Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. december 14. Közvetít: a MÉH Ipari hulladékkatalógus Az ötlet — sajnos — nem a miénk. 1980 nyarán jutott el hazánkba a hír, hogy az European Waste Date Bank a Közös Piac országaiban keletkező évi 2 millió tonna hulladékról beérkező információkat naprakészen feldolgozza, s az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. E hatalmas mennyiségű hulladékot mindeddig csaknem teljes egészében megsemmisítették, holott a szakértők véleménye szerint 70—90 százaléka hasznosítható. E hír hallatára határozta el Bóna László, a MÁV debreceni járműjavító üzemének mérnöke, hogy megvalósítja régen dédelgetett ötletét, az ipari hulladékkatalógust. Munkájához a televízió közvetítésével kért segítséget. A debreceni MÁV járműjavító fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, a Keletmagyarországi MÉH Vállalat és az Alkotó Ifjúság Egyesülés összefogása eredményeként ez év elejére elkészült a katalógus. Mintegy félezer címszót tartalmaz. Segítségével a tervezőknek, anyagbeszerzőknek, gyármányfej- lesztő szakembereknek lehetőségük van gazdálkodni a népgazdaság számára igen je„rtős haszonnal. Hiszen az ipari termelés során keletkező fémhulladékok igen nagy része újra hasznosítható, így elkerülhetik a végállomást: a kohót. Feltéve, hogy a termelővállalatok tudják: hol, milyen mennyiségben, milyen fájtahasznosanyagok keletkéznek. Minderről tájékoztat a hulladékkatalógus, amely a műszaki jellemzők mellett közli azt is, hogy melyik vállalat ajánlja fel hasznosításra az anyagokat. Vevő és eladó között a Kelet-magyarországi MÉH Vállalat közvetít. A vásárló megrendelésére a hulladék áránál drágábban vásárolja fel a hasznosanyagot az eladótól, s ezt az új anyag áránál olcsóbban adja el a vevőnek. A katalógust az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a Keletmagyarországi MÉH Vállalat terjeszti. Eddig mintegy 400 címre juttatták el a kiadványt — köztük szabolcsi vállalatoknak is. Sajnos egyelőre még kevesen élnek a felkínált lehetőséggel. A záhonyi Barátság Áruházban a múlt hónapban több mint két és fél millió forintot forgalmaztak elsősorban élelmiszer és háztartási cikkekből. (Elek Emii felvétele) Gávavencsellő, Balsa; Kulcskérdés a nők foglalkoztatása A Patyolat, a fodrász, egy jó kisvendéglő ma már nemcsak a városban élők kiváltsága. A községekben lakók is igényesek a szolgáltatásokkal, s az ellátással szemben. Persze abban, hogy valaki városban vagy faluban telepedik-e le, nem ezek a legfontosabb tényezők, hanem mindenek- előtt a munkalehetőség- és a lakás. Mészöly Laura képei Gyermekkönyvek „Olvassatok niadenoap!“ Ötödik alkalommal rendezték meg a közelmúltban az országos gyermekkönyvhetet. A korábbi évekhez hasonlóan a cél továbbra is az, hogy minél több időt töltsenek a gyerekek a könyvek társaságában. A könyvtári hálózat kiépülése, a nagyobb példányszámok ellenére kevesebbet olvasnak a legfiatalabb korosztály tagjai. Az idei könyvünnepre huszonkét könyvújdonság jelent meg: szépirodalmi művek, meséskönyvek, kalandregények. A betűkkel most ismerkedők éppúgy találhatnak kedvükre valót, mint a nagyobb iskolások. A könyvesboltok a vidéki iskoláikban könyvvásárokat rendeznek, így például a nagycserkesz! és a nyírszőlősi általános iskolában, valamint a nyíregyházi 7. számú óvodában. 'A legifjabbakhoz szól a Pöttyös óvoda sorozat legújabb kötete. A kis Pöttyös Panni, a huncut és melegszívű középső csoportos sorsát követi nyomon Szepes Mária. Az Eleven képeskönyv című kötetből megtudhatjuk, hogyan épít Rónai bácsi, az ezermester házfelügyelő az óvodások bevonásával forgó és színes szökőkutat, hogyan játszanak a gyerekek a csodálatos famozdonnyal és még sok-sok érdekességet. Az óvodások vidám és tevékeny életéről szóló könyvet F. Győr- ffy Anna rajzai díszítik. A tárgyalóteremből Az árokban rejtőzött Március 14-én, az ömbölyi kocsmában ivott Heim Sándor 26 éves büntetett előéletű és testvére, Tibor 19 éves helybeli lakos. A kocsmában volt Kápku Mihály is es többen ittasan. Kápkuék elhatározták, hogy egy részeg társukat hazakísérik. Kápku és egy társa kísérte a részeget, s mikor távoztak, a kocsmában egyébként is záróra volt. Legutoljára a társaságból Szabó István ment ki. Neki szólt oda Heim Tibor, hogy rendezzék előző esti nézeteltérésüket. Szabó belegyezett és egymásnak ugrottak, dulakodtak. Ekkor kiugrott az addig az árokban rejtőző Heim Sándor és egy karóval derékon vágta Szabót. Szabó segítségért kiáltott az előbbre haladó Kápkuéknak, hogy megtámadták. Kápku és társa visszafordult, ment a hang irányába, de mielőtt bármelyik is megszólalhatott volna. Heim Sándor a karóval Kápkut fejen ütötte. Kápku a földre zuhant, Heim Sándor pedig ütötte, az öccse rugdosta. Az eszméletlen Kápkut később a körzeti orvoshoz, aztán kórházba szállították. Agyrázkódást szenvedett, testszerte súlyos zú- zódásokat, húsz nap kell a gyógyulásához. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Heim Sándort — mint különös visszaesőt — egy év, öccsét pedig kilenc hónap börtönre büntette, az idősebbet két évre eltiltva a közügyektől. Az ítélet jogerős, (ts) ^KÉPERNYŐ ELŐTT Vészi Endréről sokszor leírták már, hogy az elesettek, az élet valóságos, vagy lelki perifériáján élők igen közel állnak hozzá, hogy szereti és ismeri Pestet, hogy szereti azokat, akikről írja ezeket a bensőséges, szinte családi hangulatú elbeszéléseit, kisregényeit, rádiójátékait. Számos írásából készült már tévéjáték. Természetesen Vészit nem csak a különlegességek vonzzák, nem csupán az élet hajótöröttjei, ideiglenes vagy végleges rokkantjad. Vannak egészséges hősei is szép számmal, de az tény, hogy ezek többsége is „kisember”. A Budapesti trilógia címet viseli az a tévéjáték hármas, amelynek első tagját, A hosszú előszobát a múlt héten mutatták be. Bizonyos, hogy amikor Vészi ezt a kisregényét írta, jogszabály még nem adott lehetőséget magánpanziók létesítésére. Különben özvegy Stahlné, A hosszú előszoba főbérlője ilyen címen működtette volna lakásának azt a részét, amelyet kis méretű szobákká alakíttatott át, hogy minél több albérlőt fogadhasson, özvegyi nyugdíja kiegészítése céljából. Ha jól számoltam, legalább hat, de talán nyolc albérlő „áldotta” özvegy Stahl Rudolfné „jó szívét”, hogy fedelet adott fejük fölé. Ismert kép a sok albérlőt tartó főbérlőé. Az már a Vészi sajátja, hogy ebbe a tömegnyomor- ba, pontosabban az erről szőtt képbe szelíd humort, iróniát és gúnyt egyaránt vegyít, attól függően, melyik figuráját mire tartja érdemesnek. Furcsa seregiét van jelen ebben a régi bérkaszárnyabeli tömegalbérletben. Életét elfuserált fotós, aki művészi álmainak megvalósítására gyenge, lecsúszott bíró, szerelmet váró telefonos kisasz- szony, lakásra váró nyomdász, s ki tudja még kicsoda. Mindnek megvan a maga nyűge, tragédiája. S ezekből, mindből kapunk egy csipetet. Sok is, Vetélkedtünk... Az új Hangtárlat (a Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Rádió műveltségi játéksorozata) I. elődöntőjében a kecskeméti művelődési központ csapatával. Jó — és technikailag jól szervezett — játék volt, a rutinos és gördülékenyen pörgető Rapcsányi László műsorvezetésével, tekintélyes és abszolút pártatlan zsűrizéssel. Sajnos, a sza- bolcs-szatmári csapat két (mindössze két!) ponttal ke- került hátrányba a nemes versenyben. (Rapcsányinak igaza volt: ebben a játékban tulajdonképpen nincs is vesztes.) Nos, azért egy-két megjegyzésem lenne, a műsor színvonalasan szórakoztató jellegének teljes elismerése mellett. Elsősorban a szerkesztés és a forgatókönyv (Flórián Endre, Kis József, Osskó Judit munkája) egy- vagy legfeljebb kétoldalúsá- gáról van szó. A rádió hangar eh í v urnában nyilván nemcsak klasszikus drámák es zenei felvételek szalagjai találhatók. A felismerési feladatok közül hiányoztak a rádiójátékok, dokumentumriportok, nevezetes interjúk, személyi portrék részletei például. így aztán a feladatok eléggé egyolda- , lúan irodalmiaknak, sőt azoknak is kissé „akadémikusaknak” tűntek. (Utólag derült ki, hogy csaknem az egész — nyolc főnyi — megyei csapatot célszerűbb kevés is. Egyikre sem jut idő elegendő. Még Gold Lajos, a fotós kapja a legtöbbet, meg Rózsika, a telefonos. E sorhelyzetek „elővezetésének” ürügye a doku- mentarista filmesek jelenléte a lakásban. Nyilvánvaló a szándékuk, hogy filmet forgassanak a tömeg- szállás lakóiról, az albérlet- életmódról. Erőszakosak és kíméletlenek. A tv-játék nézője, ha nem is hiszi el, hogy a valóságban létezhet, létezik ilyen bántó tapintatlanság, amellyel a filmesek kilesnek magánéleti titkokat, most a játék kedvéért elfogadja ezt, mert ha ezek a filmesek nem lennének, darabokra esne szét Vészi Endre moziakja, nem lenne, ami összetartsa. Egyébként sem a módszer hihetősége a fontos, hanem az, hogy a valóságról készített képnek legyen hitele. Ez a darabokból összerakott kép pedig hihető, mert valóságos, ha némely színe túl erős, vagy valamely vonala elrajzolt, torzított is. A tévéjáték világának valódiságát leginkább Kozák András (Gold Lajos), Ádám Erzsébet (Márta), Bodnár Erika (Rózsi, a tel lefonoslány), Zenthe Ferenc (Holdonner), Tanay Bella (özv. Stahlné) és Haumann Péter (házfelügyelő) hitette el velünk. Azt hiszem, Benedek Miklós műsora, az Akar velem játszani? nem csak az idősebbeknek nyújtott jó szórakozást, a nosztalgia jegyében. Nemcsak azoknak, akik ismerték, szerették annak idején e dalokat, jeleneteket, vagy ha nem ismerték, most ráéreztek bennük fiatalságuk hangulatára, hanem a mai fiatalok is szívesen hallgatták a köny- nyed, kissé avult szövegű, de kellemes — s mint látszik —, időálló melódiákat. Még a klasszikusokat: Cse- ho.vot, Ibsent és Petőfit is ügyesen illesztette a sorba a forgatókönyv írója, Benedek Miklós. Bár az is tény, hogy túlzsúfolt lett ez az összeállítás. Seregi István lett volna tisztán irodalmárokból összeállítani, legfeljebb egy-két zeneértő segítségül hívásával. Továbbá: bár a hangarchívumban való böngészés a műsor bevallott célja — azért a műsoranyag lehetne némileg frissebb is, már csak a versengő csapatokból most joggal hiányolt fiatalokra való tekintettel is. A Karinthy -Színpad vasárnap délelőtti, kétblokkos adása — .sportnyelven szólva — két ellentétes félidő volt. Az első részben Szako- nyi Károly szatírái, ír a papa, ír címmel jobbára egyetlen gyerekszájpoénra épültek. Ezek pedig, bármilyen szellemesek voltak, szatiríizáló kabarétréfáknak kevésnek, kidolgozatlanoknak hatottak. Ebben a részben leginkább a mindig szellemes Kaposy Miklós szerkesztő bevezető páros koníerenszát élvezhettük az illusztris íróval Viszont a Barna sör című második rész, Gelléri Andor Endre keserűen vidám történeteinek a megelevenítése minden dicséretet megérdemel Különösen a kétkezi munkát (esetünkben a flódero- zást a barna sörrel) olyan érzékletesen bemutató dra- matizálás volt szívmelengető, és mennyire korszerű is! Nem véletlen, hogy a „tün- déri realista” Gelléri Andor Endre miniatűrjeiben kiváló színészeink egész sora remekelt. Merkovszky Pál INGÁZOK, LAKÁSOK Statisztika szerint az elmúlt nyolc év alatt 604-gyel csökkent r Gávavencsellő és társközsége: Balsa lakossága. A két községben általában egy-két gyermeket vállalnak a családok. így aztán a születések és az újonnan itt letelepedők kevesebben vannak, mint az elvándorlók, akik főleg munkaképes korú fiatalok. A két községben kulcskérdés a nők foglalkoztatása. A helyi ipari szövetkezetek, s téeszek sokat tettek e téren. A vegyesipari és a cipőipari szövetkezetben a meglévő üzemcsarnok bővítésével, illetve új építésével több nőt tudnak foglalkoztatni, Jelenleg közel 330-an járnak el dolgozni más településekre — nagyobb részük férfi. Fontos feladat, hogy ők is lakóhelyükön találjanak munkát. Gávavencsellőn és Balsán — akár szerte az országban — sok gondot jelent a lakás. Az otthonteremtés magánerős családiház-építésekkel történik. A tanács ehhez kedvezményes telket ad a fészek- rakóknak. A Szabadság, az Üj Erő Termelőszövetkezet és a sütőüzem például kamatmentes kölcsönnel is segíti építkező dolgozóit. TUDATOS CSALÁDTERVEZÉS A három-, vagy ettől több gyermekesek segítésével, vagy például az egészségügyi ellátás fejlesztésével próbálják ösztönözni a családokat arra, hogy legalább három gyermeket vállaljanak. A nő- és anyavédelem, a családtervezés, a kicsinyek egészséges környezetben nevelése az egészségügy középpontjában áll. A tudatos családtervezésre már az általános iskola 7—8. osztályaiban felhívják a figyelmet az orvosok és a védőnők az osztályfőnöki órákon megtartott előadásaikban. A tanács közigazgatási területén 3 körzeti orvosi rendelő, egy fogászati szakrendelő, 3 egészségház működik. Ez év januárjától iskolafogászati szakrendelést is tartanak. AMI KELLENE Sajnos, hiányosságok is vannak. Például: szükség lenne egy bölcsődére, amely a tanács, az ipari üzemek és a termelőszövetkezetek ösz- szefogásával valósulhat meg. Távolabbi terv egy gyermekszakorvosi rendelő építése. Eredménynek számít, hogy csaknem minden jelentkező gyermeket fel tudnak venni az óvodákba. Egyre jobb feltételek között tanulnak az iskolások. Balsán is megszűnt a váltott tanítás, s felújították a napközit. Gondot jelent, hogy sok az elavult tanterem. Szükség lenne egy új iskolára. A hiányosságok megszüntetésére azonban egyelőre még várni kell. (házi) Mészöly Laurát egy alkotóházban ismertem meg. Már előző nap megragadta figytíl- memet, hogy amikor mi az étterembe vonultunk reggelizői, egy hölgy, nyomában egy férfiúval, festőszerseá- makkal megrakottan elvonult. öltözékük is festői volt, ám nem különcködésével, inkább célszerűségével tűnt föl viseletűk. Csak a májusa eső tud olyan sűrűn záporozni befüggönyözve a látóhatárt, amilyen kiadósán zuhogott aikkor. De ők ügyet sem vetettek rá: állványostul, mindenestül nekivágtak a külvilágnak. S ez hetekig így ment E furcsa pár Mészöly Laura asszony, s férje, dr. Kelemen Eduárd. Beszélgetésünk akkor, egyik reggeli elvonulásuk alkalmával kezdődött. Korunkban, amikor a piktu- ramár régen leszokott a szabadban valló festés boldogító élményéről, nyilván tapintatlanság volt megkérdeznem, hová mennek ilyenkor? „Festeni!” — mondta Laura asszony. Szavában nem volt semmi sértődés. Akkorra már megszokhatta a miagamfélék kérdezősködését, noha szőkébb körünkben, az alkotó- lázá szobák félhomályában laponta tuoatszám gyártották pályatársai a ragyogó, modemkedő tájképeket. Akkor kezdtem odafigyelni Mészöly Laura festészetére, s azóta becsülöm ezt a művészetet. Mert nem igaz, hogy: ,a fesztészet, amikor úgy jó :él évszázada lerázta magá- 'ól az ábrázolás kötelezettségét, egyúttal lemondott a látványról is, a tájat meghagyva a fotográfusoknak”. A 3enczúr-teremben kiállított tépek tanúsították, hogy az koránt sincs így. Mészöly Laura képei arra auzdítanak, (igyekezzünk új- :a fölfedezni a táj és "a ter- nészet megrendítő szépséget. E festészet hangulata még ikkor sem időtlen, ha e ké- aek csak fákat, fázós őszt, lyírkos alföldi tájat, havas l'annon -dombokat vagy tik- tadt mezőket ábrázolnak. Mészöly Laura piktúrájá- lak varázsát a színekből és íangulatokból megnyilatkozó aenső harmónia adja meg. S (urcsamód: korszerűségét és Előremutató időszerűségét is ibben ismerhetjük föL Kiss Károly A
