Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. január 8. ^ CSULUD-CTTUCN Tejeskávé — pótkávéból Gyerekek tárgyai Tíz év alatt és felett Bohus Anna—Molnár Árpád fényvisszaverő iskolatáskái háti és kézi táskákat, orkánsze­rű, vízhatlan anyagból. A sötét­kék vagy fekete táskát vidám és hasznos piros pötty, sáv dí­szíti. A sötétben foszforeszkáló anyag az autóst figyelmezteti a kisiskolás védelmére. Ezt a vé­dőjelzést megtaláljuk néhány ci­pőn is! A teniszcsíkos, világoskék-fehér hálóruhákat a következő évben már gyártja a Habselyem Kötött­árugyár. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár szép kollek­ciót készített a kisiskolás korosz­tálynak. Elszakadtak attól a téveszmétől, hogy a gyereket pi­rosban és kékben kell járatni. Lódenzöld, szürke, őzbarna, ok­ker, drapp színekből tervezték meg szép kollekciójukat. Ez a színskála jelenik meg a Magyar Divat Intézet ruhaaján­latában is. Ez azért is jó, mert ehhez gazdagabban lehet kiegé­szítőket válogatni. A környezet igen fontos a kis­iskolások számára ebben a leg­fogékonyabbnak nevezhető élet- periódusban. A könyvekkel (a Móra kiadó gazdag kollekciója biztató), cipőkkel, iskolatáskák­kal jó! ellátott korosztály vajon milyen környezetben él? Milyen a tanulóasztala? Milyen az isko­lapadja, világítása? A kezdeti biztató lépések a jó szándékú igyekezetét mutat­ják; innen azonban tovább kell indulni. Erre tervezőknek, gyár­tóknak, iskolarendszer-tervezők­nek, iskolaépítőknek és haszná­lóknak kellene figyelniük. Torday Aliz v . . . .. . v . - • • >• j • .. • > v -i»' •• A ruhaneműk kezelése jogi tanácsok Á szülő­tartásról a családjogi tök­vény szerint az a szülő (nagyszülő), aki nem tudja magát eltartani, és tartásra kötelezhető há­zastársa sincs, gyerme­keitől (unokáitól) tartás­díjra jogosult. Mikor tekinthető a szülő tartásra rászorult­nak? Eldöntésében az életkornak, a nyugdíj- korhatár betöltésének komoly szerepe lehet, de ez egymagában nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyoni és a jövedelmi viszonyok tisztázása mellett min­den esetben szükséges a tartást igénylő egészségi állapotának, családi vi­szonyainak és életkörül­ményeinek alapos vizs­gálata. • Lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltő szülő, aki több gyereket nevelt fel, és emiatt na­gyon törődött lett, ma­radék munkaerejének megfeszítésével még tudna némi jövedelemre szert tenni. A társadal­mi közfelfogás szerint az azonban nem várható el tőle pusztán azért, hogy a gyerekeit a tartás kö­telezettsége alól mente­sítse. Más a megítélése azon­ban annak a szülőnek, aki testi-szellemi erejé­nek birtokában yan, de a rfyügdíjkorhatár be­töltését követően anya­gilag gyermekeire kíván hagyatkozni. A szülőtar­tási igény elbírálásánál a betegség, vagy a tartós egészségromlás miatt be­következő munkaképte­lenséget, vagy munkaké­pesség-csökkenést orvos­szakértőnek kell tisztáz­nia. A rászorultság vizsgá­latánál a tartást igénylő keresetén, illetve kereső- képességén kívül vagyo­ni, jövedelmi viszonyait is figyelembe kell venni. A tartási kötelezettség alól a gyermek csak ak­kor mentesül, ha szülője annak idején a vele szemben fennálló tartá­si kötelezettségét súlyo­san megsértette. Példá­ul: nem gondozta, ápol­ta, elhagyta, és úgy bíz­ta az állam gondjaira, hogy többé nem törődött vele. Ilyenkor a szülő ér­demtelenné válik a tar­tásra. Viszont nem lehet a szülői kötelesség súlyos megsértésének tekinteni például azt, hogy ha a szülő az apaság (anya­ság) megállapítása irán­ti perben védekezett, vagy csupán a megítélt, vagy felajánlott tartás­díjat fizette. Akkor sem válik később érdemte­lenné a tartásra, ha gyermekét annak idején anyagi nehézségei, ked­vezőtlen életviszonyai miatt bízta mások, vagy az állam gondozására és közben állandóan tartot­ta vele a kapcsolatot. VÉGÜL NÉZZÜK, ki kezdeményezheti a szü- lőtartásdíj megállapítá­sát? Pert indíthat a szü­lő, a tanács végrehajtó bizottságának egészség- ügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész. Dr. Kertész Éva Megint népszerűvé vált a d- kóriás vagy malátás tejesikávé, melynek kellemes, telt íze még sok idősebb embernek ott él az emléked között. Hazánkban 100 éve fogyasztják. A háborús idők­ben hiányzó szemeskávé helyett sokan megkedvelték az olcsó, egészséges, jóízű pótkávékat, melyeket abban az időben több gyár Is készített. A cikóriát már 3000 éve ismer­jük. A görögöktől a rómaiak is átvették, a konyhák kedvelt cse­megéje volt a cikóriasaláta és főzelék. (Ma újra az asztalra ke­rült, mert változatosabbá és egészségesebbé teszi táplálkozá­sunkat.) Hosszú ideig ismert háziszer­ként használták a cikóriát, mely vese-, gyomor- és májbántalmak, bőrbetegségek háziszere volt. Az 1600-as évektől kezdve Európá­ban újra elterjedt, de most már a drága szemeskávé helyett fo­gyasztották. Párizsban az 1600-as évek végén már virágzott a ká- vészeripar és nagy verseny ala­kult ki a kávékereskedők és a ipótkávésok között. A híres né­met Universal Uexikonban 1751- ben olvashatjuk, hogy Poroszor­szágban „Hölgyek kávéja” címen árusították a pörkölt édes és ke­serű mandulából készített pótká­vét. A pótkávék táplálkozási jelen­tőségét jól mutatja, hogy példá­ul az 1784-ben Berlinben kiadott KrUnitz-féle gazdasági enciklo­pédia 200 oldalon foglalkozott ezekkel a pótkávékkal és felhasz­nálásuk ismert módszereivel. Az alapanyagok ebben az időben a következők voltaik: datolyamag, articsóka, rizs, burgonya, bojtor­ján, murok, sárgarépa, csicseri­borsó, cikória, különféle gyöke­rek, ricinus- és bükkmag stb. A világ egyik legnagyobb ká- vészercége a Franck Henrik vál­lalat mely 1827 óta működik és szinte egész Európában a saját termelésű cikóriát dolgozza fel Van egy barátnőm, aki ar­ról híres: ha gondterhelt homlokkal jár, és még a kö­szönésünket sem hallja meg, no, akkor két nap múlva ér­demes meglátogatni, és biz­tos, hogy valami újat, valami ötletet fedezünk fel gyerme­kein, a lakásban, vagy éppen rajta, ötlet — -pénz nélkül, csupán FANTÁZIÁ-ból! íme a legújabb: a (15 éves) nagy­fiú elhasználódott farmer- nadrágját tisztára mosta, va­salás nélkül az asztalra fek­tette, és az óvodás hugocska kiskabátját kezdte a kidobás­ra ítélt nadrág még jó álla­potban levő felsőrészén igaz­gatni ... A nadráglábszárakat levág­juk és mindkét oldalrészt végighasítjuk. Az eleje köze­péből a cipzárat eltávolítjuk. A darabokat simára vasal­póükávénak. Századunk első ne­gyedében hazánkban is volt gyá­ra, ezek közül a mosonszentjá- nosi modem berendezéseivel ma is működik és kielégíti a hazai pétkávéigényeket. (Ebben a gyár­ban sokáig fügéből is készítettek pótkávét.) A malátakávét Kneipp páter népszerűsítette. Híve volt az egészséges táplálkozásnak: és életmódnak, erről 1889-ben köny­vet is írt. Az 5 elvei alapján dol­gozik Kathreiner gyáros, aki a világszerte ismert „Kneipp-kú- rához” készíti a malátakávét. A cikóriakávét és a malátaká­vét ma is árusítják. Ezekből egészséges, nagy tápértékű tejes ital készíthető, melyet reggelire, uzsonnára, idősebbeknek vacso­rára is ajánlanak. A pótkávék szénhidráttartalma jelentős, de van bennük fehérje és több más tápanyag is, nem beszélve az italhoz adagolt tej biológiai, táp­lálkozásélettani jelentőségéről. A pótkávéban levő szénhidrát egy része inulin, mely a gyümölcs- cukorral együtt nagy fontosságú és kiváló tápanyag. Koifein nin­csen a szemeskávét helyettesítő pótkávékban. A tejeskávé elkészítéséhez kü­lön kell felfőzni a pótkávét. Egy liter hideg vízhez körülbelül 20 gramm (= 6 kávéskanálnyi) pót­kávét adjunk, majd forraljuk fel a keveréket és tartsuk 5—6 per­cig forrásban. A habzás megszű­nése után leszűrjük, és kész a fogyasztásra alkalmas ital — hi­degen vagy melegen, tejjel vagy anélkül, édesítve' vagy keserűn. A zárt csomagolású pótkávék, keverékek körülbelül egy évig romlásmentesen tárolhatók szá­raz, szellős helyen, jól lezárt do­bozban. A már felnyitott cso­magból mielőbb használjuk el a pótkávét, mert a levegő páratar­talmát magába szívja és ilyen­kor gyorsan megromlik. Rudnay János juk. A mellény kiszabása előtt ismerni kell az új tulaj­donos méretadatait: derékbő­ség, derékvállmagasság, nyak­bőség. Ábra szerint fordított helyzetbe kerül az új ruha­darab. És szükség szerint vágjuk ki, mindkét oldalon azonos nagyságban a kar alatti részeket, majd a nyak­kivágást. Az eredeti derék, övrész a mellény derékvona­lához kerül, összeállítás után a széleket eltisztázzuk, az eleje középre (ellentétes irányba) cipzárat, vagy pa­tentkapcsot varrunk. Ha a mellényke színe kissé „ko­pottas”, színes hímzőfonallal pettyeket, apró virágokat hí­mezzünk rá. Más derékbőségű nadrág­ból más korosztály részére is készíthetünk divatos mel­lénykéket. Álma az étlapon SÜLT ALMA TEJSZÍN­NEL. Hozzávalók személyen­ként: 8 dkg alma, 1 tojás sár­gája, fél kávéskanál cukor, fél evőkanál tejszín, 1 kávés­kanál mazsola, vagy 1 kávés­kanál eperlekvár. Az almát meghámozzuk, négyfelé vág­juk és kimagozzuk. Lapos tűzálló tálba tesszük, meg­szórjuk cukorral és sütőben sütjük, amíg szép aranybar­na lesz. Majd a tojás sárgá­ját habosra keverjük cukor­ral, hozzákeverjük a mazso­lát, illetve az eperlekvárt és a tejszínhabot. Az almára öntjük, és ismét visszatesz- szük a sütőbe, rövid ideig át­sütjük. SÜLT ALMA MOGYORÓ­VAL. Hozzávalók fejenként: 14 dkg alma, 2 kávéskanál cukor, fél kávéskanál őrölt mogyoró, 3 kávéskanál lek­vár, 2 evőkanál méz. Az al­ma magházát éles késsel ki­vágjuk. A magház helyére cukorral összekevert mogyo­rót vagy fahéjas cukrot, esetleg sűrű lekvárt töltünk. Kevés vizet teszünk alá és a sütőben megsütjük. Ne le­gyen túl puha. Mézzel, vagy folyékony lekvárral leöntve tálaljuk. Leönthetjük mo­gyoróval elkevert mézzel is, amit előzőleg felfőzünk. ALMA ÉS SÜTŐTŐK. Hoz­závalók személyenként: 10 dkg sütnivaló tök, 5 dkg al­ma, 4 kávéskanál cukor, 1 kávéskanál víz, 1 evőkanál mogyoró, kevés vaj. A sütni­való tököt és az almát egész apró kockákra vágjuk. Ke­vés vizen vajjal és cukorral lábasban puhára főzzük. Mo­gyoróval megszórva tálaljuk. TÖLTÖTT ALMA. Hozzá­valók: 10 db alma, 3 evőka­nál cukor, meggylekvár, meggykompót, rum. Krém­hez: 2 tojás sárgája, 8 dkg cukor, 2 evőkanál liszt, 5 dl tej. Az almákat meghámoz­zuk és félbevágjuk, magházát eltávolítjuk. Kizsírozott for­mába tesszük. Megszórjuk cukorral, és 15 percig sütőben sütjük. Miután lehűlt, az al­mák magháza helyére meggy­lekvárt töltünk, és egy nagy tálra tálaljuk. Elkészítjük a krémet: a tejet felforraljuk, belekeverjük a tojás sárgáját, cukrot és lisztet keverünk hozzá. Addig forraljuk, amíg sűrűsödni kezd. Majd a tálra rakott töltött almákat le­öntjük a krémmel, a meggy- kompóthoz hozzáöntjük a ru­mot és szintén az almákra öntjük. A vasalás ésszerű sorrend­je blúznál: gallér, válla, ujja, háta, eleje. Férfiingnél: nya­ka, válla, háta, ujja, eleje. ★ Hímzést mindig puha alá­téten vasaljunk, és mindig a visszáján. Ha színes, te­gyünk alá ecetes vízzel ned­vesített ruhát. A nem hím­zett részeket vasaljuk át a jobb oldalukon is. ★ Minden hagyományos tex­tilneműt érdemes néha ke­ményíteni, ettől kicsit ugyan merevebb, de szennytaszítóbb lesz. A hagyományos kemé­nyítő helyett — vagy mellet­te — használhatunk szinte­tikus, főzést nem igénylő ke­ményítőt, ez kicsit költsége­sebb, de sokkal gyorsabb! ★ A színek felfrissítésének legjobb háziszere az ecet. Az utolsó öblítővízbe tegyünk ecetet, vagy töröljük végig a szövetet ecetes vízbe mártott ruhával. ★ A megsárgult csipkét ki­fehéríthetjük hideg tejbe áz­tatva, öblítés nélkül, tiszta ruha fölött kifeszítve. A ki­sebb, kényes csipkét csavar­juk mosás előtt tiszta üveg­palackra, rögzítsük, de ne rozsdásodó tűvel. így áztas­suk váltott semleges, mosó­szeres vízben, ahriíg a szenny kioldódik belőle, öblítés után tegyük friss, langyos mosó­szeres vízbe, és váltsuk a vi­zet, amíg tiszta nem lesz. Ha a víz már tiszta, a csipkét vegyük le az üvegről, húz­zuk formára tiszta ruha fö­lött, esetleg tűzzük meg és szárítsuk. ★ Papírhengerre csavarhat­juk fel a kis térítőkét, asztali futókat, ha nem akarjuk, hogy vasalás után hajtás­nyom maradjon rajtuk. (Szé­lesebb abroszt erre a célra vásárolt seprűnyélre tekerve tárolhatunk.) ★ A függönyt csak akkor szedjük le, ha mosni akar­juk. Ne tároljuk összehajtva, mert nehéz lesz kivasalni a gyűrődéseit. A szintetikus függönyöket még nedvesen akasszuk a helyükre. Pénz nélkül — fantáziából Az Iskolabútorgyár emeletes gyermekágya. A játékos „Posta—Bolt** Karsay Judit munkája Ismét egy kiállítás amelyre összeszedték azokat a tárgyaikat, amelyek a gyermeket körülve­szik. Most a 6—14 évesek kerültek sorra a Fényes Adolf-teremben rendezett bemutatkozáson. Gyanítom, bogy a Fényes Adolf- terem — a Műcsarnok „leány- kiállítóterme” — iparművészeti kiállításai mindig jó értelemben provokatív oélzatúak. A kiállí­tott tárgyak eddig inkább ter­vek, prototípusok voltak, nem áruk vagy csak egyedi kivitele­zésben készült iparművészeti termékek. A bemutatókra azután szét- küldték a meghívókat a gyárak­nak és szövetkezeteknek, a po­tenciális gyártóknak. S közben sereglettek ide a látogatók, akik ellátták a vendégkönyvet düihös bejegyzésekkel, legtöbbször ez­zel: „Miért állítják ki, ha nem kapható?”. „Hol kapható?” „Mi­kor találkozunk vele az üzletek­ben?” Nos, a kiállításrendezők tevé­kenysége lassan beérik. Több biztató jele van ennek. Például az ismerős Alföldi ci­pők. Amelyekben ma már a ti­nédzserek és a szerencsésebb fel­nőttek is járnak. Az itt kiállítot­tak lehetnek olykor hiánycikkek, de nem azért, mert nincsenek, hanem mert sikeres tárgyak, ha­mar elkapkodják őket. Másik biztató jel: a főiskolá­sok jelentkezése és bemutatott munkái. Szép, puha cipőket lát­tunk itt, amelyek már szemre is igen kényelmesnek tűnnek. Színük nem szabványszín. A pi­ros helyett eperszínt, a szigorú sötétkék helyett türkizt is hasz­nálnak. És kiválaszthatók hozzá hasonló színű zoknik is. ígéretes ez a bemutatkozás — de ez a jövő ígérete. A jelené viszont az a gyerek- környezetbe való lámpacsalád, amelyet tavaly az OPTEAM cso­port kiállításán ugyanitt szemre­vételezhettünk (a szokásos meg­jegyzés kíséretében: de kár, hogy nem gyártják). Nos, itt és most bemutatkozik e lámpasorozat, mégpedig az EIKO Villamoské­szülékek és Szerelési Anyagok Gyárának termékeként. A terve­ző : Bárkányi Attila. A friss, derűs ötletek sem hiá­nyoznak. Karsay Ju<Iit olyan emeletes ágyra való függönyla- pot tervezett, amely remek já­téklehetőséget kínál: az egyik POSTA, a másik BOLT felirattal. Marék Veronika Jó játék a pa­pír, a filc című könyve ugyan­csak aktivitásra serkentő játszó­könyv és olvasmány, a belőle készíthető játékok egy része he­lyet kapott a kiállításon is. A 6—14 éves kor az általános iskola ideje. Az iskolatáska ál­landó kísérője ennek a korosz­tálynak. A Palota Bőrdlszműgyár — nevével ellentétben — nem súlyos bőrholmikat készít szá­mukra, hanem divatos, könnyed

Next

/
Thumbnails
Contents