Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
1983. január 12. Kelet-Magyarország 3 Ösztönöz-e az ösztöndíj? MEGYÉNKBEN IS több száz tanulót — és szülőt — érint a tanulmányi ösztöndíjak új rendje, hiszen a 11 ezer középiskolai tanuló mintegy öt százaléka részesül az idei tanévben ilyen juttatásban: 29 középiskola 548 tanulója kapott tanulmányi ösztöndíjat az 1982/ 83-as tanév első felében. Az arányokra jellemző, hogy 58 százalékuk gimnáziumban tanul — 319-en — s az ösztöndíjasok egyharmada első osztályos. Ez egyben az elsősök iránti bizalmat is jelzi, mert ezután kell bizonyítaniuk, hogy valóban megfelelnek az ösztöndíj követelményeinek. Tény, hogy az idei tanév első felében több mint egymillió forintot kaptak a szabolcsi középiskolás diákok tanulmányi ösztöndíj címén. Ez a pénz három forrásból ered: a Művelődési Minisztériumtól, a megyei ifjúsági alapból, a vállalatok, termelő-, ipari szövetkezetek felajánlásaiból. Ez utóbbi 262 ezer forintot tesz ki, melyből 159 ezer forintot névre szólóan — vállalati dolgozók továbbtanuló gyermekeinek — adtak a munkahelyek. ötvenkét vállalat, tsz, ipari szövetkezet tartotta fontosnak, hogy hozzájáruljon a megye ösztöndíj- alapjához. A legtöbbet a Ti- szavasvári Alkaloida, az 5. sz. Volán, a Mátészalkai Szamosmenti Tangazdaság, az Űjfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet, a Nyíregyházi Konzervgyár és a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság fizette be az ösztöndíjalapra. AZ ÜJ ÖSZTÖNDÍJRENDSZER egyik legfontosabb vonása, hogy folyamatos, jó tanulásra kívánja sarkallni a diákokat, míg a korábbiakban inkább a szociális helyzetet vették figyelembe a díjak odaítélésénél. Amikor a gyerekek a nyolcadik általános végén beadták a továbbtanulási papírjukat (egyúttal az ösztöndíj pályázatukat is), a megyei tanács művelődési osztálya döntött, ki kaphat ösztöndíjat. Az új rend ennél rugalmasabb és egyértelműbbé teszi az elbírálást. A középiskola első osztályába jelentkező fiatalok akkor pályázhatnak sikerrel az ösztöndíjra, ha már a hetedik osztályos év végi eredményeik, magyarból, történelemből, matematikából és a nyolcadik osztályos első félévi átlaguk legalább négyes. Nem adják könnyen később se az ösztöndíjat, a már középiskolában tanuló fiatalok akkor kapják meg az iskolai évenként kérhető ösztöndíjat, ha a három kötelező érettségi tárgyból, plusz két saját érdeklődésük szerint választott érettségi tárgyból elérik a 4,5-es átlagot. Ez csak folyamatos és alapos tanulással sikerülhet, és nem elég egyszer megfelelni a mindenképpen szigorúbb tanulmányi követelményeknek. Ha romlik az átlag, kevesebb lesz az ösztöndíj is, esetleg meg is szűnhet. Figyelemre méltó viszont, hogy nem csak a mércét emelték, hanem az ösztödíj összegét is. Az első osztályban 1500, a másodikban 2 ezer, a harmadikban 2500, a negyedik osztályban 3 ezer forintot is elérhet a félévenkénti ösztöndíj. A legügyesebbek így „kereshetnek” akár hatezer forintot is a jó tanulásukkal. A KÖZÉPISKOLAI ÖSZTÖNDÍJAK jól segítik a továbbtanulást és anyagilag is érdekeltté teszik a diákokat az elmélyült, teljesítményképes tudás növelésében. Lehetőség nyílt arra is, hogy a különböző munkahelyek ilyen módon is támogassák legszorgalmasabb dolgozóik gyermekeinek továbbtanulását. Ehhez persze nem elég a pénzt befizetni a közös alapba, vagy az iskolának. Tájékozódniuk kell az ösztöndíjra kiszemelt fiatal tanulásáról is, mert megeshet, a szülő ugyan kiválóan dolgozik, de gyermeke nem feltétlenül jó tanuló, legalább is nem any- nyira, hogy rászolgáljon az ösztöndíjra. További finomítással, jobb összhanggal még több diáknak hozhatnak jó tanulási kedvet a korszerűsített tanulmányi ösztöndíjak. És hozzájárulhatnak a tanulással járó családi kiadások csökkentéséhez is, ami szintén nem utolsó szempont napjainkban. Páll Géza MUNKASZERVEZÉS. A Budapesti Szervező Intézet a múlt év végén kezdte meg a nyíregyházi „Divat” Ruházati Vállalat termelésének átszervezését. Az új módszertől 25 százalékos termelésnövekedést várnak változatlan létszám mellett. Képűnk az előregyártó részlegről készült. (Elek Emil (elvétele) Nyírcsászári jó évtizede „Hazajönnek az ingázók...“ Szembetűnő a fejlődés Nyírcsászáriban. Immár rendezett központja, jellegzetessége is van a településnek. Aki csak négy-öt évvel ezelőtt látta utoljára a községet, rácsodálkozhat a változásokra. Űj épületek magasodnak itt, szebbek az utcák, a központban mindig nagy a forgalom. A fényeslitkei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet dögéi telepén új műhelycsarnok épül a kapcsolódó szakipari műhelyekkel együtt. A saját kivitelezésben épülő létesítmény szakipari munkáit a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari Szövetkezet dolgozói végzik. Az új műszaki javítóbázis dolgozóinak szociális körülményei is korszerűek. A mintegy négymillió forint értékű csarnokban a tavaszi gépszemle előtt már fogadják a javításra váró gépeket (Vincze Péter felvétele) Az utóbbi két-három évben a megyei tanács anyagi támogatásával és a helyi erők legjobb felhasználásával változott ilyenné Nyírcsászári. Megtartó, sőt visszacsábító ereje is van már a községnek. Segítik az építkezéseket Papp Jánosné, a tsz személyzetise ezt mondja: — Munkakörömből adódóan tudom, hogy az utóbbi két évben a fiatalok szívesebben maradnak a faluban. Szép számmal hazajöttek az ingázók közül. Hogy hányán, azt fejből nem tudom, de arra emlékszem, hogy nemrég egy pártfórumon elhangzott: tavalyelőtt 18 párttag tartozott a tsz alapszervezetéhez, most 26 tartozik. Elsősorban azért, mert több, korábban ingázó párttag is hazatért. Megítélésem szerint annak is köszönhető, hogy a tsz támogatja a tanács elképzeléseit. Munkagépekkel, kétkezi munkával segítettük az építkezéseket. Az új orvosi rendelőnél és az óvoda átalakításánál egyik szervezője voltam a társadalmi munkának. Azt mondják, Pappnénak ne,m volt nehéz dolga a szervezésnél. Szívesen mentek az emberek. Tudták, hogy minden megteremtett értéknek ők maguk veszik hasznát. Kozma Józseftől, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnökétől pedig ezt halljuk: — Az 1982-es esztendőre 250 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztünk és 400 ezer forint értékűt teljesítettünk. Fel lehetett rázni az embereket. A legjobban talán az lelkesített bennünket, hogy modern orvosi rendelő épült és körzeti orvos is érkezik. Az öregek még tudják, hogy 1907-foen egy bábát kapott a falu, a hatvanas évektől meg máshonnan járt ide orvos rendelni. Valahogy rangot is jelent a falunak, hogy már saját orvosa is van. „Célcsoportos" a szakembereknek Ligetfalvi Mihály tanácselnök érthető módon az orvosi rendelő és lakás bemutatásával kezdi a fejlődés helyszíni ismertetését. Mint mondja, az elmúlt nyáron valóságos népünnepély volta rendelő avatása. Korszerűek itt a műszerek, a házipatika jól segíti a gyógyító munkát, egy tágas, kényelmesen berendezett helyiségben a védőnő szakszerűen tud foglalkozni a kismamákkal és az apró gyerekekkel. A rendelő közelében emeletes ház magasodik. Hivatalos nyelven szólva tanácsi célcsoportos. Szolgálati lakásnak használják a községben letelepedett szakemberek. A közelben, nem messze a vasúti sínektől szép vonalú presszó. Süteményért (nyáron fagylaltért) nem kell már tbeutazni Nyírbátorba. A falu közepén, a nyírderzsi elágazásnál a 'bolt tágasabb és korszerűbb, mint tavalyelőtt volt. A tanácselnök magyarázza, hogy a múlt év elején fejezték be a korszerűsítést, azóta bővült a választék, javult az ellátás. A bolthoz jó pár lépésnyire van az új, 10 tantermes általános iskola. A „leltár” még nem teljes. Az elnök mondja, hogy nemrég korszerűsítették a közvilágítást. Valamikor a múlt év közepén új gázcsereteleppel is gyarapodott a település. Egy új buszvárót is feljegyezhetünk a noteszba. A buszváró több utcából új járdán közelíthető meg. Ennek a szép fejlődésnek a VI. ötéves tervben lehettek tanúi, boldog részesei a nyírcsászáriak. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a néhány év pótolta az elmúlt évtizedek lemaradásait is. Nyírcsászári kb. feleúton fekszik Nyírbátor és Nyír- derzs között. Ezért is avatták városkörnyéki községgé, s ezért is mondhatja társközségének Nyírderzset. A tanácselnökkel kocsin pár perc alatt a társközségbe érünk. Ligetfalvi Mihálynak itt is van mit bemutatnia. Láthatjuk, hogy a régi óvodát, kultúrházat átalakították, mégpedig szerencsésen. Ifjúsági ház, orvosi rendelő is helyet kapott az épületiben, s van még egy kisebb szabad hely, ennek sorsáról december végén döntött a tanács végrehajtó bizottsága. A döntés értelmében idén ide költöztetik a postahivatalt, amely most egy magánházban székel. A szűk kis postán magunk is láthatjuk: nappal is ég a villany, hogy a postamester dolgozni tudjon. A levelet, a csomagot feladók is örülhetnek majd a posta jobb elhelyezésének. Terv, társadalmi munkában Néző Istvánt, a közös tanács vb-titkárát arról kérdezzük: mit jelent városkörnyéki községnek lenni? Mint mondja, a városi tanács többször adott szakmai segítséget az itteni tanács munkájához, s a nyírbátoriak segítettek az irodagépek beszerzésében is. Kézzelfoghatóbb eredmény, hogy az orvosi rendelő terve társadalmi munkában készült. Említést érdemel, hogy Hosszú István, a városi tanács költségvetési üzemének dolgozója és Sándor Dezső, a nyírbátori lakásszövetkezet dolgozója készítette ingyen a tervet. Egy „ellenpéldát” is említ a titkár. A múlt év tavaszán itt járt a Nyírbátor és Vidéke Áfész elnöke, s kérte, hogy a nyírcsászári tsz termeljen dinnyét a város ellátásának javítása érdekében. A kérésnek a császáriak eleget tettek... Nábrádi Lajos Ú gy kezdődött, mint a legtöbb boldog házasság. Meglátták és megszerették egymást, nem hódoltak ósdi szokásoknak, mihamar megtartották az esküvőt. Anna asszonyként méginkább kivirult, Zoltán fölszedett ugyan néhány kilót, de az direkt jól állt neki, férfiasabbá vált. Ahol csak megjelelek, úgy beszéltek róluk, mint az ideális párról. Anna némi féltékenységgel körüldöngicsélte a hivatali pályái: lassan, de szépen emelkedő diplomás férjét, nem is tikolta, hogy nagyon büszke rá, Zoltánnak mindez jőlesően legyezgette férfiúi hiúságát, s ahogy csak tudta, igyekezett viszonozni szépséges felesege kedveskedését. így kezdett el bevásárolgatni. Előbb csak kenyeret és tejet, majd hentesárut, élő baromfit a piacon, mígnem ő vette meg a függönyt és az étkészletet, a vasalódeszkát és a legintimebb fehémeműeket. Mi tagadás, valahányszor dicsérte megkímélt kis felesége a társaság előtt remek kereskedői érzékét, legbelül még egy kis büszkeség is berzenkedett benne. Legközelebb már a nagymosásra is vállalkozott, mi több, megtanult vasalni, éjjel ő kelt fel a gyermekhez, este a pelenka megvárta és reggelente mindig ágyba vitte feleségének a tejszínes feketét. Természetesen mindezt a hivatali munka mellett, hiszen azzal szépséges kis felesége is messzemenően egyetértett, hogy a hivatal az első, a minden jó forrása. Zoltán be is vetette magát a munkahelyi nagy munkákba, sőt másodállást és két mellékfogalkozást is vállalt. Anna asszony eközben rendezgette, cserélgette ruhatárát, lehetőleg kétévenként a bútort, négyévenként a lakást, ami ugyebár végül is pénzbe kerül. Túl azon, hogy a szépséges fiatalasz- szony arcán emiatt gyakorta megjelentek a gond barázdái, nagy hajlandóságot mutatott arra is, hogy időnként belefáradjon a csereberékbe. Előbb csak a türelmetlenség jelei mutatkoztak rajta, majd szúrni kezdett a halántékánál, s olykor előjött a migrén is. Rákapott a gyógyszerekre, az. altatóra meg az élénkítő- re, orvostól orvoshoz futott, mindhiába. Zoltán pedig mint egy fel- pörgetet film kockái, úgy rohant főállásból mellékbe, pékségből patyolathoz, óvodából gyógyszertárba, varrónőtől a henteshez. Mos- már nemcsak mosott, vasalt, takarított, megtanult főzni is, és télre kesztyűt horgolt a gyermekeknek. Esténként kamillás teát főzött, hogy inhalálhasson asszonya, aki természetesen közben íziiletes és náthás is lett. A baj mégsem ez volt, hanem az anyagiak. Anna asz- szonv mindinkább kevesellte a borítékot, merthogy csak az ő férje olyan ügyetlen, amilyen. Ekkor Zoltán bátortalanul megkockáztatott egy halk kijelentést, miszerint nekik is jobban menne valamelyest, ha Anna asszony tanult volna és egyetemet végez. Hosszú idő után ekkor jelent meg az első mosoly az asszony arcán: „Akkor nem hozzád mentem volna feleségül.” E z olyannyira szíven ütötte az éppen mosogató férjet, hogy elvonult a szobába, s miután végig gondolta saját sorsát, még azon az estén kivonult Anna életéből. Örökre. Azóta is az a hír járja, hogy Zoltánnak a titkárnője csavarta el a fejét (a. s.)
