Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. január 6. Politikai nyilatkozat elfogadásával véget ért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülése Prágában. A képen a delegációvezetők (balról jobbra): Kádár János, Tó­dor Zsivkov, Jurij Andropov, Gustáv Husák, Erich Honecker, Nicolae Ceausescu és Woj- ciech Jaruzelski. (Kelet-Magyarország telefotó) A KÖZEL-KELET KÖZELRŐL 3. Egy ország — készültségben A Begin-kormány folytatja a települések létrehozását a nyu­gati parton. Képünkön: egy új ciszjordániai település első sátrai. (Foto: Time — KS) (Folytatás az 1. oldalról) Az ülés munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Var­sói Szerződés Tagállamai Egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsall ja is. A Varsói Szer­ződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének fő­titkári teendőit Dusán Spa- cil, a CSSZSZK külügymi­niszter-helyettese látta el az ülésen. A Politikai Tanácskozó Testület ülését Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke nyitotta tmeg. Az ülés résztvevői egyper­ces néma felállással tiszte­legtek Leonyid Brezsnyev emléke előtt. Korunk kima­gasló politikusa és államfér­fija, a béke és a nemzetközi biztonság, az enyhülés kö­vetkezetes harcosa elévülhe­tetlen érdemeket szerzett a szocialista államok együtt­működésének fejlesztésében és egységének megszilárdí­tásában. Az'-ülésen sorrendben el­nökölt: Vojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az LNK Minisztertanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, az RSZK elnöke, Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára. Az ülés résztvevői a ki­alakult bonyolult nemzetközi körülmények tükrében együttesen áttekintették az európai helyzetet és véle­ményt cseréltek néhány más nemzetközi kérdésről. Ezzel összefüggésben áttekintették a nukleáris háború veszélyé­nek megelőzéséért, a nem­zetközi enyhülés megőrzésé­ért és megszilárdításáért, az európai földrész biztonságá­nak megőrzéséért és az együttműködés fejlesztéséért folytatott küzdelem legfon­tosabb irányait a jelenlegi szakaszban. Érintve védelmi­politikai szövetségük tevé­kenységét, kedvezően érté­kelték a külügyminiszteri bi­zottságnak és a honvédelmi miniszteri bizottságnak az előző, 1980. májusi varsói ülés utáni időszakban vég­zett munkáját, és kijelölték a további feladatokat. Az ülés résztvevői követ­keztetéseiket és elképzelései­ket a Varsói Szerződés tag­államai által egyhangúlag elfogadott, s külön nyilvá­nosságra kerülő politikai nyilatkozatban fejtették ki. Megállapodtak abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint a Politi­kai Tanácskozó Testület ülé­sének rendező országa biz­tosítja a politikai nyilatko­zatnak az Egyesült Nemze­tek Szervezete hivatalos do­kumentumaként történő ter­jesztését s a nyilatkozatot az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő valamennyi állam tu­domására hozza. Ennek so­rán külön felhívja a figyel­met arra az új, nagyszabá­sú békejavaslatra, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő államok és az Észak- Atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerződést a kato­nai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntar­tásáról. E szerződés nyitva állna minden más állam előtt. Megállapodás jött lét­re arról, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága soron következő ülésén áttekinti e kezdeményezés megvalósítá­sára irányuló további lépé­seket. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Var­sói Szerződés Tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé ülésének résztvevői tisztele­tére a CSKP Központi Bi­zottsága és a csehszlovák kormány szerdán a Prágai Vár spanyol-termében bará­ti találkozót rendezett. Ezen részt vettek a kül­döttségek vezetői: Jurij And­ropov, Nicolae Ceausescu, Gustáv Husák, Erich Ho- necker, Wojciech Jaruzelski, Kádár János- és Todor Zsiv­kov. Megjelentek továbbá a CSKP KB elnökségének tag­jai és póttagjai, a CSKP KB titkárai és titkársági tagjai, valamint a csehszlovák po­litikai élet más vezető sze­mélyiségei. A vendégek kö­zött ott voltak a Varsói Szer­ződés tagállamainak cseh­szlovákiai nagykövetei is. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök a talál­kozón mondott beszédében hangsúlyozta a Politikai Ta­nácskozó Testület most vé­get ért ülésének jelentőségét, s azt, hogy az elfogadott po­litikai nyilatkozattal a Var­sói Szerződés tagállamai új ösztönzést adnak a bonyo­lult nemzetközi problémák megoldásához a béke meg­Szerdán késő este Prágából vonaton hazaindult a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének kétnapos ülésén. A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, az MSZMP gyakorlati tevékenységéről. Az ülésre a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés légkörében került sor. Az ülés kifejezésre juttatta a Varsói Szerződés tagállamai­nak nézetazonosságát az eu­rópai és a világpolitika fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés Tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének következő ülé­se Szófiában, a Bolgár Nép- köztársaság fővárosában lesz. óvása és megszilárdítása, a nemzetek biztonsága és az enyhülési folyamat folytató­dása érdekében. Kifejezte meggyőződését, hogy minden állam kormánya méltó fi­gyelmet szentel az építő ja­vaslatoknak, hogy azokat he­lyesen értelmezi, mint a vi­lághelyzet veszélyes alaku­lásának megakadályozására, a népek békés életének sza­vatolására irányuló közös törekvés megnyilvánulását. A küldöttségek nevében Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államta­nács elnöke köszönetét mon­dott a CSKP Központi Bi­zottságának és Csehszlovákia kormányának a tanácskozás jó előkészítéséért és a szívé­lyes fogadtatásért. Rámuta­tott: a prágai tanácskozás ismét bizonyította a szocia­lista országok készségét, hogy új békekezdeményezésekkel járuljanak hozzá a háborús veszély elhárításához, a bi­zalom légkörének létrehozá­sához az államok közötti kapcsolatokban. Befejezésül sok sikert kívánt Csehszlo­vákia népének a szocialista társadalom építéséhez. A baráti találkozót szívé­lyes, elvtársi légkör jelle­mezte. KB titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Pú­ja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP KB tagjai. Búcsúztatásukra a prágai főpályaudvaron megjelent Vosil Bilák, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a csehszlovák párt- és állami vezetés több más képviselője. Ott volt Kovács Béla prágai magyar nagykövet is. A Telr-Aviv felé tartó autó­busz lassított, majd az út men/ti ellenőrző állomás elé kanyarodott. A felszállt kato­na gyorsan, rutinosan vizs­gálta át a járművet, elrejtett robbanószerkezet utón kutat­va még a szeméttartályt is megnézte. A pályaudvara­ikon, piacokon is öles táblák hirdetik: „Őrizkedjünk a gaz­dátlan csomagoktól!” A figyelmeztetés, a szám­talan óvintézkedés a felszín alatti feszültség megannyi apró jele. Izraelben nehezen tehet nem észrevenni, hogy az ország, ha már nem is ha- dáállapotban, de állandó ké­szültségiben él. Az utcákon rengeteg az egyenruhás (34 éves korig a nők is sorköte­lesek), s a szolgálatra behí­vott tartalékosok a külföldi számára meghökkentő ter­mészetességgel hordják vál­lukon géppisztolyukat. — A katonai készenlét, a hadikiadások, valóban ko­moly terhet jelentenek, elvi­szik a költségvetés harmadát — ismerte el jeruzsálemi be­szélgetésünk sarán a pénz­ügyminisztérium szakértője. Egy másik harmadat az adós­ságok törlesztésére kell for­dítani, s a maradékból kell fedezni a nyugdíjakat, az ok­tatás és egészségügy költsé­geit. Pedig a gazdaság álla­pota amúgysem rózsás: a rendszeres kereset-kiigazítá­sok ellenére növekvő gondot okoz a 130 százalék (!) körüli infláció. A drágulás mértéké­nek 80 százalékáig automati­kusan emelik a fizetéseket — igaz, negyedéves késéssel —, a fennmaradó hányadról pe­dig vállalati bérvitákban döntenek. A gazdasági gondoknál is jobban érinti azonban az em­bereket a politikai helyzet alakulása. A közel-keleti fej­lemények megítélése termé­szetesen különböző: másképp látja a helyzetet a frissen be­vándorolt zsidó család, mint >a megszállt területeken élő arab; másképp az európai származású, liberálisabb as- kenézi réteg, mint a bigott vallásosok, vagy a keletről érkezett szefárdok. Általá­nosságban azonban mégis el­mondható : az erőpolitikára támaszkodó, a „biztonság 3. Hogy hány, az ellenséges amerikaiakkal és angolokkal összeköttetést biztosító rádió­adó működött 1944 első hó­napjaiban Magyarországon, azt nem lehet megállapítani. Kádár Gyula emlékirataiban említést tesz egy készülék­ről, amelyet Hátszegi—Hatz- cal Törökországból küldetett neki az amerikai hírszerzés. Sombor-Schweinitzer, a hor­thysta politikai rendőrség nagyhatalmú feje, aki a hit­lerista megszállás után szin­tén a letartóztatottak közé került, a koncentrációs tá­borban azt mesélte társai­nak, hogy az ő irányításával a budapesti rendőr-főkapi­tányságon ugyancsak műkö­dött egy hasonló készülék. És volt ilyen adó a Külügymi­nisztériumban, illetőleg — ha ez így igaz — a külügy­miniszter állandó helyettesé­nek, Szentmiklóssy Andor­nak a lakásán. Tény: Szentmiklóssynak bizonyosan volt rádió-össze­köttetése Bernnel. Kádár Gyula visszaemlékezéseiben (A Ludovikától Sopronkőhi­dáig, Magvető Könyvkiadó, 1978) ugyanis elmondta: ő mdndeneikfietett” elvet valló kormányfőt, Begint, a lakos­ság nagyobb része még min­dig támogatja. Nem ingatta meg e maga- biztonságot a libanoni tra­gédia sem. Katonai körök vé­leménye szerint az elért ha­szon, vagyis a PFSZ utolsó független harci bázisának felszámolása megérte azt a ként, amit Izrael nemzetközi megítélése szenvedett. Kér­déses, mennyit változtat ezen az értékelésen a bejrúti tö­megvérengzést kivizsgáló kü- lönibÍTÓ6ág végső határozata, Begin presztízsvesztesége. — Ne feledje, a bíróságnak nincs konkrét büntető hatás­köre, csupán közvetett, er­kölcsi felelősséget állapíthat meg — emlékeztetett a vizs­gáló bizottság szóvivője. A Likud — jelenlegi előnyét kihasználva —, amúgy is ko­rai választásokra készül, szükség esetén legfeljebb még előrébb hozzák a voksolást — hallottam több forrásból. Akadnak persze Izraelben más vélemények is — gon­doljunk az őszi 400 ezres tö­Szentmiklóssytól értesült róla, hogy Svájcból bizalmas közlés érkezett egy amerikai tiszti csoport kiküldéséről. Március 10-én közölte a külügyminiszter-helyettes, mi a feladata ezzel kapcsolat­ban a VKF/2-nek. Kádár Gyula elmondása szerint egy magas rangú amerikai tiszt­ről volt szó, aki repülőgépen jön, és ejtőernyővel fog le­ugrani. Szentmiklóssy a ke­zében lévő papírról felolvas­ta a leugrás hosszúsági és szélességi fokkal meghatá­rozott helyét, kérve, hogy ál­lapítsák meg, ez hol van. Közölte, hogy az érkezőt a helyszínen várni kell, látszó­lag letartóztatni, érkezését a németeknek bejelenteni. A németek el fogják vinni ki­hallgatásra, utána visszaad­ják magyar fogságba. (Ugyanis volt egy régebbi és érvényben lévő magyar— német megállapodás, amely szerint minden, repülőgépről földre került egyént magyar felügyelet mellett kötelező volt kihallgatás végett átad­ni a németeknek, mert az el­lenséges repülőadatok a né­metek birtokában voltak, igy a kihallgatott által mondot­takat ők tudták ellenőrizni. meg tüntetésre, vagy a „Bé­két most” mozgalom akciói­ra. Az ellenzéki Maaraoh- -koalíaió balszárnyin lévő MAPAM főtitkára, Viktor Shemtov például kifejtette: pántja nemcsak a ködcsönös elismerése híve, hanem — megfelelő garanciák, demili tarizálás stb. esetén — nerr állná útját a palesztin önren­delkezésnek sem. Mindkét ol­dal figyelembe kell, hogy ve­gye a másik jogait — szögez­te le, hozzátéve, hogy a szél­sőséges fellépés sajnos a szemben álló táborban is a radikálisokat erősíti meg. * Az újságíró, aki manapság közelképet igyekszik kapni a Közel-Keleten, nem táplálhat illúziókat: Izraelben ma ki­sebbségben vannak asz ilyen, józanabb hangok. Hosszú idő­nek keld még eltelni, amíg valódi béke lesz a térségben. Szegő Gábor Ám a megállapodás azt is rögzítette, a magyar földre érkezettek a kihallgatás után ismét magyar fogságba adan­dók.) Szentmiklóssy Andor elmondta, hogy az amerikai­val való tárgyalásokra a né­met kihallgatás után kerül sor. Az egész eljárás így van megbeszélve az amerikaiak­kal. A leugró amerikai tiszt a németeknél azt fogja val­lani, hogy ő Tito marsallhoz volt útban, eltévedtek, és ugrani kényszerült. Az események után mint­egy két évtizeddel Kádár Gyulának papírra vetett sa­ját verziója szerint ő azon­nal túlságosan regényesnek és komplikáltnak tartotta az ügyet, s ezt azonnal meg is mondta. Mint ahogyan mi ma, ő már akkor sem értet­te, miért kell az amerikaiak­nak ilyen módon érkeznie, hiszen megfelelő papírokkal ellátva, földi úton sokkal egyszerűbben jöhettek vol­na. Szentmiklóssy kijelentet­te, hogy a svájci magyar kö­vetség közreműködésével, a külügy megbízottjai jutottak az amerikaiakkal megállapo­dásra, az ügy megbízhatósá­gához és komolyságához két­ség nem férhet. Az amerikai hatóságok kívánsága szerint történik így minden. A né­meteket azért kell értesíteni, mert a berepülést és a leug- rást nem lehet titokban tar­tani, a németeknek kiváló figyelő szolgálata működik. A kissé komplikált megol­dással viszont sikerül majd túljárni az eszükön. Fogadás a résztvevők tiszteletére Kádár láaas programla A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­tének ülésén, szerdán este Prágában találkozott a ma­gyar nagykövetség munkatár­saival. Kovács Béla nagykö­vet adott tájékoztatást a kül­döttségnek a külképviselet munkájáról és a prágai ma­gyar kolónia életéről. Hazaitazott Prágádéi a nagyar párt- ás kormánykildöttség VÉGE Pintér István dnkumentamriportia: Á veréb is akció A FOGADTATÁS

Next

/
Thumbnails
Contents