Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
1982. december 14; Kelet-Magyarország 3 Jogsegély a tsz-ben \ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK előtt álló gazdasági és társadalmi feladatok sikeres megoldásához a tagsági érdekvédelem mélyítéséhez szükséges, hogy a tagok tisztába legyenek jogaikkal, kötelezettségeikkel, a szocialista törvényesség és demokrácia elvei alapján éljenek ezekkel a jogokkal és teljesítsék kötelezettségeiket. Három évvel ezelőtt minisztertanácsi határozat, majd ennek végrehajtására TOT-irányelv született, amely lehetővétette a termelőszövetkezeti jogsegélyszolgálat gyakorlati megvalósítását. A termelőszövetkezetek érdeke, hogy a tagok általános jogismerete gazdagodjék, közéleti aktivitásuk fokozódjék. De érdekük, hogy csökkenjen a hivatalos ügyeik intézésére fordított idő, kevesebb legyen a kiesés a közös munkából. A szövetség elnöksége az említett jogszabályok alapján megtárgyalta a termelőszövetkezetek jogsegélyszolgálatának megszervezését. 1979 őszén úgy ítélték meg, hogy több mint negyven szövetkezetben lehet megszervezni a jogsegélyszolgálatot. A közelmúltban vizsgálta a TESZÖV elnöksége a három évvel korábban hozott határozatot. Egyebek között megállapították: eddig 25 termelőszövetkezetben valósították meg a helyi jogsegélyszolgálatot. A szolgálat ellátásával olyan jogi szakembereket bíztak meg, akik annak politikai céljait szem előtt tartva, ' szakmai ismereteik és rátermettségük alapján képesek a dolgozók ügyeinek elintézéséhez érdemi segítséget nyújtani. A szövetség fontos feladatának tekintette, hogy e szolgálatot szakszerűen, kulturáltan végezzék. Segítettek a termelőszövetkezeteknek az ügyrend elkészítésében, egyéb szervezeti és működési kérdések megoldásában. A szakmai útmutatáson túlmenően rendszeresen ellenőrzik és segítik ezt a munkát. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK VEZETŐI a munkahelyi közösségek tanácskozásain ismertették a jogsegélyszolgálat jelentőségét, célját. A jogsegélyszolgálatot minden szövetkezetben egyformán igényelhetik az aktív és nyugdíjas tagok, illetve az alkalmazottak és a közös munkában részt vevő családtagok. Az ügyintézés általában gyors és szakszerű. Megállapítható, hogy az előforduló ügyek száma és tárgy szerinti megoszlásánál lényeges különbségek vannak a termelőszövetkezetek között. Például azonos időszakot figyelembe véve a kótaji Egyesült Erű Tsz-ben az ügyek száma harminc, ezzel szemben a kálmánházi Rákóczi Tsz-ben 102. A várakozásnak megfelelően az előforduló ügyeknél jelentős arányt képvisel a polgári jogi, a munkaügyi, az államigazgatási ügyekben történt közreműködés. Gond, hogy a jogsegélyszolgálatot ellátó szakemberek például nem szerkeszthetnek adásvételi szerződést. A tagok felvetik, hogy a kinevezett jogász miért nem járhat el éppen a leggyakrabban előforduló és a legnagyobb költséget, sok utánajárást igénylő ügyekben. A JOGSEGÉLYSZOLGALAT eddigi tapasztalatai kedvezőek. A termelőszövetkezetek tagjai, alkalmazottai olyan ingyenes szolgáltatáshoz jutottak, amely az egyéni érdekvédelemnek szerves része és más módon nem pótolható. A jogsegély- szolgálat hasznos a termelőszövetkezeteknek is. A szolgálat színvonalának emelése mellett a továbbfejlesztés mindazokban a szövetkezetekben indokolt, ahol annak személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Cs. B. Készül a kazán A baktalórántházi Vertikál Ipari Szövetkezet vasipari részlegében K. Tóth Mihály és Babai Tibor kooperációs munkában a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezetben gyártott Modul kazánokhoz készít alkatrészeket. (Gaál Béla felv.) A BEAG—üniversil nyíregyházi labortechnikai részleg hutaműhelyében NDK-megrende' lésre készítenek 1500 darab csapdugót, amit automata bürettához alkatrészként használnak. (Császár Csaba felvétele) Téli határszemle Tiszaszalkán Juhászat, piaci szeszéllyel Az első' hó ropog a lábunk alatt a tiszaszaikai Búzakalász Termelőszövetkezet határában. Mindenütt legelő, amerre a szem ellát. Kristin Péter tsz-elnök megállít: — Tíz éve, amikor idejöttem, ezen a kilencven hektáros darabon még szántóföld őszi árpát arattunk akkor, és a kombájn magtartálya. Kissé (távolabb, mar a boc- kereki láperdő szürkéink a reggeli párásságban, égerfái nem hagynak kétséget a beregi talajviszonyok felölt A tsz területének egyharmda feltétlen gyep, de a jelenleg szántóként nyilván tartott táblák nagy része is annak való. Alig több mint kilenc aranykoronás, nehéz, mély földek vannak erre. A Nyír- madai Állami Gazdaság nem is habozott, a tiszántúli háromezer hektárt intenzív legelőgazdálkodásba vonta és azon ötezer anyajuhot tart, annak a szaporulatával. Egy melioráció emlékei — Nem mondom, hogy nem cserélném el hasonló értékű szarvasmarhával a juhainkat — mosolyog az elnök, aki maga sem hisz ilyen vásárban —, de a mi földünket mással nem tudnánk hasznossá tenni. Ezek a csatornák — mutat rá arra, amit éppen átugrottunk — egy megkezdett melioráció emlékei, amelyet nem tudtunk befejezni, mert nem vagyunk benne a kijelölt térségben. Pedig még a legelő alá is elkelnének a dréncsövek. Nem estünk persze kétségbe, meghánytuk-vetettük. mivel boldogulhatunk és... had dicsekedjek: veszteségesek még sohase volvoit. Máig is jól emlékszem, az egész táblán nem telt meg za is elő a csizmaszárból a kis üveget, benne a rézgá-li- cos ecet. — Csak jó hideg tél legyen, mert ha esős. akkor .befüllednek az akolba, sok a baj velük. — A keresettel meg vannak elégedve? — Hát lehetne több is, de ■nem panaszkodhatunk. Ahogy a kérdést megkerülte, tolakodás lett volna tovább firtatni, de az elnök elmondta, hogy megvan az évi 80—100 ezer forintjuk, de nem érdemes irigyelni, mert megdolgoznak érte. — Megéri-e a tsz-nek? — hangzott a következő kérdésünk. — A világpiacon meglehetősen nyomott a juhihús ára. — Tavaly az összes tejes- bárányt a szokott 80—90 forintos kilónkénti áron adtuk el — számolgat az elnök —, a gyapjúforgalmival állunk szerződésben. Ha nem viszi el. a túlsúlyért külön fizet. Természetesen mi sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez nem fog a végtelenségig menni. De nem bízzuk magunkat a változó piac szeszélyeire. íme máris biztatóan emelkednek ismét az árak, kár lett volna rögtön visszafejleszteni az ágazatot. Már csak azért is, mert egy hosszabb távú tenyésztési program kellős közepén tartanak. Kétszáz NSZK-bóí származó húsmerinó kossal keresztezik az állományt, követve ezzel a megváltozott piaci igényeket. Tél eleji határszemlénk a hodályoknál végződött. A betegeken kívül a fiatal tejesbárányok „maradtak otthon”, kíváncsian bégetve fogadták a látogatókat. Látván a szopós korú állatokat, rögtön felvetődött a fejés kérdése. — Nagyon hasznos lenne — mondta Kristin Péter. — A rosszul tejelő és ezáltal rossz báránynevelő anyákat így ki lehet szűrni es selejtezni. Ennyi juhot azonban csak géppel lehetne megfejni, az pedig import és drága, mondjam tovább? ... Előbb kellett a pénz a Hesston körbálázóra — mutat a takaros kazlakra. Ezerötszáz tonna szénánk biztonságban várja az új-termést. A hiány nem ismétlődhet meg. Ne vágyjon el... Beszélgetésünk végén a tsz vezetője még egyszer szóba hozta a szomszédos nyírma- dai tulajdonú gyepeket. — Ök hatvan emberrel háromezer hektáron 5000 anyát gondoznak. A mi szemünk előtt ez nem lebeghet. Előbb az itt lakókra kellett gondolnunk. Annyi szántót tartunk meg, ami elegendő munkát, takarmányt, ad közösnek, háztájinak egyaránt, hogy mindenki jól érezze magát itt Beregiben. Ne vágyjon el és aki elment, érezzen késztetést a hazatérésre. Esik Sándor Gazdálkodnak az erdővel Ragasztott akácfa híd? A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, mint minden más hasonló üzem, nemcsak telepít erdőt, de tervszerű kitermelésével és értékesítésével is foglalkozik. Ez a gazdaság mintegy 64 ezer hektár erdőterületen gazdálkodik, amelyből csaknem 32 ezer hektár van Sza- bolcs-Szatmárban. A természeti kincsnek közel 70 százaléka az akácerdő, 30 százalék pedig a tölgy, nyár, fenyő és egyéb. Évente közel 4 ezer hektáron végeznek fakitermelést, amelyről mintegy 400 ezer köbméter különböző célra használt fát vágnak ki és dolgoznak fel. Az idén tűzifaként mintegy 120 ezer köbmétert értékesítettek és szállítanak a TÜZÉP-nek, ipari fának pedig 72" ezer köbmétert. Ebből készítettek rönkfát, bányafát, papírfát, farostlemeznek való fát, s amit a szőlőkben hasznosítanak. Az idei összes árbevétele a gazdaságnak a fakitermelésből és -feldolgozásból megközelíti a 640 millió forintot, melyből 52 millió a nyugati export. Jelentős mennyiséget dolgoznak fel saját üzemeikben. Ez az idén meghaladta a 110 ezer köbméternyit, amelyből gyümölcsösládákat, hordódongákat, raklw- pokat, parkettát, mezőgazdasági épületszerkezeti elemeket, vasúti talpfákat készítettek. Ez utóbbit akácfából, s így jelentős importmegtaka- rítást értek el. Elemekből ragasztott akácfa híd ível át a Lónyai-csatornán a Bockere- ki erdőben, amely a gazdaság újítása. Ha igény lesz rá, hasonló ragasztott akácfa hidat szeretnének másutt is építeni. Az idén mintegy 70 fajta terméket gyártottak, közöttük 3 millió darab Szabolcs típusú almásládát és 5 millió ládatetőt a Szabolcs megyei Zöldért Vállalat és a Hunga- rofruct részére, és a termelő- szövetkezetek megrendelésére. Számolva az igények növekedésével az idén korszerűsítik a ládafeldolgozást, új, modern gépeket állítanak munkába. Várhatóan 1983- ban így csaknem 1 millióval több, azaz mintegy 4 millió almásládát gyártanak. Az idén a külföldön is keresett rakodólapokból félmillió darabot termeltek, melyből 150 ezer darabot szállítottak nyugati exportra. Pálma könyvei ltunk. A gazdálkodást a hagyó- I mányokra-építették. Itt mindig az állatokból élt meg az ember. A faluban majd mindenkinek az istállójában áll .néhány szarvasmarha. A tsz- Inek gondja van rá, hogy elegendő széna, abrak legyen közösnek, háztájinak egyaránt. És hogy a kapcsolat nem egyoldalú, álljon itt a példa: tavaly télen, amikor a tsz-ben kevés volt a széna, a tagoktól vásároltak 200 tonnát. Adták, mert tudták, hogy szükség van rá. Téli legelő A másik ágazat, amelyet fejlesztettek, a juhászat. Ma már huszonkét- számadó ^legelteti nyáját” a határban. Egyiküket, Szászi Sándort egy tifontábla mellett találtuk, amelyet téli legelőnek vetettek, lévén hogy nagy hidegben sem fagy le. — Nem szeretik még, mert a legelőn is találnak rágni- valót — mondja. — Majd ha belep mindent a hó, kikaparják alóla. — Aztán jól megy a dolga a juhásznak? — Most még csak-csak — legyint —, megállunk, ar- rébbmegyünk, amelyik sánta, megkezelem — és már húz□ ejárók leányszállón lakók. esti műszakban varrógép fölé hajolok. Anyák és vőlegényre várók. Gyermeket óvodába cipelők, harmadik műszakot vivők. Ezek a jellemzőek a BFK mátészalkai üzemében dolgozó lányokra és asszonyokra. Közülük sokan a bőséges programjuk ellenére időt szentelnek szakmai és politikai képzésükre. Közéjük tartozik Nagy Pálma varrónő, aki a hosszú csarnokban szaporán pörgeti gépét. A fárasztó műszak után Porcsalmára kellene hazamennie, de inkább választotta a közelben lévő kényelmes leány szállást. — A jól felszerelt szállón minden feltételem megvan a tanuláshoz. Élek a lehetőséggel és két helyen is tanulok. Végzős vagyok a szakközép- iskola levelező tagozatán és a pártoktatásban is részt veszek. A kettő jól megfér egymás mellett. A pártoktatás keretében indult tanfolyamnak ez a címe: „Szocialista ideológia és kultúra”. Munkaidőn kívül kéthetente járunk a politikai konzultációkra. Hasznos ez a tanfolyam, de jó néhány kolléganőnket még győzködnünk kell, hogy ennek hasznát vesszük a szalag mellett és mindenütt az életben. Szabó Gusztávné előadó, az üzemi pártvezetőség titkára azt mondja, szép számmal vannak olyanok is, akiket nem kell különösebben győzködni. Statisztikája szerint az utóbbi pár évben a marxista egyetem hároméves általános tagozatán hatan szereztek oklevelet, hárman most járnak az általános tagozatra. Az üzem dolgozói közül a marxista középiskolán tizennégyen végeztek, hárman most járnak oda. Az idei pártoktatásban huszonkilencen vesznek részt, közülük nyolc pártonkívüli. A párttitkár asszony: — Szerintem jó ez az arány. Főleg ha azt vesszük, hogy fiatal üzem vagyunk, nincsenek mozgalmi hagyományaink. A könyvtárban szép számmal megtalálhatók a Kossuth Könyvkiadó termékei. A pártvezetőség mind a hét tagja (de több más párttag is) rendszeresen járatja és olvassa a Pártéletet. Veres Mária tanműhelyvezető, a pártvezetőség szervező titkára: — A tv politikai műsora is önképzés lehet. Nem személyes tapasztalatokból mondom. de tudom, hogy sok férj otthon minden tennivalót félre tesz, csakhogy a Híradót, vagy a Panorámát nézhesse. Az asszonyok többsége ilyenkor fekteti le a kicsit, elmosogat, vagy mar előkészíti a reggelit. Változhatna a férjek szemlélete. A férjtől is függ, hogy a feleség mennyire érdeklődik a politikai oktatás, egyáltalán a politika iránt. Ha jól számoltuk, az üzemben jelenleg 165 szatmári lány és asszony vesz részt a szervezett politikai képzésben. Tisztelet nekik. N. L.
