Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-09 / 263. szám
1982. november 9. Kelet-Magyarország 3 Energia és a mezőgazdaság A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI CÉLOK megvalósítása, a termelés intenzívebbé tétele és a munkaerő folyamatos csökkenése szükségessé teszi a termelési kapacitások állandó bővítését, azok műszaki színvonalának emelését. Ez viszont a mező- gazdasági termelés energia- szükségletének emelkedését vonja maga után. Elfogadott álláspont, hogy az anyagi termelésnek ebben az ágazatában a racionális energiaszükségletek korlátozása a hatékony fejlesztés energetikai okok miatt történő késleltetése nem engedhető meg. Ugyanakkor feladat, hogy az egyre növekvő energiabázist az élelmiszer-termelés érdekében minél hatékonyabban használják fel. Az iparral összehasonlítva a mezőgazdaság nem tartozik az energiaigényes ágazatok közé. Az ország összes energiafelhasználásának mindössze 5 —6 százalékát teszi ki. Egyes energiahordozókból való részesedés azonban ennél jóval nagyobb. így például a gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználás több mint 30 százalékát a mezőgazdaság igényli. A mezőgazdasági termelés költsége 1976—1981 között 80 százalékkal növekedett. Az energiaköltség ebben az időszakban 175 százalékkal nőtt. A növekedés naturális mutatókban alig változott, viszont az energiaárak az utóbbi három évben 3 milliárdról 6 milliárdra növekedtek. A HATODIK ÖTÉVES TERVBEN a mezőgazdaság energiagazdálkodási programjában szerepel, hogy a tüzelőanyagenergia-felhasz- nálás öt év alatt legfeljebb 10 százalékkal növekedhet. A felhasznált szénhidrogén-részesedési arányt azonban 1985-ig a jelenlegi 64 százalékról 59 százalékra kell csökkenteni. E téren a fel- használásnak a tervciklus végére tússzá kell állnia az 1980. évi színvonalra. A megye mezőgazdasági szövetkezeteiben az energiafelhasználás 1979-hez képest csak 4,3 százalékkal növekedett. Ebben bizonyos szerepe van a beruházások csökkenésének is, de hatással volt rá a szervezett energiagazdálkodás és az energiatakarékosság. Szervezési intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítást eredményez a pazarlás megszüntetése, a munka- és üzemszervezés, a karbantartások színvonalának emelése. Ide tartozik az üzemanyag-elszámolási és -felhasználási fegyelem megszilárdítása, valamint az erőgépek, járművek szakszerű műszaki ellátása. A mezőgazdaságban a legnagyobb megtakarítás és racionalizálási lehetőség a hőenergia-gazdálkodás terén van. Különösen jelentős mennyiségű tüzelőanyag takarítható meg a szárítók gondos üzemeltetésével. Ezen a téren legjobb eredményt a Nyírségi Dohánytermelési Rendszer ért el, a szárítók felműszerezésével. Mintegy 30 százalékos folyékony üzemanyagot takarítanak meg ezzel az újítással. Két év alatt 360 darab dohányszárítót alakítottak át. Bizonyos előrelépés tapasztalható a szárítás nélküli kukoricatárolás terén. Amíg 1979-ben háromezerötszáz tonnát, addig 1981-ben már húszezer tonnát tároltak ilyen módon. A termelőszövetkezetekben jelentős mennyiségű olyan melléktermék keletkezik, amelynek elégetésével energia nyerhető. Eddig lő termelő- szövetkezet helyezett üzembe kiselejtezett mozdonykazánt. A melléktermék jobb hasznosítását késlelteti a megfelelő kazánberendezések hiánya, valamint a kapható típusok magas ára. GONDOT OKOZ a helyi újítások, találmányok elfogadásának hosszú, bürokratikus útja is. Például a tyu- kodi termelőszövetkezet nye- sedék és egyéb melléktermék felhasználására, a máriapócsi termelőszövetkezet pedig traktorokra szerelhető üzemanyagmér őműszer-újítást adott be, de hosszú hónapok óta egyik újításnak sem történt meg a bírálata. Nagy előnyt jelent, hogy az üzemek energiaracionalizálásra hitelt kaphatnak. Sajnos több esetben, külső okok miatt, ezt a hitelt a termelőszövetkezetek nem tudják használni, illetve a berendezéseik félig készültek el — határidőre. Mivel saját hibájukon kívül nem tudták befejezni a munkát, méltatlannak tartják, hogy a bank a további hitelfolyósítást megvonja tőlük, sőt büntetőeljárás elé néznek. EZ A NÉHÁNY ESET is példázza, hogy vannak bizonyos külső gátló okok is az energiagazdálkodás javításában, de ennek ellenére még minden mezőgazdasági üzem sokat tehet saját erőből. Van feladat az egyszerű takarékosság, az ellenőrzés terén, de sok a teendő az energia-' racionalizálási lehetőségek jobb kihasználásában is. Amiről nem szóltunk: igen nagy a tartalék az energia- gazdálkodás személyi feltételeinek biztosítása, a megfelelő szakemberek alkalmazása, továbbképzése, és a helyileg leghatékonyabb bérezési, érdekeltségi rendszerek kidolgozásában. Cs. B. Fjodor Abramov: k'" ; Az emlékmű agyon beteg lett az öreg Pahomovna. összegyűlni tek a gyerekei, elkezdték vigasztalgatni, nyug- w tat gat ni: meggyógyulsz, mama, ne félj, ha pedig nem gyógyulnál meg, olyan emlékművet állítunk neked, amilyet még nem láttak a falunkban. — Nem, gyerekeim, ne állítsatok énnékem semmiféle emlékművet, hanem tegyétek a síromra az ekét. — Az ekét? — Azt, az ekét. Városon a megboldogultak összes érdemét ráírják az emlékművekre, az én egyetlen érdemem pedig — az eke. Nékem a háború után a kolhozban egy ekét adtak azért, mert huszonöt éven át szakadatlanul az eke után jártam. Mikor pedig az öregség miatt már nem tudtam menni utána, hazahozták nékem azt az ekét, oszt odaállították a csűr megé. Ott van a’ még most is. A csűr mögött azonban nem volt ott az eke. A gyerekek törték a fejüket, mitévők legyenek, végül aztán elhoztak a kolhoz kovácsműhelyétől egy ócska ekét. Elhozták és odaállították az ablak elé. Így is ment el, ezt az ekét nézve az öreg Pahomovna. Ford. Antal Miklós Kovács Jóasefné, Kopasz László és Papp László a villanygépjavító hoz készíti dó a nagy teljesítményű motorokat. üzemben szállításKÖLCSÖNÖSEN ELŐNYŐS i j | ^ ' - ... Jó üzlet született Az „Elekterfém11 és partnerei A NYÍREGYHÁZI ELEKTERFÉM NEM TARTOZIK A MEGYE LEGNAGYOBB IPARI SZÖVETKEZETEI KÖZÉ, AM HA AZ EREDMÉNYEIT NÉZZÜK, AZ ÉLENJÁRÓK KÖZÖTT TALÁLJUK. A KÜLSŐ SZEMLÉLŐT AZONBAN NEM IS ANY- NYIRA A TERMELÉSI MUTATÓK, ADATOK SORA LEPI MEG, HANEM AZ ÁTGONDOLT TER- MÉKSZERKEZET-VALTAS, AZ ÜJ LEHETŐSÉGEK SZÜNTELEN KUTATÄSA. ■■ rr UTODOTT V annak dolgok, amelyekről nem lehet eleget beszélni. Itt van például az úgynevezett belföldi, más néven étkezési alma. Tavaly ebből október Ivégéig 7210 tonnát értékesítettek a gazdaságok, idén mindössze 490 tonnát. Kérdés: Magyarországon, Budapesten, Miskolcon, Pécsett és másutt már nem cikk az alma? Dehogynem. Mindenütt árulják, veszik és viszik és jó áron. Csakhogy a termelő, legyen pz állami gazdaság, termelőszövetkezet, vagy magános, bagóért nem hajlandó szállítani. Elrettentő ilyen vonatkozásban az, amit a Balkányi Állami Gazdaság főkertésze mondott: felküldték Budapestre a vásárcsarnokba egy vagon (10 tonna) almát és visszaigazolták 1,50 forintos áron. Hivatkozás: az alma ütődött, ti- pikes. Ezek után vajon ki az az ütődött, aki almát küld bárhová — mondta a főkertész — hiszen a léalmáért is 1 forint 60 fillért, plusz szállítási költséget térítenek. A csak 490 tonna belföldi értékesítésre fiz is lehet egy magyarázat, de nem ez a teljes igazság. Szabolcsban, másutt is sok alma termett. Nagy a kínálat. Ettől függetlenül az 1,50-es ár nevetséges. (seres) Újváros, kórházi pavilon Télen is épül Készülnek a télre. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat 25 munkahelyén teremtik meg a téli munkavégzés feltételeit. Másik 15 helyen — az időjárástól függően — nádpallót és fóliát alkalmaznak a hideg ellen. Téliesítik köbbek között a nyíregyházi kórház és az újvárosi lakásépítkezést. A téliesített munkahelyeken 212 hőtermelőt üzemeltetnek majd. Szigeteléshez 25 ezer kilogramm fóliát, 6500 négyzetméter hungarocelt és 7400 négyzetméter nádpallót használnak fel. Az alap- vagy aljzatbeton készítésénél fagyásgátló Cal- cidwrt alkalmaznak, ebből 86 600 kilogramm áll a vállalat rendelkezésére. A téliesí- tés folyamatos munkát biztosít az építőknek, megteremti annak feltételét, hogy a lakások és egyéb épületek határidőre, ütemterv szerint elkészüljenek. voina! S itt csinált jó üzletet az Elekterfém, amely vállalta a Ganz műszereinek galvanizálását, a pesti gyár pedig Eelajánlotta, hogy saját fejlesztési alapjából négymillió Eorintot ad át a szövetkezetnek korszerűsítésre. Felfigyelt erre a kölcsönösen előnyös szerződésre a BEAG Universil is, belépett hát az üzletbe ez az üzem is, de ők már ötmilliót ajánlottak fel modernizálásra, fejlesztési alapjukból a nyíregyháziak- íak, akik így egy csapásra két legyet ütöttek: kifizetődő munkát találtak, s fejleszthetik az üzemet. Metró? Troli? Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a szövetkezetben ezzel le is tudták az új utak keresésését. Rájöttek például, hogy az országban nem megoldott a teheremelő mágnesek javítása, ők vállalkoztak rá. A vállalkozás sikere már a kapujukon kopogtat. Most meg azon kísérleteznek, hogyan lehetne a leggazdaságosabb módon a trolibuszok motorját javítani. Ha siker koronázza erőfeszítéseiket — a kísérletek biztatóak —, szinte korlátlan lehetőség nyilik a szövetkezet dolgozói előtt, hiszen már most komoly tárgyalások folynak arról, hogy a későbbiekben a nyírségi kollektíva javítja majd a BKV metró- és villamosmotorjait is. — Ne higgye azonban, hogy egyik napról a másikra ment minden, mint a karika- csapás — foglalja össze az utóbbi évek eseményeit Bódi István. — Jó néhány álmatlan éjszakánkba került, míg eldöntöttük, merre is menjünk tovább. De aki nem mer, azt sem érdemli meg, hogy nyerjen. Balogh Géza — A folyamat, ha jól belegondolok, négy évvel ezelőtt kezdődött, de a jövő tennivalói tulajdonképpen a múlt esztendő elején mutatkoztak egyértelműen — mondja Bódi István, a szövetkezet elnöke. — Augusztusban tartottuk meg azt a vezetőségi ülést, melyen végleg eldöntöttük, merre is haladjunk, mit, hogyan csináljunk. Készül bérmunkában A szövetkezet az idén 129 millió forint értékű termék előállítását tűzte ki célul, kilencmilliós nyereség mellett. Időarányosan jól állnak, nem is lesz gond az év végi elszámolásnál. Konyhájukra legtöbbet a felületkezelők, vagy más néven a galvanizálók hozzák, évi ötvenmilliót. Ókét követik a lakatosok, forgácsolók, illetve a villamos gépek tekercselői, harminc-harminc millióval, míg a többit a szolgáltatórészleg dolgozói adják. Termékeik egy részét — mintegy tizennyolcmillió forint értékűt — külföldön értékesítik, ennek körülbelül harmadát a nyugati piacokon. Legfontosabb külföldi partner jelenleg az egyik NDK-beli vállalat, melynek megbízásából különböző kórházi felszereléseket gyártanak bérmunkában. A szövetkezetben azonban fontos feladatnak tartják a nyugati kapcsolatok fejlesztését is, s éppen így érték el talán legnagyobb sikereiket. Négy éve kerültek kapcsolatba az egyik hamburgi targoncakészítő céggel, együttműködésük azóta is harmonikus, egyre gyümölcsözőbb: hatmillió forintos idei tőkés exportjukat is teljes egészében ők kötik le. — Többek között targoncáikhoz védőtetőket gyártunk — mondja a szövetkezet elnökhelyettese, Beleznay József. — Ám ennél az utóbbi időkben komolyabb megrendeléseket is kaptunk. Éppen most indítottunk útnak egy ötven darabból álló kollekciót a vezérlőrudakból Franciaországba, nemrég kaptunk ajánlatot Svájcból, hogy készítsünk száz targonca-védőtetőt, de újabban már Skóciából is érdeklődnek az i iménti termékeink iránt. Nem csoda Hosszú évek tapasztalata áll már a galvanizálók mögött, nem csoda hát, ha egyre több megbízatás érkezik a felületkezelésre. A szövetkese t tulajdonképpen szépen elboldogult volna — mint eddig is — a hagyományos technológiák alkalmazásával, ám a külföldi piacokat figyelve rájöttek: tovább kell lépni. így kerültek kapcsolatba egy stuttgarti céggel, s vették át az úgynevezett kettős kemény krómozást, mely sokkal eredményesebb felületkezelést jelent a korábbihoz képest. — Most jöttünk haza egy NSZK-beli tanulmányúiról, ott is láthattuk, az új eljárás meghonosításával igen jó lóra tettünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Szűcs János műszaki vezető és Kardos László, a vállalkozási osztály vezetője. Tavaly léptek kapcsolatba a Ganz Műszerművekkel, ahol megoldatlan volt a felületkezelés. Már azon töprengtek, hogy a nyírbélteki gyáregységükben építenek egy vadonatúj galvanizálóüzemet, igen ám, de az több mint negyvenmillió forintba került Beruházás a vetőmagtermeltetőnél Laboratórium, mérlegház Hét vetőmagtisztító gépet helyez el a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat abban az épületben, melyet Nyíregyházán a Tünde utcai üzeme területén a Nagykál- lói Építőipari Szövetkezettel építtetett. Négy gépet már működtetnek. A vetőmagtisztításhoz szükséges hőmérsékletet két különleges, az épületen kívül elhelyezendő széntüzelésű kályhával oldják meg. A meleg levegőt hő- légbefúvóval juttatják az épületbe. A SZÁÉV nemrégen ugyancsak a vetőmagtermeltető vállalat Tünde utcai telepén átadott egy épületet, melyben laboratóriumot és szociális helyiségeket hoznak létre. Az új laboratóriumban elhelyezendő Kamas típusú laborgépsorral a vállalat (egyelőre kísérleti jelleggel) az úgynevezett objektív vetőmagátvételt szeretné megvalósítani: a termelők által átadott vetőmag minőségét, (tisztíthatóságát), a vetőmagtisztítási technológiát, illetve a termelőket megillető járandóságot a laborgépsor próbatisztítási, mérési és vizsgálati eredményei alapján határozzák meg. Mindezek révén — mint Bardócz Sándor üzemvezető elmondta — a munkák jelentősen meggyorsulnak. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat ugyanitt jelenleg egy hídmérleg, illetve mérlegház építési munkálatain dolgozik, s azt várhatóan még novemberben elkészíti. Év végén, vagy a jövő év elején a METRIPOND leszállítja a 20 tonna mérési határú hídmérleg technikai berendezéseit, felszereléseit. A „vetőmag” Tünde utcai telepén 1985-ig egy komplex vetőmagtisztító üzem épül, melynek révén a mátészalkai, a nyírbátori és a nyírtéti üzem profilján is változtathatnak. (cs. gy.)
