Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

Kelet agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA CL. évfolyam, 9. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. január 12., szerda Andropov es Vogel konstruktív légkörű találkozója Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára kedden fogadta Hans-Jochen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt el­nökségének tagját, az SPD kancellárjelöltjét. A nyugatné­met politikus hétfőn érkezett a Szovjetunióba a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének meghívására. VARSÓI SZERZŐDÉS Honvédelmi miniszterek tanácskozása A Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszte­reinek bizottsága kedden Prágában megkezdte ülését Martin Dzur hadseregtábor­noknak, Csehszlovákia nem­zetvédelmi miniszterének el­nökletével. A tanácskozáson részt vesz Dobri Dzsurov hadseregtá­bornok, Bulgária nemzetvé­delmi minisztere, Martin Dzur hadseregtábornok, Csehszlovákia nemzetvédelmi minisztere, Flórian Siwicki vezérezredes, Lengyelország nemzetvédelmi miniszterhe­lyettese, Czinege bajos had­seregtábornok, Magyarország honvédelmi minisztere, ^He­inz Hoffman hadseregtábor­nok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Constantin Olte- anu altábornagy, Románia nemzetvédelmi minisztere, Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, továbbá Viktor Ku­likov, a Szovjetunió marsall- ja, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadsereg- tábornok, az egyesített fegy­veres erők vezérkari főnöke. A nyílt, konstruktív lég­körű találkozón a tárgyaló felek részlete^ véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű problémái­ról, valamint a két ország kapcsolatait érintő néhány kérdésről. Az SZKP és az SPD képvi­selői aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet Hans-Jochen Vogel Moszkvá­ban találkozott Jurij Andro- povval. éleződése, az erősödő fegyver­kezési hajsza miatt, amely komolyan fenyegeti a békét. Jurij Andropov részletesen szólt azokról az erőfeszítések­ről, amelyeket az SZKP és a (Folytatás a 4. oldalon) Tanácskozás a párt eszmei- ideológiai tevékenységéről Aczél György előadása a feladatokról Országos agitációs, propa­ganda és művelődéspolitikai tanácskozás kezdődött kedden — a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság szék­házában. Az értekezlet részt­vevői társadalmi-politikai életünk vezető személyiségei, az ideológiai-kulturális, a tu­dományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények ve- zezető munkatársai. A ta­nácskozást — amelynek el­nökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást „A párt esz­mei-ideológiai tevékenységé­nek néhány időszerű kérdé­se” címmel. Beszédében áttekintette ideológiai munkánk feladata­(Folytatás a 4. oldalon) Műszakonként 600 pár szovjet exportra kerülő férfi bokacipőhöz készítenek felsőrészeket a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár ABC tűzöd ei szalagján. MA Fórumok a városról (2. oldal) Siker — olcsón (2. oldal) Ösztönöz-e az ösztöndíj? (3. oldal) „Hazajönnek az ingázók..." (3. oldal) Fórum (7. oldal) Az atlétikától az úszásig (8. oldal) A nyíregyházi Ságvárl Tsz tojásfeldolgozó üzemének kar­bantartói a folyamatos termelés érdekében rendszeresen el­lenőrzik és javítják a gépsort. Képünkön: Szabó Pál és Darkó István, a tmk-műhely dolgozói munka közben. (Császár Csaba felvétele) Erősítik a gyenge szövetkezeteket Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél Az alacsony jövedelmezőségű termelőszövetkezetek ará­nya a megyében az országos átlagtól magasabb. Nem kö­zömbös, hogy ezek a gazdaságok hogyan tudják helyzetüket megerősíteni, milyen lehetőségeik vannak a tagok életkö­rülményeinek javítására, a gazdálkodás színvonalának eme­lésére. Erről tárgyaltak kedden délelőtt Nyíregyházán a ter­melőszövetkezetek területi szövetségének küldöttköz­gyűlésén. Ezen kívül megvi­tatták a személyzeti munka demokratizálásának helyze­tét. A megjelenteket, köztük Tar Imrét, a megyei pártbi­zottság első titkárát és La­katos Andrást, a megyei ta­nács elnök helyettését Héry László, a szövetség elnöke köszöntötte. Az alacsony jö­vedelmű termelőszövetkeze­tek gazdálkodásáról szóló napirendhez Tóth József titkárhelyettes, a személyzeti munkáról szóló napirendhez Képes József személyzeti ve­zető fűzött szóbeli kiegészí­tést. A gazdálkodó egységek kö­zötti differenciálódás termé­szetes dolog, a gondot ennek túlzott mértéke okozza. A jelenlegi közgazdasági sza­bályozás pedig nem ismeri el teljes mértékben a kedvezőt­len feltételeket, a termőhe­lyi és közgazdasági körülmé­nyeket. Ez indokolja részben, a megye szövetkezeteinek az országos átlagtól való lema­radását. önmagában viszont az alacsony jövedelmezőség nem mindig tartós állapot, amit bizonyít, hogy az 1981- es eredmények alapján 34 szövetkezet a megyében ala­csonyabb kategóriába került, míg húsz javított a helyze­tén. A gazdaságoknál a ter­melési színvonalban értékel­hető javulás történt, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés rekordokat ért el, bár ennek ellenére színvona­la az országos átlag alatt van, o jövedelmezőség pedig összességében csökkent. A veszteséges szövetkezetek száma több, mint korábban volt. A meglevő termelési szer­kezet is nehezíti a gyors elő­rehaladást, azonban a táj adottságaival, a rendelkezés­re álló munkaerővel össz­hangban szükséges alakítani a termelést. Legsürgősebb az elöregedett almások selejte­zése. A szövetség felmérte az alacsony jövedelmezőségű szövetkezetek helyzetét. Többségük saját erőből képes javítani hatékonyságát, más részüknél koncentrált me­gyei segítség szükséges, de továbbra sem mondhatunk le az országos támogatásról. Az utóbbi négy évben 12 gazda­ság helyzetét rendezték egye­di elbírálás alapján. . A vezetés megerősítésé­nek, a szakemberek irányítá­sának szintén szerepe van a gyengébb szövetkezetek meg­erősítésében. Jelentősen bő­rűit az ipari tevékenység, ami a foglalkoztatáson túl ál­landó jövedelmi forrást is jelent. Ennek kihasználása szintén javíthatja a gazdál­kodást. Ugyancsak lehetősé­get ad az új vállalkozási for­mák bővítése, a háztáji és ki­segítő gazdaságok további integrálása, a termelési kedv fenntartása. A vitában felszólalt Tar Imre, aki a megyei pártbi­zottság üdvözletét tolmácsol­ta. Legutóbb a Politikai Bi­zottság és a megyei pártbi­zottság is foglalkozott az ala­csony jövedelmezőségű gaz­daságokkal. Elmondta, hogy a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van az ilyen gazda­ságokban előállított termé­kekre is. Gond megyén belül is, hogy a jó politikai dönté­seket nem követte megfelelő gyorsasággal és alapossággal az állami szervek és üzemek intézkedése, amely elemző munkán, a helyi adottságok felmérésén kell, hogy ala­puljon. A gyakorlat mutatja, hogy a tsz-ek közötti különb­ségek évről évre nőnek. Ez a helyzet már politikai feszült­séggel járhat, megnyirbálta a TOT és a szövetségek te­kintélyét is. A kialakult helyzet kész­tet mindenkit az okok meg­vizsgálására, a tennivalók meghatározására. Ezek közé tartoznak a természeti és közgazdasági feltételek lé­nyeges különbségei, ami mi­att megyénkben több ráfor­dítás ellenére kevesebb ered­ményt érnek el a szövetke­zetek. A szabályozás az átla­gos feltételekhez igazodik, ezért az ettől rosszabb körül­mények között levők veszte­ségesen termelnek. Ezt az ár­támogatás nem fedezi teljes mértékben. Tapasztalat, hogy a termelési költségek gyor­sabban nőnek, mint a terme­lési érték. Kezd veszélybe ikerülni a tájtermielés. Azon­ban az emberi tényezők sze­repét mutatja, hogy a me­gyében is a jó jövedelmező­ségű tsz-ek fele gyenge ter­mőhelyi adottságokkal ren­delkezik. A tennivalók közé tartozik, hogy a kedvezőtlen feltétele­ket szívós munkával kedve­zővé fordítsák, ennek megfe­lelően alakítsák a termelési szerkezetet. Ehhez kell ala­pos szakmai ismeret. Többek között fokozni lehet a hús­termelést, a gabonatermesz­tést, jobban lehet igazodni a szabályozók következményei­hez. A személyzeti munka de­mokratizmusának jelentősé­gét, a tervszerűséget és a szakszerűséget Némedi Lász­ló, a TOT osztályvezetője emelte ki hozzászólásában. A küldötközgyűlés Makrai László titkár előterjesztésé­ben elfogadta a testületek munkájáról szóló jelentést, az idei munkaprogramot és költ­ségvetést, valamint megvá­lasztotta az egyes bizottságok időközben megüresedett he­lyeire az új tagokat

Next

/
Thumbnails
Contents