Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. január 13, A Szatmár vidéki Háziipari Szövetkezet fehérgyar­mati kosárfonó üzemének termékei a világ számos országában keresettek. Saplonczai Gusztávné a gaz­dasági kosarakat előkészíti szállításhoz. (Elek Emii felvétele) Farsangi népszokások ■ ■ ____________________________________ Panasz nyomán ITT A KONVEKTOR — HOL A MELEG? A z egyszoba komfortos lakást 1981 augusz­tus elsején utalták ki a családnak. A fűtési szezon kezdetén azonnal kitűnt, hogy a hatszor ha­tos méretű, négy és fél méter magas szobában a gázkonvektorok egy-két napi működés után kial­szanak, ami miatt — mint később kiderült — egész télen át tíz fokig sem melegedett fel a hő­mérséklet. A lakás gazdája szerelőt hivatott, aki a javítgatások után kijelentette: ezek a konvektorok soha sem fogják a szobát a megfelelő hőmér­sékletre felfűteni, mert al­kalmatlanok arra. A tulajdo­nos — mivel tanácsi bérla­kásról van szó — az ingat­lankezelő vállalathoz fordult, s ott megnyugtatták, hogy ha nincs is garanciajegy a kon­vektorra, a TIGÁZ enélkül is elvégzi a javításokat. Fázik a család A szerelők hat-nyolc alka­lommal is próbálkoztak a javítással, ráment az egész tél, ám a konvektorok maxi­mum egy-két napig működ­tek, utána elviselhetetlenné vált a hideg. Fázott a család, kislányuk sokat betegeskedik, s nem csoda, ha az óvodában azóta sem tudják fogadni. Hogy az előző tél meg ne ismétlődjék, tavaly a nyár kellős közepén fordult a la­kás bérlője az ingatlankezelő vállalathoz, de írásos pana­A véleményt a TIGÁZ ki­rendeltségvezetője nem fo­gadta el, azt mondta: majd megjavítják. A munkát no­vember 26-án végezték el, s ekkor is papíron rögzítették, hogy a konvektort üzemképe­sen adták át. Mikor döntenek? A gáz néhány nap múlva újból kialudt, azóta először december 18-ra, aztán 22-re ígértek végleges intézkedést, december 28-án a TIGÁZ ki­rendeltségvezetője néhány napon belüli cserére tett ígé­retet, január másodikén azt mondta, egy héten belül el­végzik a munkát, január ha­todikén türelmet kért, január tizenegyedikén pedig vissza­kérdezett: miért nem az in­gatlankezelőt hívják ebben az ügyiben, s egyáltalán ki fog­ja kifizetni a cserekészülék árát? Kedden tehát itt tartott az ügy, amely 1981 augusztusá­ban kezdődött, akkor, amikor teljes felújítás után átadták Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utca 7-es számú házat, s eb­be a felújításba a gázkon­vektorok cseréje is beletarto­zott. Ha ezt a munkát elvé­gezték, akkor érthetetlen: mi­ért üzemképtelen kezdettől a készülék, miért nem adtak garancialevelet az új konvek­torhoz, de a legérthetetle­nebb mégis az, miért nem elegendő immár a második tél a hiba kijavítására, vagy ha az — mint a szakértő vé­leményéből kiderül — nem oldható meg, miért nem cse­rélik ki a készüléket? A megoldásra két ötletünk van. Az egyik: üljenek le az illetékesek együtt, s hozzák meg a végleges döntést. Hely­színűi a hideg szobát java­solnám, hátha hamarabb megtalálnák a megnyugtató megoldást. A másik: cserél­jék ki előbb a készüléket, s aztán melegen döntsék el, hogy kinek a mulasztása mi­att fázik immár második té­len a család. Balogh József Akcióban a fürjtenyésztők este, kongózás Az év első élénk színfolt­ja mindenkor a farsang idő­szaka volt, amikor mulato­zással, mókázással, tréfás fel­vonulásokkal töltötték az időt. Nálunk a farsangolás vízkereszttől hamvazószerdá­ig, azaz január 6-tól húsvét előtti 40. napig tartott. A farsangi evés-ivásnak, lármás és táncos mulatozás­nak valamikor kettős célja volt: egyrészt a tél haldok­lását, tavaszvárást ünnepel­ték, másrészt ezzel a gonosz­űző eljárással a bő termést kívánták biztosítani. A farsang legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos mókázás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. A hagyományos fi­gurák közé tartozik a be­tyár, cigányasszony, meny­asszony, vőlegény, öregem­ber, öregasszony. A dramati- kus játékokat a mulatság Színhelyén vagy a házaknál adták elő. A Mohács környéki busójá­rásról sok szó esik mostaná­ban, ugyanakkor kevesen tudják, hogy megyénkben, fő­leg a Szamos mentén színe­sebb, változatosabb szokások éltek. Nézzünk meg néhá­nyat részletesért. Kérsemjénben különösen a gólyafarsangos volt szokás­ban. A lepedővel beborított maskarás kinyújtott kezefeje volt a gólyafej, melyben csőr gyanánt piros ostornyelet tar­tott. A gólya ,kelepéit”, cső­rével ide-oda csapdosott, ez­zel ijedtséget, nevetést kel­tett. A panyoíai csikósfarsan- gos egy kivájt fenekű dagasz- tóteknőt erősített a derekára, kötőféken tartva a fából fa­ragott lófejet. Két oldalt csiz­ma lóg le, mintha csak a csi­kós lába lenne benne.. A csi­kós persze alaposan megtán­coltatja a lovát. Olcsvaapáti- ban a halottas farsangos ab­ból áll; hogy egy deszkára fektetett legényt négy társa házról házra hordozza. A pap­nak öltözött maskurás min­denütt elmondja a (nem ép­pen nyomdafestéket tűrő) halotti búcsúztatóját. A farsang gondolatköre el­sősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lá­nyokat, akik pártában marad­tak a farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban kongóztak. A fiúk a pártá­ban maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek és bekiabáltak az ablakon. A farsanghoz számos ter­mékenységvarázsló, illetve tenmésvarázsló cselekmények, hiedelmek kapcsolódtak. Ezek a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban, részint bizo­nyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos elő­írásokban nyilvánultak meg. A farsangi bál a táncalkal- mak közül a legjelentősebb. Hasonló volt Nyírlugoson az úgynevezett törő este, amit az egy fonóban dolgozó lányok rendeztek. A mulatság tiszte­letére tyúkot meg fánkot sü­töttek, cigányt fogadtak, és éjfélig táncoltak. Bodnár Zsuzsa szára azóta sem válaszoltak. Október harmadikán már az IKSZV igazgatóját kereste meg levélben, aki megbízta a vállalat műszaki vezetőjét az ügy kivizsgálásával, s októ­ber 14-én ismét javították, beállították és beüzemeltet­ték az addig használhatatlan konvektort. Az üzembe he­lyezés tényét írásba is foglal­ták, ám a gázkonvektor más­nap ismét kialudt. „Majd megjavítják... fi Mivel egy évnél több idő is kevés volt arra, hogy a la­kás fűtését az illetékes vál­lalatok megoldják, a lakás bérlője a városi tanács mű­szaki osztályához fordult, ahol a jó szándék nem is hiányzott, de eredmény az­óta sem született. Október 28- án egy szemlét hívtak össze az összes érdekelt részvételé­vel, amelyet november 2-án meg is tartottak, s megálla­pították, hogy a gázfűtő ké­szülék konstrukciós hiba mi­att alkalmatlan a fűtésre, cseréjét mielőbb el kell vé­gezni. A tárgyalóteremből Pálinkás-diszkóból börtönbe Sört és pálinkát ivott az egyik este Rézműves János 20 éves dombrádi lakos, vége­zetül elment a művelődési háziban rendezett diszkóba. Éjfél körül három külföldi állampolgárral beszélgetett, s odaszólt a közelükben lévő társaságban szórakozó Lakó Katalinnak, hogy menjen kö­zelebb hozzájuk. A lány ezt először elutasí­totta, aztán az ismétlődő ké­réseket is, sőt mások is szóltak Rézművesnek, hogy ne erő­szakoskodjon. Rézműves hirtelen támadt indulatában odalépett a tár­sasághoz és meg akarta fog­ni Lakó Katalin kezét. A lány társai közül az egyik, Balázs László mindezt észrevette és félrelökte Rézműves karját. Rézműves ekkor ököllel és tenyérrel fejbecsapta Balázs Lászlót, aki — nem akarván verekedést — menekülni kezdett. Rézműves utána fu­tott, s ahogy utólérte, ököl­lel ütötte, s alaposan megrúg- dosta. Balázs László a föld­re került. Lakó Katalin kia­Likőr Casanováknak Erőleves fürjtojással, tűz­delt fürjpecsenye — ma még ritka különlegességei a ven­déglők kínálatának. Pedig legalább 99 féle étel készít­hető a bokrok alján, csalitok­ban megbúvó kis madár hú­sából és tojásából. Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár idején jelent meg az a kis szakácskönyv, amely egy híján száz ilyen receptet tartalmaz. Az ínyesmesterek, háziasszonyok számára a fürjhús és a tojás elkészítésé­nek változatos módjait a Magyar Fürjtenyésztők Egye­sülete szedte csokorba, hogy fogyasztásukhoz kedvet csináljon. A fürjtojás és -hús ugyanis biológiai és táp­értékben rendkívül gazdag, az utóbbi években egyre job­ban felfigyelnek rá szerte a világon. Az eredetileg vadon élő madár tenyésztésével jelen­leg kilenc országban, köztük a Szovjetunióban is foglal­koznak. A Magyar Fürjte­bált, hogy ne hagyják meg­verni Balázst, erre Rézműves őt is megütötte a vállán, s még a közbelépő rendezőkkel is dulakodott. Balázs Lászlónak a Rézmű­ves bántalmazása következ­tében eltört a combcsontja, s ez a sérülés hat-kilenc hó­nap alatt gyógyul. Rézműves azzal védekezett a bíróság előtt, hogy amikor Balázs futni kezdett, a ren­dezők nyomban közbeléptek, nekitámadtak, s így ő azt sem látta, hogy Balázs elesett. A tanúk szerint azonban másképp történt az eset... A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Rézművest súlyos testi sértés miatt hét hónap bör­tönre büntette. Az ítélet jog­erős. (ts) nyésztők Egyesülete mindösz- sze három esztendeje alakult meg, s jelenleg több mint 150 tagja van. A tenyésztőket az egyesület látja el minden szükséges anyaggal és szak­mai tanácsokkal, s gondosko­dik a termékek értékesítésé­ről is. A tenyésztésnek nagy a kockázata, de komoly lehet a gazdasági haszna is. A fürj tojásának, húsának felhasz­nálási lehetőségei ugyanis rendkívül szélesek. A külön­böző ételek készítése csak az egyik a sok közül. Már kap­ható például néhány üzletben a fürjtojással készült száraz- tészta, amely nemcsak ízé­ben, hanem különleges csip­kézett formájával is eltér a tyúktojásos tésztáktól. A vá­laszték hamarosan csigafor­mával is bővül. Nagy várakozás előzi meg a másik újdonságot, a fürjto- jásból készült likőrt, bár még csak néhány palacknyi ké­szült el belőle. Valószínűleg — az Unicumhoz hasonlóan gyógyitalként kerül forgalom­ba. A neve Casanova lesz, ebből is kiderül, hogy főként az erősebb nem számára ajánlják — erősítőként Bár a gyártás még meg sem kezdő­dött, az NSZK-ból már ötmil­lió palack likőrre jelentettek be igényt. Az apró, barna pöttyös fürjtojás kozmetikai alap­anyagként is kiváló. Ezt a fel­használási lehetőséget sem hagyják kihasználatlanul, az egyesület az Interkémia Vegyipari Közös Vállalkozás­sal kötött megállapodást a kozmetikumok kifejlesztésé­re, gyártására. Ennek ered­ményeként készült el a több szabadalmat is tartalmazó fürj kozmetikum család, amely háromféle arcpakolás­ból, testápoló habból, haj- és bőrápoló samponból áll. Az országos napi- és heti­lapokat lapozva az elmúlt hetekben több Szafoolcs- SzatmárraJ foglalkozó írást találtunk. NYUGDÍJ ASGONDOK A Népszava január 4-i szá­mában Szabolcs és Tolna me­gye szakszervezeti tanácsá­nak nyugdíjasokkal kapcso­latos vizsgálatairól olvashat­tunk. Miképpen vallanak a tények a különbözőségről. Tolna megye népességének megközelítően 21 százaléka tartozik a nyugdíjascsoport­hoz. Szabolcs-Szatmárban mindössze 16,5 százalék. Tol­na megye egyes községeiben a lakók fele nyugdíjból él. Meghökkentő s nyilván elem­zést érdemlő tény, hogy Sza­bolcsiban a nyugdíjasok 40 százaléka rokkantság miatt ■kapja havi járandóságát, nem pedig az elért korhatár miatt. Tolnában az öregek 70 százaléka családjával együtt él. Ez a ragaszkodás kevés­bé jellemzi a szabolcsiakat. Az együttmaradás az öreggel, inkább kényszerjellegű, de ha a szétválás megtörténik a se­gítségnyújtás még ugyanazon településen belül is elmarad. Ritka az olyan nyugdíjas, akit anyagilag támogatnak a gyerekek. Következésképpen sok a nyugdíjas munkaválla­ló. Jelenleg körülbelül tízezer ember egészíti ki havi járan­dóságát más jövedelmi for­rásból. S még néhány beszé­des tény: Szabolcs megyében a nyugdíjasoknak mindössze 20 százaléka szakszervezeti tag. A nyugdíjasbúcsúztatót és az esztendőnként! nyug­díjastalálkozót ugyan meg­szervezik a vállalatok, de la­kásukon nem szokták felke­resni az öregeket, így a kap­csolat megszakad. IFJÜ KÖRNYEZETVÉDŐK A Búvár c. folyóirat decem­beri számában arról számol be, hogy a sokoldalú prog­ramkínálatban is szemet szúr a környezet- és természetvé­delem jelenléte a nyíregyházi Megyei és Városi Művelődési Központban. Nyolc ilyen tár­gyú szakkör, illetve klub mű­ködik az épületben, ezek egyike az általános iskolások­ból álló Ifjú Természetvédők Köre. Nyáron a lelkes ifjú halbúvárok „gebinben” ha- zavitték az akváriumokban fickándozó népességet, hogy a szünetben maguk gondoz­zák. Áttanulmányozva a má­sodszor megrendezett termé­szetvédelmi megyei vetélkedő segédanyagait, a megoldandó feladványokat leszögezi: szin­te páratlanul átgondolt, je­lentős tömegeket mozgató te­vékenység folyik Nyíregyhá­zán és megyeszerte. Jelenleg Szabolcs-Szatmár megyében 41 környezet- és természetvé­delmi (természetkutató) szak­kör működik. KÖZÖS BOLTOK Az Észak-magyarországi Textilnagykereskedelmi Vál­lalattal közösen férfi konfek­ció boltot létesített a Nyír­bátor és Vidéke Áfész, és a siker, a jó forgalom újabb elhatározást hozott — olvas­tuk a Szövetkezet c. hetilap december 15-i számában. Az elmúlt évben a Szatmár Bú­torgyárral közös boltot hoztak létre. A bemutatóteremhez raktár is kapcsolódik, ahol arra is van lehetőség, hogy ki-ki ízlése szerint válogassa össze a bútorokat, előfordul, hogy kívánságra megbonta­nak szobaberendezéseket is. Az üzlet nyitáskor 5,2 millió forint értékű készlettel indult, s a forgalom július óta 18 millió forint volt. A gyümöl­csöző tapasztalatok alapján a közös boltot — csemegét és húsüzletet — nyit a Szabolcs- Szatmár megyei Húsipari Vállalattal, távolabbi jövőben pedig a Magyar Posztógyár­ral működnek együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents