Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. december 14. Képtávírón érkezett A NATO „nagyhéten” az oda hivatalos miniszterek mellett „hívatlan” vendégek is szóhoz jutottak: tüntetők, akik jobb belátásra szeretnék bírni fegyverkező kormányukat. Képűn­kön: az NSZK-beli Stuttgartban, több száz békeharcos blokád alá vette az USA operatív parancsközpontját: a rend­őrök elhurcolják a fiatal tüntetőket. WESAY CRIJISF NO missiles # •' //,vV Béketüntetők Angliában, Greenhamben, az USA-légierő támaszpontjánál tüntettek a cirkáló rakéták odatelepítése ellen. Képünkön: a tízezernél több angol nő a tüntetésre nem hozta el gyermekét — őket az USA-támaszpont kerí­tésére aggatott bébiruhák képviselték. (Telefotó — AP — MTI — KS) II lengyel szejm ülése (Folytatás az 1. oldalról) látozó intézkedések, megszű­nik az állami vállalatok ka­tonai irányítása, hasonlókép­pen a sztrájkokra és tiltako­zó akciókra vonatkozó tila­lom, feltéve, hogy az ilyen akciókat az érvényes törvé­nyeknek, mindenekelőtt a szakszervezetekről szóló tör­vény előírásainak megfelelő­en tartják. Megszűnnek az államigazgatás, valamint a gazdasági vezetés működését eddig szabályozó különleges alapelvek. Legkésőbb három hónapon belül teljes mérték­ben vissza kívánják állítani a munkásönkormányzati szer­vek jogköreit. Mint Jablonski mondotta, az említett korlátozó intéz­kedések egy részét már ed­dig sem, vagy csak kismér­tékben alkalmazták, a most előterjesztett törvényterve­zet értelmében a felfüggesz­tett szükségállapot időszaká­ban az ilyen korlátozó intéz­kedések újbóli bevezetésére nem kerülhet sor. A tervezet értelmében továbbra is a fi­gyelem középpontjában áll a gazdaság, a piaci ellátás, ezért fenntartják az operatív prog­ramok egy részét. Ami az igazságszolgáltatást illeti, a szükségállapot fel­függesztésével mind a polgá­ri, mind a katonai bíróságok felhagynának a rögtönítélő eljárásokkal az állam politi­kai érdekeit, a közbiztonságot és a közrendet sértő esetek­ben. Fenntartják ugyanakkor a rögtönítélő eljárást az élet ellen elkövetett bűncselek­mények, a rablótámadások, a betöréses lopások esetében. Ugyancsak rögtönítélő eljá­rással vonják felelősségre a kirívóan súlyos gazdasági bűncselekmények elkövetőit, továbbá azokat, akik tisztsé­güket egyéni haszonszerzésre próbálják kiaknázni. A minisztertanács elnöké­vel való előzetes egyeztetés alapján — mondotta Jab- lanski — az államtanács a most előterjesztett törvény- tervezetek elfogadása után a lehető legrövidebb időn belül döntést hoz a szükségállapot felfüggesztéséről. Amint ez megtörtént, az államtanács rendeletet kíván hozni a kü­lönféle büntetések megszün­tetéséről vagy felfüggesztésé­ről. Vonatkozna ez a többi között olyanokra is, akik ál­lami vagy társadalmi intéz­mények tevékenysége vagy a közrend ellen bűncselekmé­nyeket követtek el. Jablonski végezetül úgy jel­lemezte a két, első olvasásiban ismertetett törvénytervezetet, mint olyan lépéseket, ame­lyek jelentős mértékben hoz­zájárulnának az ország éle­tének további normalizálódá­sához a nemzeti egyetértés eszméjének térnyeréséhez, a társadalom egységének erősí­téséhez. Jablonski kijelentette, hogy a társadalom elvárásainak az felelne meg, ha az államta­nács úgy tudná kidolgozni a megfelelő rendeleteket, hogy az ország már a szükségálla­pot felfüggesztésével kezdhes­se még az új esztendőt. A tervezetek fölötti vitá­ban a LEMP, az egyesült pa­rasztpárt, a Lengyel Demok­rata Párt, valamint a három világi katolikus, illetve ke­resztény társadalmi szövetség parlamenti csoportjának egy- egy képviselője szólalt fel. A szejm ezek után a szük­ségállapottal kapcsolatos két törvénytervezetet a parlament illetékes bizottságai elé utal­ta. HKP: VÁLASZTÁS A Holland Kommunista Párt Központi Bizottsága amszterdami ülésén új poli­tikai bizottságot választott. A tíztagú testület új elnöke Elli Iseboud lett, aki korábban a párt elnökhelyettese volt. CHRYSLER — BÉRMEGÁLLAPODÁS A Chrysler konszern ame­rikai és kanadai alkalmazott­jainak hathetes harc után si­került rávenniük a társaság vezetőségét az új bérmegálla­podás megkötésére, amely 1979 óta első ízben biztosít számukra jövedelemnöveke­dést. NATO­RAKÉTAHATÁROZAT Az NSZK állampolgárai e hét végén számos akcióval tiltakoztak a NATO nyugat­európai rakétatelepítési tervei ellen. Dortmundban 12 ezer fiatal szakszervezeti tag tün­tetett. Kölnben Bernt Engel- mann, a nyugatnémet írószö­vetség elnöke mondott a ra­kétatelepítési terveket elíté­lő beszédet. Aachenben, Mün- sterben, Hamburgban, Würz- burgban, valamint Nürnberg- ben szintén békemegmozdulá­sok voltak. WASHINGTONI FEGYVERKEZÉS A washingtoni kormányzat azon törekvése, hogy az MX— rakétaprogramot a képviselő- házi elutasítás ellenére 1 is megvalósítsa, a Fehér Ház „gátlástalan” fegyverkezési törekvéseit mutatja — jelen­tette ki Ernest Hollings sze­nátor egy rádióinterjúban a hét végén. „Ügy tűnik, az el­nök szívesebben vásárol MX—rakétákat, mint ételt az iskolások számára” — mon­dotta a szenátor. A szenátus­nak a képviselőházi elutasítás után a jövő héten kell dönte­nie az első öt MX-rakéta megépítésének ügyében. EVREN KÍNÁBAN Kenan Evren török állam­fő vasárnap kéthetes ázsiai körútra indult. Utjának első állomása a pakisztáni Kara­chi volt, majd hétfőn Kínába érkezett. Evren az első török államfő, aki Kínába látoga­tott. Útprogramjában szere­pel még Indonézia, Dél-Korea és Banglades. TÜNTETÉSEK AZ NSZK-BAN Több ezren tüntettek szom­baton négy nyugatnémet városban az új típusú ameri­kai nukleáris rakéták jövőre tervezett telepítése ellen. Würzburgban, Hamburgban, Dortmundban és Karlsruhé- ban a tiltakozók követelték, hogy e városok körzetét nyil­vánítsák atomfegyvermentes övezetté. Vasárnap ország­szerte további megmozduláso­kat tartanak tiltakozásul az éppen három évvel ezelőtt elfogadott nyugat-európai ra­kétatelepítésre vonatkozó NATO-döntés ellen. KENYAI VÁLASZTÁSOK Dániel Arap Moi kenyai el­nök a hét végén bejelentette: a közeljövőben választásokat tartanak, amelyen újravá­lasztják az ország egyetlen pártja, a kenyai afrikai nem­zeti unió tisztségviselőit. A kenyai elnök az ország függetlensége kikiáltásának 19. évfordulója alkalmából mondott beszédében nem je­lölte meg a választások pon­tos idejét. 1977 óta most ren­deznek majd először tisztújító választásokat. KIRGIZ Szocialista Szovjet Köztársaság A Kirgiz SZSZK címere irgízia 198 és fél ezer négyzetkilo­méteres területének több mint há­romnegyede a tengerszínt felett másfél ezer méteres magasságban fekszik. Kétszer akkora, mint Ausztria, négyszer akkora, mint Svájc. A 3 millió 692 ezer lakosú köztársaság túlnyomó részét a Tien- San hegység foglalja el, amelynek legma­gasabb csúcsa a 7439 méteres Győzelem csúcs. Fővárosa: Frunze. A forradalom edőtt itt gyakorlatilag egyetlen erőmű sem volt, ma viszont az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás terén vezető helyen áll. Az energiatermelés a köztársaság sebes hegyi folyóiban rejlő gazdag vízenergia-készletek alapján fejlő­dik, s c készletet 135 milliárd kilowattra becsülik. Csupán a Narin folyón 23 vízerő­mű felépítését tervezik. Négy már jelen­leg is működik. Elkészült és már üzemel az egymillió 200 ezer kilowatt teljesítmé­nyű tagt águl i vízierőmű. Valamivel több mint fél évszázad alatt Kirgizia a kézművességtől fejlett iparú or­szággá változott. Ma gépeket, -fémet, építő­anyagokat, szövetet gyárt, szenet, kőolajat és földgázt termel ki. Itt találhatók a Szov­jetunió legnagyobb ólom- és antimonle- lőhelyei. A brüsszeli nemzetközi kiállítá­son a kirgiz antimont ismerték el etalon­ként. \ A tizedik ötéves tervben a nemzeti jöve­delem hárommilliárd rubellal növekedett a megelőző időszakhoz képest. Ennek je­lentős részét lakásépítésre, kulturális cé­lokra, az emberek mindennapi életét szol­gáló létesítményekre fordítják. A családok 40 százaléka 5—7, vagy ennél is több gyer­meket nevel. A köztársaságban több mint egymillió az iskolások és a főiskolai hall­gatók száma. Az ipari termelést 1985-ig 22. a mező- gazdasági termelést pedig 9 százalékkal kí­vánják növelni Kirgiziában. Legenda és valóság A világon előforduló olyan tavak között, amelyek a tengerszint feletti 1200 méternél magasabban fekszenek, az Isszik-Kul — ameü' 1608 négyzetkilométer — csupán a Dél-Amerikában lévő Titicaca-tó mögött marad le, de ami vízmélységét — több mint 700 méter — és víztömegét illeti, a maga nemében páratlan. Neve azt jelenti: Meleg tó. Az Isszik-Kul soha nem fagy be. Ez az érdekes jelenség még pontos tudományos magyarázatot igé­nyei, hiszen az összes környező tavakat jég fedi telenként. Feltételezik, hogy az Isszik- Kult olyan meleg vizű források táplálják, amelyek mintegy 600—700 méter mélység­ben fakadnak. A tó mélyére eddig még nem ereszkedtek le búvárok. Mintegy negyven folyó ömlik a tóba, s lefolyása egyiknek sincs. Mégsem képesek színültig tölteni már évszázadok óta ezt a „feneketlen korsót”. Éppen ellenkezőleg, s ez ugyancsak fura, a víz szintje csökkenő­ben van. Az utóbbi negyven év alatt két- méternyivel szállt alább. A kérdést vizs­gáló tudósok számításai szerint a tó állan­dó víztömegének megőrzéséhez egymilliárd köbméter vízre lenne szükség. Erre a célra a környező nagy vízhozamú hegyipatakokat lehetne felhasználni, amelyek nem ömlenek a tóba. Kirgiziában ősidők óta születtek legen­dák a tóról. A hetvenkét éves menaszcsi (kirgiz mesélő), az Urjukti faluba való Sza­dik Kojuntajev például a következőképpen meséli el az Isszik-Kul keletkezésének tör­ténetét: Réges-régen a tó helyén gyönyörű gazdag város állt, amelynek hófehér kupo­lái ragyogtak, mint frissen hullott hó. Egy zord kán volt a város ura, és szépséges le­ánya beleszeretett egy vitéz daliába, egy dzsigitbe, remek lovasba, bátor vadászba. Életében mindössze egyszer látta a palota ablakából, de halálos szerelemre gyulladt. Apja nem akarta a szegény dzsigithez adni feleségül, és erővel egy gazdag kérő­höz kényszerítette, akit a lány nem szere­tett. Leírhatatlan keserűség támadt a sze­relmes lány szívében. S akkor a föld és az ég összefogott. Megremegett a föld, össze­omlott a város, egy szörnyűséges áradat pedig elsöpörte még a romokat is. A vá­ros helyén tó keletkezett. Az Isszik-Kul vize sós. Mint a szomorú leány könnyei... A régészek a legendák nyomán valóban eljutottak az elsüllyedt város romjaihoz. A tudósok szerint ez a város az időszámítás szerinti VIII—X században a korabeli Ke­let egyik kulturális központja lehetett. Egy még régebbi időszak kultúrájának nyomai is — sziklarajzok — jó állapotban marad­tak fenn az Ala-Too folyót övező hegyek­ben. Az Isszik-Kul és a környező hegyek már régóta utazók, turisták tömegeit csábítják. Isszik-Kul a Krím és a Kaukázus övezete után az egyik legkedveltebb üdülőhely. A sós víz, a hegyi levegő, a gyógyiszap. az ásványvízforrások, a déli napsütés, az erdők igazán remek összhangja a gyógyító hatású természeti tényezőknek. A mikro­klíma egyedülálló. Napjainkban az Isszik-Kulnál egy üdülé­si idényben mintegy húszezren pihennek, és úgy tervezik, hogy a jövőben még töb­beket fogadnak. Hatalmas öntözőrendszerek segítik a kirgiz mezőgazdaság fejlődését A toktoguli vízi erőmű A frunzei városközpont

Next

/
Thumbnails
Contents