Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. január 25. Kommentár Képtávfrón érkezett A lisszaboni döntés i anes portugál államfő televíziós beszédében ____ közölte: feloszlatja a parlamentet és kiírja az időelőtti választásokat. A döntéssel új szakasz kezdődik az elhúzódó portugál válság történetében. A kórkép fontosabb számai: 13 milliárd dollár államadósság, 3,5 milliárd dollár mérleghiány, 23 százalékos infláció, 15 százalékos munkanélküliség. Ilyen helyzetben a szokásosnál is veszélyesebb az elhúzódó hatalmi kötélhúzás. Ami a politikai előzményeket illeti, a tavaly decemberi helyhatósági választásokon kitűnt, hogy az AD (demokratikus szövetség) nevű kormánykoalíció vezető ereje, a szociáldemokrata párt elvesztette szavazóinak hat százalékát. Ez — és a felismerés, hogy ilyen nehéz helyzetben egyszerűen nem érdemes a felelősséget vállalni — egy héttel később lemondásra késztette Pinto Balsemao kormányfőt. Az inkább nyugat-európai liberálisokra emlékeztető szociáldemokratákon kívül az AD tagja a kereszténydemokrata és a monarchista párt — ellentéteikbe az elmúlt két esztendőben összesen három kormányfő bukott bele. Ez az időszak ráadásul a folyamatos jobbratolódás ideje volt. Egymás után kerültek veszélybe az 1974-es forradalom legnagyobb vívmányai (megkérdőjelezték a földreformot és az államosításokat, megszűntették a rendkívül haladó testületet, a forradalmi tanácsot). A Balsemao lemondását követő veszélyes politikai vákuumban az államfő többször figyelmeztette az AD-t. Miután a válasz erre egy miniszterként már megbukott, szociáldemokrata körökben is másodrendűnek minősített politikus, Vitor Crespo kormányfői jelölése volt, Eanes elnök vetett véget a huzavonának megadva Portugáliának a tiszta lap lehetőségét. S méletileg Portugáliában adott egy baloldali többség esélye. A probléma az, hogy a szocialista párt elzárkózik egy baloldali blokktól és a centrum, sőt, a jobbszámy felé keresi partnereit. Ez a múltban már többször kudarcot vallott, mégsem lehetünk biztosak abban, hogy Soaresék tanultak a leckéből. Egyelőre csak az biztos, hogy a lakosság többsége a kilábalás halvány reményeként köszönti Eanes elnök döntését. Harmat Endre Párizsban tartottak tanácskozást Európa szocialista, illetve szociáldemokrata kormányzata országainak vezetői. Képünkön (balról jobbra) a megbeszélések néhány résztvevője: Palme svéd, Papandreu görög, Thiam szenegáli, Kreisky osztrák kormányfő, Jospin francia szocialista vezető, Mitterrand elnök és Gonzalez spanyol miniszterelnök. Genfben tanácskoztak az OPEC tagországainak képviselői. Képünkön: dr. Marc S. Nan Nguema, a szervezet főtitkára (balra) szerint árcsökkentésekre nem lehet számítani. Khaldében hétfőn — egy ismeretlen fegyveres támadása miatt némileg késve, de — folytatódtak a libanoni—izraeli— amerikai megbeszélések. Képünkön: Izraeli katonák a tárgyalások közelében történt robbanás színhelyén. JUGOSZLÁVIA Harc a kábítószer-csempészés ellen Jugoszláviában erélyes harcot hirdettek meg az egyre inkább elszaporodó ká- bitószercsempész csoportok ellen. Jugoszlávia földrajzi helyzete alapján tranzitövezetnek tekinthető: a kábitó- szertermelő országokból ott vezetnek keresztül az utak a Közel- és a Közép-Keletről a nyugat-európai „fogyasztók” felé. A Tanjung jugoszláv hír- szolgálati iroda jelentése szerint a réndőri és a vámszervek az utóbbi öt évben 896 kábitószercsempészt tartóztattak le és összesen 7282 kilogramm különféle kábítószert koboztak el. A legtöbb esetben hasist találtak a csempészeknél. Az utóbbi években azonban egyre több heroin is megjelent a fekete piacon. Ez pedig különösen veszélyes kábítószer. A letartóztatott kábitó- szercsempészek és kereskedők túlnyomórészt külföldiek. Különösen sok közöttük a török, nyugatnémet, libanoni, iraki, pakisztáni, olasz és holland. A vizsgálatok során kiderült, hogy az elkobzott kábítószer javarészt a nyugatnémet fekete piacnak szánták, de sok került belőle Oloszországba, Ausztriába, Svájcba és más nyugat-európai országokba is. A veszélyes csempészet és fekete kereskedelem felgöngyölítésére a jugoszláv hatóságok erélyes intézkedéseket tesznek, az ügy nemzetközi vonatkozásai miatt szorosan együttműködnek az Interpollal és a kábítószer- kereskedelem ellen küzdő más nemzetközi szervezetekkel is. Gr) Törvényességi tapasztalatok a gazdálkodás rendjéről, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelméről — Dr. Szíjártó Károly logfőbb ügyész nyilatkozata A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban, mind a termelés, mind a termékek forgalmazása terén — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a jogi szabályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánkban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának: — Az ügyészség megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is minden területen törvényes legyen a jogalkalmazás, erősödjék a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gazdálkodási folyamatok szervezésébe és lebonyolításába, a döntések, az elhatározások szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban természetesen nem avatkozunk be — mondotta elöljáróban a legfőbb ügyész. Felügyelet, perek, bírságok — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi eszközei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkört kell kiemelni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodó szerveknél közvetlenül gyakorol törvényességi felügyeletet. Ez kiterjed a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekre, továbbá a gazdálkodó szervek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési felelősségre vonási gyakorlatának a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyészi tevékenység a részvétel a gazdasági perekben, amelyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezéssel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, szignalizációval — az elsődleges törekvés a szerződési fegyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilárdításának egyik fontos eszköze a gazdasági bírság, amelyet — többek között legfőbb ügyészi kezdeményezésre is — a népgazdasági vagy a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljáró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szemben lehet kiróni. Ez a joghátrány részben kollektív, részben egyéni szankciót jelent: ha ugyanis a bíróság a vállalatot, illetve a szövetkezetei gazdasági bírság megfizetésére kötelezi, akkor a jogszabály értelmében a vétkes személyek felelősségre vonására is intézkedni kell. Tapasztalataink szerint az érintett vállalatok a bírságot ugyan befizetik, a személyi felelősségre vonás azonban gyakran elmarad. Ilyenkor az ügyésznek kell intézkednie e mulasztás miatt. Bűnfelderítés és megelőzés — A gazdálkodási kötelezettségek megsértése önmagában általában nem bűncselekmény. A gazdálkodási érdekek védelmében a büntetőjog csupán végső eszköz,, s igénybe vétele csak a legkirívóbb és a legsúlyosabb következményű esetekben indokolt — törvényeink is erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata annak, hogy gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekmények miatt viszonylag kis számban indul büntető eljárás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi fegyelmet sértette. — A gazdálkodás körében előforduló bűncselekmények elemzésekor megállapítottuk, hogy több mint 70 százalékukat a bűnüldöző hatóságok derítették fel, s a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervek által feltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra utal, hogy — az illetékes gazdasági ellenőrző szervek tevékenységét tovább javítva — növelni kell az állampolgárok felelősségérzetét is a gazdálkodás körében tapasztalható visszásságok megszűntetéséért. — Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmények nagy részének elkövetésében, a bűnöző életmód kialakulásában jelentős szerepet játszik a munkakerülés, a csavargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a „táptalajt” adó negatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk, és folyamatosan elemezzük. Miként érvényesülnek a megelőzést, illetve a szankcionálást szolgáló jogszabályok. Az ügyészi szervezet éppen most folytat kiterjedt, feltáró vizsgálatot ilyen irányban, s a tapasztalatokat megfelelően hasznosítani fogjuk. — Tapasztalataink szerint előfordul az is, hogy a jogi rendelkezések hiányos ismerete, gyakorlatlanság vagy hanyagság folytán sértik meg a vállalatok vagy a hatóságok a különböző ügyekben hozott döntéseikkel a rendelkezéseket. Az ilyen egyedi jogsértések sokszor az állampolgároknak okoznak érdek- sérelmet — nemegyszer vagyoni hátrányt —, ez azonban természetesen korrigálható megfelelő jogorvoslati eljárásban. — Súlyos közösségi kárt is okozhat a joggal való visszaélés és rontja az emberek hangulatát, a társadalom közérzetét, különösen, ha elmaradna a jogsérelmek megfelelő orvoslása, illetve a jogsértő személy felelősségre vonása. A törvényességnek minden tekintetben — ügyészi intézkedésekkel is — érvényt szerzünk! Állampolgári sérelmek, jogorvoslatok — A szocialista demokrácia alapvető és maradéktalan megvalósulásának fontos feltétele, és egyben garanciája, hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jogszabálysértő, lélektelen, a törvény szellemét figyelmen kívül hagyó, bürokratikus ügyintézés. Az ügyészség ezért megkülönböztetett feladatának tekinti, hogy akár a sérelmet szenvedett állampolgárok bejelentése révén, akár ügyészi vizsgálat útján, vagy ha bármely más módon tudomására jut a jogsértés, intézkedjék annak orvoslására. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy törvényi eszközökkel kezdeményezze a jogsértők felelősségre vonását, elejét vegye a hasonló jogsérelmeknek. — Mind az ügyészi, mind pedig a más felügyeletet, irányítást és ellenőrzést gyakorló szervek nagyon fontos feladata, hogy mindenütt gyorsan, szakszerűen és lelkiismeretesen intézzék az állampolgárok kérelmeit, és beadványaikat is ugyanígy, érdemben bírálják el. Ügyészi tevékenységünkben a törvényességi kérelmek megvizsgálása felügyeleti munkánk egyik információs forrása, amelynek révén a jogalkalmazási gyakorlat jobbításéra, az állampolgárok magatartásának helyes formálására is törekszünk. A törvényesség két oldalát jelenti — egyebek között —, hogy miközben számon kérjük, megköveteljük az állampolgári fegyelmet és a törvénytiszletet, egyidejűleg garantálnunk kell az állami fegyelem megtartását, az állampolgári jogok maradéktalan érvényesülését. Szigorú fellépés a korrupció ellen — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivatalos személyek, illetve a gazdálkodó szervezetek dolgozói által elkövetett cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez a legalapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség — A korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a törvényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alááshatja az állampolgárok bizalmát a hatalom és szervei iránt. Ezért a legszigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvánulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, írott és és íratlan normatívák, és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugodtan állíthatom: hazánkban e tekintetben is rend van. — A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfelelően, tisztességgel végzik felelősségteljes munkájukat. Az utóbbi időszakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mintegy 150 alkalommal történt büntetőjogi felelősségre vonás. Ez a hivatalos személyek számához viszonyítva — elenyészően csekély arány. A bűnüldöző hatóságok fellépése továbbra is határozott lesz! — A gazdálkodó szervek dolgozói körében, sajnos, már többször fordul elő korrupciós bűnözés. Az ilyen esetek száma az utóbbi két-három esztendőben évenként mintegy 340 volt. Nem könnyű felderíteni az ilyen bűncselekményeket, amelyeket „objektív” okok (például az áruellátás hiányosságai) is motiválhatnak. — Most, amikor a gazdálkodásban előtérben áll a népgazdasági érdekek fokozott érvényesítése, különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ezzel egyidejűleg erősítsük a jogrendet, a törvényességet — fejezte be nyilatkozatát dr. Szíjártó Károly.
