Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. november 7. Az NSZK-ban sorozatos tüntetéseket rendeztek a Kohl-kormány tervezett gazda­ságpolitikai intézkedései ellen. Képünkén: felvonulók tömege Stuttgart váro­sában. A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Losonczi Pál Kuvaitban tárgyalt az emirrel és a mi­niszterelnökkel — Grisa Filipov bolgár miniszterelnök Budapesten Lázár György vendége volt — Indiai—pa­kisztáni csúcstalálkozó Cj-Delbiben — Marokkóban járt Gemajel libanoni állomfő KEDD: Az amerikai kongresszusi és kormányzóválasztásokon Reagan republikánusai a vártnál nagyobb vereséget szenvedtek, az egyes államokban megrendezett népszava­zás az atomfegyver befagyasztásáért küzdők sikerét hoz­ta — Franciaországban az árak szabaddá tétele jelentős áremelkedéssel járt — Személyi változások a román kor­mányban SZERDA: Spadoüni olasz miniszterelnök tárgyalása Washing­tonban — Bécsben 2 és fél milliárd dollár tartozás át­ütemezéséről jött létre megállapodás a lengyel kormány és nyugati bankok között — Az angol királynő trónbe­szédével megkezdődött a londoni parlament ülésszaka CSÜTÖRTÖK: Beiktatták az új, jobbközép színezetű holland kormányt — Baszk szeperatisták Madridban megölték egy páncélos hadosztály parancsnokát, a merénylet pro- litikai provokációnak számít — Befejeződött Papandreu görög miniszterelnök romániai látogatása PÉNTEK: Végétért Párizsban a francia—brit csúcstalálkozó — Az ENSZ-közgyülés Falkland-vitájának végén többségi határozattal felszólították Argentínát és Nagy-Britanniát a kérdés tárgyalásos rendezésére — Olasz források sze­rint Reagan elnök a gázvezeték-szankciók feloldását tervezi SZOMBAT: A Nyugatnémet Szabaddemokrata Pártból kiváltak új pártot szerveznek, a nyugat-berlini kongresszus egyébként kis többséggel újraválasztotta Genschert pártelnökké — A pápa látogatása baszkföldön — A tö­rök alkotmány elfogadtatását célzó kampány utolsó nap­ja — Marokkó összehivatta a Biztonsági Tanácsot az iz­raeli telepítéspolitika elítélése végett A hét három kérdése O Milyen következmé­nyekkel jár Reagan re­publikánusainak mérsékelt szereplése a választásokon? Politikai nyelven szólva „föl dcsusza mlásnak” kellett volna bekövetkeznie, vagyis az ellenzékben lévő demok­ratáknak elsöprő győzelmet kellett volna aratniok mind ^ képvdselőházban, mind a kor­mányzói tisztségek újrael­osztásában és többségre kel­lett volna jutniuk a szená­tusban is alihoz, hogy a vá­lasztások eredménye módo­sítsa a Reagan-kormányzat politikáját. (Még a „földcsu­szamlás” esetén sem bukott volna meg, úgy ahogyan a par­lamentarizmus európai formái természetessé és szükségessé tennék .... de az USA parla­menti gyakorlata nagyon sok­ban különbözik az európai polgári demokráciákétól, ezt mindig számításba kell ven­ni, ha valaki az amerikai választások eredményeit elemzi és következményei­ket latolgatja. Amerikában minden másképpen van!) A teljesen újraválasztott képviselőházban a demokrata párt többsége valamelyest győzött, de hát eddig is ez az ellenzék volt töbhségben! Viszont akadnak szép szám­mal olyan reakciós demok­rata párti honatyák, akik szívesen adják voksukat Reagan neokonzervativ in­tézkedéseire. Cserébe meg lehetnek köztár saságpártiak, akiknek nem tetszik saját elnökük tevékenysége. Rea­gan elnöknek és kormány­zatának mindemellett job­ban figyelembe kell venni, ezután a képviselőház aka­ratát. (A szenátus republi­kánus párti többsége meg­maradt, de egyes esetekben itt is tekintélyes az elnök ellenzéke, mert mindkét párt soraiból toborzódiik!) Az, hogy a Fehér Ház a jövőben több kompromisz- szumra kényszerül, örömmel töltötte el a tőkés köröket. A New York-i tőzsde majd­nem kéthetes „fekete hétfő” után most ismét rendkívül bizakodónak mutatkozott és árfolyam növekedéssel kö­szöntötte Reaganék szerény vereségét, amelyet ezek sze­rint — győzelemmel letérő­nek _minősített! A november 2-i szavazások érdekes és fontos eleme volt, hogy kilenc államban nép­szavazást tartottak arról: be­fagyassza-e az USA az atom­fegyverkezést a Szovjetunió­val együtt? Mindenütt nagy tömegek szavaztak igennel, az állomok többségében az igen győzött. O Mi fenyegeti a fiatal spanyol demokráciát? A választ nem más, mint a spanyol uralkodó, I. János Károly király fogalmazta meg: „A legnagyobb fenyege­tés a terrorizmus és a puccs­IIlés Sándor: 22. Egy augusztusi nap a hiva­talos papír is megérkezett a minisztériumból, majd a Győr-Sopron megyei tanács­tól újabb papír, amelyben felszólították, hogy ismét nyújtsa be pályázató kérel­mét, mert úgy döntöttek a felettesei, hogy megkapja az állást. Ősszel ott kezdheti a tanítást. — Sajnálom — mondta szomorúan az igazgató. — Nagyon megszerettünk. Most már nem lesz soha titkára a népfrontnak. Pedig, ha ma­radsz, egészen biztosan a vízvezetékcsöveket is lefek­tetjük Tóváron. Az igazgató írta meg a kér­vényt az iskola írógépén. — Add fel ajánlva, ne­hogy elkallódjon... Tamás zsebében a levéllel fütyörészve ment haza. Ma nem adja fel. Majd holnap. Vagy a jövő héten. Most már olyan mindegy. Várt vala­mire. Hogy Emmike vissza­jöjjön? Emmike azonban nem jött, levél se érkezett tőle, üzene­tet se kapott, ezért végül is el­határozta, hogy mégis elkül­di a kérvényt. Nehogy ki­fusson az időből, s azt mond-, ják hogy egy újabb évet kell várnia. Kibírna még itt egy évet? Ha belegondol, nem is volt olyan rossz Tóváron, el tud­na itt élni élete végéig. Szép a vidék, barátságosak az em­berek. Eszébe jutott a víz, az ér, a Körös, a fűzesek, az öreg halász és Kislakon Ke­lemenék. Mária. Mi lenne, ha elmenne hoz­zá? Illene elbúcsúzni tőle. A kutyát sem viheti magá­val Győrbe, Jancsi gondját viselné, míg gazdát nem ta­lál neki. O Kora reggel kerekedett fel, vitte Picit is. Mielőtt elindult vele, biztatta a kutyát: — Szaladj már egyszer kö­rül az udvaron, aztán bú­csúzz el mindentől, mert le­het, hogy ide már nem ke­rülsz vissza. A kutya mindent körül­szaglászott, egyet-kettőt v.ak­kantott, mintha tudná, mi­ről van szó. Aztán engedel­mesen kocogott utána a gyalogösvényen. Megzavar­ta a varjakat. Azok károg­va köröztek a mező fölött. Távolról tompa dörrenés hallatszott: vadászok járták a határt. Rekkenő meleg volt már ezekben a kora délelőtti órák­ban is. Amikor a gyalogösvé­nyen haladva átment a ku­koricatáblán, ráizzadt az ing. Alig várta, hogy az érhez ér­jen. Annak is alaposan meg­csappant a vize, kevés volt az eső a nyáron. Picit a víz fölé tartva megitatta, az­tán ücsörgött egy ideig a parton. A fűz alatt Hol, mer­re járhat az öreg Kálmán bácsi? Szeretett volna tőle is búcsút venni. Lehet, hogy ma is Szarvasra ment a pi­acra? Dél felé járt az idő, ami­kor megérkezett Kelemenék faluszéli házába. A kapu tárva-nyitva, az öregek biz­tosan most sincsenek itthon. Ki tudja, Jancsi is merre bóklász, talán halászik va­lahol. A régi kutya és Bun- di örömmel futottak elé, is­merték már a vendéget. Vagy a kis Picinek szólt a baráts ágos üdvözlés ? (Folytatjuk! veszély”. A király kijelentet­te, hogy a terrorcselekmények és a katonai hatalomátvétel veszélyéről keringő hírek ál­landó feszültséget teremte­nek az országban és meg­bolygatják a spanyol lakosság normális életrendjét. I. János Károly a héten többször is találkozott a még az ország ügyeit intéző Calvo Sotelo miniszterelnökkel és a vá­lasztásokon győztes szocialis­ták vezetőjével, Felipe Gon- zálesszel. A hét elején újabb katonai összeesküvést lepleztek le Bar­celonában. A tervezett láza­dási kísérlet állítólag csak a katalán vidékre korlátozódott volna. A hét második felé­ben egy véres merénylet csak fokozta az izgalmat, a rend­kívüli nyugtalanságot: a fő­városban a királyi palota közvetlen közelében megölték Victor Lago Roman altábor­nagyot, a Madrid mellett ál­lomásozó páncélos hadosztály parancsnokát. Az ismeretlen tettesek állítólag a baszk sze- paratisták szervezetéhez tar­toztak. A merénylet hátterét homályossá teszi, hogy a meggyilkolt altábornagy an­nak a hadosztálynak volt a parancsnoka, amelynek tiszti­karában a tavalyi februári államcsínykísérlet és a nem­rég leleplezett újabb katonai lázadás tervében részt vett több tiszt is szolgált. O Mi a jelentősége az in­diai—pakisztáni csúcs- találkozónak? Talán nem fölösleges emlékeztetni arra, hogy Pakisztán — mestersé­ges állam: jövőre lesz 50 éve, hogy Londonban tanuló mo­hamedán diákok tervezetet dolgoztak ki az önálló indiai mohamedán állam megte­remtésére; ez az állam Pandzsábból, Kasmírból és Szindből áll, a kezdőbetűk alapján nevezték el Pakisz­tánnak .. . Aztán 35 esztendő­vel ezelőtt India lakosságá­nak vallás szerinti kettéosz­tása alapján létre is jött Pa­kisztán, két, egymástól 1500 kilométer távolságra fekvő részből, Kelet- és Nyugat- Pakisztánból, s ez lett a vi­lág legnagyobb mohamedán állama! Az már a legújabb időszak történelméhez tarto­zik, hogy Kelet-Pakisztán ki­vált ebből a furcsa államkép- ződménytből és Banglades né­ven önálló államot alapított. Még mindig történelem: Kasmír északi és nyugati ré­szeinek birtokáért többször is háborút indítottak indiai­ak és pakisztániak, legutoljá­ra 1971-ben. (Az összesen há­rom indiai—pakisztáni „há­ború” befejezésében mindig szerepe volt a szovjet diplo­máciának, különösen emléke­zetes az 1966-os taskenti si­ker!) Tíz év után most újra in­diai földre lépett egy pakisz­táni államfő. Ziaul Hak dél­kelet-ázsiai körútja elején rö­vid időre megállt Üj-Delhi- ben, ahol Indira Gandhi mi­niszterelnök asszony fogadta. A találkozó ténye önmagában is nagy jelentőségű, hiszen a két ország között bizalmat­lanság mégoly csekély mérté­kű csökkentése nyomán is alábbhagyhat a feszültség az ázsiai földrésznek ebben a térségében. Pálfy József Magyar vezetik távirata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének; NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS TYIHONOV elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfor­dulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, és egész dolgozó népünk szívből jövő üdvözletét és legjobb kívánságait küldjük önöknek és az önök személyében a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió miniszter- tanácsának és a testvéri szovjet népnek. Hat és fél évtized óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példát mutat az emberiségnek és termékeny ösztönző hatást gyakorol a nemzetközi munkásmozga­lomra, a nemzeti felszabadító mozgalmakra, a világ sza­badságszerető népeinek küzdelmére, a társadalmi hala­dásra. Hatvanöt év alatt a szovjet nép céltudatos alko­tó tevékenységével a békéért, a haladásért és a nemzet­közi biztonságért folytatott fáradhatatlan harcával dön­tő mértékben járult hozzá a társadalmi haladáshoz. Tör­ténelme során a szovjet nép óriási nehézségeket leküzd­ve mindig sikeresen védelmezte október vívmányait és nagy áldozatok árán, híven teljesítette történelmi kül­detését. A szovjet nép, lenini kommunista pártjának ve­zetésével kiemelkedő eredményeket ért el a társadalmi élet minden területén és sikeresen munkálkodik a kom­munista társadalom megvalósításán. Az elért sikerek el­választhatatlanul összeforrottak a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, annak lenini politikájával. Ez egyben szilárd biztosítéka annak, hogy a szovjet nép eredmé­nyesen oldja meg a fejlődés során jelentkező új felada­tokat és sikerre viszi az SZKP XXVI. kongresszusá­nak célkitűzéseit. A szovjet hatalom létezésének első pillanatától kö­vetkezetes harcot folytat a békéért és a biztonságért. A haladó, a békeszerető emberek az egész világon napja­inkban is nagyra értékelik és támogatják az SZKP és a szovjet kormány megfontolt békepolitikáját, erőfeszíté­seit a nemzetközi biztonságért, a világ békéjéért és a tár­sadalmi haladás előmozdításáért, mert ezek egybeesnek a bqkeszerető emberek törekvéseivel és óhajával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi nagy visszhangra találtak a szabadságért és nemzeti füg­getlenségért sok évszázadon át harcot folytató magyar népben is. A magyar internacionalisták együtt harcol­tak az oroszországi forradalmárokkal és október példá­ján kiáltották ki 1919-ben a Magyar Tanácsköztársasá­got. A Szovjetunió diadalmas küzdelme a fasiszta hódí­tókkal, hazánk felszabadulása elhozta népünknek a sza­badságot és lehetőséget nyújtott az új társadalom épí­téséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kong­resszusa határozatainak végrehajtásán munkálkodó né­pünk számára pótolhatatlan erőforrás a szovjet néphez fűződő megbonthatatlan, testvéri barátság és az élet minden területén kiterjedő, szüntelenül erősödő együtt­működése. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság a marxizmus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus szellemében, a közös célok és érdekek alapján szüntelenül erősíti kapcsolatait a Szovjetunió­val, a szocialista országok egységének megszilárdítása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erősítése, a béke védelme és a nemzetközi biztonság erősítése ér­dekében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfor­dulóján, együtt ünnepelve önökkel, szívből kívánjuk, hogy a kommunizmus építése, a Szovjetunió felvirágoz­tatása, a világbéke megszilárdítása terén végzett áldoza­tos munkájukat további sikerek koronázzák. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Púja Frigyes külügymi­niszter táviratban üdvözöl­te Andrej Gromiko szovjet külügyiminisztert a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 65. évfordulója alkal­mából. ★ A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulója alkalmából Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, az MSZBT országos elnöksége, a tagcsoportok és a társa­ság aktivistái nevében táv­iratban üdvözölte Zinaida Kruglovát, a Szovjet Bará­ti Társaságok Szövetségé­nek elnökét, Filipp Jermást, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökét és az MSZBT köztársasági tago­zatai elnökségeit és aktivis­táit.

Next

/
Thumbnails
Contents