Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
8 Kelet-M agyarország 1983. január 16. A tanárképzősök egyik edzésé» készült. A palánk alatt Vast Zita, Névtelen Eszter, Szilágyi Katalin, Csapó Zsuzsa, Pápai Anikó é3 Bencsik Veronika tabdak özeiben. (Gaál Béla felv.) Áz MLSZ közlönyében olvastuk Bene, Dohány, Kakas és a többiek A volt nyíregyházi Simon a Budapesti Honvédban — Nagy Il.-vel az NYVSSC is tárgyalt Érdekes átigazolásokról olvastunk a Magyar Labdarúgó Szövetség január 14-én megjelent Közlönyében. Az MLSZ elnöksége jóváhagyása után közzé tette a közelmúltban klubot cserélt labdarúgók teljes névsorát. így végleges, hogy Kakas, az FTC volt kapusa tavasszal már a Vasasban véd, míg az őszi gólkirály Dohány a Pécsi MSC-től a Szombathelyi Haladás VSE-hez került. A sokszoros magyar válogatott Bene Ferenc pedig továbbra is rendelkezésére állhat az NB lles Volán SC-nek. A névsort átböngészve, szabolcsi vonatkozású érdekességeket is találunk. Az egyik: a volt nyíregyházi labdarúgó, Simon Zoltán - akit az NYVSSC kölcsön adott a Kisvárdai SE-nek — a Kossuth KFSE-től a Budapesti Honvéd NB I-es gárdájához került. Simon jelenleg katonai szolgálatát tölti, de mint azt Csonka Zoltántól, az NYVSSC labdarúgószakosztályának elnökétől megtudtuk, júniusban szerel le és akkortól a nyíregyházi piros-kék klub számít volt játékosára. A másik: Nagy II. János a DMVSC-től a Székesfehérvári Ikarushoz került. Hogy miért nyírségi vonatkozású ez a hír! A volt válogatott játékossal — akit egykor a Videoton egyik legjobbjának tartottak — az NYVSSC is tárgyalt a téli szünetben. A megállapodás létre is jött, de egy kikötéssel: akkor válik véglegessé ha Nagy II. az időközben történt munkahelyi kinevezését megnyugtatóan tudja rendezni. Sajnos, ez nem sikerült, így a labdarúgó az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondani Nyíregyházára való kerülését. Százezer néző buzdította JilaliMál - Angolában Nem mindennapi jutalomutat kapott Máyer József, az NYVSSC hosszútávfutója. A kétszeres magyar bajnok — 1980-ban 10 000, 1981-ben pedig 5000 méteren győzött — tíz napot tölthetett el az afrikai Angolában. Persze úgy, hogy közben két nemzetközi versenyen képviselte a magyar színeket. — Kilencórás repülőút ütán érkeztünk meg az afrikai Braga- ville-be, ahol még egyórás léglút várt ránk Angola fővárosáig, Luandáig — mesélte Máyer József. — Pigniczky Péter, a Magyar Atlétikai Szövetség szakfelügyelője vitt magával bennünket. Kerékgyártó Istvánt, az Újpesti Dózsa hosszútávfutóját és engem. Harmincfokos melegben landolt a repülőgépünk. A december végi, itthoni, fagypont körüli hőmérséklet után bizony szokatlan volt számunkra a kánikula ... — Vendéglátóink nagy szeretettel fogadtak bennünket. Egy tengerparti szállodában, az ötcsillagos Panorámában helyeztek el minket. Nekünk, európaiaknak meglehetősen szokatlan volt az, hogy a szálloda előtti teraszrészen kis gyíkok fogdosták a talon és a padlón a legyeket. Persze, mint megtudtuk, a földszintes házakba a kígyók i3 bekúsznak éjjelente, az angolaiak mégsem zavartatják magukat. — Ezt egyébként ott élő magyaroktól tudtuk meg. A helyi sportlápban megjelent, hogy magyar atléták érkeztek Angolába, s azt olvasva, 400 kilométert utazott Luandáig egy székesfehérvári or- orvos, állatorvos, hogy velünk elbeszélgessenek. Mondanom sem kell, ugyancsak örültek annak, hogy a távoli földrészen magyarokkal találkozhattak! — Angolai tartózkodásunk során két versenyen vettünk részt. A szilveszteri nagyszabású, 9000 méteres futóversenyen 14 ország indította atlétáit. Százezer néző buzdította a mezőnyt, a közönség egyenesen csodálatos volt. Tán ooltak, énekeltek, olyan hangulatot teremtettek, amilyet még sohasem éreztem egy-egy viadalon. A versenyt a világhírű etió- piai futók nyerték, Girma lett az első, honfitársa Tadesse előtt. Kerékgyártó tizedikként, én tizennyolcadikként értem a célba. Volt vagy harmincfokos meleg, a nagy páratartalom miatt ugyancsak nehéz dolgunk volt. A másik verseny, annak 3000 méter volt a távja, már jobban sikerült a számomra. Hatodik lettem bírtam az iramot az etióp Girmá- val és Tadessevel, akik egyéb' -ként másodikok és harmadikok lettek. A győzelmet nagy meglepetésre a svéd Erikson sze rezte meg! — A tíz nap alatt persze folytattuk az itthon elkezdett edzéseket, hiszen az atléták még november elején megkezdik a felkészülést — a következő évadra. A napi két foglalkozás1 Luandában is megvolt, Igaz a hőség miatt kora reggel és késő este. Becsülettel lefutottuk a 10—10 kilométert. Olyan 26—27 fok volt, amikor elkezdtük, reggel és este 7 óra körül.. . — Napközben többnyire a tengerben lubickoltunk, mert másképp aligha bírtuk volna a meleget. A házigazdák persze elvittek bennünket kirándulni is Jártunk a rabszolgamúzeumban, melyet ott rendeztek be, ahol a láger volt, a rabszolgák piaca. Aztán kivittek bennünket egy rezervátumba, a nagy füves pusztán láthattunk különböző állatokat, amit korábban csak könyvből ismertünk. Csodálatos tíz nap volt! •— Angola néhány éve szabadult fel, a gyarmatosítók okozta rablógazdálkodás még meglát szik az egyébként gyönyörű országon. Az emberek igazi vendégszeretők. Mint a gazdasági és a kulturális élet, a sport Is most van fellendülőben. Az angolai atléták velükszületett tehetséggel rendelkeznek, mozgáskultúrájuk egyenesen lenyűgöző. A szakember, az edző viszont még kevés, de néhány éven belül biztos, hogy behozzák a nagy lemaradást, adottságaik révén hamar utolérik majd a világ sportjának (élmezőnyét. B. D. Mai műsor Képünkön: Galántha György edző a napi programot ismerteti a versenyzők egy csoportjával, Mitró Zsolttal, Bozsó Lászlóval, Turcsán Anikóval, Fesztóry Tiborral, Asztalos Tamással, Szakállas Szabolccsal, Jakab Jánossal, Gyurján Ágnessel. Nagy Mariannái és Zám- bori Ágnessel. ni egyesületünk jóvoltából otthonra leltünk a vízügyi és építőipari szakközépiskola tornatermében, rendeződtek az anyagi problémák, kaptunk új felszerelést is. Nagyon sokat köszönhetünk a Vízügyi MEDOSZ SE elnökének, dr. Szíjártó Istvánnak, akitől minden segítséget, támogatást megkapunk. — A néhány hónapos rendszeres munka után ma már több olyan tehetséges fiatalunk van, akikről minden bizonnyal sokat hallunk még. Szakállas Szabolcs, Fesztóry Tibor, Fráter Sándor, Turcsán Anikó, Gyurján Agnes, Nagy Mariann és Zámbori Agnes Igazi tőrvi- vótehetség, sokra vihetik a sportágban. Persze biztató a többiek munkája is, úgy érzem, nagyon jó kis kollektíva jött össze. Az átlagéletkor 12—14 év között vaij, ez is mutatja, az alapoknál kezdtük és szeretnénk az egykori dicséretes nyíregyházi vívósport rangját visszaszerezni. — Az idén már Indulunk az úttörő- és serdülőversenyeken, megyünk Debrecenbe, Miskolcra, Salgótarjánba, Szolnokra és Kecskemétre. A gyerekek már alig várják a bemutatkozást. Bízom benne, hogy az év végén újra lesz minősítéssel rendelkező tőrözője Nyíregyházának. Ügy legyen! (bagoly—gaál) Üjra hallatnak magukról a nyíregyházi vívók! Igaz, ma még nem eredményeikkel, hanem azzal, hogy végre otthonra találtak, elkezdhették a szép jövő alapjait jelentő munkát, és máris van közöttük olyan tehetség, aki egy-két éven belül a nem Is olyan régen még híres elődök nyomaiba léphet. Egyszóval: a Nyíregyházi Vízügyi MEDOSZ SE tőrvívóí biztatóan startoltak. — Húsz reménység látogatja a heti két edzést — mondta Galántha György, a tőrvívók edzője. — Lényegében szeptembertől végzünk megfelelő munkát, korábban a teremgondok, a gazdátlanság miatt nem dolgozhattunk megfelelően. MostaMA DÉLELŐTT 10,30-TÓL Presztízscsata Sopron ellen Ma folytatódik a küzdelem a kosárlabda NB I-ben. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola női csapata hazai pályán rajtol: 10,30 órától a nagy rivális, Soproni Postást látja vendégül. A találkozó — melyet a főiskola Sóstói úti tornacsarnokában rendeznek meg — igazi presz- tízscsatát ígér, hiszen a bennmaradást Illetően igen nagy jelentőségű mindkét együttes számára! — Egyszerűen nem várhatunk mást, csak a győzelmet! — jelentette ki határozottan Sasvári András, a tanárképző kosárlabda-szakosztályának vezetője. — Ugyan a vizsgaidőszak kellős közepén vagyunk, van, aki szombaton délelőtt még beszámolt tudásáról, de ettől függetlenül, a bennmaradáshoz mindenképpen itthon kell tartanunk a két pontot. A lányok a sok-sok tanulás közepette is becsületesen készültek, tudják, nem veszíthetik el ezt a mécsesét! — Mindenképpen nyerni szeretnénk — fogalmazta meg a játékostársak nevében Is Bencsik Veronika. — Szeptemberben a Sóstó Kupán már találkoztunk a soproniakkal, akkor 18 ponttal vertük őket. Tudjuk, ebből nem szabad messzemenő következtetést levonni, de egy kiindulási alap mindenképpen lehet, azaz jogosak a győzelmi reményeink. A Soproni Postás ellen Sasvári Andrásné edző a következő játékoskeretet Jelölte: Vass, Bézs!, Farkasinszklné, Névtelen, Csapó, Csermely, Sztrbik, Aczél. Bencsik, Szatmári, Harsány', Malee.isM. Az igen fontos két pont megszerzésében a tanárképzősök számítanak a lelkes szurkolótábor buzdítására is. Tény: most bizony nagyon jól jönne a biztatás! Ribli legyőzte Koresnojt A sakkvilágbaj nok-j elöltek tornájának közelgő, áprilisban esedékes újabb fordulója előtt ismét nagyszabású nemzetközi viadal kezdődött, ezúttal a hollan diai Wijk Aan Zee-ben. A hagyományos, „Hoogovens” mérkőzés- sorozat első fordulójában a magyar színeket képviselő Hibli Zoltán kitett magáért, máris tekintélyt szerzett, miután sikerült legyőznie a svájci színekben startoló Viktor Koresnojt. Ribli- nek attól a Játékostól sikerült egy pontot szereznie, aki az említett satokvilágbajnoki vetélkedőn az első számú magyar Játékos, Portisch Lajos nemzetközi nagymester vetélytársa lesz. KiMittsíg utazott Las Angelesbe Buda István államtitkárnak, az OTSH elnökének vezetésével sportküldöttség utazott szombaton Los Angelesbe, a NOB Végrehajtó Bizottsága és a nemzeti olimpiai bizottságok közös tanácskozására, valamint a nemzeti olimpiai bizottságok szervezete közgyűlésére. Az OTSH és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke megtekinti az 1984. évi nyári olimpiai játékok versenyszínhelyeit. A sportküldöttség Los Angelesből továbbutazik Ottawába, ahol a kanadai sportminisztérium vezetőivel folytat megbeszéléseket. r ' ....................................... Újra éled a nyíregyházi vívósport r mvui.A« UKftMMqvnr&dg Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megye! Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-146 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pt: 47, 4401 Kiadja a Szabóiéi megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pt: 25 Felelős kiadó: Midi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 24,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre «00,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk viasza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 05» HU ISSN 0133-205* Asztalitenisz: nyíregyházi városi Ifjúsági, serdülő- és újoncbajnokság a stadion játékcsarnokában, 8,00 órától. Nevezés a helyszínen: 7,55 óráig. Kosárlabda, NB I: Nyh. Tanárképző Főiskola—Sopron, női mérkőzés Nyíregyházán, a főiskola Sóstói úti tornacsarnokában, 10,30 órától, v.: Simó, Bukta. Előtte 9,00 órától NB I-es ifjúsági mérkőzés: TK—Sopron. Teke, NB II: Nyh. Taurus SC —Ózdi Spartacus férfimérkőzés a nyíregyházi stadion tekecsarno-j kában, 10,00 órától. Botrány a „zöldeknél" 11 milliós „fekete kassza"-Fennállása óta a legsúlyosabb válságkorszakot éli a francia labdarúgás elsőszámú reprezentánsai közé tartozó A. S. Saint-Étienne, amely több mint 10 év óta a fiatal francia labdarúgó-szurkolók bálványai közé tartozott. Súlyos botrány tört ki a „zöldeknél” (a csapat színe után kapta becenevét), méghozzá olyan, amelyet a kínos manipulációba keveredettek alighanem sohasem felejtenek el... A pillanatnyi helyzet az, hogy a klub hat magas rangú dirigensét, köztük a volt és a jelenlegi elnököt vád alá helyezték, azzal gyanúsítják őket, hogy titkos kasszát vezettek, olyasfajta „kincstárat” alpftottak. amelyről fogalma sem volt az adóhivatalnak, csak néhány beavatott tudott a bizonyítatlan bevételekről, s a könyvelés nélkül maradt kiadásokról. A történet kilenc hónappal ezelőtt kezdődött, amikor Roger Rocher, a St. Etienne sikereinek kovácsa 21, az elnöki székben eltöltött esztendő után lemondásra kényszerült, mégpedig Henri Fieloux és André Buffard, a két alelnök támadását követően. A „trónkövetelők” közé tartozott Robert Herbin, a csapat edzője is, aki az elnök tevékenységét egyrészt önkényesnek, másrészt önző érdekek által irányítottnak minősítette. Az elnök ellen hivatalosan Is panaszt emeltek, s a vizsgálat alig kezdődött el, amikor Rocher máris beismerő vallomást tett: felfedte a „fekete” kassza” létezését, amelynek többféle funkciója is volt. Mindenekelőtt az, hogy néhány kivételes tudású, a St. Etienne bajnoki mérkőzéseit eredményességével eldöntő játékost különleges prémiumban részesítsenek, jó volt a „dugipénz” arra is, hogy a választási küzdelmeket pénzeljék, nevezetesen a város polgármesterének, Michel Dura- four-nak az útját egyengessék, aki egykor miniszter volt, Gis- card d’Estaing idejében. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miféle forrásokból töltődött fel rendszeresen a gyorsan és gyakran ürülő titkos kassza. A klub elnöke hozzájárult ahhoz, hogy a pályán kocsmát nyissanak, amely gyorsan népszerűvé vált, mert kitűnő italokat, ízletes ételeket árusított. Más lapra tartozik, hogy a bevétel igazi nagyságával az adóhivatal sohasem volt tisztában, legfeljebb csak tippelni lehetett a forgalomra. A másik bevételi forrást a barátságos mérkőzésekén eladott belépők jelentették, amelyeket többnyire olyan eldugott pályákon rendeztek meg, ahová az ellenőrök lusták voltak ellátogatni. Számos, a St. Etienne játékosait ábrázoló ajándéktárgy is készült, amelyeket utcai árusok forgalmaztak, mondani sem kell, naponta változó áron, ugyancsak ellenőrizhetetlen mennyiségben. (A minőségről jobb nem is beszélni.) Talán hihetetlenül hangzik, de a klub 35 millió frankos hivatalos költségvetése mellett a titkos kassza „forgalma” az elmúlt öt évben 3,7—11,1 millió frank között mozgott. Ezek után érthető, hogy a vád alá helyezetteket a társadalmi tulajdonnal való visz- szaéléssel, hamis mérlegkészítéssel, okirathamisítással, csalással vádolják, s nemcsak a „hatokat”, hanem két tucatnál is több bűnrészest, futballbarát cinkost. Könnyen lehet, hogy előbb vagy utóbb a játékosok Is elismerik bűneiket, s ha így lesz, akkor Michel P lati nlnek is vallania kell, aki már nem a St. Etienne erősége, hanem egyike az olasz- országi „idegenlégiósoknak”. A St. Etienne-ben kitört botrány ismét rávilágított a francia futballklubok anyagi helyzetének törékenységére, s arra, hogy a jelenlegi rendszer nem Ideális A csapatok többsége a reklámozók kezében van, ezért arra is kapható, hogy az anyagi támogatók minden követelését teljesítse. Mondani sem kell, hogy az élvo nalbeli csapatok pályáin lassan már emeletnyi magasságban sorakoznak a reklámtáblák, a játékosok meze kifestőkönyvhöz ha sonlit, miközben a mezőny vé * gén kullogóima!;: annak is örülni kell, ha a stadionjukba betéved egy-egy reklámpropagandista. Szegény embert az ág is húzza: a St. Etienne gyorsan elbukott az Európa Kupában, meghajolni kényszerült a prágai Bohemians csapata előtt, ami azt jelentette, hogy a kiesést követő bajnoki mérkőzéseken alig volt nézőközönsége a „zöldeknek”. Most még csak az kell, hogy egy másik botrányos ügy is kipattanjon, bebizonyosodjon, hogy annakidején platt! !t és Zimakot is „fekete pénzen” vásárolták meg a Nancy, illetve a Bastia együttesétől, miközben a St. Etienne-ből több labdarúgó Is úgy távozott, hogy megvásárlóik az „asztal alatt” átadott borítékokkal rendezték az ügyleteket. Az ügy persze nem egyedülálló, öt évvel ezelőtt, 1977-ben a párizsi Saint-Genmain egykori elnöke is rövid úton kényszerült lemondásra, mert a klub adminisztrációs tanácsával összejátszva, titkos jegyárusítást szervezett. Tizenöt hónap börtönre ítélték, de felfüggesztve.
