Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben. Ai államháztartás az országgyűlés előtt Csütörtökön összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg, majd legfelső törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután — a napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. HITÉNYI ISTVÁN: Javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát Tisztelt országgyűlés! _ Az 1983. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán és a VI. ötéves tervben megfogalmazott politikai és gazdasági célokat szolgálja. A pénzügyi szabályozás, az intézmények pénzellátása, a költségvetési hiány tervezett csökkenése mind segítenek albban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a közelmúltban jóváhagyott határozata megvalósuljon. Javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, megszilárdítsuk életszínvonalpolitikai vívmányainkat — ebben számítunk arra, hogy a termelés hatékonysága tovább javul, kibontakozik a társadalmi méretű takarékosság. Ez az év a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve egyáltalán nem kényeztetett el, sőt váratlan nehéz feladatok elé is állított bennünket. Kizárólag a folyamatos és a társadalom legszélesebb rétegeiben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a körülményekhez mérten meg tudtuk valósítani a terv alapvető feladatait. És ez az összes gond ellenére nem kis eredmény. Mert mit látunk a világban? Azt, hogy a fejlett tőkés országok gyakorlatilag stagnáló, pangó gazdaság és rekordméretű munkanélküliség gondjai közt őrlődnek. Egy sereg fejlődő ország fizetőképtelenné vált vagy annak határán imbolyog. S minden szocialista ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gazdasági feladatait sikerrel megoldja. A világszerte csökkenő kereslet, az erősödő nemzetközi protekcionizmus és a nemzetközi pénzügyi zavarok a mi gazdaságunkat sem kímélik. A tervezettet meghaladóan kellett javítani idén a külkereskedelmi egyenleget és a termelésnek csak kisebb hányada szolgálhatta a belföldi felhasználóst, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Ezért — miközben a nemzeti jövedelem, ha szerény mértékben is, de tovább növekszik — a belföldi jövedelemfelhasználást valamelyest csökkenteni kellett. Év közben számos, nem Hetényi István pénzügyminiszter expozéját mondja. (Kelet- Magyarország teiefotó) helyeselt intézkedést kellett hozni — 1981 végére ugyanis a belföldi felhasználás a teljesítményekhez képest a tervezettnél jobban növekedett és a tervezéskor az említett nemzetközi körülményeket sem lehetett minden vonatkozásiban előre látni. A tétlenség mindenképpen megengedhetetlen lett volna. És szükség volt évközi lépésekre akkor is, ha némely intézkedés elég erélyesnek tűnt, vagy esetenként átmeneti lokális zavart, nehézséget is okozott. Végső sorban azonban ezek az intézkedések tették lehetővé, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A lakosság fogyasztása előreláthatólag mintegy fél százalékkal tovább növekszik, a reálbér, illetve az egy személyre jutó reáljövedelem az 1980., illetve 1981. évi színvonalon áll. A lakosság életszínvonalával legközvetlenebbül összefüggő lakásépítési, egészségügyi, oktatási feladatokat ebben az évben teljesítjük, a költségvetés kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Mindez azt mutatja, hogy az életszínvonal védeldítottunk ez év folyamán is. Ezek az erőfeszítésék segítették a költségvetési egyensúly megszilárdítását. A hiány várhatóan a tervezettnél két- hárommilliárd forinttal kisebb lesz. Idei tapasztalataink arra intenek, hogy az eddiginél is körültekintőbben kell vizsgálnunk a jövő évi gazdálkodási feltételeket, és a jelek szerint a világgazdaságban lényeges kedvező változásokra a jövő évben sem számíthatunk. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a népgazdaság fejlődési feltételeinek romlása időnként nagyobb, mint a teljesítmények számításba vehető, illetve tényleges javulása. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a VI. ötéves terv első éveiben elmarad a tervezett előirányzattól, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági körülmények azt követelik, hogy a külkereskedelmi egyenleget már jövőre olyan mértékben állapítsuk meg, ahogyan azt eredetileg 1985-re terveztük. Ebiből le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a terv és a költségvetés összeállításakor. A jövedelmek legyenek jobban összhangban a teljesítményekkel Gazdasági adottságaink nyomán ezért 1983-ban elsőbbséget kell adni annak, hogy nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. Folytatnunk kell a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését célzó erőfeszítéseket. Mérsékelni kell a belföldi - felhasználást, mindenekelőtt a felhalmozásban és bizonyos államai kiadásokban. A gazdálkodási feltételeket úgy kell módosítani, hogy a jövedelmek jobb összhangban legyenek a teljesítményekkel, a legfőbb gazdasági célok megvalósításához nyújtott hozzájárulással. Széles körben kell kibontakoztatni a társadalmi méretű takarékosságot mind a munkaerő és anyagfelhasználás, mind a beruházások és a közkiadások terén. Biztosítanunk kell a vásárlóerővel összhangban álló áruellátást és tovább kell fejleszteni a lakásépítést, az egészségügyi és az oktatási hálózatot. A felsorolt követelményeknek megfelelő fejlődés mesz- szemenően az exportképesség javításának függvénye lesz. A terv szerint a rubelviszony- latú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszony- latú export volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. Azzal is számolva, hogy a termelés hatékonysága növekszik, a nemzeti jövedelem fél-egy százalékos növekedését tervezzük és a belföldi felhasználás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél- egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. Az életszínvonal tervezésekor figyelmet fordítunk a társadalmi rétegek eltérő gazdasági és szociális helyzetére. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkékre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5—3,8 százalék, de ez semmiképpen sem lehet mindenkire kötelező egységes szabály. A vállalatok, egyének keresetalakulása a teljesítményektől függ; a kereset nagyobb teljesítmény mellett nagyobb, de kisebb teljesítmény, kisebb javulás esetén kisebb mértékben nőhet, kell növekedjék mint az átlag. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés egy-két százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig két-három százalékkal növekszik. A százalékszámok mögött nagyon nagy követelmények állnak. A termelési szerkezet korszerűsítése, a termékek minőségének, műszaki színvonalának javítása, a szállítási határidők betartása eddig sok kívánnivalót hagyott maga után, és ezért tudtuk csak részben ellensúlyozni a külgazdasági ■ feltételek kedvezőtlen hatását. Ezért nem hangsúlyozhatjuk eléggé: mennyire fontos, hogy a jövő évre tervezett termelés- növekedés e követelményeket tekintve kedvezőbben alakuljon és fajlagosan kisebb anyag- és energiafelhasználással, jelentősebb költségmegtakarítással járjon együtt Az ipari termelés növekedését csak az alapozhatja meg, hogy a kivitelt tovább növeljük. S bár az idén is akadtak jó eredményeket felmutató vállalatok — hiszen például két számjegyű százalékos exportnövekedést ért el a MEDICOR, az Öntödei Vállalat — jövőre a vállalatoknak ezt a körét mindenképpen szélesíteni kell. Emellett a vállalatok új értékesítési és termelési lehetőségeket találhatnak a gazdaságos importhelyettesítés terén is. A fejlődés mindenképpen differenciált lesz a vállalatok között, s meg kell gyorsítanunk azt a munkát, amely a tartósan veszteséges, alaphiányos vagy alacsony jövedelmezőségű vállalatok termelését gazdaságossá teszi, vagy pedig az ilyen termelést érzékelhetően korlátozza. A gazdaságtalan termelés támogatását mindenképpen csökkentenünk kell. Javítani kell a mezőgazdasági termelés hatékonyságát A jövő évi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési terv teljesítését az teszi nagyon igényes feladattá, hogy ez az idei sikeres munkára, a tervet idén túlszárnyaló színvonalra épül. És nemcsak a mindenkitől és nem mindig mere megfelelő figyelmet forTanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka. (Kelet-Magyarország teiefotó) termelés mennyisége növekedik: itt is szükség van rá, jobban, mint valaha, hogy a termelés hatékonyságát javítsuk. Mint ahogyan az idén is, jövőre is nagy feladat hárul az ágazatra — nagyüzemre és háztáji gazdaságra egyaránt — az exportban és a kiegyensúlyozott hazai ellátásban. Az idén több mezőgazdasági termék eladása — annak ellenére, hogy a kormány igyekezett segíteni a kereslet és kínálat összhangjának megteremtését — bizonyos piaci korlátokba ütközött. Ebből a távlatokat tekintve következtetéseket kell levonni, mind a termeléspolitikára, mind pedig az értékesítési munkára vonatkozóan. 1983-ban az igényekhez való igazodás és a költséggazdálkodás terén növekvő feladat hárul az építőiparra. 1982-ben a budapesti lakásépítések kivételével már mutatkoznak jelei az előrelépésnek. E folyamatot azonban fel kell gyorsítani és ebben jelentős szerepe lehet a versenyfeltételeknek megfelelő (Folytatás a 2. oldalon XXXIX. évfolyam, 296. szám AB A: 1,40 VOBINT 1982. december 17., péntek : Elfogadták a Jövő évi költségvetést