Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. január 25. Kelet-Magyarország 3 Tanács és szakszervezet Kapcsolat közös haszonnal ÍGÉRETES EGYÜTT MŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST kötött fél évvel ezelőtt a megyei tanács és az SZMT. A megállapodásban vállalták, hogy kölcsönösen segítik egymás munkáját. Természetesen a sajátosságokat és a lehetőségeiét is figyelembe véve. A tanácsi és a szakszervezeti munka ösz- szehangolásának, a valóban kölcsönös és kiemelt segítségnek pedig a lakosság, a szakszervezeti tagság veszi hasznát. A helyi tanácsok, valamint a szakmai szakszervezetek megyei bizottságai és a munkahelyi szb-k között eddig is volt kapcsolat. Az írásos megállapodást azonban mégis joggal nevezhetjük ígéretesnek és hasznosnak. Hiszen nagyobb figyelmet fordítanak egymás munkájára, egyeztetik a célokat, a rendelkezésre álló anyagi és egyéb eszközöket, s várható, hogy a kol- , lektív bölcsesség miatt is a lehető legjobb döntéseket hozzák. Az anyagi lehetőségük mind a tanácsoknak, mind a szakszervezeteknek kisebb mint azelőtt. Fontos tehát a hiányzó összegek pótlása társadalmimunkával is. A tanácstagok és a szakszervezeti tisztségviselők más- ^ más módon szoktak társadalmi munkára mozgósítani. Legismertebb, hogy a tanácstagok járdaépítést, a bizalmiak kommunista műszakot szer- veznek A JÖVŐBEN MÉG INKÁBB LEHETŐSÉGŰK LESZ az egyeztetésre. A tanács és a szakszervezet eredményes együttműködésére talán legjobb példa a kabalási szabadidő-központ létrehozása. Több millió forint értékű társadalmi összefogással már félig kész a szabadidő- központ. S ez elsősorban a Nyíregyházi Városi Tanács, a Nyírpazonyi Közsági Tanács, valamint a helyi ipari és városgazdálkodási dolgozók szak- szervezetének megyei bizottsága jó együttműködésének köszönhető. A HVDSZ azért is említhető a jó példák között, mert szoros kapcsolatot alakított ki a megyei tanács ipari osztályával és építési, közlekedési és vízügyi osztályával. A szakmai szakszervezet megyei bizottsága a sajátos módján segíti a tanács szolgáltató és környezetvédő tevékenységét. Pár hónappal ezelőtt a megyei bizottság egyik fórumán a kisvárdaí költségvetési üzem dolgozóinak kedvezőtlen szociális helyzete került napirendre. Erre a fórumra meg's ________________________ hívták a Kisvárdai Városi Tanács elnökhelyettesét is. A szakszervezeti tisztség- viselők kérték: a tanács a költségvetési üzem nyereségéből utaljon vissza, hogy tudjanak szociális létesítményt építeni. Ez megtörtént, így hamarosan kész lesz az új szociális létesítmény. A megyeszékhely valamennyi polgárát kedvezően érinti az Élelmiszer- ipari Dolgozok Szakszerve- vezete megyei bizottságának rendhagyó kezdeményezése. A megyei bizottság — mielőtt megtárgyalta a sütőipar, illetve a kenyérellátás helyzetét —, helyszíni szemlét tartott a sütőüzemekben. S ezen a szemlén, pontosabban helyszíni tapasztalatszerzésen részt vett a megyei tanács képviselője is. Az egyeztetésnek az okos érvelésnek köszönhető, hogy a megyei tanács soron kívül jelentős kölcsönt ad a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnak, így a tervezettnél fél évvel korábban lesz új kenyérgyár Nyíregyházán. Az együttműködés jó példáit hosszan lehetne még sorolni. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága például közvéleménykutatásokkal. javaslatokkal segítette a boltok jobb nyitvatartási rendjének kialakítását. A szakszerve-- zet társadalmi ellenőrei a megyei tanács kereskedelmi ellenőreivel több téma- vizsgálatban vettek részt. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága (és több alapszervezet) szoros kapcsolatot alakított ki a tanácsok szociálpolitikai csoportjaival. Különösen nagy jelentősége volt ennek tavaly, a rokkantak éve alkalmá- mából. A segélyezést, a szociális otthoni beutalást is eredményesen segíti a szakszervezet a maga sajátos módján. A CSAKNEM ŰJ SZAKMAKÖZI SZAK- SZERVEZETI BIZOTTSÁGOK szinte napi kapcsolatot tartanak a tanácsokkal. És nemcsak a szociálpolitikai munkát segítik. Részesei például a környezetvédő, kömyezetszé- pítő munkának. A nyíregyházi szakmaközi bizottság egy tucat megvalósítható javaslatot adott a városfejlesztési koncepció kidolgozásához. A nyírbátori szakmaközi bizottság közbenjárására nyitottak bútorboltot a fiatal városban. Van tehát miről beszámolni. Az első fél évnek látványosak az eredményei. S az első megállapodás öt évre szól... Nábrádi Lajos A csegftldi Bajcsy-Zslllnszky Tsz léüzemében naponta 40 ezer liter almaiét préselnek ki, amiből a Nyíregyházi Konzervgyárban további feldolgozással almasűrítményt készítenek Képűnkön: Szabó Béla a présrácsot rakja fel a gépre. (Cs. Cs.) A HERBARIA nagyhalászi üzemében évente több, mfalt húsz tonna borsmentát dolgoznak fel egyéb növényeken, fűszereken kívül. Képünkön: flakonokba töltik, majd csomagolják a közkedvelt teakeverékeket, fűszereket. (Császár Csaba felvétele) „...akkor itt összefogott néhány ember" Az ecsedi bank „Akkor itt Ecseden összefogott néhány ember. Még olyan is volt, aki nevette őket, hogy ugyan már, miféle bankot akarnak maguknak a szegény emberek? Nem lehet abból bank soha. Mégis : huszonheten nekikezdtek. Fehér Viktor volt az első társadalmi elnök. Negyedszázada ennek. Ügy adták össze a kis pénzüket, ki mennyit, ötszáz forint már nagy pénz volt akkor. Másféle bankot akartak. Olyat, ami az övék ... „Valamikor a láp falvaiban, de másutt is, rossz híre volt a banknak. Adott az kölcsönt, de ha az időjárás rossz évet akart, ha sok volt a víz, vagy ha éppen túlságosan is kevés, akkor jött a bank, és nemcsak a kölcsönt vette vissza, hanem rátenyerelt a szegény emberek kis földjére is, és elvette tőlük kegyetlenül”. I rekben építkezünk. Bíznak bennünk, és mi igyekszünk partnerek lenni. Ebben nagy segítség az. hogy míg egyfelől az állam felelősséget vállal értünk, másfelől mi itt a magunk területén ismerjük a körülményeket, ismerjük az embereket, tehát köny- nyebb a magunk munkájáért vállalni a szükséges felelősséget. Mi történik egy falusi bank, egy takarékszövetkezet életében? Az, ami a társadalomban történik. Olyan itt dolgozni, mint ha a gazdasági élet egyik fő erén tartanánk a kezünket. Csak példa: megszületett az ifjúságpolitikái határozat; ez jelentkezik kölcsönlehetőségekben és meghatároz szamunkra bizonyos feladatokat. Más példa; ami az országban történik azt mi mégérezzük abban, hogy míg valamelyest csökken az áruvásárlási kölcsönk ará- nya, nem utolsó sorban azért, mert a tartós fogyasztási cikkekben a falusi háztartás felzárkózott a városi ellátottsági szinthez, nőtt a személyi és a termelési hitelek száma es összege, A politikának sok arca van. egyik arca az is, hogy milyen tervekhez elhatározásokhoz adunk. adhatunk hitelt, támogatást Például az építkezésekhez, a falu lakossag-megtarto erejének növelesehez . Nemcsak ügyfelek... „Tizenegy éve vagyok Nagyecseden a takarékszövetkezet elnöke. Majdhogynem a semmiből kezdtük. Ma fiókjaink vannak Csaholy- ban, Mátészalkán, ellátjuk Ecsedet, Fábiánházát. Valamikor volt háromszáz tagunk, most több, mint hét és fél ezer. Csak 1982-ben 500 fővel emelkedett a taglétszám. Valamikor volt 500 000 forint tőkénk, nyolcszázezer forint körüli forgalmunk. Ma 87 millió forint a betétállomány, hat százalékkal nőtt tavaly. Az összes köl- csönállományunk majdnem elérte a 22 millió forintot. Itt Nagyecseden, de a fiókjainkban is ideális körülmények között dolgozunk. Folytathatnám a számok, a szakmai mutatók felsorolását, de azt gondolom, hogy nem ez a lenyeges. Az a bizonyos takarékszövetkezet, amelyet 27-en megalakítottak itt valamikor, nemcsak székházat épített, hanem az emberekben, a minket ismerő ügyfelekben (és nemcsak az ügyefelekben) építkezett. Különben örülök, hogy beszéltek magának a falusi ember és a bank egykori viszonyáról. Én magam Fábián- házán nőttem, tudom apám, és a rokonok meséit, hajdanvolt történeteket, és ezért jó érzés újra meg újra kimondani, hogy mi. ebben a világban, ebben a társadalmi rendszerben másféle bankot, csináltunk. Olyant, amilyenre ennek 9 társadalomnak szüksége volt, és még sokáig szüksége is lesz...” Kora délelőtt van. A takarékszövetkezet központjában nagy a forgalom. Pénzt hoz az év vége, pénzt visz az év végi ünnepsor, de már a háztáji gazdaságok tavaszi ter- vezgetése is. Kalavé János — igaz nevek nélkül — szívesen lesz az „ügyek” idegenvezetője: — Egy sor szakmai mutatóban a megye legjobb szövetkezetei közé tartozunk. Azt mondtam, hogy az emberajzoiják negyedszázad történetét. Az egyik tablón az alapítók fényképei láthatók. Jó lenne tudni, hogy álmodták-e valamikor ilyenné a bankjukat. Kalavé János a.jövőről beszél: Ilyenné álmodták? — Gondjaink vannak, és lesznek is. Tervezünk új szolgáltatásokat, szeretnénk, ha kevesebb lenne a kötöttség, ha az OTP-hez közelítő módon szabadabbak lennének a keretek, ha részesedhetnénk, gazdálkodhatnánk a dotációk adta lehetőségekkel, ha jobban segíthetnénk bizonyos politikai határozatok megvalósulását. Mindez nem panasz, egyszerűen arról van szó, hogy a takarékszövetkezetek kis falusi bankból felnőtt intézményekké lettek. Eredmények igazolják, hogy egyre nagyobb feladatokra képesek. A lakosság kényelmét szolgálná például, ha nálunk is lehetne OTP-kölcsönöket törleszteni. Állok a tabló előtt az előcsarnokban. Nézem a megsárgult képeket, és egyszerre csodálom és megértem azokat az embereket, akik valamikor gyűrt százasaikat kisimogatták és odaadták egy szép álomért. Ott Nagyecseden —■ és csak a megyében is 19 helyiségben —, hogy megszülessék a falusi bank. Bartha Gábor Kenderpéniért jönnek Állok, nézem a takarék- szövetkezet hétköznapi forgalmát. Meglep, hogy sokan vannak olyanok, akik először járnak itt, akik gyakorlatlanok az ügyintézésben. Kenderpénzért jönnek sokan Kosa Sándorné főkönyvelő magyarázza: — Átvállaltuk a termelő- szövetkezttől a kifizetéseket. Pontosabban: a leadott termékek árát mi a ledást követően kifizetjük a termelőnek, vagyis meghitelezzük a termelőszövetkezetnek. A termelő így jobban jár, nem vár a pénzére. Hasznunk ezen az ügyleten? Nem pénz, hanem azzal, hogy az emberek itt veszik fel á pénzüket, bejönnek ide, megismernek minket. Reklám ez, de olyan reklám, amire nem kell költenünk és mégis mindenkinek jó. Nem véletlen, hogy 388 új betétesünk volt már 1982 első kilenc hónapjában, hogy 6,12 százalékkal j nőtt a betétállomány. Mi örü- j lünk ennek a forgalomnak I hiszen ez igazolja, hogy szűk- I ség van ránk ... A takarékszövetkezet elő- j csarnokában tábla: rajta I grafikonok, adatok. Számok, j színes vonalak mutatják, Kerékpártit Ha az okosság útjának nevezném, bizonyára túlzással vádolnának. Pedig az. A kerékpárutat Nagycserkeszen építették, olyan hosszan, mint amilyen hosszú maga a falu. ’ Aki gyakorta jár arra, az tudja: nagyon forgalmas település Cserkesz. Erre mennek-jönnek a Budapestre tartó gépkocsik naphosszat, de természetesen a Tiszavas- vári, Tiszalök útiránnyal közlekedők is ezt az országútat választják. Autók százai rohannak, kocognak itt át. Magyarul: veszély van bőven. Az ötlet, hogy legyen kerékpárút, két dolgot is megoldott. Egyrészt kikerültek a kétkerekűek a veszélyes kövesútról, s járda is lett a faluban. Nem is akármilyen. A bicikli és a gyalogos jól megfér egymással, ez nem új dolog. Ha lehetne, ajánlanám sok más településnek is ezt a formát. Haszna, előnye kétségtelen. A járműforgalom hatalmas, s egyre csak nőni fog. A kerékpár a falvakban még nagyon-nagyon sokáig fontos közlekedési eszköz marad. Legyen hát kerékpárút, s ezzel nagyobb biztonság. Nagycserkeszen bizonyára szívesen elmondják, miKent csinálták. Érdemes megtanulni, (b) ■ g ince napján, január 22-én szombaton tizenegy és két óra között ki-kikandikált a felhők közül a nap. A Meteorológiai Intézet fiatal meteorológusnője Sóstón 2,8 és 5 Celsius-fokot mért. A Krúdy-szállóval ételien ben a tejcsárda előtt zacskós tejet, kakaót ittak a kirándulók. A szép faragású székelykapu tőszomszédságában a gombasöröző előtt a kerti asztalok mellé három öregúr telepedett. Kártyáztak, s egyikük bemondta idén Sóstón az első piros ultit. Közben jóízűt húztak a korsóból, s bár még látszott leheletük a levegőben, a kedvük tavaszt ígért. Sóstógyógyfürdőn a kertekben itt és ott füst szállt a magasba. Égették az őszről megmaradt avart. Emberek várták, figyelték a tavaszt, s hallgatták a nyitnikék szüntelenül ismétlődő énekét. Egy hete akasztottam fel a fekete fenyő egyik ágára a madáretetőt. Kiváncsi voltam, vajon megtalálták-e az énekes madarak, a fázok, a télen eléséghez nehezen jutó kis barátaink? örömmel tapasztaltam, elfogadták az etetőt, és jócskán fogyasztottak a finomságokból, napraforgó-cirok- és. kölesmagból. Láttam, amint egyik cinke, fejjel lefelé csipkedi a csemegének szánt dióbelet, amely dróton csüng alá. Fehér takaró híján most is sok helyen üdezöld a fü- szőnyeg. A tavasz csalhatatlan jele, hogy nyílik a sziklakertekben a fehér és a lila havasi erika, s a díszmogyoró- bokor is bontogatja rügyeit. Nem alszik már az áprilisban szinte tűzben égő japánbirs sem. apró, zöld levélkéket bontogat A Lonicera japonica, ez a fél örökzöld futónövény is új leveleket hozott. Zöldülnek a nyírfák rügyei is Tavaszi hírnökök. Féltem valamennyit, hisz az időjárás szeszélyes, s lehetnek még kemény fagyok, hidegek március 21-ig, amikor hivatalosan is beköszönt a kikelet. Reménykedjünk, hogy megmenekülnek, hogy különösebb veszély nélkül bonthatják ki rügyeiket, leveleiket, virágaikat a növények, s nem hallgat el a nyitnikék. F. K.
