Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

2 Kclet-Magyarország 1983. január 26. Közösen a társadalmi szervezetekkel Városfejlesztés összefogással Városiasodik Nyírbátor központja. Az új lakások alatt üz­letsorok és szolgáltató egységek nyíltak. Gondoskodás az idősekről Szociális gondozószolgálat Január 29-ón; Választás hat körzetben Az 1980-as tanácstagi és képviselőválasztás óta hat ta­nácstagi választókerület ürese­dett meg Nyírbátorban, több­nyire azért, mert a megvá­lasztott tanácstagok elköltöz­tek a városból. E hat tanács­tagi hely betöltésére január 29-én kerül sor. A jelölőgyű­léseket megtartották. A 9-es számú választókerület tanács­tagjának Lengyel Erzsébet cipőfelsőrész-készítő csoport- vezetőt, a 11-es számú vá­lasztókerület tanácstagjának Herre Lászlóné növényolaj­gyártó szakmunkást, cso­portvezetőt, a 14-es számú választókerület tanácstagjá­nak dr. Kovács Lajos körze­ti orvost, a 36-os számú vá­lasztókerület tanácstagjának Szép Lászlót, a Hazafias Népfront városi-járási 'bi­zottságának titkárát, az 55- ös számú választókerület ta­nácstagjának Szabolcsi Pál­mát, a Csepel Szerszámgép- gyár nyírbátori fúrógépgyá­rának termelési osztályveze­tőjét, a 62-es számú válasz­tókerület tanácstagjának Vá­rosi József határőr századost jelölték. A választókörzetek lakói január 29-én reggel 6 órától adhatják le szavazataikat a kijelölt szavazóhelyeken. lefelezidtek a tanácstagi beszámolók 1982. december 15-e és 1983. január 20-a között tartották meg Nyírbátorban a tanács­tagi beszámolókat. A koráb­bi gyakorlattól eltérően a beszámolókat tanácstagi kör­zetenként külön-külön szer­vezték meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idén nagyobb volt a lakosság ér­deklődése, mint a korábbi összevont tanácstagi beszá­molókon. összesen közel ezer választópolgár hallgatta meg tanácstagja beszámolóját az elmúlt évben végzett mun­káról. Mintegy ötven közér­dekű bejelentés és 25 közér­dekű javaslat hangzott el. A város lakóinak bejelen­tései és javaslatai ismételten jelezték a város urbanizációs és infrastrukturális hiányos­ságait, amelyek pótlására a mostani tervidőszak gazdasá­gi lehetőségei csak kis rész­ben nyújtanak fedezetet. Ép­pen ezért nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi összefogás, az új létesítményeket is létre­hozó közhasznú társadalmi munka. Gondot okoz azon­ban, hogy az ilyen jellegű társadalmi munkavégzéshez is központi pénz — anyag, gépi munkaerő — szükséges, mivel a kért beruházások nagyobb része a város beru­házási terveiben nem szere­pel. Egy település előrehaladá­sát alapvetően a fejlesztésre költhető pénz nagysága ha­tározza meg, ám egyáltalán nem mellékes: mit tesznek a célok eléréséért, a lakosság igényeinek kielégítéséért a különböző munkahelyek, a társadalmi és tömegszerveze­tek. Nem véletlen tehát, hogy a tanácsok és a végrehajtó bizotitságiok rendszeresen át­tekintik: milyen a nem taná­csi szervekkel kialakított együttműködés. Nyírbátor­ban egy hete értékelték a ta­pasztalatokat, amelyről Le- vendáné dr. Lengyel Valéria -tanácselnök-helyettessel be­szélgettünk. — Mit köszönhetnek a város lakói az együtt­működésnek? — Ügy értékeljük, hogy számottevően hozzájárult — az anyagi és szellemi erők jobb kihasználása révén — a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális, ok­tatási, kulturális ellátásának fejlesztéséhez, rendszereseb­bé váltak a társadalompoli­tikai célok megvalósítását szolgáló kapcsolatok, s jól segítette a jó értelemben vett lokálpatriotizmus kiala­kulását, a település fejlődé­séért érzett kollektív felelős­séget. — Milyen kapcsolatot alakítottak ki a Haza­fias Népfront városi-já­rási bizottságával? — Hagyományosan jó ez a kapcsolat. Eredményesen bo­nyolítjuk le az általános és időközi választásokat, a fiatal és új -tanácstagok oktatását, továbbképzését, munkájuk segítését Közös Irányítással és szervezéssel működtetjük az utca- és lakóbizattságokat, sok hasznos javaslatot ka­punk az ágazati tervek és koncepciók kidolgozásához, a tanácsrendeletek alkotásá­hoz. A népfronthizattságok szánté mindenütt fórumot te­remtenek a várospolitikai programok, fejlesztési és ren­dezési tervek, tervpályázatok és tanácsrendeletek megis­mertetéséhez. — A társadalomban elfoglalt helyük és fel­adataik alapján a szak- szervezetek is sok segít­séget nyújthatnak a vá­rosban élők közérzeté­nek javításához. Milyen munkakapcsolatot ala­kítottak ki a szakmakö­zi bizottsággal? — Tulajdonképpen a vá­rossá válás óta gyümölcsö­zőnek tartjuk az együttmű­ködést A munkahelyi szak- szervezeti bizottságok min­építésben és elosztásban, az egészségügyi ellátás javítá­sában, a dolgozók általános és szakmai képzését segítő szervezett iskolarendszer fenntartásában, a gyermek- imtéményekkel való több ol­dalú kapcsolat ápolásában, a kulturális és sportélet ala­kításában vállaltak nagy sze­repet. Hasznos kapcsolat ala­kult ki a szakszervezeti jog­segélyszolgálatok vezetőivel, akik részt vesznek a városi tanács által szervezett jogi továbbképzéseken, szakmai előadásokon, ugyanakkor a dolgozók körében ismertetik a tanácsrendeleteket. — Hogyan segítette a célok valóra váltását a KISZ fiatalság? — Nemcsak segítőkész ja­vaslatokkal járultak a KISZ aktivistád a településrendezé­si, a területfejlesztési tervek kidolgozásához, hanem se­gítik a csoportos, korszerű családi lakóházak, a telepsze­rű több szintes lakások épí­tését Több éven át sikeresen szervezték és koordinálták az „Ifjú városunkért — vá­ros az ifjúságért” mozgal­mat, jelentős szerepet vállal­tak az Edzett ifjúságért tö­megsport mozgalom beveze­téséért és elterjesztéséért. — Milyen szerveze­tekkel működtek még együtt a város érdeké­ben? — Az MHSZ-szel, a Vörös- kereszttel, a KlOSZ-szal, a TITitel, az MTESZ-szel, az önkéntes tűzoltó egyesület­tel, és a sportegyesülettel is. Az, együttműködés sikerét 'konkrét feladatok megva­lósulása is jelzi, ilyenek az évfordulókhoz kapcsolódó emlékülések, versenyek, kul­turális és sportmozgalmak, de említhetem a település­tisztasági és környezetvédel­mi tevékenységet, vagy a vá­rosért végzett társadalmi munkáit is. — Mérhető-e forintok­ban is az együttműkö­dés? — A várossá válás óta szá­mos beruházás valósult meg az együttműködésben rejlő előnyök kihasználása révén. Az V. ötéves tervben 200, a Vígban száz óvodái és 80 bölcsődei hely épült, elkészült 15 állami lakás, és a városi strandfürdő is társadalmi összefogás eredménye. Együttműködtünk útjaink korszerűsítésében a KPM Közúti Igazgatósággal, a fa­ipari szövetkezettel, a gabo­naforgalmi vállalattal, az Űj Barázda Termelőszövetke­zettel, a TITÁSZ pedig a Szabadság tér közvilágításá­nak korszerűsítéséből vette kd a részét. A várossá válás óta 3 ezer 500 négyzetméterrel bővült a kereskedelmi hálózat, tár­sadalmi összefogással ké­szült el az élelmiszerpiac, amelyhez a Nyírlugosi Ál­lami Gazdaság, a nyírbátori tsz, az áfész és a tejipari vál­lalat nyújtott segítséget. Nyírbátorban is egyre szá­mottevőbb szerephez jut a városfejlesztő tevékenység­ben a társadalmi munka. Örömmel mondhatom el, hogy a várossá válás óta 60 millió forint értékű volt az üzemeik, intézmények dolgo­zói, a város lakói által vég­zett önzetlen munka. Az összefogás eredménye a vá­rosi fürdő, a sportpálya lelá­tója, játszóterek, és autó­buszvárók, évente 800—1000 facsemete elültetése, a föld­utak karibantartása, a kör­nyezetvédelmi akciók, a lom­talanítás és az őszi almasze­dés is, amelyek szervezésé­ben és elvégzésében a szo­cialista brigádok járnak az élen. Reméljük, hogy a lel­kesedés az idén újabb len­dületet vesz, s még szebb eredményekkel köszönthet­jük a várossá válás 10. év­fordulóját. 1981 nyugdíjkorhatáron fe­lüli nő és férfi élt az elmúlt éviben Nyírbátorban, közülük 1587 volt a hatvan éven felü­liék száma. Milyen körülmé­nyek között élnek ők, kik gondoskodnak ellátásukról, mivel és hogyan segíti őket a város? — ezt mérte fel a közelmúltban a városi ta­nács vb egészségügyi osztá­lya. Azt állapíthatták meg, hogy bár a nyugdíjkorhatáron fe­lüli lakosság jelentős része kap nyugdíjat, a szociális gondozás különböző formáira azonban nemcsak azok tarta­nak igényt, akiknek nincs nyugdíjuk, hanem olyan idős emberek is, akiknek a lét- fenntartásához szükséges pénze megvan, de koruknál, vagy egészségi állapotuknál fogva saját maguk ellátására nem képesek, és gondozásra kötelezhető hozzátartozójuk sincs. A gondoskodás különböző formái Nyírbátorban a vá­rossá szervezést követően alakultak ki. Rendszeres szo­ciális segélyt az a 132 idős ember kap, aki bár egyedül maradt, fizikailag képes is saját ellátására, nyugdíja azonban nem elegendő a leg­elemibb szükségletek kielégí­tésére sem. Rendkívüli se­gélyt körülbelül 200-an kap­tak, akik átmenetileg kerül­tek nehéz helyzetbe. Házi szociális gondozásban 15-en részesültek, ők lényegé­ben szociális otthoni ellátás­ra szorulnának, de vagy ők nem akarnak valamilyen elő­ítélet miatt otthonba menni, vagy hely hiányában nincs rá Tízéves a város Ebben az évben lesz tíz éve, hogy Nyírbátort az Elnöki Tanács várossá nyilvánította. Az évfordulóra gazdag prog­rammal készül a város, amelyből kiemelkednek a vá­rosépítést, -fejlesztést és -szépítést segítő mozgalmak. A fúrógépgyár kezdemé­nyezésére „Minőségi mun­kával, közéleti aktivitással a 10 éves Nyírbátorért” cím­mel hirdetnek munkaver- seny-mozgalmát, de tovább szervezik az „Ifjú városun­kért, város az ifjúságért”, a „Tiszta, rendezett Nyírbáto­rért”, valamint „Építem, vé­dem” mozgalmat, amelynek keretében tízórás társadal­mi munkára számítanak a 10 éves város lakóitól. lehetőség. Róluk hivatásos és tiszteletdíjas gondozónők gondoskodnak. A város az öregek napközi otthonában 30 idős ember egész napos kul­turált időtöltéséről és napi háromszori étkezéséről gon­doskodik a hét minden nap­ján. A napközi otthon fenn­tartásához jelentős segítséget adnak az üzemek szocialista brigádjai. Azok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak az öregek napközi otthonába eljárni, de a napi egyszeri meleg étel elkészítése is gondot okoz, szociális étkeztetésben része­sülnek. ök a Kakukk étte­remből vagy a dohánybevál­tó konyhájáról vihetik el, vagy fogyaszthatják el hely­ben az ebédet, de akik egész­ségi állapotuk miatt nem tud­nak eljárni az ebédért, a gon­dozónők házhoz szállítják az ételt. Vannak olyan idős embe­rek, akiknek egyik gondozási forma sem felel meg, vagy nem elegendő. Róluk csak szociális otthonban gondos­kodhatnának megfelelően. Ez évente öt-hat esetben fordul elő, de a hely kijelölésére sokszor hosszú hónapokat kell várni. Az idős korúakról történő szociális gondoskodás terén elért eredmények ellenére is van még tennivaló Nyírbá­torban: tovább kell bővíteni a házi szociális gondozó szol­gálatot, körültekintőbben kell felkutatni a szociális étkezte­tést igénylők körét, és ha le­hetőség nyílik rá, bővíteni kell az öregek napközi ottho­Számadás a fejlődésről Két városkörzeti tanácsko­záson adnak számot Nyírbá­tor vezetői arról': hogyan gazdálkodtak a rájuk bí­zott pénzzel 1982-ben, mivel gjazdagodott a város és ho­gyan, tudták mozgósítani a település lakosságát társadal­mi munkák végzésére. A vá­roskor zaeti tanácskozásokat január 31-én és február 7-én tartják, mindkettő délután 5 árakor kezdődik a városháza tanácstermében. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF denekelőtt a munkáslakás­Tanácsi ellenőrzések Szabálytalan árubeszerzés, árdrágítás Tizenkét komplex, nyolc testületi döntéseikhez. He- pontban. Itt az árak alfcalma- türvényességi, 297 cél-, illet- lyesen értelmezik és alkal- zásában tapasztaltak gondo- ve téma- és 41 pénzügyi- mázzák az eljárási jogszahá- kát, a lakossági szolgáltatá- gazdasági vizsgálatot végez- lypfcait, de a szövetkezetek, sok terén pedig a szekórfuva- tek tavaly a városi tanács egyesületek, vállalatok tévé- rozók közül kellett a legtöb- külöriböző osztályai. A komp- kemységét, működését is tör- bet figyelmeztetni, illetve fe- lex vizsgálatok többségében vényesnek találták, illetve a Időssé gre vonni. A növekvő azt állapították meg, hogy a feltárt hibákat és hiányossá- igények miatt az alkaitrész- korábban feltárt hiányossá- gokat kijavíthatónak ítélték ellátásban tapasztalták a leg- gofcat megszüntették, a tör- meg. több szabálytalanságot, ame­vényességi felügydeti ellen- A cél- és témavizsgálatok lyek között a kisiparosóik sza- őrzéSeb eredményesen járul- között továbbra is a fogyasztói hálytalan árubeszerzése és az tak hozzá a megalapozottabb érdekvédelem állt a közép- árdrágítás állt az élen. nat. Exportra termelnek Szovjet megrendelésre harmincezer pár női cipőt készítenek egy modellből Nyírbátorban, a Minőségi Cipőgyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents