Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
2 Kclet-Magyarország 1983. január 18. Szakadt kábel, „mű" csőtörés Tégla a gombalámpában Tetemes kárt, bosszúságot lommal tettek kárt a Szaokoznak a rongálok. Erről kaptunk adatokat három szolgáltató vállalatnál. — Tavaly 86 esetben rongálták meg az üzemigazgatóságunk elektromos vezetékeit, kábeleit, berendezéseit — mondja Deák Zoltán, a TI- TÁSZ nyíregyházi kirendeltségének vezetője. — A hibák kijavítása csaknem 700 ezer forintba került. Ebben nincsenek benne a közvilágítási oszlopokat, berendezéseket ért szándékos rongálások. A károk egy részét az építőipari vállalatok okozták, amikor a földmunkák során megsértették, vagy elszakították vezetékeinket. A. helyreállításuk is rengetegbe került, dé annál sokkal többre rúg a kényszerű, (váratlan) áramszünet. okozta termeléskiesés a gyárakban, üzemekben. A tettessel, — ha tudjuk ki az — megfizettetjük a hiba elhárításának költségeit, azonban a helyreállítási idő alatti áramkimaradás miatti kárunkat jelenleg nem számlázhatjuk le. Nyomvonal bolcs-Szatmár megyei távközlési üzem légvezeték- és kábelhálózatában — magyarázza Juszku Sándor üzemvezető. — A rendbehozatalukra 600 ezer forintot és 4575 munkaórát fordítottunk. Ez utóbbi több mint két ember teljes évi munkaidejét teszi ki. Azonban a posta magát sem védi, hiszen bevallják: sokszor centiméter pontosan nem tudják megmondani, megmutatni, hol húzódik a kábel. De ha időben szólnak, a posta is pontosan beméri a földkábelek helyét. Időben szólni — Az utóbbi időben mind részletesebb, precízebb közműtérképek készülnek — mondja Juszku Sándor —, ami mindenképpen előrelépést hoz. De ha a létesítmények tervezése előtt, vagy közben, illetve a kivitelezési munkálatok idején kérik a segítségünket, akkor nem lesz probléma. Cselényi György 4 Vázák, poharak, kelyhek Is készülnek megyénk egyik új üzemében, az Üvegipari Művek vásárosnaményi gyárában. (Elek Emil felvétele) a terveken Nem mindig az építőipari vállalatok dolgozói a hibásak, hiszen előfordul, hogy a terveken nincsenek, vagy helytelenül vannak feltüntetve a közművek, azokat időbe telik feltárni, keresgetni... — Például az azért mégiscsak sok — folytatja Deák Zoltán —, hogy Nyíregyházán, az Óz közi építkezésen az egyik földmunkagéppel elszakítottak egy kábelt, tehát, ha későn is, de már látták, hol, merre húzódik, ennek dacára odébb álltak a géppel, s ugyanazon a nyomvonalon még egyszer elszakították. — A TITÁSZ mit tehet ezek megelőzésére? — A tervezőkkel, kivitelezőkkel egyeztetünk, sőt ha kérik, megmutatjuk, műszerrel pontosan bemérjük a kábelek pontos helyét, s még a munkák idejére felügyeletet is biztosítunk. Évente a TITÁSZ-nak a szándékos rongálások kijavítására 7—800 ezer forintot kell költenie. Megtörténik, hogy a gombalámpákban tégladarabokat találnak. Aztán illetéktelen személyek gyakran eltávolítják a 120 kilovoltos távvezetékek tartóoszlopait merevítő szögacélokat. Ezért, egy nagyobb vihar az oszlopokat kidöntheti, s ekkor a megye nagy része is jó ideig áram nélkül maradhat. A tettesek kiderítésére már a rendőrségtől is kértek segítséget. Csőtörés — 1982-ben mintegy 70 esetben kellett a vállalatok és más károkozók által kiborított tűzcsapot, közkifolyót, eltört ivóvízvezetéket helyreállítani — közli Gyebrószky László, a víz- és csatornamű vállalat nyíregyházi üzem- mérnökségének helyettes vezetője. — A kárt tetézi az elfolyt víz értéke, nem beszélve arról, hogy a munkálatok idején olykor lakóházak sora, gyárak, üzemek nem kaphatnak vizet. Decemberben a Móricz Zsigmond utcán egy teherautó eltört egy tűzcsapot, s a víz néhány másodperc alatt az utat úgy alámosta, hogy az a pótkocsi alatt beszakadt. Sokszor a hiba kijavításához nem kezdhetünk azonnal, mert a nagy- fogyasztókat a vízellátásból nem zárhatjuk ki minden értesítés nélkül. Gond, hogy több nagy vállalat (TITÁSZ- erőmű, húsipari és a déli ipartelepi vállalatok) csak egy irányból kapja a vizet, pedig az ivóvízvezeték-szakaszok kizárására nemcsak csőtörés, vagy a szerelvények javításakor, kicserélésekor szükséges, hanem a rendszeres csőmosatásokkor is. — A múlt évben 94 alkaNem hatóság—mozgalom Fogyasztók tanácsa — a vásárlók jogaiért Vélemények fórumokon — írásban A kezdeti lépések után határozott elképzeléseket fogalmaznak meg a fogyasztók megyei tanácsának tagjai. A Hazafias Népfront mellett működő szervezet vezetője, Szendrei István elmondta: — Tudatosítani szeretnénk tagjaink- és a fogyasztók közt egyaránt, hogy a tavaly alakult fogyasztók tanácsa nem hatóság, intézmény, amelynek jogköre, rossz szóval élve hatalma van, hanem a legszélesebb körű mozgalom, amely ráirányítja a figyelmet a kereskedelem, a szolgáltatások visszásságaira. Már az alakulás pillanatában elhangzottak kétkedő vélemények, hogy tulajdonképpen mire jogosítja a terület tagjait az igazolvány? Milyen szerepünk lehet a vásáriók érdekeinek védelmében? Lassan körvonalazódik, hogy nemcsak utólag lehet „megtorolni” valamilyen hibát, hanem ez a szervezet alkalmas arra is, hogy felhívja a figyelmet a vásárlók jogaira, lehetőségeire. Kereskedelmünk, szolgáltatásaink szervezettsége, esetenként bonyolult szabályozása kiváló alkalmat teremt az ügyeskedőknek. Bosszankodik a vevő, ha azt látja, hogy valaki havonta cserélgeti a cipőjét. Korábban az üzletben — ha szabályosan'; blokkal jelentkezett az illető — be is kellett cserélni a lábbelit. Hallani lehet olyan panaszokat is, hogy vetemedik az ablakkeret, az ajtó, de a Biztosító és az IKSZV között nem jön lére azonnal az egyezség, s így a fogyasztó látja kárát. A megyei szervezet mellett mind a hat városunkban, valamint Csengerben, Záhonyban és Tiszavasváriban alakítják meg a fogyasztók tanácsát. A megyei szervezet január végi ülésén megvitatják az élelmiszer-kereskedelem terén a fogyasztói érdekek érvényesülését. Az írásos beszámoló alapján véleményt mondanak a higiénia, a mérés, a minőség, a csomagolás kérdéseiről. A tájékoztató kiterjed a hús-, a tej-, a sütőipari vállalatok, a zöldség-gyümölcs árusítására is. Tavaszi ülésükön a tartós fogyasztási cikkek minőségéről, valamint az építőanyag-ellátás helyzetéről lesz szó. Szeptemberben a lakossági szolgáltatás korszerűsítésének tendenciája tesz a fogyasztók megyei tanácsának napirendjén, itt a megváltozott szervezeti feltételek között működő GELKA és AFIT tevékenységét vizsgálják meg. A fogyasztói tanácsokban 293 — különböző foglalkozású — ember működik, a szakbizottságokban 135-en fejtenek ki valamilyen munkát. A széles körű szervezettség feltételezi, hogy a lakosság legszélesebb rétegeit érintő visszásságokra fény derüljön. Rendszeresen akarnak fórumot szervezni, hogy ott ne csak a fogyasztói tanácsok tagjai, hanem bárki elmondhassa a sérelmesnek vélt dolgokat. S így nemcsak az általánosság szintjén mozognak a megállapítások. Hiszen nem igaz például, hogy rossz az ellátás, hanem konkrétan fel kell tárni, hol találtak' rendellenességet a fogyasztók. A vásárlók érdekeinek védelmére létrehozott szervezet széles társadalmi alapokon nyugszik. Bárki elmondhatja a fórumokon, de írásban a helyi népfront-bizottsághoz is eljuttathatja a kereskedelmet és a szolgáltatást érintő panaszait, észrevételeit. S hogy ez menynyiben jogos, annak elbírálásáról a szakemberek segítségével a fogyasztói tanács gondoókódük. (tk) \ A tárgyalóteremből A „kormányzáras” tolvaj Csak alkaímilag vállalt munkát szabadulása után Barta Tibor 27 éves nyíregyházi lakos, de úgy se sokat. Végül május 28-án a Stadion utca egyik lakásának pincefolyosójáról ellopott egy sárga segédmotor-kerékpárt. A motort hazavitte, s a szállásadóinak azzal indokolta meglétét, hogy ez az övé, eddig csak megőrzés céljából volt az édesapjánál. Később a motort eladta kétezer forintért egy ismerősének, adásvételi szerződést is írva. A vevőnek azzal magyarázta a kormányzár feltörését, hogy édesapja elhagyta a kúlcsot, ezért másképpen nem lehetett felnyitni. • Nyolc nappal a motor ellopása után Barta bement a bőr- és nemibeteg gondozó Víz utcai udvarába, ahol éppen tatarozás folyt, s összeszedett négy zsák cementet. A cementet áthordta szállásadójának lakásába. A cselekményt fölfedezték, s a tettest kereső rendőr legnagyobb meglepetésére Bartát ágyban találta — cementes ruhában, cementes kézzel... Három nap múlva egy Vasvári Pál utcai lakás közös kerékpártárolójából vitt el egy Jawa Babettát, miután ennek is feltörte a kormányzárát. Ismerőseinek azt állította, hogy a szüleitől kapta. A motorokat a sértettek visszakapták, s mehettek csináltatni a kormányzárakat. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Bartát — mint különös visszaesőt — a lopások miatt egy év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság megszüntette az előző büntetéséből le nem töltött feltételes szabadságot, — tehát azt is le kell neki töltenie, — továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. <TS> A K EP er: Y0 ELŐTT Ezúttal új sorozatokról is. Az Onedin család újabb tíz epizódja nem túlságosan érdekfeszítő, ám remélhetőleg kellemes szórakozást ígér — az eddig látottak alapján — a további nyolc kedd esti főműsoridőben. Bámulatos, hogy az alaptémát a vagyonalapítás és a vitorlás—gőzhajó versengés történetét a tengeri szállításokban, mennyire tudják variálni a maratoni angol tévéfilmsorozat alkotói. Minden epizód voltaképpen ugyanerről szól, némi családi bonyodalmakkal dúsítva. Ugyancsak a második folytatását láthattuk szer- - dán a Krónika — A 2. magyar hadsereg a Donnál kiváló történelmi dokumen- tumfilm-sorozatunknak, Indulás részeimmel. A számunkra tragikus csatában részt vevő, hamis célokért egykor értelmetlenül és lelkiismeretlenül kihajszoltak (szerencsésen túlélők!) ma is friss élményforróságú visszaemlékezéseit hatásosan egészítették ki, támasztották alá a korabeli híradófilmek részletei. Kár, hogy a dokumentumfilmsorozatot nagyon késői időpontban sugározzák. Szombaton koraeste láthattuk az Energia dokumentumsorozat első részét, őszintén szólva, én sokkal „szárazabb” műsorra számítottam. A tudományos alaposságú és közérthetően fogalmazott az elektronikus technika eszköztárával, filmbejátszásokkal gazdagon illusztrált adás Hajdú János igényesen oldott műsorvezetésével pedig egyenesen élményszerű volt. Megtudhattuk belőle többek között, hogy a váltás a különféle energiahordozókban mennyire törvényszerűen volt a műszaki-technikai fejlődés velejárója, s egyben az ösztönzője, hogy a két világháború mennyire volt az energiák csatája is, s hogy a mai energiaválság tulajdonképpen mesterséges, ugyanis a tőkés világ politikai-gazdasági érdekei erősen motiválják. A valódi válság tehát inkább — bár nem is olyan nagyon — távlati. Végül röviden a vasárnap esti angol tévéfilmről. A kifogástalan mesterségbeli tudással készített, összezárva egy vonaton című — jobb kifejezés híján — lélek- és jellem tani játék igen figyelemlekötő volt, tengelyében egy „áldott rossz” idős hölgy mesteri jellemrajzával. (Óriási szerep, a legalábbis számomra ismeretlen Peggy Ashcroft remek alakításában, Komlós Juci nívódíjra bízvást számítható szinkronjával.) Az idős úrinő mindig megszokta, hogy kiszolgálják, következetesen próbálta ezt az igényét ma is érvényesíteni, de rá kellett döbbennie, hogy ma már ez nem lehetséges. Azok az idők visszahoz- hatatlanul elmúltak, még nyugaton is ... Az utazás során általa agyongyötört fiatalember iránt — feltehetően ennek a felismerése alapján — szinte érthetetlen szimpátiája keletkezett. Mintha vezekelni akart volna ... Még furcsább, ugyanakkor lélektanilag hitelesnek tűnt, hogy a fiatal férfi is kezdett rokonszenvezni az idős asszonnyal, s mintha megértett volna valamit a nosztalgiáiból. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT A távoli földrészek, országok, ahová az emberek többsége sohasem juthat el, felcsigázzák az érdeklődést. Különösen azok, amelyeknek számos szokása, gondolkodásmódja erősen eltér az európaitól. Ilyen ország Japán is. Tulajdonképpen csak közhelyeket tudunk róla, a felkelő nap országáról, a harsány színeket kerülő festményekről, a közmondásos örök molyról és a megelőzhetetlen udvariasságról, s napjainkban pedig „a japán gazdasági csodáról”, amely mögött valójában igen jó szervezettség és erős munkafegyelem áll. A Rádiómagazinban P. Szabó József szerkesztő és Rangos Katalin riporter hazánkban élő japánokat és Japánban élő vagy egy ideig ott tartózkodott magyarokat szólaltatott meg. Lebilincselő volt ez az egy óra, melyben a japánokról számunkra számos újat tudtunk meg. Olyanokat, melyek segítenek abban, hogy jobban értsük őket, vagy talán inkább: hogy még jobban érdeklődjünk irántuk. Az a Carlo Goldoni, akinek a Csetepaté Chioggiá- ban című vígjátékát a Miskolci Nemzeti Színházból közvetítette a rádió, száz- kilencven éve halott, ám darabjai javát (összesen mintegy százat írt) ma is sikerrel játsszák. Goldoni az itáliai színjátszás meg- ' újítója, mondhatni azt is: modernizálója. A köznapi élet eseményeiről, dolgairól ír fordulatosán, tanulságokkal. Ezt a most említett víg játékát Mindenki jegyben jár, Csetepaté címekkel is játszották már hazánkban. Egy halászfalu, Chioggia hajadon leányainak és házasodni szándékozó legényeinek csatározásait, szerelmi huzakodásait viszi színre, oly módon, hogy természetesen az asszonyok, sőt még a férfiak sem maradhatnak ki a csetepatéból. így aztán — az egész falu bemutatása révén — a kétszáz évvel ezelőtti itáliai néplélekről, a szokásokról is képet ad, már ameny- nyit ebből egy olyan vígjátékíró, mint Goldoni szükségének érzett bemutatni. Az a Goldoni, aki azt vallotta, hogy a színházban az életről kell játszani. A miskolciak, Major Tamás rendezésében, a beszélő ragadványnevek szerint egyénítették a vígjáték figuráit. Azt hiszem azonban, arra nem lett volna feltétlenül szükség, hogy a Velence környéki falusiassá- got különféle magyarországi tájszólások használatával külön is hangsúlyozzák. Ez olykor inkább zavaró volt. A szöveg és a cselekmény önmaga is elég humor forrása ebben a darabban. Minek nekünk a zene avagy egy kísérlet utóélete címmel igen érdekes riport első részét hallhatta a hallgató vasárnap a Petőfi adón. Pécsi szakmunkás- tanulókat miként igyekezett a komolyzenére fogékonnyá tenni kísérletével egy tanár, Pécsi Géza. Abból a kodályi elvből kiindulva, hogy az ember egyénisége, lelke szegényebb a zene nélkül. A kísérlet eddigi eredményeiből már leszűrhették azt a következtetést, hogy ha a gyerekeket előzetes ismertetésekkel, magyarázatokkal előkészítik ezekre a komolyzenei hangversenyekre, akkor más alkalommal is szívesen elmennek, és figyelemmel hallgatják a muzsikát. Seregi István