Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-30 / 305. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. december 30. BIZALOMMAL KÉRNEK, JAVASOLNAK Nem aprísái; helyi politika Mi mindennel foglalkozik egy nagyközségi pártbizottság? Az élet szinte minden területével — ez tűnt ki a baktalórántházi pártbizottságon folytatott beszélgetésünkből. Nappal égő * villany Néhány példa: a benzin árának emelése előtti napon például a pártbizottság titkárának telefonált egy aggódó baktalórántházi lakos: „A benzinkútnál egyesek ötszáz, meg ezerliternyi hordókkal állnak sorba. Intézkedni kellene, mert majd nem jut benzin azoknak, akik csak harminc litert szeretnének tankolni”. Az egyik társközségben, Nyírkércsen nemrég az utcán állították meg a párt- bizottság titkárát: „Napok óta ég a villany a falu utcáin. Pazaroljuk az áramot”. Mindkét ügyben intézkedés született. Ivóvíz a telekre Anorák Svájcba Nemcsak közérdekű témákkal, ügyes-bajos dolgaikkal is bizalommal fordulnak az emberek a pártbizottsághoz. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tanács iránt nincsenek bizalommal. Csak sokan azt remélik, hogy ügyük politikai ügyként is kezelhető. S való igaz, hogy sok magánügy a helyi politika szerves része. A pártbizottság az illetékességről sohasem vitázik, ámbár szükséges esetben megkérdezik: „Volt-e már a tanácson?” S ha nem volt, az ügy akkor is felkerül a pártbizottság úgynevezett panaszfelvételi lapjára. Emlékeztetője, nyoma marad az ügynek, még akkor is, ha az érdemi elintézés a tanácsra, vagy másra vár. A párt és a tanács együttműködésére, közös gondolkodására talán a következő példa a legjellemzőbb. Egy férfi így panaszkodott a párt- bizottságon : „A cigánytelepen nem tudunk inni, mosakodni, mert nincs víz. Néha világítani sem tudunk, mert a boltban nincs petró”. Röviddel később a párttitkár és a tanácselnök együtt ment a telepre, megvizsgálták a lehetőségeket, s azóta a telepet rákapcsolták a vezetékes ivó- vízhálózatra. A helyi ÁFÉSZ-nek pedig jelezték: több petróleumra van szükség. A személyes kopogtatás, a telefon mellett a levél is érintkezési forma a lakosság és a pártbizottság között. A nyíribronyiak levélben panaszkodtak a Volán menetrendjére. Ezt követően némileg módosították a menetrendet, jobb a közhangulat a faluban. A megfáradt ingázó Természetes, hogy az egyéni ügyek elintézése is sokat számít. Néha nehéz is megkülönböztetni, hogy egy ügy meddig egyéni és mettől közérdekű. A baktalórántházi bölcsőde szakszervezeti bizalmija például azzal jött panaszra, hogy a bölcsőde dolgozóinak maroknyi csoportja év végén nem kapja meg a szokásos jutalmat. Kizáró tényező nem volt, így a pártbizottság közbenjárására az úgynevezett tanácsi pénzmaradványból a bölcsődei dolgozók mégis jutalmat kaptak. A teljesen egyéni panaszok között említhető, hogy egy pesti ingázásba belefáradt munkás itthon szeretett volna elhelyezkedni. A párt- bizottság közbenjárására megfelelő munkát kapott a tsz-ben. Egy jogszabályokban járatlan idősebb férfi csupán tanácsot kért (és kapott) munkaügyi vitájának elintézéséhez. Egy idős asz- szony nem kapott szociális segélyt, igaz, ebben ő is „ludas” volt. Mert a pártbizottságon részletesebben ismertette helyzetét mint a tanácson. Lényeg az, hogy később segélyhez jutott. Hogy a nagyközség állampolgárai bizalommal fordulnak a pártbizottsághoz, az elsősorban a jó tömegkapcsolatoknak köszönhető. A párt- bizottság tagjai a pártbizottságban képviselik a nagyközségben lakók minden rétegét, valamennyi fontosabb munkahelyét. N. L. Az időszámítás-dióhéjban A baktalórántházi VER- TISZ Szövetkezetben svájci és holland exportra készítenek gyermekanorákot, illetve kétrészes, női kabátokat. (Császár Csaba felvétele) Kedves szokás a lapokban, hogy az óév végén vagy az új esztendő elején ismertetik a naptár történetét. De vajon ismerjük-e az időszámítások történetét? Elkalauzoljuk most olvasóinkat a végtelen és megállíthatatlan idő birodalmába. Bemutatjuk a történelem által használatos néhány időszámítást. Az időszámítás (éra) az éveknek egy meghatározott időponttól (epochától) számított sora. Az olimpiászok szerinti időszámítás. Az első olimpiai győztesnek, Koroibosznak nevét i. e. 776. július 8-án jegyezték fel, s ez a nap lett az antik görög időszámítás kezdő napja. Az olimpiai játékokat négyévenként rendezték, a két olimpia közötti négyéves időszakot pedig olimpiásznak nevezték. 776 volt tehát az I. olimpiász 1. éve, ezt követte az I. olimpiász 2., 3., 4. éve, majd a II. olimpiász 1., 2., 3., 4. éve és így tovább. Az olimpiászok szerinti időszámítás Eratoszthenész (i. e. 275—191) nevéhez fűződik. Az utolsó, a 293. olimpiai játékot i. sz. 393-ban rendezték. I. Theodosius 394-ben végleg megszüntette őket, és ezzel történelmi emlék lett az olimpiászi időszámítás. A római birodalomban kétféle időszámítás járta. Az egyik i. e. I. sz.-ban keletkezett, és Terentius Varró polihisztor nevéhez fűződik, ő a város (Róma) alapításától (ab űrbe condita) számlálta az éveket. Róma alapítását i. e. 753. április 21-re tette. Ezt az időszámítást leginkább a tudósok használták. Titus Li- vius (i. e. 59. — i. sz. 17.) ab űrbe condita, a város alapításától kezdi nagy történeti művét. A keresztény időszámítás. A tárgyalóteremből Családi háború — halállal Jó szakmája van — autófényező, — mégis alkalmi munkásként tartja a családját Zvara István 28 éves nyíregyházi Lakos. Zvara tíz éve kötött házasságot feleségével, s akkor költözött apó- sáékhoz, Kovács József házába. Nem volt különösebb baj az együttéléssel, ám két évvel ezelőtt Zvara italozni kezdett, s ittasan kötözkö- dött mindenkivel, tört és zúzott, kizavart mindenkit a házból... Természetesen ettől kezdve megromlott a viszony az após és a veje között. Időnként Kovács József is leittasadott, s összeszólalkoztak, kölcsönösen sértegették egymást. Július 7-én reggel Zvara készen lett egy autó fényezésével, s a tulajdonosa meghívta a közeli büfébe. A felesége utánament, hívta haza, de Zvara ezt rossz néven vette. Otthon össze is vesztek a feleségével, az asz- szony a szemére hányta, hogy iszik, ahelyett, hogy dolgozna, ráadásul a pénz is kevesebb, mint amire számított. A végén Zvara egy sörösüveggel csapta fejbe a feleségét és az udvaron dulakodtak. Zvara anyósa beleszólt a meghitt családi perpatvarba, ezért a férfi rátámadott, hogy „most te következel!” Kovácsné megijedt, és a férjéhez szaladt védelemért, aki az udvar hátsó részében egy vas villával lucernát gyűjtött. Kovács József a lányát is hívta magához. Zvara meghallotta az apósa kiáltását, elengedte a feleségét, s visszakiáltott az öregnek, hogy majd ő megy oda. És szaladt is az udvar hátsó része felé. Amikor az apósa közelébe ért, kölcsönösen sértegették egymást, és Zvara — puszta kézzel ugyan —, de támadólag közeledett az apósa felé. Kovács József a villával Zvara felé döfködve igyekezett megakadályozni, hogy a veje a közelébe kerüljön. Hátrálás közben csapkodott a villával, jelentéktelen sérülést okozva Zvarának, viszont a villa nyele eltört, mert a földre csapott vele. Ezután Zvara elkapta az immár veszélytelen nyelet, és ököllel többször fejbe ütötte az apósát. Az ütésektől az öreg előbb térdreesett, majd a földre került. Zvara fölállította, majd hátba vágta, hogy ismét elesett. Kovács József ezután a kert hátsó kijáratán át Bur- zán Istvánné lakása elé ment, ahová a felesége is menekült korábban. Fájlalta a vállát, s panaszkodott, hogy nagyon összeverte a veje. A felesége telefonált a rendőröknek, s Kovács József azoknak is azt mondta, hogy őt a veje megrúgdosta. Délután három órakor szállították kórházba, megműtötték, de a koponya kemény burka alatti vérzés, illetve a hozzá járuló szövődmények következtében július 31-én meghalt. Zvara a bűnösségét elismerte a bíróságon, bár azt állította, hogy az apósa támadt őrá a villával. Ezt a szemtanúk megcáfolták. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Zvarát halált okozó testi sértés miatt három év börtönre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől és alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet nem jogerős. (ts) Ezt az érát, amely Krisztus születésétől számlálja az éveket, Dionysius Exiguus római apát dolgozta ki és vezette be í. sz. 525-ben. Az alexandriai Kürillosz már korábban 531-ig számította ki, mely évben, mely napra fog esni a húsvét, Dionysius Exiguus még további 95 esztendőre foglalta táblázatba húsvét vasárnapját. Az apát megállapította azt is, hogy az első húsvét, tehát Krisztus bibliai feltámadásának napja a 30. év márciusának 25-e. Krisztus ekkor 30 éves volt, s ebből következtetve a keresztény időszámítás kezdő pontjául a varrói éra, azaz ab űrbe condita 754. év, az i. sz. 1. év január 1-ét tette. Krisztus születésének napja a kialakult hagyomány szerint december 25. Azt az évet, amelyben született i. e. 1., az ezt követőt az i. sz. 1. évnek nevezzük. Ez az időszámítás a nyugati keresztény világban a X. sz.-ra terjedt el annak következtében, hogy Nagy Károly kancelláriája bevezette az e szerint való keltezést. A Diocletianus-féle időszámítás. Kezdete i. sz. 284. augusztus 29., Diocletianus trónra lépésének napja. Ez az éra a keresztény világban eléggé elterjedt. A koptok a mai napig használják. A mártírok érájának is nevezik emlékeztetőül a diocletia- nusi keresztényüldözésekre. A mohamedán éra. Kezdő időpontja 622. július 15., a hidzsra, a menekülés, a futás napja, amelyen Mohamed ellenségeitől szorongatva Mekkából Medinába menekült. A mohamedán időszámítást Mohamed második utóda, Omár kalifa (630—644) vezette be. Az arab hódítással terjedt el a Közel-Keleten. Líbiában Mohamed halálától (632.) számlálják az éveket. A keleti kereszténység körében két világéra is járta a középkorban. Az alexandriai világérát i. e. 400-ban Pano- dórosz szerzetes szerkesztette, és kezdő pontjául az i. e. 5493. év augusztus 29-ét tette. A bizánci világéra a teremtés kezdő napját 5509. szeptember 1-re teszi. E szerint számlálták az éveket a bizánci birodalomban a X. század óta. Ezt vette át a kijevi orosz állam is. Nagy Péter vezette be 1700-ban a Krisztus születésétől számoló érát. A ma használatos érák közül a keresztény időszámítás a legáltalánosabb. A nemzetközi kapcsolatokban is e szerint kelteznek. O. Sz. Érdekességek a nagyvilágból „SZUPERCSUKA”. Egy maxiérdekesség: ez a 68-os méretű (!) cipő nem valamelyik különösen nagy lábon élő milliomos számára készült, hanem a frankfurti cipőmúzeum egyik büszkesége. MINI ES MAXI. Nemcsak a Magyar Televízió műsorára tűzték a furcsa elsőségeket. A képünkön balra látható férfiú, a nyugatnémet Erhard Weller például a világ legmagasabb, 238 centis embereként szerepelt. Az az alig látbató mütyür pedig, amelyet a kezében tart, a világ legkisebb kerékpárja, a svájci Reinhard Frischknecht (jobbra) készítménye. BÁTORSÁG... sőt, azt a elmet is adhatnánk képünknek: vakmerőség. Hisz’ milyen más jelző is illene erre a New Orleans-i cirmosra, amelyik épp az „Óvakodjunk a kutyáktól” feliratú táblán csücsül, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna?!? HULLAMVASOT-ORULET. Nem mindennapi próbatételre, a hullámvasutazás világrekordjának megdöntésére vállalkozott egy 24 esztendős New York-i jogászhallgató, Richard Rodriguez az NSZK- beli Hassloch vidámparkjában. Célja a szokásos volt — bekerülni a Gulness Rekordok könyvébe, 318 órás teljesítményével (óránként mindössze ötperces szünettel). A hullámvasút többszörös csavarjai, képeinken is látható nyaktörő szakaszai bizonyítják: feladata nem volt „gyerekjáték". ELTŰNT VtZESES. Több ezres tömeg gyűlt össze a brazíliai Gua- Jlra városkában, hogy meggyászolja a vUág egyik legismertebb vízesésének, a Sete Quedas-nak „halálát”. Az Itaipu folyón felépített vízi erőmű üzembe helyezése után ugyanis eltűnt — a vízhozamot tekintve — földünk egyik legnagyobb vízesése. A zuhata- got a helyi indián temetési szertartások szerint gyászolták meg, indián tőrzsfönöknek kijáró gyászszertartással búcsúztatták el. A ceremónia egyben a környezetvédők tiltakozó megmozdulása is volt, akik évek óta — végül is sikertelenül — próbálták megakadályozni a szintén világelsőségre számot tartó vízi erőmű (képünkön) felépítését és átadását.