Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
I / 9' HA Felelősség munkahelyért (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) BELFÖLDRE, I ilSPi I Jobb termékekei ígér a könnyűipar A termelést a tavalyihoz képest nem növelik, ám minőségileg jobb termékek gyártását tervezik az idén a könnyűiparban. A külpiaci prognózisok erre az esztendőre sem ígérnek lényeges változást, a könnyűipari termékek — a ruházati cikkek, bútorok, papír- és bőráruk — iránti kereslet nagymértékű növekedése nem várható. A textiliparban kiemelt feladat a termékek minőségének javítása, emellett a vállalatoknak többet kell törődniük a szállítási ütem, és határidő tartásával. A korábbiaknál nagyobb gondot kell fordítaniuk a gyakran hiányzó munka- és védőruhák iránti igények kielégítésére is. A pamutiparban az alapanyagokkal való jobb gazdálkodás a legfontosabb, amire jó megoldást kínál a szovjet gyapot felhasználási arányának növelése, valamint a másodlagos anyagok feldolgozásának bővítése, részben a már e célra üzembe helyezett berendezések jobb kihasználásával és korszerűsítésekkel. A len- és kenderiparban a szabadidő-ruházati szövetek gyártását fokozzák, mivel ezek iránt mind a belföldi, mind a külpiacokon növekszik a kereslet. A gyap- júiparban a termékeiket — a fonalat és szövetet — továbbfeldolgozó kötő- és konfekcióiparral kialakított kapcsolatok elmélyítése a legfontosabb feladat, eddig ugyanis jórészt kihasználatlanok voltak a közös piackutatás, és az összehangolt gyártmányfejlesztés lehetőségei. A textilruházati és a kötőiparban alapvető feladat a lakossági igények kielégítése, az árban és minőségben megfelelő választék kialakítása. A szőrmeipariak megkísérelik visszaszerezni a korábbi exportpozícióikat, amit a modellválaszték és a külke- kereskedekni tevékenység javításával érhetnek el. A cipőipar piaci prognózisai fellendülést jeleznek, ezért a vállalatoknak fel kell készül- niök a termelés növelésére és a minőség javítására egyaránt. A bútoriparnak az idén már bizonyítania kell a korábbi évek exportbővítő beruházásainak megalapozottságát; a tavalyinál több versenyképes terméket- kell előállítania, és lényegesen nagyobb konvertibilis exportot teljesítenie. A hazai termékválasztékot is gyors ütemben az igényekhez kell igazítania, elsősorban az elemes bútorok gyártásának növelésével. A könnyűipar vállalatainak ahhoz, hogy a népgazdasági feladatokat teljesíthessék, elsősorban a termékek versenyképességét kell fokozniuk. Alapvetően a termékek színvonalának, minőségének javítására van szükség. Központban álló feladat; a népgazdaság az idén ettől az ágazattól a konvertibilis kivitel 5—6 százalékos emelését várja. A feladat teljesítése komoly erőfeszítéseket követel a vállalatoktól. Nehezíti a' vállalatok dolgát, hogy az idén a létszám további — várhatóan 2,5 százalékos — csökkenésével kell számolniuk. Amiatt is minden területen előtérbe kerül a .termelékenység növelése, a munkaidő jobb kihasználása, annál is inkább, mert az iparág az idén szűkös beruházási forrásokkal rendelkezik; kevés a lehetőség a munkaerőt pótló, megtakarító fejlesztésekre. Tervszerű közművesítés Vízműépítések Szabolcsban Aki megszokta az összkomfortos lakás kényelmét, annak talán elképzelhetetlen mit jelent nagy távolságból, kannákban hordani a vizet mosáshoz, főzéshez, tisztálkodáshoz. Szabolcs-Szatmár megye számos településén azonban napjainkban sincs mindenütt vezetékes víz. Legjobb a helyzet a fehérgyarmati és nyíregyházi járásban, legkedvezőtlenebb a kisvárdaiban. . Az 1981—85 közötti időszakban a megyei tanács 31 település vezetékes vízellátását tervezte. Ezek mellett további 9 helyen kezdik meg a vízműépítést, melyek átadása áthúzódik a következő tervidőszakra. A tervezés után kutatásokat kezdtek a szakemberek arra, hogy hol lehetne még közművesíteni. Ennek során további húsz olyan településre bukkantak, ahol az Országos Vízügyi Hivatal, illetve a megyei tanács támogatása nélkül tisztán saját erőből megvalósítható a vízellátás. Elsősorban nem a területi aránytalanságok megszüntetése a cél a hatodik ötéves tervidőszakban. Fő feladat o megyeszékhely és a városok ivóvízhálózatának fejlesztése, aztán a nagyközségek közművesítése. Csak ezután következik a területi aránytalanságok kismértékű javítása. A vízműépítések terv szerint haladnak. 1981-ben 9, tavaly 12 település vízellátását oldották meg. Az idén további 12 helység kap vezetékes vizet. Minden remény megvan arra, hogy a tervbe vett 51 településen megoldódjon a vezetékes vízellátás a tervidőszak végéig. A KE- MÉV, a SZAVICSAV, néhány vízgazdálkodási társulat és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vállalja a munkák nagyobb részét. Várható, hogy 1985 második felében kapacitásfölösleg lesz, így számítanak arra, hogy néhány áthúzódó építést is sikerül befejezni a tervidőszak végéig. Ez esetben további 8—10 településen előkészítik a vezetékes ivóvízhálózatépítést. Nem kevesebb, mint 590 millió forintot költenek az öt év alatt a társulati formában megvalósuló vízellátásra, míg az önerőből létesülő vízhálózatok költsége mintegy 200 millió forint. Nem kis összeg ebből a lakosság hozzájárulása: mintegy 15—16 ezer forint háztartásonként. Szabolcs-Szatmár a kedvező adottságú megyék közé tartozik, hiszen nálunk elvileg bárhol lehet a talajból vizet nyerni. Igaz, a víz minősége nálunk is változó. S vannak olyan területek, ahol gazdaságtalan a víznyerés. Például Nyíregyházán, ahová Kótajból és Nyírtelekről érkezik a víz, s már épül a megyeszékhelyt is ellátó regionális vízmű a Tisza partján. Sajnos a megye teljes közművesítése a hetedik ötéves tervben sem valósul meg — ehhez legalább három ötéves tervre van szükség. Addig áthidaló megoldásokat keresnek. Például: központi vízművek létrehozásával. Ez esetben a lakosság a saját vízellátásával rendelkező intézményekből kapja a vizet mint Piricsén, Nyírgyulajban, Kemecsén, Bátorligeten. (h.) Befejeződött a magyar—HDK ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával ért véget a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XXI. ülésszaka. A jegyzőkönyvet péntek délben Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Wolfgang Rauchfass miniszterelnök- helyettes írta alá. A tárgyalásokon a felek áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének alakulását, a jövő feladatait. Az együttműködésben a kölcsönös előnyök alapján a hangsúlyt azokra a területekre kell helyezni, amelyeken egymást kiegészítő gazdasági adottságaink kihasználásával a megváltozott körülményék között is lehetőség van a sikeres előrelépésre. Wolfgang Rauchfuss pénteken hazautazott Berlinbe. Épül a tmk-javítóműhely Űj, 1500 négyzetméter alapterületű tmk-javítóműhelyt épít a SZAÉV a gabonaforgalmi vállalatnak Nyíregyházán a Simái bekötő út mentén. Átadását idén április végére tervezi. (G. B.) A MEZŐGÉP nyírteleki gyáregységében idén 1100 daruhoz készítenek alvázakat NSZK-megrendelésre. Képünkön: Balogh Ferenc a termék végkikészítését végzi. (Gaál Béla felvétele) A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság szakszolgálati laboratóriumában többféle növénnyel kísérleteznek. Képünkön: Holik Tiborné takarmányt vizsgák (Elek Emil felvétele) Á közművelődési tanács támogatása megyénknek Az Országos Közművelődési Tanács dönt arról, hogy a végzett munka eredményessége, a körülmények, feltételek és a tervek alapján milyen arányban részesüljenek a megyék közművelődési intézményei a központi támogatásból. Szabolcs-Szatmár művelődési házai, könyvtárai az utóbbi években jelentős ősz- szegeket kaptak az országos alapból. A céltámogatás egyetlen feltétele, hogy semmi másra nem lehet fordítani, csak a megjelölt feladatra, s az OKT szigorúan elszámoltatja a felhasználásról az intézmények vezetőit és a tanácsok dolgozóit. Megyénk az országos összehasonlításban a jó erős középmezőnyben helyezkedik el, számos művészeti együttes tevékenységét sikerült ezzel a céltámogatással fellendíteni, komoly segítséget kaptak az utóbbi esztendőkben a könyvtárak, pártfogolták az amatőr színjátszókat, így sikerült törődni a kis településeken élőkkel is, a kulturális alapellátást sok helyen csak így tudták megoldani. Legutóbb közel kétmillió forint felhasználásáról adott számot megyénk az OKT-nak. Ennek jelentős részét az új Megyei és Városi Művelődési Központ kapta, például kis településeken szervezett kulturális programokra, kiállításokra, ismeretterjesztő előadásokra. Három könyvtár fejlesztését segítette ez az összeg: a mátészalkait, a nagy- kállóit és a birit. Javították az ifjúság pihenését, üdültetését, művelődését szolgáló létesítmények és táborok kulturális ellátását, átutaltak ebből az alapból a sóstói ifjúsági park és az úttörőház számlájára is. Ebben az évben kezdik meg felihasználni megyénk kulturális intézményei az OKT-tóI legutóbb kapott több mint 3 millió forintot. Főképp könyvtáraink részesülnek ebből a támogatásból. Sok helyen alakítanak ki úgynevezett kettős funkciójú könyvtárakat, melyek az iskolai és a községi vagy lakóterületi közművelődési •könyvtár feladatát is betöltik. További jelentős összegeket kap a Megyei és Városi Művelődési Központ, például kis településeken szervezendő rendhagyó irodalmi órákra, a Móricz Zsigmond Színház művészeinek közreműködésével. Az OKT támogatásával fejlesztik a megyei könyvtárat, valamint így alakítanak ki klubövezetet a tanárképző főiskolán.
