Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
1982. december 3. Kelet-Magyarország 3 Tudomány a gyakorlatban ELŐADÁSOK, RENDEZVÉNYEK, tanulmányutak, bemutatók. Ezek mind a megszerzett tudás gyarapítását szolgáló tényezők, a szakmai tevékenységgel, a tudomány legújabb ismereteivel szorosan összefüggő dolgok. Nem véletlen, hogy éppen ezeket tűzte zászlajára a Magyar Agrártudományi Egyesület, s ezen belül a Szabolcs-Szatmár megyei szervezet is. A mindennapi munka mellett szükségszerű részt venni a gyakorlati szakembereknek a különböző tudományos előadásokon, bemutatókon, mert lehet, az ott hallottakat már másnap alkalmazni lehet az adott gazdaságban. Mert a diploma csak egy lehetőség a kapott beosztáshoz. Állandóan fejleszteni, tökéletesíteni kell a megszerzett tudást, hiszen — az oly sokszor leírt — rohanó világunkban pár év alatt elévülhet az egyetem öt éve alatt megszerzett ismeretanyag. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is sok rendezvényt tartott az agrártudományi egyesület megyei szervezete, értékelte nemrég az elnökség. A rendszeresség mellett kiemelkednek a műszaki hónap keretén belül tartott előadások. Habár a műszaki hónap mezőgazdász szemmel nézve nem a legjobb időpontban vonja be a szakembereket elméleti tudásuk gyarapításába, mert a szeptember közepétől október közepéig tartó rendezvénysorozat idején van a csúcsmunka a gyümölcsösökben, szántóföldeken. Dicséretükre legyen mondva, a mezőgazdászok mindkét helyen eleget tesznek feladataiknak. AZT VISZONT NEM LEHET mérni milyen a haszna egy-egy ilyen előadásnak, rendezvénynek. Nem elég csak meghallgatni a tájékoztatót, hanem érdemes a legjobb gondolatokat hasznosítani is belőle. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy nem ártana erről is számot adni a jövőben néhány valóságos eset kapcsán. Mert nincs megállás, termelni kell, a jövedelmezőség kereteinek megtartása mellett. Ehhez pedig a közgazdasági szemléletet kell erősíteni. Nem mindenáron a mennyiségre való törekvés lehet csak a cél. A gazdaságosság, a jó minőség legalább ugyanolyan fontos. A mezőgazdasági nagyüzemekben még mindig nagyon sok tartalék található. Ilyenek például az elhagyott, vagy kihasználatlanul álló épületek. Kisüzemi termelés körülményei mellett még gazdaságosan kihasználhatók, bérbe adhatók. Különben az enyészet teszi rá a kezét. A szabolcsi agrár szakemberek szervezete fontosnak tartja a tanulmányutak szervezését. Két szomszédos gazdaságban dolgozók is tanulhatnak egymástól, elleshetik a másiknál hasznos munkamódszert. Nem egy bélés külföldi tapasztalat- cserén ismerték meg a szabolcsiak a legújabb is- , mereteket, Bács megyétől Zala megyéig sok helyen megfordultak. Emellett rendszeres az agrár szakemberek kapcsolata a csehszlovák, a bolgár testvérszervezettel, alakulóban az NDK mezőgazdászaival is. JÖVÖRE ÖTVENNYOLC ELŐADÁS megtartását tervezik az egyes szakosztályok. Szó lesz az élelmiszergazdaság ipari hátteréről, az energiagazdálkodás kérdéseiről, a téli alma növényvédelméről, tárolásáról, az állattenyésztés és a növénytermesztés időszerű feladatairól. A MAE megyei szervezete fontos feladatának tartja a tagok számának növelését. Ezen a téren van még lehetőség az előrelépésre, amelyet az is mutat, hogy a Szabolcsban dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdászok alig fele egyesületi tag. Nem lehet lebecsülni az itt szerezhető tudást, amely sokszor felér egy-egy továbbképzéssel. A tudás pedig hatalom a közösség érdekében végzett munka során. Sipos Béla N em bírta tovább az öreg. Nyugdíjba vonulása előtt vezetőségi tagja volt a szövetkezetnek, némely dologban a véleményét máig kikérték. Nem bírta elviselni a lelke azt a bűnt, amit elkövetett. Szörnyű bűn nyomta a lelkét. Gondolatban legalább három napig küzdött a bűnnel, míg végre odajutott, hogy föl kell öltöznie, ünnepi ruhában bemenni a szövetkezet központjába és bevallani mindent. — Nem lehet másként, asszony — mondta a feleségének, aki, szegény, szintén megfáradott ember volt már —, nem lehet másként, följelentem magamat. — Te? — Én. — A nagy, tiszta ember? — Bűnös vagyok. — Gerzson, az isten áldjon meg, ne menj sehová, téged tiszteltek és becsültek eddig, tisztelnek máig, mi bűn nyom téged? — Három bála szalma. — De hiszen azt a legények belökték az udvarra, megkínáltad őket, s adtál nekik húsz-húsz forintot. — Ez a nagy vétek, meg minden. Hová jutottam én! Galambos Lajos: Szalma — Gerzson, a Szűzanyára kérlek, nehogy feljelentsed magad. — De. Asszony! És csend most már. — Ujjal mutogat ránk majd a falu. — Mutogassanak. Az ő dolguk. Az enyém meg az enyém. Adjál pénzt, hogy a büntetést, amit kívánok magamra, kifizethessem. — Vén bolond, marha, állat. Egy ilyen szent- ségtelen szentségeshez mentem én férjhez? — Késő. Gondoltad volna meg negyvenöt évvel ezelőtt. A Szerencsi Cukorgyár rakodógépével Vasas József naponta M vagont rak meg cukorrépával a tiszavasvári MÁV-állomáson. (Elek Emil felvétele) Vigyázzunk értékeinkre Pártfórumokon a társadalmi tulajdon vedelmo A szocialista erkölcs és a gazdálkodási fegyelem időszerű kérdéseit a megyei pártbizottság ez év tavaszán pártaktíván tűzte napirendre, párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági és intézményi vezetők előtt. Itt — többek között — szó volt a pártszervezetek politikai felelősségéről, ellenőrző szerepéről. Mindezekkel összhangban a közelmúltban együttes ülésen tárgyalt a nyíregyházi városi és járási párt- vb a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről, feladatairól. Elemi mulasztások A megyeszékhely és a nagy járás együtt a megye lakosságának egyharmadát, ipari és mezőgazdasági üzemei révén ennél nagyobb arányt reprezentál, az itteni tapasztalatok tehát meghatározóka megyei összképben is. Alapvető, hogy a város és a járás egyaránt sokat fejlődött az utóbbi években, nagyarányú a társadalmi vagyon gyarapodása is. Ez azonban más oldalról azt jelenti, hogy nőtt a bűncselekmények által veszélyeztetett és védelmet igénylő különböző ingó és ingatlan vagyontárgyak köre is. Így természetes, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények számszerű csökkenése csak következetes megelőző munkával és bűnüldözői tevékenységgel érhető el. A tapasztalatok azt jelzik, hogy számos üzemben, munkahelyen alapos ok van a téma elemző napirendre tűzésére, mivel a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények aránya növekvő. A vb vitájából kitűnt: olykor elemi mulasztásokról van sző. Miközben nőtt a betöréAma vezetőségi ülésen tisztességesen előadta bűnét eme vén Gerzson. És mondotta, kérdezte: — Mikor fizethetem be szövetkezetünk pénztárába eme összeget? Mondották neki: — Gerzson bácsi, hát ugyan, mi az, semmiség. — De, de, de-de, gyerekek! — Vegye úgy, hogy jutalom. — A közösből valót ilyenformán mindenki jutalomnak veheti? Nem az én erkölcsöm ez. — Hát mit akar még, vén bolond? Tulajdonképpen eme „vén bolond”-ra ott nem is tudott szólni. Hazament. Otthon az asszony megmegkérdezte: — Mi van már megint veled? — Olyan szép, tiszta a lakásunk. Köszönöm neked. — Mit kívánsz? — Friss szalmán aludni. Amikor az öreg nem látta már, az asszony friss szalmát lopott neki a szövetkezetből, s az ágyába tette. ses lopások száma, változatlanul vontatottan halad az egyre szaporodó számú, jelentős értéket tároló boltok, raktárak felszerelése biztonsági berendezésekkel. Volt arra is példa, hogy a pénzt páncélszekrénnyel együtt el tudták vinni, mivel a pénztár ajtaján, ablakán sem volt védőrács. A riasztóberendezések felszerelése is lassú, s mint a vb-n elhangzott, ehhez a vezetők ellenőrző munkájának elmulasztásán kívül a legkülönbözőbb okok járulnak hozzá. Ilyenek például, hogy a kárt raktározási, szállítási, veszteség címén aránylag egyszerűen le lehet írni a készletből. A kárt megtéríti a biztosító, tehát nem végzetes a kockázat. S még egy figyelemre méltó megjegyzés: a biztonsági berendezések létesítése a beruházások körébe tartozik, s mivel azokat megszigorították, így gyakran erre hivatkozva marad el az egyébként szükséges biztonsági berendezések felszerelése is. Egymás hibáit takargatják Van azonban egy ennél kedvezőtlenebb tapasztalat is. Gyakoribb lett, hogy egy- egy gazdasági és kereskedelmi egységben a dolgozók egymás hibáit takargatva követnek el bűncselekményeket (például boltvezetők egymás között fiktív árumozgatást végeznek, s azzal hiányukat, illetve többletüket eltüntetik). Ilyen ügyekről lapunkban is beszámoltunk a bírósági eljárás idején — a szálloda és vendéglátó vállalatnál, az Alföldi vendéglátónál, a Demecseri ÁFÉSZ-nél elkövetett visszaélésekről. Hangsúlyozta a vb-ülésen a városi-járási vezető ügyész, hogy a bűncselekmények elkövetői között szaporodott azok száma, akiknek munkaköri kötelességüknél, beosztásuknál fogva közvetlen feladatuk lett volna a közös vagyon megóvása. Az utóbbi évek bűncselekményei közül ezt igazolja például az Ibrá- nyi Vegyesipari Szövetkezet, a Demecseri ÁFÉSZ, a szálloda és vendéglátó vállalat esete. Ez utóbbi azt is mutatja: nem egyszeri, hanem hosszabb időn át folytatott visszaéléssorozat is kialakulhat, ha több, mint egy év telik el az első jelzésektől a konkrét intézkedésig (amely ráadásul akkor is csak külső ellenőrzés hatására történt). Nagyobb oróllyol Nagyobb eréllyel kell fellépni a csúszópénzek, elvtelen kapcsolatok, kijárások gyakorlata ellen is — hangzott el a két párt-vb együttes ülésén. — Az elmúlt két évben felszínre került jelentősebb bűncselekmények kapcsán szinte mindenütt szerepelt valamilyen formában a korrupciós jelleg, az elvtelen kapcsolatok megléte. Ilyen tapasztalatokra hivatkoztak a Demecseri ÁFÉSZ, a nagy- kállói Virágzó Föld Tsz, a nyíregyházi TÜZÉP, az Ibrá- nyi Építőipari Szövetkezet esetében. Ezekre a közvélemény élénken reagál, azonban mégis sokan passzívak a tapasztalt szabálytalanságok leleplezésében, vagy a bűnüldöző szervek segítésében. Túl az egyes ügyek értékelésén, általánosságban is megfogalmazta a vb: sok gazdasági egységnél megfeledkeznek a számvitelt és a bizonylatolás rendjét meghatározó szabályzatok karbantartásáról, a jó ügyviteli szervezet kialakításáról. Többször előfordul, hogy jelentős károk esetén is elmarad a konkrét büntetés, mert ezek a laza, gyakran csak szóban közölt szabályozások lehetetlenné teszik a valóban felelős megállapítását. Szinte általános: a belső ellenőrök munkáját a vezetők nem igénylik kellően. Ennek következménye, hogy a belső ellenőrzés fogyatékosságai szinte minden — társadalmi tulajdont károsító — bűncselekménynél kimutathatók. A szövetkezeti ellenőrző bizottságok többsége is felszínesen működik. A hibák feltárása után alig- alig indulnak eljárások — ez ‘ szinte biztat a további lazaságra. Tartsák naplronden Az ügyészség és a rendőrség a bűncselekmények széles körét elemezve kimutatta, hogy az elkövetés indítéka általában nem a szükségszerűség vagy a rászorultság, mint inkább a túlzott anyagi igények kielégítése, a hará- csolási vágy, a lazaságok kihasználása, az iszákosság, a munkakerülő életmód — erre is jobban oda kell figyelni. A párt-vb természetesen a pártszervezetek lehetőségeinek oldaláról is megközelítette a témát, annál is inkább, mivel a megyei aktívaülés nyomán helyben is szinte mindenütt megtárgyalták a gazdálkodási fegyelem időszerű kérdéseit. A tapasztalatokat összegezve a vb-n elhangzott: az alapszervezetek egy része nem elég bátran nyúlt a témához, mód nyílt volna az alaposabb helyi kritikára, elemzésre, javaslattételre. Ez is indokolja, hogy a téma nem kerülhet le a napirendről: a beszámoló taggyűléseken, a munkaterv készítésénél, a gazdasági vezetők beszámoltatásánál újra szólni kell a gazdálkodási fegyelemről, a társadalmi tulajdon védelméről, s további alaposabb, konkrétabb helyi intézkedéseket szükséges tenni. M. S. Minőség és vezetés A minőség gazdaságpolitikánk egyik alapvető kérdése, a hétköznapok gyakorlatában pedig legtöbbször ezen áll vagy bukik az üzlet. A megfelelő minőség produkálása nemcsak azon múlik, hogy sikerült-e előteremteni az ehhez szükséges tárgyi feltételeket: a szüksé- geis nívójú alap- és segédanyagokat, az alkatrészeket és gépeket, berendezéseket. Az eibek harmincadjára hagyott eszközök, szennyezésnek kitett anyagok, a gondatlanság olykor a termék gyengeségében bosszulja meg magát Aligha szükséges bizonygatni: a minőségben óriási szerepe van az emberi tényezőknek. S mint ilyennek, ezen belül nagy súlya van a vezetésnek is. Ilyenformán az sem véletlen, hogy a harmadik országos minőségügyi konferencia témájául a minőség és vezetés összefüggéseit, az e téren elért eredményeket az ellentmondásokat és a további tennivalókat választották. A mai tanácskozás napirendjének időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az előző alkalmakhoz képest is növekvő számú, összesen mintegy ezer vállalati vezető és minőségügyi szakember vesz részt a konferencián. Magyarországon először 1980-ban rendeztek országos minőségügyi konferenciát, amikor is a minőség — gazdaságosság — érdekeltség kérdés hármas összefüggéseit és ellentmondásait elemezték. A második alkalommal rendezett minőségügyi tanácskozáson — tavaly — az előadások és a korreferátumok a vállalati minőségszabályozás és az exportképesség részleteit elemezték Ezekre a feladatokra egyébként már a második minőségügyi konferencia is kitért ajánlásaiban akkor, amikor egyebek közt leszögezte: a vezetés minden szintjén biztosítani kell a szükséges információt a nemzetközi piac által támasztott igényekről, műszaki jellemzőkről és az ott kialakult árakról. Versenyképességünk feltétele, hogy műszaki-gazdasági vezetőink ezek ' ismeretében rendszeresen vizsgálják a hazai termékek műszaki paramétereit és ezeket vessék össze a világpiacon mértékadó termékek adataival. Az információs bázis sokoldalú lehet: ha munkában felhasználhatók a külkereskedelmi kirendeltségek ismeretei, az ipari kiküldöttek tájékozódási lehetőségei, valamint a különböző minőségvizsgáló és -ellenőrző szervezetek, intézeték adatai. A válallati vezetés sokat tehet a különböző — egyébként Japánból eredő — minőségi körök elterjesztéséért. Valamint a minőség- szabályozás bevezetésének szorgalmazásáért. Ugyancsak a vállalati vezetés feladata egy olyan belső érdekeltségi rendszer kialakítása, amelyben a dolgozók, a munkapadok és a tervezőasztalok mellett egyaránt közvetlenül érdekeltté válnak a jobb minőségű és exportképesebb termékek gyártásában, előállításában. Az egyúttal azt is jelenti, hogy nemcsak a jó minőség honorálására van szükség, hanem arra is, hogy a selejt, a hibás termék miatti veszteség is kihasson a dolgozók jövedelmére. A felsoroltak mellett még sok olyan, minőséggel kapcsolatos teendője van a vállalati vezetésnek, amellyel a harmadik országos minőségügyi konferencia előadásai és korreferátumai foglalkoznak. Remélhetőleg az ismertetett (és hiányolt) módszerek nemcsak szóbeli ajánlások lesznek, hanem hozzájárulnak a minőségfejlesztési feladatok megoldásához, a termelési költségek csökkentéséhez és ezen keresztül a piaci pozíciók erősítéséhez.
