Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

Kelet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyanrszág AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 10. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. január 13., csütörtök a A jó ideológiai munka segíti gazdasági feladatok megoldását Befejeződött az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás fi 1 | í í | 1 iX. | u aiy ktiifll ly \\t\ j*i B 11 nil ■ 4 m i U a ■'ml I : I H 1 ki: fiii A nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat (VAGÉP) készára üzemében idén 1700 vákuumszivattyút készítenek fényforrás- és tv-képcsőgyártáshoz. Képünkön: Mú­lik Sándor, Böjti Károly és Dávida László az új vákuumszivattyúkat ellenőrzi. (G .B.) Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága rendezte kétnapos országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Az érte­kezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési mi­niszter. /---------------------------------------------------------------------------V HTESZ: tanulmányok — új tagok — nyugdíjas műsiakiak klubja Tudományos egyesületek a menyéért A TUDOMÁNY EREDMÉNYEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA, A TERMELÉSI SZERKEZET ÁT­ALAKÍTÁSA, HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSA — ILYEN FÖ TENNIVALÓKAT JELÖL MEG TÖBBEK KÖZÖTT AZ MTESZ MEGYEI SZERVEZETÉNEK KÖ­ZELMÚLTBAN ELKÉSZÜLT PROGRAMJA. EZEK MEGVALÓSÍTÁSA A KORÁBBINÁL TÖBB MŰSZA­KI, AGRÁR-, GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETTUDO­MÁNYI SZAKEMBER ALKOTÓ RÉSZVÉTELÉT IGÉNYLI A SZAKMAI MUNKÁBAN ÉS A TÁRSA­DALMI TEVÉKENYSÉGBEN EGYARÁNT. A résztvevők — társadal­mi-politikai életünk szemé­lyiségei, az ideológiai, a kul­turális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési in­tézmények vezető munkatár­sai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak a párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány idősze­rű kérdéséről — a tanácsko­zás első napján elhangzott — előadását. A szerdai vitában szót ka­pott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács el­nökhelyettese, Király And- rásné, az MSZMP budapesti Bizottságának titkára, Bog­nár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Az országos agitációs, propa­ganda- és művelődéspolitikai tanácskozás második napja. A képen Boldizsár Iván be­szél. Huibay Miklós író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar Írók Szövetségének alelnö- ke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Kozma Ferenc, a Mi­nisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának főosztályvezetője, Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető taná- ~ ra. A vitában felszólaló Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára le­szögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorá­ban első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön becsülik, tisztelik országun­kat, az elmúlt negyedszázad­ban elért eredményeinket, nyílt, kiszámítható politikán­kat, s nem utolsósorban bel­ső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocializmus si­keres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke megvédéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági hely­zetünkkel kapcsolatos tudat- formáló, agitációs munka fel­adatairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvélemé­nyünk ismeri, ám a nehézsé­gek jellege, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformá­lásnak, a propagandának ab­ban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmánya­inkért, a fejlődésünk lehető­ségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító erővé Váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhe­tetlen feltétele a tájé­kozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékozta­tás helyzete tehát közügy, s a párt ekként is kezeli, ami­kor a nyílt politika, az őszin­te szó, a szavak és tettek egy­ségének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékoztatá­sát azonban tovább kell javí­tani, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció te­rületén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel összefüggésben szólt arról a nélkülözhetetlen sze­repről, amelyet a sajtó mun­kásai vállalnak a párt po­Történeti konferencia Nyíregyházán Az elmúlt évben megjelent történeti segédkönyvekről rendezett konferenciát a Magyar Történelmi Társu­lat, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola, a TIT Szabolcs-Szatmár megyei szervezete valamint a megyei továbbképzési kabinet Nyír­egyházán január 12-én. A kétkötetes Magyar törté­nelmi fogalomgyűjteményt a Heves megyei Levéltár mun­katársai készítették, a Törté­nelmi fogalommagyarázó szó­tár pedig Kriveczky Béla, a nyíregyházi tanárképző főis­kola oktatója tollából látott napvilágot. A vitát Benda Kálmán, az MTA Történet- tudományi Intézet osztályve­zetője és Szabolcs Ottó, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára nyitotta meg. A két előadó a történettudomány és az iskolai oktatás oldalá­ról elemezte a köteteket. Mindkét könyv úttörő vállal­kozás eredménye, amelyek a hazai történettudomány régi adósságát próbálták meg­szüntetni. Délután a felkért hozzászó­lók is a legnagyobb elismerés hangján szóltak a hiányt pót­ló kézikönyvekről. Megálla­pították, hogy az előképzett­séggel, megfelelő kortörténe­ti ismeretekkel rendelkezők a kötetek által könnyebben értelmezhetik a magyar tör­ténet fogalmait. A vitaülésen felsorolt szemléleti egyenet­lenségek, hiányosságok nem vonnak, le semmit a kötetek értékéből, útmutatásul szol­gálhatnak a szerzőknek a kö­vetkező javított kiadásokhoz. ★ A Magyar Történelmi Tár­sulat Szabolcs-Szatmár me­gyei csoportja január 12-én, szerdán Nyíregyházán tartot­ta tisztújító közgyűlését. A társulat tagjai Hársfalvi Pé­ter tanszékvezető főiskolai tanárt, a társulat megyei cso­portjának elnökét megerősí­tették tisztségében. A társu­lat megyei titkárának Takács Péter főiskolai docenst vá­lasztották meg. A vezetőség tagja lett Gyarmathy Zsig- mond levéltárigazgató, László Béla, a fehérgyarmati gimná­zium igazgatója és Nagy Fe­renc általános iskolai szak- felügyelő. Megyénkben 21 tudomá­nyos egyesület működik je­lenleg, munkájukban mint­egy négyezer szakember vesz részt. Tavaly — a me­gyei szervezet húszéves ju­bileumával egy időben — avatták Nyíregyházán a Tu­domány és Technika Házát, amely a korábbinál lényege­sen jobb lehetőségeket te­remt az egyesületi munká­hoz. Az MTESZ terveiben sze­repel, hogy továbbfejlesztik a tudományos egyesületi munkát azokon a területe,- ken, ahol annak már ha­gyományai vannak, ugyan­akkor újabb egyesületi szak­osztályok, szakcsoportok megalakítását is kezdemé- nyezik — a biológia, a ké­mia, a híradástechnika szak­embereinek összefogására. Programjában az MTESZ azt is megjelölte: többet tesznek a műszaki-gazdasá­gi gondolkodás és szemlélet együttes, egymást kiegészí­tő erősítéséért. Gazdaságpolitikai munká­jukban öt fő területet emel ki a szervezet: anyagtaka­rékosság és energiagazdálko­dás: az elektronika széles kö­rű alkalmazása és kultúrá­jának terjesztése; az élelmi­szergazdaság ipari háttere; a gyógyszeripar fejlesztése; az innovációs folyamatok (műszaki megújulás) haté­konyságának javítása. Mind­ezekhez szükséges, hogy szé­lesítsék a tudományos egye­sületi munkában résztvevők körét. A tagszervezés során fokozott figyelmet fordíta­nak a termelésirányításban dolgozó szakembere^ bevo­nására. A három intéző bizottság (Nyírbátor, Máté­szalka, Kisvárda) és a terü­leti szakcsoportok révén pe­dig az ipari központoktól tá­volabb dolgozó agrár- és mű­szaki szakemberek társadal­V_____________________ mi életbe történő bekapcso­lódását is szorgalmazzák. Évente négy-öt jelentősebb megyei, városi, iparági szintű tanulmányt készítettek, il­letve tervet véleményeztek az utóbbi két középtávú tervidőszakban a tudomá­nyos egyesületek. Most rész­ben ezek számát szeretnék szaporítani, ugyanakkor cél az is, hogy a megye előtt ál­ló fő feladatokról rendsze­resen jó tájékoztatást kap­janak a műszaki, gazdasági szakemberek. Ez a biztosíté­ka ugyanis annak, hogy a tervek, tanulmányok lénye­ges tennivalókkal, valós fel­adatokkal foglalkozzanak. Az MTESZ javítani kíván a tanulmánykészítő mun­kán. Azt tervezik, hogy a megye számára legfonto­sabbnak tekintett témakö­röket (amelyekre a megyei szervek megoldást, javasla­tot várnak) évről-évre terv­szerűen meghirdetik, illetve értékelik. Több gondot for­dítanak a tanulmányok sor­sának figyelemmel kíséré­sére, a munkában résztve­vők erkölcsi elismerésére. A megyében minden esz­tendőben számos fiatal mű­szaki, gazdasági szakember kezd dolgozni, s az utóbbi években a korábbinál gyor­sabb ütemben szaporodott a nyugdíjas műszakiak száma. Mindkét réteg fontos az MTESZ számára: szeretne hozzájárulni a fiatalok pá­lyakezdésének megkönnyíté­séhez, ezért javítja az egye­sületek ifjúsági szekcióinak munkáját, illetve újabbakat szervez. Hasznosítani kíván­ják a nyugdíjas műszakiak nagy tapasztalatát is, közü­lük többet szeretnének meg­nyerni a társadalmi tevé­kenységnek, ezért a Tudo­mány és Technika Házában létrehozzák a nyugdíjas műszakiak klubját. (ms) (Folytatás a 4. oldalon)-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. Szovjet exportra varrnak több ezer kétrészes női kosztümöt a Budapesti Finomkö­töttáru-gyár mátészalkai gyáregységében. Képünkön: szalagon állítják össze a diva­tos ruhákat. (Császár Csaba felvétele — Riport lapunk 3. oldalán) V ____________________________________________/

Next

/
Thumbnails
Contents