Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

1983. január 20.

Kelet-Magyarország

3

SZÖVTIRV:

VGHK

alakult

A SZÖVTERV egy 1800 négyzetméter alapterületű, Nyírszőlősön megépítendő csarnokot tervez a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Metnmpex Külkereskedelmi Vállalat termelési társulása részére. A tervezők a terveket szakaszosan szolgáltatják, így a létesítményt már alapozzák. A teljes^vitelezési tervdokumentációt április végére készítik el. Az új csarnokban exportra laboratóriumi üvegtárgyakat fognak gyártani. Átalakítják a meglévő létesítményeket is; konyhát, éttermet, raktárát hoznak létre, korszerűsítik a közműveket.

Nyírteleken, a szakmunkás- képzés céljaira készülő két-, szintes épület beruházási programján is dolgozik a szövetkezeti tervező vállalat. A kiviteli terveket a második negyedévben bocsátják a megrendelő rendelkezésére, melyek megvalósítása várhatóan mintegy 14—15 millió

forintba kerül.

Év -egére lesz kiviteli terv a Balkányi Áfész Böikonyben létesítendő ABC-áruházának tanulmánytervéből. Itt. az ABC szomszédságában takarékszövetkezet, gyógyszertár és egy lakás is helyet kap. Tervezik a mátészalkai sütőipari vállalat csengeni üzemének rekonstrukcióját, melynek valóra válásával jelentősen nő az üzem kapacitása. Korszerűsítik a göngyölegellátó vállalat csengeri ládaüzemét is. Itt, többek között kazánházat építenek.

Nyírbélteken — szintén a SZÖVTERV tervei alapján — a régi helyett egy új, 600 adagos konyha, Nyíregyházán a VASVILL kereskedelmi vállalat Tünde utcai telepén központi fűtés készül

Dávid László irodavezető elmondta, hogy a megyei tanács, egy viszonylag olcsón és korszerű anyagokból, technológiával gyorsan megépíthető tornaterem típustervének kidolgozásával bízta meg a SZÖVTERV-et. A terv egyik változata a 24 méter hosszú, 12 méter széles tornaterem alumínium szerkezetekből való összeállításához, egy másik elképzelés a FEFAG hajdúhadházi üzemében gyártott, ragasztott tömör faszerkezetekből történő építéshez, míg a harmadik megoldás Mezőpanel-elemek- ből összeállítandó tornaterem-építéshez ad javaslatot.

A közelmúltban a SZÖV-: TERV-nél vállalati gazdasági munkaközösség alakult, s már több tervet készített és készít. Így, a VASVILL nyíregyházi, Tünde utcai telepén az egyik raktár egyik részében szociális blokk, a fehér- gyarmati vízgazdálkodási társulat géptelepén egy szociális épület, valamint fűtésrekonstrukció, illetve az Északmagyarországi MÉH Vállalat egri és rétsági telepének fejlesztési tervét, (cselényi)

Fehérgyarmat:

w

Óvoda nyárra

Tizenkét és fél millió forint értékű munkát végez ebben az évben a Fehérgyarmati Városi Tanács költség- vetési üzeme. Az ötvensze- mélyes óvoda építését, amely közel két és fél millióba kerül, június 30-ra adják át, s ugyanez az üzem szociális épületének befejezési határideje is.

Felújítási és karbantartási tevékenységük közül legnagyobb értékű az a munka lesz, amelyet a cégénydányá- di gyermekotthonban, a fehérgyarmati gimnáziumban, a kórházban, az általános iskolákban. a gacsályi szociális otthonban, a tivadari ifjúsági táborban, a jánkmajtisi és a csaholci tanácsházán dolgoznak.

KISMAMAMÜHELY. A Ganz Műszer Művek nyírbélteki gyárában egy műszakban foglalkoztatják azokat a kismamákat, akik kisgyermeket nevelnek. (Elek Emil felvétele)

ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT NYÍRTASSON

Összeérő számoszlopok

Egy tsz-könyvelés így január második felében inkább hasonlít egy szövődéhez, és nemcsak a számológépek csattogása miatt, hanem abban is, hogy lassan egymás mellé simulnak a számlák, bizonylatok kusza szálai, összeérnek a számoszlopok végei és ha egyeznek vízszintesen és függőlegesen egyaránt, kész a zárszámadás — hinné a laikus. Milyen is ez a valóságban? Egy hosszú évek óta eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetben, a nyírtassi Dózsában kerestük a választ.

— Csak azt ne kérdezze, mennyi lesz a nyereség! — szabódik Técsi László elnök. Kilencmillió a tervünk, de akármilyen hihetetlen, még nincs meg a végleges szám. Nagy eltérés természetesen nem lesz, de az adatok feldolgozása még javában tart. A zárszámadás a december harmincegyedikéi állapotot fogja tükrözni, és egy tsz- ben ez a legnehezebb, hiszen a számvitel ezt egy évben csak egyszer teszi meg.

Tervszerű

előkészítés

Mivel a tagság számára ez egy igen jelentős esemény, megadják a rangját Nyírtasson. Már megkezdődtek a munkahelyi közösségek termelési tanácskozásai, ez a legelső fórum, ahol értékelik a múlt év tapasztalatait. A tavalyi üléseken negyvenhat olyan észrevétel hangzott el, amelyekből több a közgyűlésig eljutott, így az egész tagság hallhatott róla. A kisebb közösségekben élesebb a vita, egymás között kisebb a lámpaláz, mintha már együtt ül az egész tagság.

A gyűlés előadója itt köny- nyebben „ki tudja ugratni a nyulat a bokorból”, itt nem visszahúzódók az emberek. A tervszerű előkészítés során a következő lépcső a küldöttgyűlés, ahol tovább csiszolódnak az eredményekkel kapcsolatos vélemények, és a javaslatok a gondok megoldására. Maga a zárszámadás, ahol a tagok tulajdonosi jogaikat gyakorolják, már hagyományosan február egyik első péntekjén kerül sorra Nyírtasson, az idén tizenegyedikén. Így van mód a januári fizetés, és az esetleges prémium, nyereség felvételére, sőt még elköltésére is.

Módosítás menet közben

Vajon mi befolyásolta, hogy véknyabb legyen-e az idén a tagok borítékja, vagy vastagabb a tavalyi év után?

— A közgazdasági szabályozók változása miatt, még a -szintentartás is jelentősen csökkentette volna nyereségünket, így beláttuk, hogy keményebb munkával tarthatjuk csak a jövedelmünket — emlékezik az elnök. Ráadásul hiába volt gyönyörű szép esztendő a tavalyi, minket egyszer-kétszer nem kímélt a természet. Nyolcvan hektár búzánk kifagyott, ezt pó- tolahdó a júniusi vezetőségi ülésünk a korábban elhatározott 139 milliós árbevételi tervünket száznegyvenhatra emelte.

A feladatok oroszlánrészét a konzervüzem és az állattenyésztés kapta. További piacokat kutattak fel 54 milliós termelési értékű melléküzemáguknak, köztük exportra is, és az alapanyag-felvásárlást is sikerült emelniük, így közel egyharmadot rátettek a tervezett bevételre^ Az itt dolgozó nyolcvan asz- szony, akik közül régebben néhány még a két műszak miatt is morgolódott, most szó nélkül vállalta a három műszakot.

Az állattenyésztésben fokozták a sertéságazat korszerűsítését. 1800 hízó- és 40 fiaztató-férőhellyel végeztek az idén, de úgy, hogy a hat

szerző egy csapágyat a fővárosból, drágább ötszázzal, mint legutóbb. A legtöbb embernek van kertje, ha megveszi a permetszert, látja áthúzták a régi árat, és az új soha nem kisebb. A gazdasszonynak pedig elég a boltba bemenni.

Többet, jobban

Nem nehéz következtetni, hogy a közösnek sem megy jobban, mint tavaly. Mégsem romlik az emberek közérzete, megértik, hogy többet, és jobban kell dolgozniuk. A három műszakról már esett szó. de figyelemre méltó, hogy az állattenyésztésben, amely a tsz egyik legjelentősebb ágazata, már nem gond, hogy ki dolgozzon szabadszombaton, vasárnap. Megbecsülik a pluszbért. de azt is tudják, hogy csak így várhatnak egy újabb jó zárszámadást.

Esik Sándor

a művelődési ház?

N

EMRÉGIBEN ZAJLOTT VITA a szaksajtóban arról: miért üresek a művelődési házak? A téma bennünket, Szabolcs-,szatmáriakat is érintett, hiszen mi népművelőink is gyakran panaszkodnak, hia hiába várják a jelentkezőket a meghirdetett szakkörökbe, tánccsoportba, irodalmi színpadra, ifjúsági klubba stb., ha fél ház előtt megy a jó produkció.

Amikor egy művelődési ház műsorpolitikáját körvonalazzák, rendszerint több tényezőt vesznek figyelembe, például azt is, mi kell a közönségnek, mit fogadnának szívesen? Milyen értékeket képviseljen ilyenkor a népművelő, milyen ízlésmintáknak engedjen, s kikre támaszkodhat? A közelmúltban egy tanácskozáson, azt fejtegették; képtelenek a népművelők százezres megyeszékhelyünk közönségének ízlését megismerni.

Például: kasszasikert ígérő előadásra aliig fél ház volt kíváncsi, más esetekben meg tolonginak a jegyekért olyan produkciókra melyeket csak nagy óvatossággal mertek tervezni. XY. énekesnő, vagy a Z. együttes tavaly még ezreket hozott lázba, ma nem kell senkinek. De ez már csak akkor derül ki, amikor a közönség bejön, vagy nem jön be a művelődési házba.

Információk serege vezeti a népművelőt, mielőtt vendéget hív, író-olvasó találkozót szervez, képzőművésszel tárgyal kiállításról stb. Többek között azok az információik, melyeiket a művelődési ház főhivatású dolgozóit se gítő társadalmi vezetőség tagiadtól kaphait. Mit is csinálnak tulajdonképpen ezék a társadalmi vezetőségek, hogyan formálhatják az adott településen élők kulturális szokásait?

Legfőbb feladatuk, hogy a művelődési házak használóinak érdekeit képviseljék. Legyen beleszólási joguk a művelődési ház tervébe, hogy demofcratikusabbá váljék az intézmények műsorpolitiikája. Ne „felülről” erőltessék a

programokat hanem érvényesítsék a közönség igényét. Kié a művelődési ház? A használóié. Legyen tehát valóban, azoké — ezen őrködni a fő feladata a társadalmi vezetőségnek.

Nagyon sok helyen jól működnek megyénkben a társadalmi vezetőségek. Feladataiknak sikeresen, hasznosan tesznek eleget, jó partnerei a hivatásos népművelőknek, jó képviselői a közönségnek. Található a társadalmi vezetőségek tagjai között orvos, tsz-tag, diák, nyugdíjas, tudós, így az egyes rétegek képviselete is megfelelő. Tapasztalták, hogy az egyéni érdek, érdekeltség egyre inkább motiválja a művelődési intézmények látogatottságát, vagyis azok a rendezvényeik, formák vonzzák nagy tömegben a közönséget, melyektől praktikus ismereteket, vagy áttételesen anyagi hasznot remélnék. Újabban, a kertbarát klubok, Msállattenyésztők körei élénkültek meg — ezt példázva.

Jellemző továbbá az is, hogy ott működnek valóban színvonalasan a társadalmi vezetőségeik, ahol a művelődési házak függetlenített dolgozói hivatásuk magaslatán állnak. Ahol jól dolgozik a népművelő, ott jó a társadalmi vezetőség munkája is. De sok helyen a jól működő társadalmi vezetőség szinte rákényszeríti a lazító népművelőre a közösség kívánságait, s így serkentik a színvonalasabb kulturális élet kialakítását.

.- .* ~.,j -j ». íj<*'*) •f.rv’* '***** t» ■* I

A művelődési házakban az éves tervek ezekben^a napokban készülnek. Ilyenkor végzik a legfelelősség- teljesebb munkát a társadalmi vezetőségek. Egész évre irányt szabhatnak, ha a gyenge tervet nem fogadják eb vagy ha több támogatást nyújtanak a népművelőknek. Szükség van az ő színvonalas munkájukra, de arra is, hogy tevékenységüket legalább egy jó szóval ismerjék el.

Baraksó Erzsébet

Kisebb fogyasztás — nagyobb teljesítmény Uj Rába-motorok

Nemcsak a közös, hanem a tagok háztájiban termelt gyümölcseit és zöldségét is a konzervüzem dolgozza fel Nyírtasson. (Gaál Béla felvétele)

Két új típusú motor készült el a győri Rába gyárban: a '240 lóerős szívómotor és a 290 lóerős turbófel,töltésű

'motor. Mindkettőt a grazi List intézetben vizsgáztatják majd az Ikarus Gyár új típusú autóbuszaiba építik be.

A Rába az osztrák intézettel közösen- fejleszt ki egy új motorcsaládot, amelynek öt alaptípusa és nyolc tagja

lesz; az alapmotor 240, a legerősebb pediiig 350 lóerős. A sorozatgyártás még az idén megkezdődik.

Az autóbuszokba, tehergépkocsikba, mezőgazdasági erőgépekbe egyaránt beépíthető új motorok jobban megfelelnek az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is.

épület közül az utolsónak a falát húzták a kőművesek, amikor az elsőben már süldők röfögtek.

Nem kerülte el a problémák szele az almánál a nyír- tassiakat sem. Négyezerkétszázhetven tonna termett, ami meghaladta a tervet. Ebből hétszázhúsz a hűtőtárolójukban várja az elszállítást, mert a Zöldért már kifizette, de további nyolcszáz a szabad ég alatt lesi a szerencséjét. mellette odakészítve a szalmabálák, ha hidegebbre fordulna az idő. Van egy negyvenhektáros fiatalosuk, amelyikről legalább huszonöt tonnát vártak hektáronként, és olyan szépet mutatott, hogy az egészet körszedett- nek hagyták meg. Vesztükre, verte a jég. Ettől kezdve már kálvária volt az almaértékesítés. Pusztán emiatt ötmillió forint bevétel úszott el.

Tizennyolc százalékkal emelkedett a bevételük nyolcvanegyhez ' képest, a nyereségük mégis elmarad az akkoritól, de ennek tudják az okát. Napirenden van a közvéleményben „népgazdaságunk nehézségeinek fokozódása”. Hoz az anyagbe|tven körüli férfi az idegen. Kínálásra leül az asztal melletti karos- székre. Szürke kalapját ölébe veszi. Akkor szólal meg újra.

— Ide utasítottak, hogy ihatok egy kis jó házi bort.

— Jövet láthatta a kertben a lugast Szőlőt terem, nem mogyorót — szól a házigazda, Maróti Zsigmond. — Csak nem igen árulom én, a család számára van. De... ha már ide fáradt, adok egy litert húsz forintért.

— Éppen az, nekem nem kell akármilyen lötty. Hozzon be fél litert — húzza ki magát a széken az idegen.

Takarosán kimossák a félliteres kék bádogot. Megy vele Zsiga gazda a kamrába.

— Tessék — kerül a borral telt bádog az asztalra.

Az idegen tempós mozdulattal a szájához veszi. Kóstolót nyel, miután kicsit cuppogta! Visszateszi a bádogot az asztalra.

— Nekem ez nem kell. Nem megfelelő. Nincs más? — néz kérdően az idegen a ház emberére.

— Van — szól a gazda

szemrebbenés nélkül. Csak azt kizárólag magam használom. Harminc forint literje.

— Hozzon abból. Ne menjek már így el. A fizetés az én dolgom — hangzik az újabb unszolás.

Maróti Zsiga veszi a bádogot, kimegy. Áll kis ideig a kamrában és fordul vissza.

A mostani kóstolás jobban sikerül. Vidámabb a hang:

— Ez lenne az. A jó, zamatos házi bor. Mifelénk nincs. A kemény agyagföldben csak senyved a szőlő.

Sűrű kortyokkal fogy el a fél liter bor. Annak arányában hangosodik, szaporodik a beszéd.

— Kérek még ebből egy bádoggal — mondja az idegen.

Fogy a másik fél liter is. Ám már arról magyaráz az érkezett ember, hogy egyik sógorát látogatta meg a faluban. Meg hogy a foglalkozása vasutas. Csak mostanra öltözött civilbe, a sógorék látogatására. Buszhoz indult, de került még ideje meginni egy kis rég óhajtott, jó házi bort.

Szemlátomást látszik az ital hatása. Jobban, bátrabban jár a száj.

— Köszönök mindent. Jól éreztem magam — áll fel az idegen. Harminc forintot tesz az asztalra.

A gazda a húszast veszi el, a tízest nyújtja vissza.

— Fogja. Ez a magáé.

Hitetlenkedő pillantások,

tétova mozdulat.

— Ugyan miért? Mi ez? Harmincra mondta a litert.

Maróti Zsiga mosolyog.

— Ne haragudjon, csak egy kis próbát tettem. Ugyanazt a bort itta, amit először adtam. Nincs nekem annyi szőlőm, hogy többfélét csináljak. Be se akarom csapni.

Megnyúlik az idegen arca. Szeme rebbenéstelen. Mindjárt utána, mintha villanna benne valami, erőteljesen nevetni kezd.

— Nem maga csapna be, jó ember. A bor csalt meg! De a tízest mégsem teszem el. Maradjon itt tandíjként...

Asztalos Bálint