Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. november 13. (Folytatás az 1. oldalról) — Jurij Vlagyimirovics mar eddig is igen sokoldalú tevékenységet folytatott a bel- és a külpolitikia, az ide­ológia területen. Volt Kom- szoinol-vezető, fontos párt­munkás, diplomata. Nem kis munkát fejtett ki a szocialis­ta közösség megerősítése, ál­lamunk biztonságának bizto­sítása érdekében. — Leonyid Iljiics Brezs- myev nagyra értékelte a marxista—leninista meggyő­ződését, pártosságát, széles körű áttekintését, kimagasló munkaképességét, emberi tu­lajdonságait. A Politikai Bi­zottság minden tagja úgy vé­li, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov jól sajátította el a brezsnyevi vezetési stílust, a gondoskodást a nép érdekei­ről, a káderek iránti brezs- nyevi magatartást, azt a ha­tározottságot, hogy minden erővel szembeszálljon az ag- res&zorok kísérleteivel, meg­őrizze és megszilárdítsa a békét. — Jurij Vlagyimirovics lé­nyeges vonása a pártos sze­rénység, a többi elvtárs vé­leményének tiszteletben tar­tása, és mint elmondhatjuk, a kollektív munka iránti ra­gaszkodás. A Politikai Bi­zottság egyöntetűen úgy véli: Andropov elvtárs méltó a Központi Bizottság, a párt bizalmára — jelentette ki beszédében Konsztantyin Csemyenko. A Központi Bizottság egy­hangúlag Jurij Andropovot választotta meg a KB főtit­kárává. A választást követően Andropov köszönetét mon­dott a Központi Bizottságnak a megtisztelő bizalomért. Biztosította a Központi Bi­zottságot, a kommunista pár­tot, hogy minden erejét, tu­dását, tapasztalatát a párt XXVI. kongresszusán felvá­zolt program, a kommunista építés programja megvalósí­tásának, a Szovjetunió gaz­dasági és védelmi potenciál­ja megerősítése elsőrendű feladatai megvalósításának, a szovjet nép jóléte emelésé­nek, a béke megszilárdításá­nak, a Leonyid Brezsnyev életében folytatott lenini bél­és külpolitika teljes mértékű megvalósításának szenteli. Az SZKP KB pénteki ülé­se ezzel befejezte munkáját. J. V. Andropov életrajza Jurij Vlagyimirovics And­ropov vasutascsalád gyerme­keként 1914. június 15-én született a mai sztavropoli határterület Nagutszkaja te­lepülésén. Felsőfokú végzett­sége van. 1939 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Jurij Andropov tizenhat éves korában a Komszomol tagjaként munkás lett az Észak-Őszét Autonóm SZSZK Mozdok városában. Ezután a volgai hajózásnál dolgozott matrózként. _ 1936-tól Komszomol-mun- kát végzett. A Jaroszlavl te­rület Ribinszk városában a hajózási technikum Komszo- mol-szervezetének függetlení­tett titkára volt, majd rövi­desen megválasztották a Ri- binszkben lévő Volodarszki Hajógyár Komszomol-szerve- zőjévé. 1938-ban a Jaroszlavl te­rület komszomolistái a Kom­szomol területi bizottságának első titkárává választják. 1940-ben választják meg a Karéliai Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkárává. Jurij Andropov a Nagy Honvédő Háború első napjai­tól kezdve aktív résztvevője Karéliában a partizánmozga­lomnak. Amikor 1944-ben Petrozávodszk városát felsza­badítják a fasiszta megszállók uralma alól, Jurij Andropovot pártmunkával bízzák meg. Megválasztják a petroza- vodszki városi pártbizottság másodtitkárává, majd 1947- ben a Karéliai Kommunista Párt Központi Bizottsága má­sodtitkárává. 1951-ben Jurij Andropov az SZKP KB határozata alap­ján a Központi Bizottság ap­parátusába kerül. Előbb a Központi Bizottság egyik al­osztályának instruktora, majd helyettes vezetője. 1953-ban a párt Jurij Andropovot diplomáciai mun­kára küldi. Néhány éven át ő a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. 1957-ben a Központi Bizott­ság osztályvezetőjévé neve­zik ki. _ __ A párt XXII. kongresszu­sán, majd az azt követő kong­resszusokon Jurij Andropovot az SZKP Központi Bizottsága tagjává választják. 1962-ben a Központi Bi­zottság titkárává választják. 1967-ben kinevezik a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő Állambiztonsági Bizottság elnökévé. Ugyanez év őszén a Politikai Bizott­ság póttagjává választják. 1982 májusában Jurij Andro­povot megválasztják az SZKP KB titkárának. 1973 áprilisától az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. Kádár János távirata JURIJ VLAGYIMIROVICS ANDROPOV a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának Tisztelt Andropov elvtárs! elvtársnak, Moszkva A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében gratulálok, őszinte elvtársi jókíván­ságaimat fejezem ki önnek abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává választották. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, annak Központi Bizottsága az ön vezetésével töretlenül halad tovább a lenini úton és a szovjet nép újabb kimagasló eredményeket ér el a kommunista társa­dalom építésében. A békeszerető embereknek nagy erőt ad az a tudat, hogy a Szovjetunió fennállása óta állhatatosan védelmezi a világ békéjét, védelmezi azokat az eredménye­ket, amelyeket a békés egymás mellett élés politikájának következetes érvényesítésével valamennyi békeszerető erő összefogása teremtett meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ haladó és a békét védelmező erői a jövőben is eredményesen szol­gálják a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügyét. Kedves Andropov elvtárs! A magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép régóta és úgy ismeri önt, mint a szovjet nép hű fiát, meggyöződéses internacionalistát, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának odaadó harcosát, pártunk, a magyar nép igaz barátját. Biztosíthatjuk önt, a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak Központi Bizottságát, a szovjet népet, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép a jövőben is féltve őrzi és tovább erősíti pártjaink, országaink test­véri barátságát és sokoldalú együttműködését. » Megismételve szívből jövő gratulációnkat, jó erőt, egészséget, sok sikert, alkotó, éveket kívánunk Önnek a szovjet nép boldogulásáért és közös szocialista céljaink megvalósításáért folytatóit tevékenységéhez. Budapest, 1982. november 12. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében KADAR JANOS első titkár Jurij Vlagyimirovics And­ropovot számos alkalommal választották meg a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának tagjává. Mint az SZKP KB új fő­titkárának Moszkvában ki­adott életrajza megállapítja, Jurij Andropov mindazokon a posztokon, ahol a párt meg­bízásából dolgozott, megmu­tatta, hogy odaadó híve Lenin és a párt ügyének. Minden erejét, tudását és tapasztala­tát annak szenteli, hogy meg­valósítsa a párt határozatait, harcoljon a kommunista esz­mék győzelméért. Jurij Andropovot a haza szolgálatában szerzett érde­meiért 1974-ben a Szocialista Munka Hőse címmel tüntet­ték ki. Négyszer kapta meg a Lenin-rendet. Tulajdonosa az Októberi Forradalom Érdem­rendnek. Háromszor tüntet­ték ki a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével és számos más kitüntetésnek is birtoko­sa. Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Mitterrand személyében első ízben tett hazánkban hiva­talos látogatást a Francia Köztársaság elnöke. A meg­beszélések igazolták, hogy adottak a lehetőségek és köl­csönös a készség az országa­ink közötti kapcsolatok je­lentős fejlesztésére, ami egy­aránt szolgálja népeink javát és a nemzetközi enyhülés ügyét. Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének ha­zánkban tett látogatása so­rán ismételten kifejezésre ju­tott a két ország és a két nép közötti hagyományos barát­ság, a gyümölcsöző együttmű­ködés további fejlesztését szolgáló kölcsönös szándék és következetes törekvés. A magyar—portugál kap­csolatok fejlődését elősegítet­ték Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének Ra- malho Eanes köztársasági el­nökkel és más vezetőkkel folytatott tárgyalásai. Orszá­gaink politikai rendszerének és szövetségesi elkötelezettsé­gének különbözősége ellenére is megvan a törekvés együtt­működésünk fejlesztésére. Az immár hagyományos és eredményesen fejlődő, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együtt­működését jól példázó ma­gyar—osztrák kapcsolatokat erősítette tovább miniszterel­nökünknek Ausztriában tett látogatása, Bruno Kreisky osztrák kancellárral folyta­tott tárgyalása. A magyar—kuvaiti kapcso­latok kölcsönös előnyökkel járó bővülését szolgálta a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének látoga­tása Kuvait állomban és tár­gyalásai Kuvait uralkodójá­val. Kapcsolataink fejlesztésé­ben új lehetőséget nyitott Dom Mintofnak, a Máltai Köztársaság miniszterelnö­kének magyarországi látoga­tása. o O A Központi Bizottság népünkkel együtt elíté­li a Libanon ellen elkövetett izraeli agressziót. Mély meg­döbbenéssel fogadta a bejrúti menekülttáborokban élő pa­lesztin polgári lakosság tö­meges lemészárlását. A közel- keleti tragikus események meggyőző erővel bizonyítják, hogy mindinkább elodázha­tatlanná vált a térség problé­máinak igazságos és átfogó rendezése, amelyhez elenged­hetetlen az ENSZ határoza­tainak maradéktalan végre­hajtása. A Magyar Népköz- társaság ezzel összhangban szükségesnek tartja az izraeli hadsereg kivonulását vala­mennyi megszállt arab terü­letről, a palesztin nép önálló államalapítási jogának tiszte­letben tartását és a térség minden országa biztonságos és független létének garantálá­sát A Központi Bizottság meg­erősítette a magyar kommu­nisták, szocializmust építő népünk szolidaritását a tör­vényes nemzeti jogainak ér­vényesítéséért küzdő Paleszti­nái arab néppel, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet­tel. O A Központi Bizottság nagyra értékelte azo­kat a megbeszéléseket, ame­lyekre az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és fejlődő világ orszá­gaiban tevékenykedő kommu­nista pártok képviselőivel ke­rült sor. Kétoldalú kapcsolataink fej­lesztését, a nemzetközi kom­munista mozgalom közös cél­jait szolgálták megbeszélése­ink Ausztria Konjmunista Pártja, a Belga Kommunista Párt és a Luxemburgi Kom­munista Párt, valamint az Ausztrál Szocialista Párt elnökével, a Perui Kommu­nista Párt főtitkárával, to­vábbá a francia, a holland, az indiai, a dél-jemeni, a ko­lumbiai, a kongói, a libanoni, a norvég, az olasz, a palesz­tin, a spanyol és a venezue­lai testvérpárt képviselőivel. Pártunk képviselőinek meg­beszélései a Máltai Munkás­párt, a Német Szociáldemok­rata Párt, a Norvég Mun­káspárt, az Olasz Szocialista Párt, a Pánhellén Szocia­lista Mozgalom, a PortugáL Szocialista Párt, a Szí­riái Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja, a Zambiai Nemzeti Függetlenségi Párt vezető képviselőivel eredmé­nyesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megis­merését, a béke, a nemzetkö­zi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. A Központi Bizottság átte­kintette választási rendsze­rünk működésének tapaszta­latait. Megállapította, hogy a társadalmunkban végbement fejlődés indokolttá teszi a választási rendszer továbbfej­lesztését. A bevált alapelve­ket megtartva tovább kell erősíteni választási rendsze­rünk demokratikus vonásait, növelni kell a választópolgá­rok és a Hazafias Népfront szerepét, pontosabbá és egy­szerűbbé kell tenni a válasz­tások előkészítésének és lebo­nyolításának szervezeti és el­járási rendjét. A Központi Bizottság fel­kérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az elgon­dolások véleményezésére és javaslatainak megtételére. Ezt követően ismét napirendre tűzi a kérdés megtárgyalását. (MTI) Mély gyász és megrendülés világszerte (Folytatás az 1. oldalról) Moszkva központjában, a szovjet főváros központi út­vonalain a végső tisztelet je-J léül kitűzték a Szovjetunió gyászszalagos állami zászlóit. A szovjet szakszervezeteknek a város szívében lévő szék­házán Leonyid Brezsnyev gyászkeretes portréja látható. Az elhunytat a székház osz­lopcsarnokában ravatalozták fel. A Leonyid Brezsnyev te­metésének megszervezésére alakult bizottság pénteken bejelentette, az SZKP KB fő­titkárát, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnökét november 15-én, hét­főn, moszkvai idő szerint 12 órakor helyezik örök nyuga­lomra a Vörös téren. A szovjet sajtó részletesen beszámol Leonyid Brezsnyev elhunyténak külföldi vissz­hangjáról. A Pravda és más központi lapok nemzetközi szemléjükben ismertették Kádár Jánosnak az MSZMP KB ülésén az elhunytról mondott méltató szavait. Leonyid Iljics Brezsnyev- nek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanácsa elnök­sége elnökének elhunyta alkalmából pénteken magyar párt- és állami vezetők ke­resték fel a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségét és Vlagyimir Bazovszkij nagy­követnek őszinte együttérzé­süket fejezték ki abban a gyászban, amely a Szovjet­unió népét érte a nagy állam­férfinak, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének halálával. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, és a Minisz­tertanács nevében Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának. tágjai, és Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke fejezte ki részvétét. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa november 15-ét, Leonyid Iljics Brezs­nyev, a Szovjetunió és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége teme­tésének napját országos gyásznappá nyilvánította. Ezen a napon a Kossuth Lajos téren katonai tisztelet- adással felvonják,-s félárböC- ra eresztik az állami zászlót. A középületeken, az intézmé­nyeken gyászlobogót helyez­nek el. A vendéglátó- és szó­rakozóhelyeken szünetel a zene- és műsorszolgáltatás. Népünk igaz barátját gyá­szolja. Hazánk újabb és újabb dolgozó kollektívái fe­jezik ki részvétüket, a szov­jet néppel való együttérzésü­ket Leonyid Iljics Brezsnyev­r.ek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége el­nökének halála alkalmából. Szűkebb pátriánk, Szabolcs- Szatmár dolgozói is mély részvétüket fejezik ki. Az üzemekben, intézményekben az MSZBT-tagcsoportok, a pártszervezetek munkahelyi megemlékezéseken méltatják az SZKP KB főtitkára életút­ját, s küldenek részvéttávira­tot a Szovjetunió nagykövet­ségére és a debreceni főkon­zulátusra. Megyénk párttagsága és lakossága nevében a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács fejezte ki mélységes részvétét és együttérzését a gyászoló szovjet néppel abban a táviratban, amit a budapes­ti szovjet nagykövetségre, a debreceni főkonzulátusra és a kárpátontúli testvérterület vezetőihez küldött. A záhonyi átrakókörzet vas­utasainak nevében a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja küldött részvét­táviratot a szovjet nagykö­vetségre. Mint személyes is­merőst — aki magyarországi útjai során Záhonyban több­ször találkozott az őt fogadó vasutasokkal — gyászolják Leonyid Brezsnyevet az átra­kókörzet dolgozói, s osztoznak a szovjet nép gyászában, amelyhez baráti szálak fűzik a vasutasokat. „Dolgozó kollektívánk meg­rendültén vette a hírt a szov­jet nép nagy fiának, a ma­gyar nép igaz barátjának el- hunytáról” — közölték a Felső-tiszai Erdőgazdaság dolgozói, akik részvét­gyűlésen emlékeztek meg Leonyid Iljics Brezsnyev éle­téről és munkásságáról. Négy­ezer dolgozójuk nevében rész­véttáviratot küldtek a buda­pesti szovjet nagykövetségre. A MEZŐGÉP nyíregyházi gyárában az MSZBT-tagcso- port elnöksége már november 11-én délután összeült és részvéttáviratot küldött a Szovjetunió budapesti nagy- követségére és a debreceni fő­konzulátusra. A párt- és az MSZBT-híradón már novem­ber 12-én reggel kifüggesz­tették a sajtóban megjelent életrajzot és méltatást. A Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója tiszteletére de­cember elején tartanak ülést és ekkor emlékeznek meg L. I. Brezsnyev életéről és munkásságáról. A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola MSZBT-tag- csoportja a Druzsba-klubhan ismerteti Brezsnyev életútját. Többségében orosz szakos hallgatók, így gyakrabban ol­vastak a szovjet sajtóban megjelenő cikkeket az SZKP főtitkárának tevékenységéről. A megemlékezésben kitérnek L. I. Brezsnyev politikai mű­ködésére, szólnak a műveiről és főképpen arról, mit tett évtizedeken át a világbéke megőrzéséért. Világméretű részvét kíséri Leonyid Brezsnyev halálhírét. Az ENSZ-közgyűlés csütör- törtök esti plenáris gyászülé­sén elhangzott beszédében Hollai Imre külügyminiszter­helyettes, a világszervezet közgyűlésének elnöke kije­lentette: Leonyid Iljics Brezsnyev személyében a világ a társa­dalmi igazság és haladás él­harcosát, kiemelkedő vezetőt és államférfit, nagy forradal­mi gondolkodót, a béke és a leszerelés ügyének odaadó harcosát, korunk kiemelkedő személyiségét veszítette el. Brezsnyev egész energiáját és minden gondolatát népe szol­gálatába állította. Vezetésé­vel és irányításával a Szov­jetunió a nemzetközt élet döntő tényezője lett. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó — a korábban elfogadott na­pirendtől eltérően — pénte­ken nyilvános plenáris ülést tartott. Az elnöklő NDK-nagykövet, Herbert Krolikovszki javasla­tára, a 35 ország delegátusai egyperces néma felállással adóztak Leonyid Brezsnyev emlékének, majd a házigazda, Spanyolország küldöttségve­zetője, Luis Pan de Soraluce részvétét tolmácsolta a szov­jet népnek. A nagykövet az elhunyt államfőt azon politi­kusok közé sorolta, akik a legtöbbet tették az enyhülé­sért. A „Brezsnyev-emlékülés- nek” elnevezett ülésen a dán küldöttség vezetője, Thomas Rechnagel nagykövet, a kö­zös piaci tagországok együt­tes részvétét tolmácsolta a szovjet delegációnak. Washingtonban hivatalosan bejelentették, hogy a Leonyid Brezsnyev temetésén részt vevő amerikai küldöttséget George Bush alelnök vezeti. Tagja a delegációnak George Shultz külügyminiszter, va­lamint AleXandr Haig volt külügyminiszter is. Ugyancsak hivatalos bonni bejelentés szerint az NSZK képviseletében Karl Carstens államfő és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter utazik Moszkvába Leonyid Brezsnyev temetésére. Franciaországot Pierre Mau- roy miniszterelnök és Claude Cheysson külügyminiszter, Finnországot Mauno Koivisto köztársasági elnök, Japánt Szuzuki Zenko miniszterel­nök és Szakuraucsi Josio külügyminiszter képviseli.

Next

/
Thumbnails
Contents