Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-30 / 305. szám
1982. december 30. Kelet-Magyarország 3 Kellemest a hasznossal A sóstói KlSZ-iskolá- naik 1983-tól kettős funkciója lesz. Még aktívabban bekapcsolódik a fiatalok politikai oktatásába, ugyanakkor segíti majd az ifjúsági turizmust is. A kellemes környezetben lévő iskola nemcsak a tanulás — a pihenés és a szórakozás bázisa is lesz. A természeti és gazdasági lehetőségek jobb kihasználásával érhető el a kettős cél megvalósítása. A fiatalok körében közismert, de nem árt hangsúlyozni: az utóbbi évtizedben több millió forintos költséggel jelentős mértékben fejlesztették az iskolát. A tágas teremben megteremtették a korszerű oktatás minden feltételét. A kényelmes szálló minden igényt kielégít. A konyha is korszerűsödött. A mozgásnak, a sportolásnak is sokkal jobbak a feltételei, mint akárcsak öt évvel ezelőtt. E sorok írója a hatvanas években még sátorban aludt, amikor egy tanfolyamra küldték. Lavórban mosdottunk, egy füves részen körülültük az előadót, aki sóhajtozott, hogy ne essen az eső. A közelben kivágott akácrudakból ácsoltunk kapufát, hogy focizni tudjunk. Nemrég hallottam egy KISZ-vezetőtől: „A mostani KISZ-iskolára országos viszonylatban is büszkék lehetünk”. Az iskolán immár speciális képzést is tartanak, talán hangsúlyozni sem kell, hogy „csak” szabolcs- szatmári fiataloknak. Néhány országos rendezvénynek eddig is helyet adott az iskola, de kapuit csak 1983-tól tárja ki igazán a megyén, sőt országon kívüli fiatalok előtt. A KISZ KB közreműködésével is jönnek majd ide például dunántúli, vagy csehszlovák fiatalok. Ismerkedhetnek városunk és megyénk nevezetességeivel, hírül vihetik vendégszeretetünket. A drága létesítmény pedig jobban ki lesz használva. Az iskoláról elmondhatjuk majd: az eddigiektől kellemesebb is, hasznosabb is. N. L. Tanterem társadalmi segítséggel Társadalmi munkával járult hozzá a nyíregyházi megyei kisegítő iskola és nevelőotthon egy új tantermének elkészítéséhez Zsatku László, a 110- es ipari szakmunkásképző intézet szakoktatója és hat másodéves kőműves szakmunkástanuló: Benyó József, Buckó Zoltán, Jakab József, Orosz László, Szilágyi András és Koplonyi Mihály. Segítségükkel hónapokkal előbb, november közepén megkezdhették a tanítást. Az új tanterem a továbbképző tagozat gondjain enyhít, segíti a tanulók rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését. Az őszi munkák után a nagy cserkészi Kossuth Tsz-ben is nagy feladat hárul a gépműhelyre, hiszen a téli időszakban 14 IFA szállító járművet, 34 erőgépet és ezek munkagépeit kell kijavítani, előkészíteni a tavaszi feladatokra. G. B. (elv. HÚSTERMELÉS OLCSÓN Bűvó és inffrafény Feledésbe merült a sertéstenyésztés korábbi gondja, a ciklikusság. Ma egyenletesen fejlődik az állattenyésztésnek ez az ága, sőt évről évre növekszik a hústermelés. A stabilitásnak sok összetevője van, kezdve az elfogadható árpolitikán át a jövedelmezőséget javító korszerűsítésekig. A fejlesztésben, a megyei eredmények növelésében immár nyolc éve az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat is részt vesz. Egy, a közelmúltban megtartott tanácskozáson hangzott el, hogy a megyében az ISV ma 34 üzemmel tart kapcsolatot, kötött partnergazdasági szerződést. A kezdeti időben az érintett üzemek évi 90 ezer hízósertést értékesítettek, napjainkban ez a szám megközelíti a 160 ezret. Természetesen a darabszám-nö- velés csak egy része a gyümölcsöző partnerkapcsolatnak. A szaktanácsadás, az ISV-technológia a sertéstelepek minden lényeges mutatóján javított. A növekvő hústermeléssel együtt járt a malacelhullás csökkenése, az abrakfelhasználás mérséklődése, a hús minőségének javulása. Kétmillióval kevesebbért Mindezek ismeretében jogos lehet a kérdés, van-e mód az eredmények fokozására úgy, hogy ne kelljen új sertéstelepeket építeni. A tanácskozáson erről is szó Volt. Az ISV programjában 1983, mint a kiváltás és a takarékosság éve szerepel. Erre példa az 500 vagonos nedves- kukorica-tárolójuk is. Van egy összehasonlító költségvetés: az ISV kétmillió forinttal olcsóbban építi meg a tárolót. A költségcsökkentő eljárás lényege, hogy a tároló felépítménye akácfából készül három réteg fóliatakarással. Olcsó és célszerű. Más elgondolás a sertéstenyésztés korszerűsítésére, a gazdaságosság növelésére az energiatakarékos malacnevelés, -hizlalás. Kulcsszó az olajkiváltás, de vannak technológiák más energiahordozók felhasználásának ésszerű csökkentésére is. Már építettek olyan energiatakarékos telepet, ahol hizlalda, kocaszállás, fiaztató és a malacnevelő egyetlen épületben kapott helyet. Juhhodályok építésénél pedig a fűtőtestet, ventillátort, a világítást a természet helyettesíti. Htm kellenek „paloták1 rű, de kézenfekvő újítás, hogy az ISG a fémszerkezeteket olcsóbb anyagra cseréli fel. A batériákat, fiaztatókat lúgnak, savnak ellenálló műanyagból készítik. Ilyen van Napkoron és lesz Jármiban, Nyírmadán, Tornyospálcán. Hitellel is támogatják Pazarolták eddig a villamos áramot is. A malacoknál az infralámpa ha kellett, ha nem, örökké égett. Most egy elektromos hőszabályozó alkalmazásával 20— 30 százalék energia takarítható meg. Egy olyan sertéstelepen, mint a nyíregyházi mezőgazdasági főiskoláé, az évi elektromos számla félmillió forint, öt hőszabályozó 25 ezer forint, a megtakarítás viszont kétszázezer. Ettől is egyszerűbb és olcsóbb eljárás az az újítás, amit Csen- gerben alkalmaznak. A ma- lacbúvó fészek egy láda, amelyhez elegendő egy közönséges villanyégő, hogy az apró állatok 30 fokos melegben lehessenek. A malac búvá fészek 70 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Ami a korszerű sertéstelepeken ma a legköltségesebb, az az olajtüzelés. A malac- nevelő, a fiaztató és általában a telep, nagyságához mérten tonnaszám fogyasztja az egyre drágább energiát. Az olaj kiváltása országos program, ezt a törekvést állami dotációval, hitellel is támogatják. Az ISG 15 féle fűtésberendezést és ezeknek kombinációit ajánlja. A kazánok fahulladéktól kezdve a különböző mezőgazdasági melléktermékekig mindent megemésztenek. Ma még hozzávetőleges számot sem lehet mondani arról, hány millió forint haszna származhat az üzemnek a tüzelőváltásból. Nem is ez a legfontosabb, inkább az importból származó olaj megtakarítása. A sertéshús és általában a sertés minden származéka a hazai és exportpiacokon jól értékesíthető. Szükség van arra, hogy egyenletes termeléssel minél több állat kerüljön vágóhídra. A szükséglet azonban nem feledtetheti a gazdaságosságot. Mint minden árutermelésnél, itt is lényeges az eredményesség. Az ISV törekvései jól szolgálják ezt. Igazolás ehhez az 1982- ben végzett munka és az új évre tervezett szolgáltatási program és ajánlat. Seres Ernő Január 1-től Iroda a munkát és munkást keresőknek A GAZDASÁGI FOLYAMATOKBAN, feltételekben bekövetkezett változások újszerű követelményeket támasztanak a munkaerőgazdálkodással szemben. Az utóbbi években a foglalkoztatási lehetőségek növekedési ütemének visszaesésével lényegesen felgyorsult a vállalatok és a területek közötti munkaerőmozgás. Ezek állami eszközökkel történő elősegítése és összehangolása érdekében került sor egy új típusú, kifejezetten szolgáltató jellegű munkaerő-közvetítő szervezet létrehozására. Két-három évvel ezelőtt már érezhető volt, hogy a közvetítéssel kapcsolatos túlzott adminisztratív kötöttségek gátolják a munkaerő-áramlást, a szabadabb mozgást. Ez nem felelt meg annak a népgazdasági követelménynek, mely szerint meg kell gyorsítani a termékszerkezet-váltást, a munkaerő-átcsoportosítást oda, ahol a gazdaságos fel- használást legjobban tudják biztosítani. Így tehát a munkaerő elosztásának korábbi módja messzemenően nem elégítette ki a vele szemben támasztott követelményeket. Az 1981. január 1-én életbe lépett új rendelkezés éppen ebből kiindulva szüntette meg a munkaerő-közvetítés korábbi kötött rendszerét, s egyben lehetőséget biztosított arra, hogy az eddigi döntően hatósági jellegű ügyintézést az egyéni és társadalmi érdekeknek megfelelő gazdálkodási funkció váltsa fel. A munkaerő-közvetítési rendszer továbbfejlesztésének különös jelentősége van megyénkben, hiszen még nem rendelkezünk olyan foglalkoztató bázissal, amely lehetővé tenné az évről évre munkaképes korba lépő ifjúság munkába helyezését. Lényegesen megváltozott a gazdálkodó egységek munkaerővel szembeni igényessége, de csökkent egyes rétegek (csökkent munkaképességűek, nyugdíjasok stb.) elhelyezkedési lehetősége. Mindezeket figyelembe véve döntött a megyei tanács „Megyei Munkaerőszolgálati és Szervező Iroda” létrehozásáról, amely hatósági beavatkozás nélkül ajánlást, valamint tájékoztatást ad a munkára jelentkezőknek a munkahelykínálatról, a munkáltatók számára pedig a munkát keresőkről és kölcsönös megfelelés esetén a közvetítő szerepet betölti. Az iroda megyei hatáskörrel Nyíregyházán, a Szarvas utca 24. szám alatt 1983. január 1-től kezdi meg működését. A nagyközségekben és a többi városban továbbra is rendelkezésre állnak a munkaerő-közvetítést elősegítő munkaügyi szervek. Az irodát bárki felkeresheti, akinek elhelyezkedési problémája van, s a rendelkezésre álló adatok alapján azonnal választhat a lehetőségek között. Amennyiben igényének megfelelő munkahelyet azonnal nem talál, úgy adatait rögzítik és később kiértesítik. A munkásokat kereső vállalatok, szövetkezetek, intézmények a rendeletek alapján átlagos munkaerő- igényüket fél évenként kötelesek bejelenteni az irodához. Ezt követően az igény időpontjában szakmánként és más jellemzőket is feltüntetve folyamatosan bocsátják rendelkezésre, hogy milyen kvalitású dolgozókra van szükségük. így az iroda széles körű információtömeggel rendelkezik mind a munkál, mind a munkást keresőkről. A vállalatok munkaügyesei is megfelelő adatbázishoz juthatnak a rendelkezésre álló munkaerő nagyságrendjéről, összetételéről. Ezzel kiküszöbölhető a véletlen, eseti, nem mindig megbízható információ. Megkíméli a munkát keresőket a felesleges utazgatásoktól. Az iroda szervező tevékenységet is ellát, amely kiterjed az ifjúság munkába helyezésének' elősegítésére, a munkaerő-gazdálkodási célkitűzések alapján a felszabaduló munkaerő át- és továbbképzésének gondozására, a diákok szünidei foglalkoztatásának szervezésére, a megváltozott munkaképességűek, nyugdíjasok számára alkalmas munkahelyek feltárására és a bedolgozói munkák közvetítéSGFG. A GYAKORLATI TAPASZTALATOK birtokában az iroda feladatait a későbbiekben tovább kívánja bővíteni az úgynevezett lakossági „humán" szolgáltatásokkal. A lakosságnak végzett szolgáltató tevékenység — kivéve a majdani „humán szolgáltatásokat” — díjmentes lesz. Juhász Gábor, a megyei tanács vb osztályvezetője .11 Volt idő, nem is olyan régen, hogy a tudomány és a technika mezőgazdasági térhódítását sokan abban látták, hogy betonfalakat húztak, hogy az állatoknak palotákat építettek, vasat, acélt használtak ott is, ahol nem kellett volna. Az ilyen túlzások rendkívül megdrágították az árutermelést. EgyszeÁ nyíregyházi városi múzeum volt az álma Saáry doktor Tulajdonképpen Tresztyánszky Nádasy Sándorként született Nyíregyházán 1862. december 28-án. Anyja, Techeris Izabella 20 évesen halt bele a nehéz szülésbe. A félárvát apai nagynénje, Tresztyánszky Nádasy Terézia és férje, nánási Saáry Pál városi főjegyző vették magukhoz, sőt örökbe fogadták. Ezért hálából később felvette a Saáry nevet A helybeli gimnáziumban érettségizett, az orvosi oklevelet a budapesti egyetemen szerezte meg, s 1881. október 1-én kezdte meg szülővárosában az orvosi gyakorlatot. Nevét mégsem orvosi működése, hanem amatőr régészeti és gyűjtő tevékenysége, valamint irodalmi próbálkozásai őrizték meg számunkra. A már városszerte ismert orvos 1909-ben egy betegétől hallott a Peres halomról és a hozzá fűződő hagyományokról, vagyis arról, hogy régen temetkezési hely volt Még a nyár folyamán megásva e helyet négy honfoglalás kori lovas sírra bukkant, s .előkerült két szabja is. A Peres halom Nyíregyházától nyugatra 7,1 km távolságra fekszik, s 35 m magasságával a Po- lyák-bokor legmagasabb pontja, A honfoglalás korában itt is táborhely volt őrséggel megrakva, s innen jól látható nyugat felé a Bene halom, és északra az ör halom (Eur halom). A Nyírvidék 1922. évfolyamában az ásatásokról közölt cikksorozatában erről a védelmi láncról így írt Saáry dr.: „A Peres tetejéről mintha látnám felvillanni észak felől a szabolcsi földvár őrségétől érkező fényjeleket, fénycsóvákat.” Rendkívül érdekes volt fegyvergyűjteménye, bronzkori urnái, egyiptomi szobrai, s a görög—római tárgyak. Még a koponyákat is gyűjtötte: „Koponyám meg volt sok a Les halomról, a Mánd, Sima és Zunior telke csatatereiről. E községek 1594-ben a tatárok által elpusztított, s annak ma már Nyíregyházához tartozó csataterét 1912-ben én ásat- tam fel.” Saáry Sándor a Káliéi út 48. sz. alatti ház 3 szobájában elhelyezett értékes gyűjteményét Nyíregyházának ajándékozta végrendeletével, azonban dédelgetett álma: a városi múzeum mégsem valósult meg. Gyűjteményének egyiptomi és görög—római tárgyait a Szép- művészeti Múzeum, a többit a Jósa András Múzeum kapta meg. Születésének 120. évfordulóján mégis tisztelgünk dr. Saáry Sándor orvos, amatőr régész és gyűjtő emléke előtt. Dr. Fazekas Árpád
