Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
A Ganz Műszerművek nyirbélteki gyárában iráni exportmegrendelésre kétféle típusú ampermérőből 16 ezer darabot gyártanak. (Elek Emil felvétele) 0 népfront megyei elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Elsőként a soron következő bizottsági ülés előkészítésével foglalkoztak: „A népfrontbizottságok feladatai az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választókerületi munkájának segítésében” című napirendet vitatták meg. Ezt követően beszámoló hangzott el a Hazafias Népfront mátészalkai városi-járási nőbizottságának munkájáról. A nőbizottság több fontos témával foglalkozott az utóbbi időben: a család, a' gyermeknevelés, a tankötelezettségi törvény, az idős emberek, a szolgáltatás kérdéseit vitatták meg és tettek javaslatokat a további fejlesztés érdekében. Fórumokat is szerveztek — Porcsalmán, Tyúkodon — a szülőknek, hogy segítséget adjanak a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek neveléséhez. A nőbizottság feladatairól az ülésen hangsúlyozták: a következőkben hatékonyabban szükséges foglalkozni a falun és a városi lakónegyedekben élő értelmiségi nők közéletiségének erősítésével. A javaslatok között elhangzott: a nőbizottságok is kezdeményezzék és szervezzék a közösségi tevékenység új, a helyi sajátosságoknak megfelelő formáit, a szabad idő hasznos, célszerű eltöltésének lehetőségeit. Az elnökség javaslatot fogadott el új tanácstagok jelölésére, a megüresedett tanácstagi helyek betöltésére. Megemlékezések a Magyar Sajté Napján A sajtó munkatársai a megyei pártbizottság ünnepségén. Hétfőn a Vörös Űjság megjelenésének 64. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott 'a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Bényei József, a választmány tagja, a Hajdú- Bihari Napló főszerkesztője mondott beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizottságának elnöke átadta az Arany emlék - tollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 14 újságíró kapott Aranytollat: Bencze Pál, a Néphadsereg nyugdíjas fotósa, Danes József, a Szabad Föld, Fehér Rózsa, a Magyar Nemzet, Gáti István, a Központi Sajtószolgálat, Hajdú Endre, a Szabad Nép, Gye- nes István, a Nők Lapja, Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság nyugdíjasa, Komáromi Magda nyugdíjas üzemi lapszerkesztő, Kristóf László, az Interpress Magazin, Majercsik Sándor, az MTI, Matanovich Béla, a Népsport, Sándor Ernő, az MTI, Pásztor Magdolna, az MTI és Péter József, a Nemzetközi Szemle nyugdíjasa. Ezt követően az újságírószövetség székházának Rózsa Ferenc-termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorút helyezett el az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya nevében Lakatos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bajnok Zsolt államtitkár, a TH elnöke és Simon Ferenc elnökhelyettes, a Népszabadság szerkesztősége nevében Berecz János fő- szerkesztő és Szamosi Károly főszerkesztő-helyettes, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak és a Művészeti Dolgozók Szakszervezeteinek nevében Lux János, illetve Simó Tibor főtitkár. A MUOSZ koszorúját Pálfy József elnök és Király András főtitkár helyezte el. A Magyar Sajtó Napja alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak hétfőn Nyíregyházán, a megyei pártbizottságon. A megjelenteket — köztük László Andrást, a megyei tanács általános elnökhelyettesét — Szűcs Imre, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője üdvözölte, majd Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi megemlékezést. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében a végzett munka alapján kiérdemelt megbecsüléssel köszöntötte a Kelet-Magyaror- szág szerkesztősége, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója, a Magyar Távirati Iroda nyíregyházi szerkesztősége, az üzemi lapok és a Sza- bolcs-Szatmári Szemle vezetőit, munkatársait, továbbá a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, a Nyírségi Nyomda és a posta képviselőit. Elmondta: külön öröm számunkra, hogy ez alkalommal köszöntjük a Magyar Rádió nyíregyházi stúdióját, amely a közeli napokban lesz harmincéves. A továbbiakban Ekler György felidézte a 64 év előtti napokat, amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását követően 1918. december 7-én megjelent a Vörös Újság, az a kommunista sajtó, amely az új társadalmi rend, a tanácshatalom előhírnöke, szervezője, támogatója és képviselője volt, amely szolgálta a párt, a nép ügyét. A szocialista sajtó mai munkatársai méltán büszkék az első kommunista lap tevékenységére és megtisztelő mindannyiunk számára, hogy az akkor megkezdett ügynek lehetünk folytatói, megvalósítói. Bár azóta sokat változott a világ, s napjainkban a felgyorsult változások korát éljük, a szocialista sajtó alapvető célja nem változott. Ma is alap- követelmény a szocializmus, a nép ügyének szolgálata, a párt politikájának ismertetése és elfogadtatása, a lakosság megnyerése és mozgósítása a feladatok megvalósítására. Hangsúlyozta a továbbiakban: a közvélemény joggal várja, hogy a sajtó sokoldalúan világítsa meg a politika céljait, reálisan tájékoztasson a valóságos helyzetről, tükrözze hűen életünket. Napjainkban életünk összetettebbé és bonyolultabbá vált. A munkahelyi közösségek felnőttek, érettebbek lettek, nemcsak végrehajtói, hanem alakítói is politikánknak. Ilyen körülmények között a sajtó dolgozóinak a teljes valóságot kell felmutatniuk, amely nemcsak nehézségeket, gondokat, hanem örömöket, létbiztonságot, tartós értékeket is magába foglal. Ha valamikor szükség volt arra, hogy a jó példákat közreadjuk, népszerűsítsük, akkor ez ma méginkább követelmény — mondta Ekler (Folytatás a 4. oldalon) XXXIX. évfolyam, 287. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. december 7., kedd MA Hazát építeni (3. oldal) Ibrány és az ötnapos (3. oldal) A fegyverkezési versenyről, az amerikai tervekről Dmitrij Usztyinov beszéde A Szovjetunió soha nem csinált titkot abból, hogy katonai ereje megfelelő, hogy hadserege a legkorszerűbb fegyverekkel és haditechnikával rendelkezik, és képes bármilyen feladat teljesítésére. Ezzel együtt a Szovjetunió katonai ereje kizárólag védelmi célokat szolgál, fegyveres erejének feladata a szovjet nép békés építő munkájának, az ország szuverenitásának és területi épségének megvédése — jelentette ki Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a moszkvai katonai körzet pártaktíváján hétfőn elhangzott beszédében. Usztyinov a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott: Washington az objektív valóság és a józan ész követelményeivel ellentétben mindent elkövet annak érdekében, hogy katonai fölényt szerezzen a Szovjetunióval szemben, és világuralomra tör. Ezt a célt szolgálja a példátlan intenzitású katonai készülődés. A háború utáni első 35 esztendőben az Egyesült Államok kétbillió dollárt költött fegyverkezésre, most viszont csupán 1983 és 1987 között 1,6 billiót akar ilyen célokra fordítani. Reagan elnök nemrégiben hozott döntést 100 MX típusú interkontinentális ballisztikus rakéta telepítéséről. Közben bővül a Pershing—2 és a szárnyasrakéták gyártása, és megkezdődtek a gyakorlati előkészületek ez utóbbiak nyugat-európai telepítésére. Tovább fejlesztik a világűrbeli katonai rendszereket, felújítják és növelik a vegyi fegyverekből felhalmozott készleteket, fokozzák a szárazföldi és légierők, valamint a haditengerészet erejét. A Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére és a világuralomra irányulnak az Egyesült Államok katonai doktrínái is, amelyek az agresszív elvek egész sorát tartalmazzák a nagy erejű első nukleáris csapástól egészen a „korlátozott” és az „elhúzódó” nukleáris háború megvívásának lehetőségéig. Ezeknek a doktrínáknak az alapvető célja — hangsúlyozta Usztyinov — „a szocializmus mint társadalmi-politikai rendszer megsemmisítése” — amint ezt Amerikáiban megfogalmazzák. Természetesen, az Egyesült Államok világuralmi céljait szolgálja az az „új keresztes hadjárat" is, amelyet Reagan elnök hirdetett meg a kommunizmus ellen. Ennek lényege a Szovjetunió és szövetségesei elszigetelése és gazdasági gyengítése. A háború, az agresszió veszélye napjaink valósága és ez tőlünk megsokszorozott éberséget, az ország védelmének erősítése érdekében folytatott szüntelen munkálkodást, katonai erőnk és harci készültségünk továbbfejlesztését követeli meg. A szovjet fegyveres erők bármilyen feladat megoldására képesek, de a Szovjetunió katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Ennek egyik világos bizonyítéka az, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: elsőként nem vet be nukleáris fegyvert. A Szovjetunió honvédelmi ■minisztere végezetül hangsúlyozta: a Szovjetunió békeszerető ország és ez a szocialista állam lényegéből fakad. De senki ne higgye, hogy a béke szeretete gyengeséget jelent. A Szovjetunió nem tart igényt idegen területekre, sem semmi másra, ami másé. De nem is mond le semmilyen körülmények között arról, ami az övé és ami drága számára. Budapesti üzemekben Lssonczi Pál látogatása Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn — egész napos látogatás során — személyes tapasztalatokat szerzett Budapest életéről, eredményeiről, a soron levő fővárosi feladatokról. Eseménydűs programja reggel a budapesti pártbizottságon kezdődött és az esti órákban a Budai Várpalotában zárult. A nap folyamán eszmecserét folytatott a főváros párt- és állami vezetőivel, találkozott országos hírű gazdasági szervezetek dolgozó kollektíváival, s tájékozódott a vendégforgalom, a közművelődés teendőiről, a mihamarabbi megoldást sürgető budapesti gondokról. Délelőtt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára — a főváros más vezetőinek jelenlétében — tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét. Ezután a több mint 100 éves Ganz Villamossági Művekhez látogatott az Elnöki Tanács elnöke — akinek kíséretében volt Maróthy László és Szépvölgyi Zoltán, (Folytatás a 4. oldalon) Az ÉDOSZ napirendjén A megyei sütőipar holnapja December 6-án Nyíregyházán ülést tartott az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A munkában részt vett Balogh Károlyné, a szakmai szakszervezet központi vezetőségének főtitkára. Napirenden volt a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat nehéz helyzete és szóbeli tájékoztató hangzott el a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályai, valamint az ÉDOSZ megyei bizottsága közötti együttműködésről. A megyei bizottság ülését rendhagyó üzemlátogatás előzte meg. A megyei bizottság tagjai a sütőipari vállalat vezetőinek jelenlétében a helyszínen tanulmányozták a sütőüzemek helyzetét, a sütőipari munkások szociális ellátását és a munkavédelmi Iráni export Nyírbéltekről szabályok megtartására is kíváncsiak voltak. Útjuk során megállapították, hogy különösen a Szarvas utcai üzem korszerűtlen. A többi üzemben is rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, az ipari tanulók szakmai gyakorlatához nincsenek meg a feltételek. Az új nyíregyházi kenyérgyár csak 1985-ben lesz kész, addig lényeges javulásra nem ■lehet számítani. Ezért a megyei bizottság áthidaló szükségmegoldásokat javasolt a vállalat vezetőinek és a megyei tanács illetékes osztályának. A sütőipari vállalatnak különösen Nyíregyházán vannak égető gondjai. 1970-ben a kenyérgyárat 75 ezer ember ellátására tervezték, s most csaknem 120 ezTen laknak a megyeszékhelyen. A megyeszékhely ellátását a nagykállói és a tiszavasvári üzem segíti. A nyíregyházi üzemek nemcsak kicsik, gépeik is korszerűtlenek. A nyíregyházi pékek a vártnál is többet túlóráznak. Munkaerőhány van a nyíregyházi, a záhonyi, a nagykállói és a demecseri üzemben. A vállalat gondjait a lakosság is megérzi, mert néha baj van a sütőipari termékek minőségével. A megyei bizottság ülésén több konkrét javaslat is elhangzott a gondok enyhítésére.
