra decemberben 33 feljelentés érkezett olyan tettesek ellen, akik ezer forintnál kisebb ér­tékben loptak az üzletekben. Az ettől nagyobb összegű lo­pások esetén — sajnos ilye­nek is történtek — a bíróság hoz ítéletet. — Magam sem tudom, hogy került a táskámba — csodálkozott egy diplomás hölgy, aki a Búza téri ABC- ben néhány apróság mellett egy hatszáz forintos kristály­vázát is megpróbált kicsem­pészni az ünnepi csúcsforga­lomban. A lopást rövid idő alatt kénytelen volt beismer­ni, s azóta már ki is fizette a négyezer forint büntetést. Tízszeres árat rótt le egy melltartóért az ünnepek előtt egy fiatal lány. ö a Kelet Áruházból próbálta elvinni táskájába rejtve a fehérne­műt — 2500 forint bírsággal sújtották. Sajátos karácsonyi bevá­sárlást tartott egy orosi fia­talasszony. Mikulás napján délben egymás után négy üz­letben portyázott. Gazdag zsákmánya jó ízlésről tanús­kodik: Szenteste a börtönben A Centrum Áruházból egy szőrmesapkát és egy férfi­nyakkendőt, a Nyírfából két gobelin hamutálcát, egy ék­szerdobozt és egy szőrmesap­kát, a sportboltból két pár zoknit és két férfialsót, a Ke­letből egy melltartót vitt ma­gával. Neki sem volt szeren­cséje. A Keletben tetten ér­ték, ahol kénytelen volt be­vallani a lopásokat. Az eny­ves kezű menyecskét egy év pórbára bocsátotta a fiatalko­rúak bírósága. Már több alkalommal el­ítélték lopások miatt Kiss Fe­renc tímári lakost. Legutób­bi büntetéséből tavaly októ­berben szabadult. Rövid ide­ig tartott a függetlensége, mert december 20-án ismét nem tudott ellenállni a pul­tokra halmozott áruk vonzá­sának. Három pár női cipőt próbált elemelni a Nyírfa Áruházban. Fülönesjpték, így a szentestét már a börtönben töltötte. Kisst ezúttal tíz hó­nap szabadságvesztésre ítél­ték. A drága kávé Többszörösen visszaeső vádlottként került bíróság elé decemberben a kazincbarci­kai Horváth Árpád. Állítása szerint munkát keresni uta­zott Űjfehértóra, ahol vélet­lenül betévedt az ABC-be is. Előbb egy csomag Omnia ká­vét lopott el, amin hamaro­san túl ds adott. A sikeren felbuzdulva újra visszatért az üzletbe, s még két csomag kávét zsákmányolt. Véletle­nül került rendőrkézre Iga­Kvargli, Brindza — trappistáért Import tejtermékek Sajtok és más tejtermékek vá­lasztékának bővítésére a tejipar a Konsumex közvetítésével áru­csere-megállapodást kötött cseh­szlovák és bolgár partnerével. Eszerint az idén Csehszlovákiából egymillió rubel értékben, Bulgá­riából pedig 200 ezer rubelért importálnak tejterméket, s en­nek ellentételeként hasonló mér­tékben szállítanak különféle saj­tokat. A tejipar mintegy 60—70 féle sajtot állít elő, ami számszerűen nem is lenne kevés, csakhogy a tényleges választék ennél szűkö­sebb, mert sok terméknek az ize meglehetősen hasonlit egy­máshoz. Most választékbővítésként Cseh­szlovákiából öt-hatféle termék érkezik, közülük a Kvargli sajt és a Brindza juhtúró a legkere­settebb. Cserébe trappista, öm­lesztett és ementáli sajtot ad a hazai ipar. Bulgáriából az ízle­tes Cheddar sajt alapanyaga ér­kezik, amelyet a hazai üzemek különféle ömlesztett sajtokká dolgoznak fel. A bolgár partnerrel tárgyalnak az igen ízletes, juhtejből készülő Kaskavar és a Feta sajt beho­zataláról. Emellett szó van a ma­gas zsírtartalmú, sajátosan sa- vanykás, pikáns ízű híres bolgár joghurt gyártási know-howjának megvásárlásáról is. zoltatták a presszóban, ahol 'bevallotta a lopást. A bünte­tés nem maradt el: Horvá- thot négyezer forint pénz- büntetéssel sújtották. Szót érdemel az ünnepi furcsaságok között S, György, H. Sándor, H. Mihály és É. István esete is, akik a balká- nyi Nimród Vadásztársaság területén 26 fácánt lőttek en­gedély nélkül. Bizonyára az ünnepi asztalra szánták a madarakat. Rajtavesztek. H. Zs. Bár Szabolcs-Szatmár me­gye nem gazdag országos je­lentőségű műemlékekben, azért itt is hetvenhárom mű­emlék és száznyolcvannyolc műemlék jellegű épület ta­lálható, amelyek sorsával a felszabadulástól egészen a hetvenes évek elejéig megle­hetősen keveset törődtek. Né­hány épületnek olyan gazdá­ja akadt, aki nem gondosko­dott még az elemi védelem­ről sem. Azóta lényegesen változott a helyzet: a védett emlékek műszaki állapotát az építési hatóságok folyamatosan fi­gyelemmel kisérik, három évenként pedig a teljes mű­emléki állomány műszaki ál­lapotát felülvizsgálják. En­nek is köszönhető, hogy a műemlék- és műemlék jelle­gű épületek egy részének ál­lapota az elmúlt évtizedben jelentősen javult. Felújítot­ták a túristvándi vízimalmot és a tarpai szárazmalmot, amelyhez jelentős támogatást adott a gabonaforgalmi vál­lalat, megújhodott a csarodái, a vámosatyai, a nyírmihálydi és a szamosbecsi református templom, valamint a szat- márcsekei temető országosan is egyedi jellegű síremlékál­lománya. Folyamatosan fej­lesztik a sóstói múzeumfalut, amelynek évről évre gyarap­szik népi építészeti épületál­lománya. A tanácsok huszonöt-har­minc millió forintot költöt­tek az elmúlt évtized alatt a védett középületek és In­tézmények helyreállítására és fenntartására, még nagyobb volt az az összeg, amelyet az egyházi kezelésben lévő mű­emlékek felújítására költöt­tek a felekezetek és az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség. A legtöbb gondot a terme­lőszövetkezetek kezelésében lévő kastélyok sorsa okozza, mert új gazdáik, a közös gaz­daságok alig törődtek a műemléképületek megóvásá­val. Ez év nyarán Szabolcs- Szatmár megye rendezi a műemléki albizottságok XII. országos értekézletét. Erre az alkalomra készítik el és ad­ják át; az addigra teljesen felújított tiszabérceli Besse- nyei-emlékházát, de egy sor műemlék is megszépülve, eredeti formájának megfele­lően helyreállítva várja majd az ide látogató turistákat és szakembereket. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére a VI. ötéves terv so­rán 78 millió forintot költe­nek Szabolcs-Szatmárban a tanácsok kezelésében lévő védett épületek helyreállítá­sára. Legjelentősebb ezek kö­zül a hajdani megyeháza, a nagykállói elme- és ideg­gyógyintézet, de kiemelten fontos feladat a nyírbátori re­formátus templom teljes helyreállítása is. Ebben a tervidőszakban újul meg a tákosi, a nagyszekeresi, a köl­esei és a tiszaszentmártoni református templom is, négy védett kastélypark rekonst­rukciójára pedig közel 4 mil­lió forintot áldoznak. B. J. „VADAT, HAUT, S Ml JÓ FAUT..." Hirenhölgyek álarcban Míg régen a szende nyuszi, a légies pillangó hódított, ma a háremhöl­gyek remélnek sikert. No nem a keleti szépségek kergetik e tájon a szeren­csét, hanem a fiatal lá­nyok igyekeznek a hárem­hölgyek jelmezébe bújni. Legalább egy éjszakára, amikor a farsangon elhitet­hetik a külvilággal, hogy ők nem szorgalmas, korán kelő, gyerekeket óvodába cipelő, háztartást vezető asszonyok, hanem kacér, könnyed, szó­rakozást kereső hölgyek. Ez derül ki a jelmezkészítő és kölcsönző vállalat miskolci részlegének adataiból, ahol Virág Jánosné vezető hozzá­teszi: — Rakamazról és környé­kéről gyakran keresik meg boltunkat. Esetenként külön­leges igényekkel is. Nem győzünk eleget adni a há­remhölgyek jelmezéből, amely muszlinblúzból, csillo­gó mellényből, selyemnad­rágból, flitteres turbánból és fátyolból áll. Ügy látszik, a titokzatos keleti világ hódít a fiatal lányok közt... Emel­lett a nyitótáncok közül a palotáshoz díszmagyart, a csárdáshoz kalocsai hímzett öltözéket kérnek A rakama- zi általános iskola például a teljes énekkart kalocsai min­tásba öltöztette a farsangra. A jelmezkölcsönzőnek nap­rakészen kell ismernie a di­vatos meséket, tévéfigurákat. Most például a gyerekek közt a Vük a sláger, alig győzik a színpompás rókajelmeze­ket. Az idei farsangi szezon­ban is nagy keresletre szá­mítanak a Hófehérke és a hét törpéből, még mindig öl­töznek macskának, mackó­nak, nyuszinak a jelmezbá­lon. Másfél hónapra nyúlik a farsang a szálloda- és ven­déglátó vállalat éttermeiben, presszóiban. Kedvére válo­gathat a vendég: gusztusa szerint a kocsonyaparádét vagy a vadászvacsorát része­sítheti előnyben. A főzőkanál művészei címmel a mester­szakácsok főztjeit kóstolhat­ják meg a Hatel Szabolcs­ban január 29-én. Wurlitzer Coctail várja a szórakozni vágyókat a Hangulat presz- szóban február első felében. A Zöld Elefánt sörzenés tere- ferét kínál február 6-án, 13- án, 20-án és 27-én délelőtt 10 órától. Vadcsemegéket kós­tolhatunk a Borsodi Söröző­ben február 10-én este. A gyerekek sem maradnak ki a farsangból, haboskávé­hoz,. mazsolás kuglófhoz me­seműsort szervíroznak nekik. Az édesszájúak is megtalál­ják a különleges süteménye­ket, poharas krémeket az Omnia kávészalonban, a cuk­rásztermék-bemutatón és vá­sáron február utolsó napján. Százéves ételrecepteket vesz­nek elő a Hotel Szabolcs ét­termében, mégpedig recept­pályázat útján kutatják fel azokat az étkeket, amelyet ma is szívesen fogyaszt a vendég. Műsoros almabállal zárja a farsangot a vállalat március 26-án a sóstói Krú- dy-szállóban. Egyre kevesebben vállal­koznak arra, hogy hazánk távoli vidékeire menjenek egy farsangi bálba, mind többen megyén belül keres­nek szórakoztató programot. A Nyírtourist remek ajánlat­tal kecsegteti az utazni, vá­gyókat: harmincszázalékos kedvezményt adnak az uta­zásokhoz, étkezési hozzájáru­lást is beszámítanak. Mind­erre az adja az alapot, hogy novemberben az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Volán Tröszt felhívására Borsod, Zala, Csongrád, Ba­ranya, Győr-Sopron és Sza­bolcs megye megállapodást kötött: olcsóbban adják a megyéjükbe érkező vendé­geknek szolgáltatásaikat. Így háromnapos Pécs—Harkány —Siklós körútra utazhatunk, körülbelül ezer forintért. Há­romnapos utakat szerveznek még az őrségbe, Sopronba, kétnaposakat a Zempléni­hegyekbe, Miskolc és Aggte­lek környékére. Megyénkben szatmári körútra invitálják a hozzánk látogatókat. T. K. Vásárosnamény, Tisza-híd. (Csiszár)

Next

/
Thumbnails
Contents