Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
A kelet—nyugoti viszonyról Ma: KGST VB ülés Gromiko tárgyalásai Bonnban Marjai Jízsaf Moszkvában A Kölcsönös Gazdasági SeJó reggelt! Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hangos „jó reggelt!” köszöntéssel üdvözölte Bonnban az újságírókat, amikor Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter társaságában a tárgyalás színhelyére érkezett. (Ke- let-Magyarország telefotó) Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn délelőtt Bonnban megkezdte hivatalos tárgyalásait a nyugatnémet vezetőkkel. A szovjet diplomácia vezetője vasárnap délután érkezett meg a Rajna partjára, és már este megtartotta első, nem hivatalos megbeszélését Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel annak magánházában. A hétfő délelőtti találkozón is Genscher volt Gromiko tárgyaló partnere. A tárgyaláson — a két fél előzetes közlésének megfelelően — a kelet—nyugati viszony, s azon belül is az európai közép-hatótávolságú fegyverek kérdése állt a középpontban. A rakéták kérdésében az NSZK és Szovjetunió álláspontja jelenleg még jelentősen eltér egymástól. Legutóbbi javaslataiban a szovjet vezetés lehetségesnek nevezte közép-hatótávolságú rakétáinak olyan szintre való csökkentését, amely megfelelne Nagy-Britannia és Franciaország rakétaerői együttes nagyságának. Ennek fejében a Szovjetunió azt várja a NATO-tól, hogy mondjon le az 572 amerikai közép-hatótávolságú fegyver tervezett nyugat-európai telepítéséről. Genscherrel való találkozója után a szovjet diplomácia vezetője udvarissági látogatást tett Karl Carstens nyugatnémet államfőnél. Élénk figyelemmel kísérik a Nemeit Demokratikus Köztársaságban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter bonni tárgyalásait. Az NDK figyelme érthetően elsősorban arra irányul, hogy a bonni megbeszéléseken mennyire sikerül majd közelíteni az álláspontokat a fő kérdésben, a veszélyes nukleáris fegyverkezési hajsza megállításában. A tárgyalásokon azt is le lehet mérni, hogy Helmuth Kohl kancellár kormánya mennyire tartja magát a szavakban vállalt külpolitikai folytonossághoz. Ez kulcskérdés a két német állam viszonyában is, hiszen — mint Berlinben ismételten aláhúzták — az európai enyhülési politikát nem lehet tovább folytatni és érvényesíteni az NDK és az NSZK jószomszédi kapcsolatainak fenntartása nélkül. gítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 105. ülésére vasárnap délután a szovjet fővárosba érkezett Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST- képviselője. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepel az egyes termelési ágazatok fejlesztésének együttes tervezése terén szerzett tapasztalatok áttekintése. Tanácskoznak az energia, fűtőanyag, nyersanyag hosz- szú távú célprogram végrehajtásának menetéről. Tárgyalnak a KGST egyesített energiarendszerének kérdéseiről. Tájékoztatást hallgatnak meg a gépipari és elektronikai egyyüttműködés kiemelt területein a korábban hozott határozatok végrehajtásának menetéről, a közlekedés hosszú távú célprogramjában és a tervkoordináció közlekedési fejezetében előirányzott feladatok teljesítéséről. Megvizsgálják a tagországok által egymásnak szállított gépek, berendezésekés járművek, a tartalékalkat- rész-ellátásának javításával összefüggő teendőket. A végrehajtó bizottság több más témát is tárgyal. Az elhúzódó értékesítés miatt a legtöbb helyen később kezdődött a metszés. A tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezetben is csak a közelmúltban fogtak hozzá a márciusig megtartó munkához. A képen Kulcsár Károly főkertész vizsgálja metszés előtt, a meleg hatására szokatlanul megduzzadt rügyeket. (Császár Csaba felvétele.) Számadásra készülnek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Hogy milyen esztendőt hagytak maguk mögött a gazdaságok, azt az elkövetkezendő napok értékelése adja meg. Almaügyben viszont nem minden úgy sikerült, ahogyan előre tervezték, mert a korábbi évekhez képest arányaiban kevesebb almát exportáltak 1982-ben a nagyüzemek. S ezt nem lehet a termelők szemére vetni, habár jobb minőséggel fokozhatták volna a kivitel mennyiségét. Nem teljesült a csehszlovák, az NDK- és a nyugati országokba tervezett export sem. Így — az előzetes számítások szerint — fél- milliárd forinttal kisebb árbevételt realizálhattak. Ez pedig érzékenyen érinti a legjobb gazdaságokat is. Szövetkezeti együttműködés: helyi áruk bemutatója Szőttes, csizma, bútor Sok vád éri megyénk iparát azért, mert termékei közül kevés kerül a szabolcsi üzletekbe. Gondot jelent, ,hogy nem mindig megfelelő a kapcsolat a gyártók és a kereskedelem között. Ezen próbál javítani a KISZÖV és a Kelet-Szövker. Vállalat azzal az árubemutatóval, amely január 17-én nyílt meg Nyíregyházán a KlSZÖV-klub- ban. Megyénk 15 ipari szövetkezete hozta el a kiállításra azon termékeinek szerény kínálatát, melyeket a belkereskedelemben értékesítenék. Például a háziipari szövetkezetek szőttesekkel, kötött konfekció árukkal, a raka- mazi, a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezet női cipőkkel, csizmákkal, szandálokkal, a nyíregyházi cipőipari férficipőkkel jelentkezett. A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet kárpitozott garnitúrákat, a nyírbátori faipart olyan kisbútorokat — így például ágyneműtartót, szekrényeket — mutat be, melyek napjainkban is hiánycikknek számítanak. A kínálatban helyet kaptak női ruhák, gyer- mekkafoátok, műbőr termékek, férfinadrágok, gyermeköltönyök, bőrdíszművek, táskák, háztartási műanyag áruk. A kétnapos árubemutatóra az ipari szövetkezetek mellett meghívták a megyei áfészek Az árubemutatón. (Császár Csaba felvétele) szakembereit is. A kiállítás lehetőséget teremt tehát a piackutatásra. Vagyis egyfelől tisztázzák, hogy mi az, amit az ipari szövetkezetek hazai piacra gyártani tudnak, másrészt megvitatják, hogy a felkínált termékek mennyire alkalmasak a megyei értékesítésre. A két fél között a Kelet-Szövker. Vállalat közvetítő szerepet tölt be. Erre azért van szükség, mert mindeddig gondot jelentett, hogy az egyes áfészek olyan kis mennyiségiben rendeltek árukat, melyekre a termelőknek nem volt érdemes szerződési kötniük. A Kelet-Szövker. az igények és a lehetőségek egyeztetése alapján nagy mennyiség átvételére köt szerződést a gyártókkal. Mini nagykereskedelmi vállalat pedig teljesíti az áfészek kis tételű megrendeléseit. Január 17-ón az ipari szövetkezetek, január 18-án pedig az áfészek munkatársaival tárgyalnak a Kelet- Szövker. képviselői. A szerződéskötések után remélhető, hogy hamarosan pultra kerülnek a most bemutatott árucikkek a szabolcsi üzletekben. <h. zs.) Nem végleges adat szerint 620—650 ezer tonna alma termett tavaly Szabolcs- Szatmár megyében. Ez olyan mennyiség, amelynél nem kis gondot okozott termelőnek és kereskedőnek egyaránt a megtermett gyümölcs piaci elhelyezése. Az exporteredményekből kitűnik, hogy a kisüzemekben jobban sáfárkodtak a gazdák, hiszen a termés 70—80 százalékát külföldön értékesítették, míg a nagyüzemekben ez a szám nem érte el a negyven százalékot. Ehhez persze azt is tudni kell, hogy a háztáji alma termését is a nagy gazdaságok veszik át, s a gyakorlatban a tagok először a „sajátot” szedik, s csak utána a közöst. így a beszűkült értékesítésnek összességében a nagyüzemek látták kárát, ami meglátszik az eredményességükön is. Míg 1981- ben hétszázmillió forint volt a mezőgazdaság nyeresége, addig 1982-ben ez várhatóan kétszázmillióval csökken. Több — korábban jól termelő — nagyüzem nehéz helyzetbe került. Csak példaként említve a napkori, a vásárosnaményi, vagy a le- veleki termelőszövetkezeteket, de hasonló a helyzet a nyírlugosi, nyírmadai, ke- mecsei állami gazdaságokban is. Ezt látva, a MÉM vezetése kezdeményezte, hogy egy külön alapból kapjanak támogatást a szabolcsi gazdaságok. így kilencvenkét termelőszövetkezetnek összesen 90 millió forintot juttattak. Az elosztás alapját az képezte, hogy a szövetkezeteknek . minőségi almát kellett termelniük, viszont a piaci értékesítés rajtuk kívül álló okok miatt hiúsult meg. Tehát ennek nem feladata az üzemi mulasztás fedezése. Persze ez az összeg nem ellensúlyozza a árbevétel-kiesést. Éppen ezért nem lehet erre alapozni, a termelőknek - is többet kell tenni a minőségjavítás, a piaci értékesítés és a feldolgozás terén. Ennek jelei több helyen már mutatkoznak, s nem árt, ha minden feldolgozó az új esztendőben is teljes kapacitással üzemelteti a gépsorokat. Az alma révén veszteséges gazdaságokban a Pénzügyminisztérium egyszerűsített eljárással végzi az intézkedéseket, ami szintén elismerése a termelésnek. Januártól pedig új óv kezdődött. Az idén is teremnek az almafák, jelentkeznek a termelők a kereskedőknél, s nem utolsósorban a vásárlók is. Most kell tehát kezdeni a felkészülést, s tanulni az elmúlt esztendőből. (sipos) Vasúti igazolványok cseréje Megváltozott kedvezmények Január 1-től megváltoztak a vasúti díjszabással kapcsolatos eddigi kedvezmények. A változás elsősorban azokat érinti érzékenyen, akik eddig 50 százalékos menetdíjkedvezményt biztosító igazolvánnyal utaztak. Az ő utazási igazolványuk március 31-ig változatlanul érvényes, de a kedvezményük az eddig 50 százalék helyett csupán 33 százalék. A MÁV február 1-től kezdi meg az új, 1983. évre érvényes igazolványok kiadását. Áprilistól már csak ezekkel lehet utazni. A MÁV- kedvezmények változása érinti a diákokat, katonákat, nyugdíjasokat, sőt a hétvégi, illetve balatoni utazásra indulókat is. A diákok — az alsótagozatosoktól az egyetemistákig — az eddigi 33%-os kedvezmény helyett január 1-től 50%-os kedvezményt kapnak. A tanulóigazolvány felmutatásával vásárolhatják meg jegyeiket. A tanulmányi kiránduláson részt vevő 10 éven aluli diákok 70, ezen felüliek pedig 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Az intézkedések nem érintik a nyugdíjasokat, ők továbbra is nyolc alkalommal változatlanul 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. A sorkatonák 66 százalékos kedvezménye most 50 százalékra csökkent. Megszűnt viszont több, eddig 33 százalékos utazásra jogosító kedvezmény. A vasúti pénztárak 1983- ban már nem adnak ki — a korábban bárki által igénybe vehetett — úgynevezett gócponti menettérti jegyet, a hasonló kedvezményt nyújtó hétvégi, gyógyhelyi, illetve balatoni utazásra szóló 33 százalékos kedvezményű utazásra szóló menetjegyet. (A Hétfői Hírek nyomán.) Kelet VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 14. szára ARA: 1,40 FORINT 1983. január 18., kedd Á háztájiból többet exportáltak Támogatás almatermelö gazdaságoknak
