Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. január 11. Téli erdő (Császár Csaba felvétele) Csekén S zilveszter délelőttjén a nyíregyházi városmajori művelődési ház elől nyolc kocsiból állő karaván indult Szatmárcseke felé. Harminc jóbarát a kocsiban, közösen búcsúztatandó az Ö- és köszöntendő az új esztendőt. Szatmárcseke, túristaház. A Kölcsey család utáni Kendebirtokon építette Kende Zsig- mond nyári laknak, később 1948 után határőrlaktanya, mígnem a jelenlegi funkcióját tölti be. Barátságos fűtött szobák és csend. Kint sem mozdul semmi. Alszik a ház, s a ház körül minden. Ám, ahogy esteledik, ébredezik a környék. S harmincadmagammal én is búcsútorhoz ülök — disznótoros a vacsora —: temetjük az Öesztendőt. Aztán ahogyan az már lenni szokott: zene, tánc, nevetés, vidámság. Öra: a kis- és nagymutató lassan megöleli egymást. Harminc arc: nincs titok, nincs szégyellni való, könny cseppen, ajkak mozdulnak, rekedtesen vagy épp csak suttogva énekeljük a Himnuszt. Pezsgődurranások, ölelések, zsebkendők és jókívánságok. Aztán tovább, ahogyan ez már lenni szokott. Ismét csend. Üjév napja. Harminc, kissé fáradt ember elindul a szatmárcsekei temető felé. Mint fázón összehúzódó, fejkendős — vállkendős öreg nénikék, úgy állnak csendben a kopjafák. Nem drága, faragott és giccses sírkövek: sötétbarna-feketére mázolt, faragott fatönkök. Némelyiknek arca is van. Ki tudj, hányán alusszák alattuk örök álmukat. A végtelennek tűnő csendben, szinte félve idézzük a múltat: „.. .élt 78 évet, párosán 54-et”. Vékonyka, törékeny, karom- nyi fácska, rajta bukdácsoló betűk: „K. Zolika, élt 10 hónapot / Mért hagytál itt en- gemet / Örökre sebezted meg szívemet” — botlik a rím, s néz messze a kicsin fa-arcocs- ka. Néhány hópehely szinte álmában hulldogál, alszik a sírdombon a lomb, szendereg sok végígélt vagy megtörött élet. Négy oszlop magasodik, tekint le erre a megszámlálhatatlan csónak-fejfa tengerre. Tetejét ívben összekötötték. Körötte alacsony kerítés, jelezvén: vigyázva lépj látogató, ne zavard tipró lábbal a nagy szellem nyugalmát. Kölcsey sírja. 1938-ban emelték fölé az emlékműveket a költő halálának 100. évfordulójára. Körbeálljuk, senki sem szól, várjuk a delet. S míg várakozunk, felréved bennem, hogy Petőfi is járt itt 1846 októberében. Ö is fölkereste a nagy előd sírját. Lám, milyen romantikus vagyok — gondolom, s merengésemből halk kis harang kondulása riaszt vissza a mába ... Eközben a nagy költő tiszteletére ismét elénekeltük a Himnuszt. Lakatos István színművész OJ JOGSZABÁLY JANUÁR 1-TÖL Többet kereshetnek a nyugdíjasok Az 1983. január 1-én hatályba lépett új társadalombiztosítási jogszabályok bevonták a társadalombiztosításba az egyéni gazdálkodókat, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének munkájában rendszeresen résztvevő közeli hozzátartozóit, továbbá az eseti megbízás alapján munkát végző személyeket. Ezzel a társadalombiztosítás minden olyan foglalkozási rétegre kiterjed, amely a társadalom munkájában szervezetten vagy sajátos, egyéni tevékenység alapján vesz részt. Az új rendelkezés révén az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadó- művészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. Sor került továbbá a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések korszerűsítésére és egyszerűsítésére is. Megyénkben ez a változás közel százezer embert érinthet (ennyi megyénk nyugdíjasainak száma), ezért megkértük Tassy Jenőt a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság veze- zetőjét, tájékoztassa olvasóinkat a legfontosabb tudnivalókról. Mennyit dolgozhat, kereshet nyugdíjának korlátozása nélkül valaki? — Valamennyi nyugdíjas — 1983 január elsejétől — akár fizikai, akár nem fizikai munkakörben helyezkedik el, egy naptári évben 1260 órát dolgozhat nyugdíjának korlátozása nélkül, és ezen belül legfeljebb 60 ezer forintot kereshet. Vagyis akár az órakeretet, akár a forint összeget lépi túl, a nyugdíjas további munka esetén nem kaphatja a nyugdíját. 1983 január elsejétől tehát nincs különbség a fizikai és a szellemi munkakörben foglalkoztatottak között és megszűnik a nyugdíj és a kereset együttes összegének havi átlagát 10 ezer forintban meghatározó keretösszeg. Dolgozhat-e a nyugdíjas egész évben nyugdíjának korlátozása nélkül? — Dolgozhat. Mégpedig az, akinek 1983-ban a havi nyugdíja nem haladja meg a 2200 forintot. Továbbá egész éven át nyugdíjuk korlátozása nélkül dolgozhatnak azok is, akik olyan munkakörben vállalnak munkát, ahol a munkaerő biztosítása különös gondot okozhat. Dolgozhatnak például óvónői, pedagógusi, dajkai munkakörben, vagy a folyamatosan üzemelő egészségügyi és szociális intézményeknél szakdolgozói munkakörben. Vagy portás, éjjeliőr, telepőrként és még lehetne sorolni. Van-e mód arra, hogy valakinek az órakeretét, vagy a keretösszegét megemeljék? — A foglalkoztatási keretet a jövőben a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szerve emelheti fel. Az pedig, hogy a keretösszeg felemelésére kinek van hatásköre, attól függ, a nyugdíjast milyen szerv, intézmény stb. foglalkoztatja. Ha például vállalat, akkor a keretösszeget a felügyeleti jogkört gyakorló miniszter emelheti fel, ha pedig tanácsi irányítás alatt működő szervezet a foglalkoztató, akkor az illetékes megyei tanács vagy a fővárosi tanács elnöke. Van-e olyan tevékenység, amely mellett nyugdíj egyáltalán nem folyósítható? — Ez a kereső foglalkozást folytatókra vonatkozik. Az új rendelkezés kimondja, hogy az iparigazolvány, a magánkereskedői igazolvány alapján, valamint a gazdasági munkaközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként folytatott tevékenység a nyugdíjasnál mikor jelent kereső- foglalkozás folytatását és mikor eredményezi a nyugdíj vagy a növelt összegű járadék szüneteltetését. Január 1-től a nyugdíjas akkor minősül keresőfoglalkozást folytatónak, ha a megelőző évben az említett tevékenységek valamelyikéből származó és nyugdíjasként elért adóköteles jövedelme — a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagként, bedolgozóként elért keresettel, valamint megbízásért, illetőleg bármilyen munkavégzésért kapott díjazással, tiszteletdíjjal stb. együtt — a 60 ezer forintot meghaladta. Mi a munkáltató kötelessége nyugdíjasok foglalkoztatása esetén? 1983. január 1-től a nyugdíjast foglalkoztató nyugdíjas nyilvántartó lapot kell kiállítani, vezetnie és évenként a nyugdíjfolyósító szervnek megküldenie nem kell, de statisztikai szempontból nyilván kell tartania a nyugdíjas foglalkoztatására vonatkozó, a jogszabályban megjelölt egyes adatokat, illetve a kerettúllépést, s az így kifizetett összeget a nyugdíjfolyósító szervnek be kell jelentenie. (s. á.) Gyémántlakodalom Hatvan évvel ezelőtt kötött házasságot a nyírmeggyesi Pankotai Menyhért és neje, Gere Mária. Az idős házaspárt a szombati gyémántlakodalmon hét gyermek, huszonkét unoka és huszonkilenc dédunoka köszöntötte. A helyi párt- és tanácsi vezetők is ajándékkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Ellátás a kisközségekben Finom kenyér Köleséből Uszka, Magosliget, Tisza- becs, Milota, Tiszacsécse és Tiszakóród területén 8 kiskereskedelmi bolt, 1 presszó, 2 falatozó és 4 italbolt mellett, a tiszabecsi húsbolt gondoskodik a lakosság ellátásáról. Négy takarmánybolt is működik. A múlt évben 36 millió volt a forgalom, amelyből 12 milliót a vendéglátás bevétele jelentett. A szövetkezet a mi- lotai bisztrót közel fél éve, a tiszakóródi falatozót pedig november 1-től adta ki szerződéses üzemeltetésre. A két egységben a forgalom az ÁFESZ-nél tapasztalt növekedés másfélszeresére emelkedett, mert a szerződők nagyobb kockázatot vállaltak, jobban törődtek a vendéggel. Ami a kiskereskedelmi egységek ellátását illeti: a tejipar korrekt partnernek bizonyult, naponta szállította a kért tejet és tejterméket. Hasonlóan elégedettek a boltosok a sütőipari vállalat kölesei pékségének munkájával. Olyan jó a kapcsolat, hogy a jelentkező gyors igényt is ki tudják elégíteni. Ha a sütőiparnak nincs járműve, úgy az ÁFÉSZ segít, de az alapellátásban nem lehet fennakadás. Ha máshol is kevés a hús, ez itt is érezhető. Ezért is jelentős a lakossági „besegítés”, különösen a vágási szezonban. A hat községből csak Tiszabecsen van húsbolt. Heti átlagban 7—10 féldisznó kerül a tiszaháti boltba. Töltelékáruból főleg a melegkonyhás-egységeknek jut. A FÜSZÉRT havonkénti túrájával (előre közlik érkezésük időpontját) sincs probléma. Ami a jövőt illeti: továbbra is a fehérgyarmati szakboltok segítségével lesz teljes az ellátás. Viszont ha a boltok a vevők jelzései alapján bejelentik a konkrét igényt, akkor az ÁFÉSZ kiszállítja a szakboltokból az árut a kért helyre. Szerepel a tervekben Tiszabecsen — a tsz-szel közösen — egy melegkonyhásegység kialakítása, ami a jelenlegi italbolt megszűntét is jelentené. Továbbra is gond az egyszemélyes boltok üzemeltetése, ezért is fontos, hogy mind a kereskedő, mind a vendéglátós szakmában megfelelő legyen az utánpótlás képzése, (m. k.) A tárgyalóteremből „Forró nyomon“ a fojtogató otán December 25-én bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy Mező- ladány külterületén a Holt-Tisza partján halva találták Oláh Ilona 46 éves mezöladányi lakos'. A bejelentésre a rendőrség forró nyomos akciócsoportja nagy erővel a helyszínre vonult, s megállapította, hogy Oláh Ilona bűn- cselekmény áldozata lett. Rövid időn belül elfogta és őrizetbe vette a rendőrség Balogh Ádámot 20 éves foglalkozásnélküli mezőladá- nyi lakost, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. December 24-én este Balogh Ádám és két társa az elfogyasztott alkohol hatására ugyancsak jól érezte magát. A karácsonyi jó kívánságok, köszöngetések közben éjjel 2 órakor Mezöla- dányban a Homok utcában ittas állapotban fekve találták Oláh Ilona helyi lakost. A három fiatalember közül Balogh nem bírt az erejével és a hecc kedvéért több esetben belerúgott a földön fekvő, magatehetetlen S' ettbe. Két társa látva Balogh brutalitását, nagynehezen eltávolította az ájult asszonytól, s a közeli házba betérve a három jóbarát ismét iszogatni kezdett. Eközben Balogh arra hivatkozva, hogy WC-re kell mennie, ismét kiment az utcára és tovább bántalmazta Oláh Honát, aki az ütlegeléstől és a fájdalomtól kiabált. Balogh félve attól, hogy hangját meghallják, orrát és száját befogta és így folytatta a szadista bántalmazást. Ennek következtében Oláh Ilona rövid időn belül megfulladt. Balogh felmérve cselekménye súlyát, a holttestet a me- zőladányi Holt-Tisza partjára húzta és otthagyta, bízva abban, hogy a bűncselekmény elkövetését nem fedezik fel. A szakszerű rendőrségi vizsgálat során Balogh a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyében tovább folyik a nyomozás. (tamás) mm ELŐTT Ez a dokumentumfilm, a Születéstől születésig, úgy hatott, mintha valami villámlátogatás-sorozaton vett volna részt a néző a riporterrel, Regős Istvánnal és az operatőrökkel, Bartos Miklóssal, Bucsi Jánossal együtt. Egy-két rövid képsor, néhány kérdés, az időhiány miatt egyik sem lehet (vagy mégis lehetne?) komolyabb, csupán felszíni, szokványos (olykor ügyetlen is, sőt oda nem illő). A megkérdezett professzorok, főorvosok válaszai tartalmasak, de érezhetően megkurtítottak (szerkesztés, vágás!), rohanás, ismét megyünk tovább, újabb helyszín, ahol mindezek ismétlődnek, nem a szöveget, hanem a rövidséget illetően. Érezhető, hogy ez végül is a tartalom rovására megy. A kezdő- és a záróképben próbálnak menteni valamit a film alkotói, mindkét alkalommal a neves orvosprofesszorral készített interjúból vett mondatokkal. Több dolgot nem értek. Miért kellett ilyen sokat markolni? Ha már ilyen sokat akartak, miért nem adtak rá több időt, hogy az orvosok bővebben kifejthessék, mit tartanak a legfontosabbnak gyógyító hivatásukban? Miért nem készült fel jobban a riporter? Volt, lett volna rá ideje, hisz másfél év alatt keresték fel ezt a sok helyszínt. És miért kell (hogyan szabad?) a mentőorvos munkájában sportszerűséget keresni, vagy egy szívoperációt színházi előadáshoz hasonlítani? Nemcsak meghökkentő, hanem rosszízű hasonlatok ezek, ilyen alkalmakkor, ilyen helyeken. Az eredetiségre való törekvésnek is vannak ízlésbeli határai. Máriássy Judit tévéfilmjének, a Nagy Anna, kis Anna címűnek a főhőse egy alacsony iskolázottságú, de jó üzleti érzékű és becsületes asszony, egy községi ÁFÉSZ-vezető (elnök?), aki nemcsak mint közéleti ember vall és követ puritán elveket, hanem magánéletében is, gyermekéhez, kis Annához is szigorú, talán túlzottan is. Nagy Anna magatartása, etikája olyan vezetőnek létszükséglete kell legyen, hogy senki ne találhasson kivetnivalót sem munkájában, sem viselkedésében, sem az emberekkel való kapcsolataiban, sem pedig vezetői, üzleti elveiben, gyakorlatában. Azt tartja, hogy a vezetőnek feddhetetlennek kell lennie, jó példát kell mutatnia. Nagy Anna hisz a szavak és a tettek azonosságának szükségességében. A valóságban meglévő ebbeli ellentmondások, üzleti manipulációk, a melléküzemág problémái, saját gyengéi, mások rosszindulata végül összeroppantják. Kár, hogy a film némely figurája, például maga kis Anna is, eléggé elnagyolt, bizonyos tények és helyzetek nincsenek kellően megindokolva. (Például az, hogy miért ment férjhez kis Anna az elcsapott fiatal henteshez, holott a másik fiút szereti.) Az viszont kétségtelen erénye, hogy nagy Anna gyengéit is megmutatja, s nem akar szocialista szuperhőst csinálni belőle. Seregi István Jrádió MELLETT Vasárnap délelőtt általában a Petőfi rádió műsorát szototam hallgatná. (Többnyire szórakoztatóbb — szerintem.) Ezúttal a Kossuthra kapcsoltam és nem bántam meg. Az irodalmi osztály zenés magazinműsora, a „Tövisek és virágok” rendkívül színvonalas, élvezetes, egyszersmind humoros összeállítás volt. Szablyár Ferenc vezetésével, Simon László rendezésében nagyszerűen ötvözte a klasszikus irodalmi csemegéket a legm'adbb per- szif lázsokkal. Külön kiemelhetem a szellemes és tartalmas összekötő szöveget, mint a nem is olyan könyed irodalmi ismeretterjesztés jó példáját. Az egyórás, rövid blokkokból összeállított műsor gazdag anyagából hadd említsem meg itt csak a legkiemelkedőbbeket. A „Hogyan írjunk jellemzést? avagy Theoprasztos példatára” lélektani megfigyeléseiben bámulatosan modernnek hatott. Bajor Nagy Andor „Leltározók” c. finom humoreszkje bármelyik kabarészínpadon (vagy a tévében!) pompás szórakozást jelentene ilyen kiváló tolmácsolásban, csakúgy, mint Feleki László abszurd szatírája, az ú. n. tényirodalom mesterségesen kiábrándító célzatosságáról. (Egyébként, az említett ösz- szekötő szöveg is ez előtt a két szám között volt a leg- hangulatosabb és a legtöbbet mondó.) Ami pedig a klasszikusokból mazsolázott szemelvényeket illeti, a „Gondolatok a Bölcsességek Könyvéből”, az aforizmák beolvasása valahogyan nem igazi rádiós műfaj: utána- gondolást (inkább visszaolvasást) igényel, — a szó pedig hamar elszáll, s nem mindenki rögzítheti hangszalagon az elhangzottakat. (Esetleg eszébe sem jut...) Rangos színész közreműködők egész sora jelezte a műsor igényességét: Bitskey Tibor, Gelley Kornél, Hámori Ildikó, Horváth Sándor, Láng József, Miklóssy Judit és Tímár Béla művészi interpretálásai méltó részesei a sikeres műsornak. Kora este viszont a Petőfin volt egy ugyancsak kiváló műsor, a népszerű Húszas Stúdió keretében. (Most veszem észre, hogy jó produkciókról mennyire jólesőbb írni!) Hegyi Imre, a jól ismert riporter Hogy csinálta dokikám?” című négy dokumentumriportja az értelmiség egy részének alkoholizmusáról szólt. (Az más kérdés, hogy a magyar értelmiség több mint 50°/o-a iszik-e rendszeresen, mint az egyik „öntudatos”, ebbe- ni személyi jogait makacsul védő, s példának — vagy ürügyként — Churchill és Richard Burton alkoholizálását felhozó, egykor nagy karrierre számítható, tehetséges sebészorvos szájából hallottuk —, hiszen erről nincs, nem is lehet talán hiteles statisztika.) A bemutatott, jobb esetben félre, a rosszaöbakban mélyre tendált életutak — a ma is praktizáló sebészorvosé, a tetőfedőként dolgozó egykori tanáré, a csöves, guberálásból élő „zsákos emberé” — rosszkedvre hangolt volna. Viszont a lejtőn megállni tudó főorvos esete azt bizonyította, hogy igenis van kiút az alkohol rabságából. Hegyi István kapcsolatteremtő képességét a riportalanyai közvetlenül őszinte megnyilatkozásai fényesen igazolták. Merkovszky Pál
