Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
Napirenden: a szívbetegségek megelőzése Á jó áru zemére vetik a kereskedelemnek — főként a termelők — hogy túlzottan árcentrikus. Nem új dolog ez, hiszen amióta viliág a világ, a termeltetők, felvásárlók, viszonteladók — egyszóval a kereskedők — mindig a maximális nyereségre törtek. Valljuk meg, volt is nyereség, időniként és koronként változó, attól függően, miként nyílt az agrárolló. Most a termelőt olyan dolgok irritálják, hogy látja: azt az almát, amit tőle 3—4 forintért is alig- alig vettek át, a piacokon 12—15 forintért árulják. Mondanak más példákat is. A zöldségnél és gyümölcsnél általában a felvásárlás és értékesítés árkülönbözete néha elképesztő. Mit mond erre egy kereskedő? Az ő kockázata mindig jóval nagyobb, mint a termelőé. Nála számtalan költség jelentkezik és viselnie kell azokat a veszteségeket is, amelyek apadásból, romlásból, általában a tárolásiból adódnak. Mi a2 igazság? Egyáltalán kinek van ebben az örök vitában igaza? Leginkább a fogyasztónak. I Végül is rajta csattan az : ostor, hiszen a piacon ő ; fizet, ő veszi elő a pénztárcáját. Ha ez nem így volna, most nem lenne érdemes az árcentrikusság- gal foglalkozni. Igazából csak a fogyasztó az, aki előbb az árut nézi és csak aztán az árakat. Pedig de jó lenne, ha a termelő, a kereskedő és a fogyasztó egy szemszögből látná a dolgokat. Mondjuk így: a termelő jó, minőségileg kifogástalan árut termel, a kereskedő a minőségi áruért a termelőnek jó árat fizetj_a fogyasztó viszont elfogadható áron jó árut kap. z ma követelmény, amit a gyakorlatban nehéz megvalósítani, viszont törekedni kell rá. A minőségre nem ; mint fogalomra, hanem mint árura van szükség. I Ha a már említett 12 forintos alma minősége valóban megfelelne az árnak és a termelő is a minőségnek megfelelő árat kapott volna, akkor sen- ! ki egy árva szót sem szólna. A fogyasztó sem. Mi í lenne tehát a jó? Az áru- í centrikusság. Erre kell i jobban figyelni. A jó áru I — régi igazság — soha J sem drága. S. E. ' AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xl>. évfolyam, 21. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. január 26. szerda Ustnczi Pál Aigyalföldre látogatott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke keddi munkanapját a főváros XIII. kerületében töltötte: személyes tapasztalatokat szerzett a 140 ezer lakosú Angyalföld életéről, a nagymúltú városrész megújuló negyedeiről, gazdasági eredményeiről, terveiről. Elkísérte látogatására Borbély Gábor, a budapesti pártbizottság titkára. A program a reggeli órákban a kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött, ahol Losonczi Pál a pártvégréhajtábizottság tagjaival, valamint a kerület állami és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Deák Gábor, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a forradalmi, mozgalmi munkáshagyományokban gazdag és ma is mozgalmas politikai életű Angyalföld jelenéről, s a jövő terveiről elmondta, hogy a kerületben — a munkahelyeken, a lakosság körében — alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott a közhangulat, töretlen a bizalom a vezetés iránt. Az ország gondjait a lakóhelyeken is nemcsak érzik az emberek, hanem a megoldásért is készek cselekedni. Miként a tájékoztatóban elhangzott: a megélénkült közélet az angyalföldiek termi- akarásáról tanúskodik, kifejezi a bizalmat, s a hitet abban, hogy a cselekvési egység előmozdítja a közös boldogulást. Losonczi Pál elismerő szavakkal szólt a kerület szemmel látható gyarapodásáról, amelynek egyik érzékletes adataként említették, hogy Budapestnek ebben a csak(Folytatás a 4. oldalon) A MEZÉP TERVEIBŐL Gabonatároli, szabadalommal A Mezőgazdasági Közös Építőipari Vállalat (MEZÉP) Kőlaposon már a befejező munkákat végzi a Nyíregyházi Mezőgazdasága Főiskola Tangazdaság 17 millió forintért épülő almaválogató épületén. Átadása június körül várható. Hamarosan hozzálátnak Nyíregyházán, a tangazdaság Tokaji úti sertéstelepén egy állateledel- előkészítő épület kivitelezéséhez. Allapozzák a Balkányi Állami Gazdaságban az erdőgazdaság hajdúhadházi üzemében gyártott, faszerkezetűkből építendő műtrágyatárolót. Ugyanitt átépítik, korszerűsítik a szennyvízelvezető csatornahálózatot. A gáva- vemcsellői Szabadság Termelőszövetkezetnek a borsod- nádasdi lemezgyár szabadalma alapján ugyancsak a MEZÉP épít egy ezervagonos gabonatárolót. Ilyen terménytáró az országban 8 helyen készül. A befejező munkáknál tartanak az ajaki Búzakalász Tsz méregraktárának, építésénél. A nyírfugosi Szabadság Termelőszövetkezetnek hamarosan gépműhelyt építenek. Hozzálátnak az újfehértói ÁFÉSZ-áruház felújításához, Nyíregyházán az AGRO- BER-székház, s szintén a megyeszékhelyen a NYÍRVÍZ gépüzemének rekonstrukciójához, Gyuiatamyán a fajtakí- sérleti állomás bővítéséhez. A nyírteleki Dózsa Tsz-ben fcazánházat, illetve távfűtőrendszert létesítenek. A Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat lakásokat is épít. Vásároemamény- ban 30 szövetkezeti lakást hoznak tető aIá, (a belső szak-, szerelőipari munkák elvégzéséről a megrendelő gondoskodik), Tiszaiakon pedig 20 OTP-lakást építenek. Ti- szadobon pártház, a megyei rendőrfőkapitányságnak pedig gépkocsitároló készül. A szabolcsi mezőgazdasági építőik olykor a megyén kívül is dolgoznak. Már a befejező munkákat végzik a bereit tyóúj falui tejporgyár területén épülő 60 méter hosz- szú, 24 méter széles, kéthajós csarnokon. A tevékenységüket jelentősen gyorsítja, hogy Nyíregyházán, a Simái úti központi telepükön létrehoztak egy vasbeton-előregyártó üzemet, ahol az idén már mintegy 10 millió forint értékű vasbeton-szerkezetet fognak előállítani. (cselényi) VB-Ulós nyíregyházán Újabb rendezési terv A városi könyvtár tevékenységét értékelte — többek között — keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezt követően a testület tagjai beszámolót hallgattak meg a múlt évben végzett ellenőrzések tapasztalatairól, jóváhagyták Rozsrétszőlő részletes rendezési tervét és döntöttek az idei út-, híd- és fogalombiztonság-technikai szakfeladatok költségeinek felosztásáról. A MÁV záhonyi számítástechnikai üzemében korszerű számítógépekkel dolgozzák fel a vonatok, kocsik adatait, az áruforgalmat. Képünk az operátorokról készült. Háttérben a mágnesszalagos adattár. (Elek Emil felvétele) Tudományos ankét Nyíregyházán — Az egészségügy kapunyitása ez a mai ankét — mondta bevezetőjében dr. Vágvölgyi János, a megyei Jósa András kórház főigazgatója —, annak érdekében, hogy a társadalomból mind több embert nyerjen meg a szív- és keringési betegségek megelőzése ügyének. A kórház művelődési bizottsága és egészségnevelési hálózatának rendezésében megtartott tanácskozáson a hallgatóság soraiban az egészségügyiek mellett a társadalmi, politikai és gazdasági élet, a közigazgatás vezetői foglaltak helyet, bizonyságául, hogy megértették a szív- betegségek megelőzése érdekében meghirdetett ankét jelentőségét. A megyei főorvos, dr. Magyar János beszédében utalt arra: minden fejlődés ellenére megyénk egészségügye számos gonddal küzd, ezek között is az egyik legaggasz- tóbb, hogy a szívbetegségek miatti halálozási arányszám nő. A sok jó intézkedés is kevés ahhoz, hogy gyökeres változás történjék, ha ehhez az erőfeszítéshez nem társul az emberek törekvése, saját egészségük megóvása érdekében. Az Országos Kardiológiai Intézet osztályvezetője, dr. Gyárfás Iván kanditátus országos példákkal igazolta a szív- és érrendszeri betegségek számának jelentős emelkedését. Kifejtette, hogy amerikai, norvég, finn, belga és angol példák mutatják: ahol a veszélytényezőket sikerült csökkenteni, ott hamarosan jelentős, húszszázalékos javulás is bekövetkezett. Be keil tehát avatkozni nálunk is, hiszen az életmód helyes alakítása, a káros szenvedélyek csökkentése, a korszerű táplálkozás jelentősen hozzájárulhat, hogy a szívbetegségek, köztük az infarktus előfordulása kevesebb legyen. A szívbetegek ellátásának szabolcs-szatmári helyzetét dr. Rusznák Miklós megyei kardiológus főorvos ismertette. Kifejtette: megyénkben már 17 év óta jól szervezett szívgondozó hálózat működik, mely a múlt évben korszerűsödött, s minden személyi és tárgyi feltétellel rendelkezik. A nyíregyházi koronária- őrző mellett Kisvárdán és Mátészalkán szerveztek hasonlót. Ez azt is jelenti, hogy az országos 15—20 százalékkal szemben nálunk minden infarktust szenvedő ilyen helyen kezdheti új életét. Ezek száma pedig nem kevés: évente 1200—1500 ilyen beteg van Szabolcs-Szatmárban. A többi előadóhoz hasonlóan igen nagy jelentőséget tulajdonított a munkahelyeknek, közösségeknek dr. Szegedi János megyei belgyógyász szakfőorvos, aki emellett az egyén felelősségét is hangsúlyozta. Bármilyen jó is az egészségügy felszerelése, bármilyen gyors is a mentő, ók mind a beteggel találkoznak. De ahhoz, hogy valaki megőrizze egészségét, az .sokban múlik minden emberen. Előadásában kifejtette a rehabilitáció jelentőségét, ami érdeke kell hogy legyen egyénnek és társadalomnak. Dr. Walter Edit egészség- nevelési főorvos az ötéves koronáriaprogram elmúlt két évének egészségnevelési feladatait és eredményeit ismertette. A tudományos ankét részvevői azzal a meggyőződéssel távozhattak, hogy rajtuk is sok múlik, az infarktus is megelőzhető, s való igaz: az egészségügy erőfeszítésein kívül a munkahelyek és más közösségek is sokat tehetnek a sikerért. Dokumentumkötet megyénkről A munkásmozgalom-történeti bizottság ülése Megjelent a szabolcsi munkásság és parasztság két világháború közötti mozgalmait bemutató dokumentumkötet. Ebből az alkalomból január 25-én, kedden Nyíregyházán a szerzők részvételével a megyei munkásmozgalom-történeti bizottság kibővített ülést tartott, amelyen megjelent Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára is. A munkásmozgalom-történeti bizottság a megyei párt- bizottság határozata alapján látott hozzá Szabolcs-Szat- már munkás- és parasztmozgalmait bemutató kötetek előkészítéséhez, megjelentetéséhez. A polgári demokratikus forradalom és a Tanács- köztársaság szabolcsi veteránjainak életrajzát, valamint a századforduló mozgalmainak forrásait tartalmazó kötet után most harmadikként napvilágot látott A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1919—1944 című dokumentumgyűjtemény. A népes szerzői kollektíva a levéltárban, pártarchívumban őrzött kordokumentumokból válogatta ki azokat, amikből sokoldalú, gazdag kép alakulhat ki a ma élő utódokban megyénk 1919—1944 közötti történetéről. A forrás- és dokumentum- gyűjtemény háromezer példányban készült. Részben a megyei tanács és az SZMT útján jut el a propagandistákhoz, az iskolai könyvtárakba, illetve a Kossuth Kiadó könyvterjesztői hálózatán keresztül mindazokhoz, akik alaposan meg akarják ismerni Szabolcs-Szatmár múltját.
