Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A szükségállapot felfüggesztése a lengyel szejm előtt A szejm ülésén. Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok a szejm ülésén Henryk Jablonskinak, az államtanács elnöké* nek beszédét hallgatja. (Kelet-Magyarország telefotó) A szükségállapot korlátozó intézkedéseinek jelentős eny­hítését tartalmazó két tör­vénytervezetet ismertetett a szejm ülésén Henryk Jab- lonski, az államtanács elnö­ke. Bevezetőben elmondta: a lengyelországi szükségállapot olyan egyedülálló intézkedési rendszer és gyakorlat volt, amelynek hatálya idején nem függesztették fel az alkot­mányt, mindvégig működtek a választott hatalmi szervek, a hadsereg pedig nem ural­kodó erőként lépett fel, ha­nem a törvényes vezetés po­litikájának megvalósítását biztosította, illetve ellenőriz­te. A szükségállapot felfüg­gesztésére — amelyet a szejm július 21-i ülésén Woj­ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok helyezett kilátásba — bizonyára már hamarabb is sor kerülhetett volna, ha a belső helyzet gyorsabban nor­malizálódik, ha hamarabb si­került volna úrrá lenni a gazdaság visszaesésén. Ezeket a folyamatokat azonban je­lentős mértékben késleltették a nyugati államok által Len­gyelországgal szemben alkal­mazott szankciók. A Nemzeti Megmentés Ka­tonai Tanácsának javaslata alapján az államtanács most a szükségállapot felfüggesz­tését indítványozza, azzal, hogy annak végleges meg­szüntetéséig legyen idő az or­szág politikai, társadalmi és gazdasági életének teljes nor­malizálására. A szükségállapotról szóló törvény módosított változata értelmében a szükségállapot felfüggesztésére a miniszter- tanács javaslata alapján ke­rülne sor. Ugyancsak a kor­mány indítványára vissza le­hetne állítani a szükségálla­potot vagy annak egyes kor- látQzó intézkedéseit az or­szág egész területén, vagy an­nak egy részén, abban az esetben, ha a nyugalmat és a közrendet újból veszélyek fe­nyegetnék. A szükségállapot felfüg­gesztésével ugyancsak felfüg­gesztenék a tavaly december 12-én az államtanács által el­fogadott három dekrétumot, helyettük viszont bizonyos különleges jogszabályokat ve­zetnének be. A második, a felfüggesz­tett szükségállapot időszaká­ra vonatkozó rendelkezések­ről szóló törvénytervezet ér­telmében megszüntetnék az állampolgári jogok és szabad­ságjogok korlátozásainak többségét. A szükségállapot felfüggesztésével megszűnik az internálás gyakorlata, va­lamint — néhány kivételtől eltekintve — a rögtönítélő el­járás is, módosul a katonai bíróságok tevékenységi köre. Megszűnnek az országon belüli mozgásszabadságot kor­(Folytatás a 4. oldalon) KUTATÓK TERVEI Új vetőmagvak, tanácsadás A jövő évben továbbfej­leszti tevékenységét a vető­mag vállalat nyírségi kutató központja. Bár munkájukban a vállalat üzletpolitikai érde­keit tartják elsősorban szem előtt, legalább olyan fontos­nak tartják Szabolcs-Szat- már megye speciális mező- gazdasági tájproblémáinak megoldását. Elsőként a nyír- bogáti Rákóczi Termelőszö­vetkezettel kötöttek szerző­dést, ahol a teljes növény- termelési ágazat komplett szaktanácsadását végzik. A gabonaforgalmi és malomipa­ri vállalattal karöltve továb­bi 12 gyenge adottságú ter­melőszövetkezetben kezdik meg jövő évben a szakmai tanácsadást. Ezek olyan gaz­daságok, ahol a rozs termés­átlaga lényegesen alacso­nyabb a megyei átlagnál. Jövőre eddiginél nagyobb területen vetnek az intézet burgonya fajtajelöltjéből, a nyírségi 501-ből az ország öt megyéjében. Már a követke­ző évben 400 tonnát vásárol­hatnak a fogyasztók az új sárga húsú burgonyából. Egyelőre 10 gazdaságra ala­pozzák az elszaporítást, és az ide kerülő szuperelit vető­anyagot ugyanit vetik el is­mét. A régi bevált kisvárdai lu­cernafajtákat a szarvasi Ön­tözési Kutató Intézettel kö­zösen egyik fontos betegsé­gével, a fuzáriummal szem­ben teszik ellenállóvá, fo­kozva ezzel az exportlehető­séget. A fontos pillangós nö­vény elit vetőmagjából jövő­re 60 tonnát vásárolhatnak a termelők és az intézettel kapcsolatban lévő szaporító gazdaságok 800 hektáron fog­nak majd magot. Nem a régi már a kisvár­dai napraforgó. A nemesítők munkájának eredményeként „a termetes”, mintegy 3—4 m-es kóró embermagasságú­vá szelídült, így alkalmassá vált gépi betakarításra. NSZK kooperációban napraforgó- hibrideket is előállítanak, amelyek az idén Spanyolor­szágban vizsgáztak, jövőre pedig Franciaországban ve­tik alá állami fajtakísérlet­nek. Az ország rozs vetésterüle­tének 60 százalékán termelik már a népszerű kisvárdai 1-es fajtát, ezen az őszön 140 ton­na elit vetőmag került a földbe. Fehérjegondjaink enyhíté­sére két növény nemesítésé­vel foglalkozik az. intézet: a csillagfürttel és lóbabbal. Az előbbinek emelkedett a fel- vásárlási ára, ezért az átme­netileg csökkent termelési kedv valószínűleg ismét visz- szatér. Látványosan növek­szik a lóbab területe, ebben más rendszerek mellett a fü­zesgyarmati lucernatermesz­tési rendszerrel közösen jö­vőre már 60 hektárra kerül elit lóbabvetőmag a fajta- j elődjeikből. (és) Új gyártmány a vásárosnaményi IGV-ben. Az NSZK Olympia-céggel kötött megállapodás alapján 22 ezer darab elektromos írógép részegységét készítik el a vásárosnamé­nyi üzemben. Ehhez a munkához új részleget alakítottak ki, ahol 40 dolgozót foglalkoztatnak. Képünk: az elektro­mos írógépek részegységeit Gyöngyösi Tiborné nseós ellen­őrzi. (Elek Emil felvétele) Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden a húsellátás December 22-re összehívták a megyei tanácsot A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága hétfői üléséin egyebek között megtárgyalta a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatnak a lakos­ság érdekében kifejtett te­vékenységéről szóló beszámo­lót. A vállalat jelentős ered­ményt ért el a kistermelői alapanyag-termelés és érté­kesítés integrálásában — ál­lapította meg a testület. A szerződések korszerűsí­tésével, jobb szervezéssel jó eredményeket értek el a ser­téstartási kedv fokozásában. Több eredményes intézkedést tettek a különböző ösztönző felárak alkalmazásával, a ko­cakihelyezési akcióval. Ko­cából az 1980. évi háromezer darabbal szemben az idén MOZDONYJAVlTÖ BÁZIS. A Záhonyban folyó beruhá­zások egyik legfontosabb és régóta várt létesítménye a vontatási telep rekonstrukció­ja. A dízelmozdonyokat ja­vító csarnokot a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat készítette el a MÁV megrendelésére. A 69 millió forintos beruházás a rekonstrukció első ütemének befejezését jelenti. A csar­nokban a belső szereléseket jövőre végzik el, s már ta­vasszal megindulhat a moz­donyok javítása, amihez új gépeket, berendezéseket is beszereztek. Képünkön az új csarnok átadás előtt. (Gaál Béla felvétele) várhatóan ötezer darabot he­lyeznek ki. Növekedett a vemhesüsző-kihelyezés is. a múlt évben 283 darabot, 1982- ben mintegy 700 darabot he­lyeztek ki. A vállalat nagy figyelmet fordít a lakosság igényeinek kielégítésére. A tervben meg­szabott mennyiséget általá­ban az ütemezés szerinti idő­ben és javuló minőségben tel­jesíti a vállalat. A mai kö­vetelményeknek megfelelő és elvárható ellátási színvonalat részben a vállalaton múló, másrészt a vállalattól függet­len tényezők zavarják. Régi gondja megyénknek, hogy a központi keretek elosztásánál az illetékesek nem veszik tel­jes mértékben figyelembe az itt élő lakosság szükséglete­inek alakulását, az életmód­változásokat, a lakosság át- rétegződését, az idegenfor­galom növekedését. Az alacsony központi keret megállapítása mellett a vá­lasztékban és minőségi ter­mék-előállításban gondot okoz az elégtelen és elavult gyártókapacitás. A megvaló­sult és a még tervezett re­konstrukciók-sem biztosítják az igények zavartalan kielé­gítését. Továbbra is fontos feladatnak kell tekinteni egy korszerű vágó- és húsfeldol­gozó üzem megépítését, amely lehetővé teszi az ellá­tás javítása mellett a me­gyében előállított vágóálla­tok folyamatos feldolgozását. A vita után megfogalma­zott főbb feladatok: az illeté­kes tanácsi szervek tegyenek intézkedéseket, hogy a Bel­kereskedelmi és a Mezőgaz­dasági Minisztérium a hús és húskészítmény felosztásá­nál a megyénkre megállapí­tott mennyiségek közelebb kerüljenek az országos átlag­hoz. Gyorsítani szükséges a rekonstrukciót és napirenden kell tartani egy új vágó-, il­letve feldolgozó vonal meg­építését. A végrehajtó bi­zottság utasítja a kereskedel­mi osztályát, hogy vizsgál­ják meg a szervezett ellátás­ba be nem vont kisközségek áruellátásának javítását. A testület felkéri a húsipa­ri vállalatot, hogy a kister­melői vágóállat-termelés és -forgalmazás szintentartása érdekében tegyen megfelelő intézkedéseket. Törekedjen a vállalat új üzlethálózat ki­építésére, érjék el, hogy a VI. ötéves terv végére minden városban legyen saját szak­bolt. Fokozott figyelmet “for­dítsanak az áruk minőségé­nek óvására, a technológiai fegyelem szigorítására, a szakszerű darabolásra és a szállítás korszerűsítésére. Fo­kozzák az olcsóbb áruk ter­melését és forgalmazását. A testület elismerését fe­jezte ki a vállalat vezetőinek, dolgozóinak a javuló munká­ért, a beszámolót a vitában elhangzottak kiegészítésével elfogadta. A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot 1982. decem­ber 22-én 9 órára összehívta. Egyebek közt megtárgyalásra javasolja az 1983. évi tanácsi költségvetés és fejlesztési alap meghatározását. A ta­nácsülés napirendjeinek elfo­gadása után a testület egyéb ügyeket tárgyalt. Jogsegély a tsz-ben (3. oldal) Juhászat, piaci szeszéllyel (3. oldal) XXXIX. évfolyam, 293. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. december 14., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents