Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

Méltó nyíregyházi program * Kodály Zoltán- emlékünnepség KODÁLY ZOLTÁN 1862-1967, fi? ffioxí Er|Si5TlMy2-J" iqs^-BEN Állíttatta NYÍREGYHÁZA VAROS TANACSA Ä nyírtourist •# Kodály-emléktábla a színház falán. A. magyar és az egyetemes zeneirodalom géniuszára em­lékezik a világ. Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóját földünk számos országában ünnepük. Szűkebb pátriánk, Szabolcs-Szatmár zenebará­tai, a nagy zeneszerző tiszte­lői a szombaton kezdődött kétnapos programban idézik föl Kodály Zoltán munkássá­gát és hatását a zeneiroda­lomra. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola nagyelő­adójában rendezett megyei emlékünnepség résztvevőit Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte. Ezt követően felolvasták Kereszt- ury Dezső akadémikus „Egy alkotó ember” című előadá­sát. Majd Kodály Zoltán ta­nítványa, Vikár László kandi­dátus, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi In­tézetének igazgatóhelyettese tartott értekezést „Kodály Zoltán nyomában" címmel. A mester munkásságát követő szakember korabeli, még fo­nográffal rögzített felvételek­kel illusztrálta előadását. A jeles zeneszerző és zene- pedagógus, a magyar népdal megmentésében Bartók Béla- méltó társa, Kodály Zoltán tucatnyi szállal kötődik a ke­leti országrészhez. A szabol­csi, szatmári és beregi tájak tiszta forrásból származó nép­dalkincsével első ízben 1916- ban találkozott. Ekkor Kassa laktanyájában gyűjtött innen származó dallamokat az ott szolgáló, Szabolcsból-Szat- márból származó huszárok­tól. Itt jegyezte le a „Jaj, de sokat áztam fáztam ..kez­detű népdalt a tudós a tyu- kodi illetőségű Bódi Gáspár­tól. A vajai Dara János pedig a „Sej, verd meg Isten!” című katonadal szövegével és dal­lamkincsével gyarapította a gyűjtő Kodály hagyomány­repertóriumát. 1921-ben Ko- csordon tevékenykedett a ze­neirodalom jeles alakja. 1926 novemberében pedig megtör­tént a legemlékezetesebb sza­bolcsi találkozáá: Kodály és a kállai kettős zenei motívu­mainak örökéletű és nagy ta­lálkozása. A 20-as évek utáni szabolcsi, szatmári gyűjtőutak a 30-as esztendőkben sem szűntek meg. Ezen évtized vé­gén és a 40-es évek elején többször fordult meg Kodály Zoltán a nyíregyházi Kálvi- neumban. Nemegyszer saját szerzeményeit is vezényel­te... E históriai emlékek abból a kiállításból derülnek ki, melyet a főiskola aulájában nyitottak meg az ünnepség keretében. A gonddal és szak­értelemmel szerkesztett, esz­tétikai kivitelezésében is szép tablók átfogó képet ad­nak a bemutató látogatóinak Kodály és a keleti határvidék zenei kapcsolatáról. A Kodály-emlék ünnepség délután a Móricz Zsigmond Színházban emléktábla ava­tásával folytatódott, majd a szakmai konferencia prog­ramjában előadások hangzot­tak el Kodálynak a magyar nyelv kincsét gazdagító tevé­kenységéről és néhány zene­művének stílustörténeti vo­natkozásáról. Este a megyei, városi művelődési központ hangversenytermében Ko- dály-dallamok csendültek fel a nagy sikerű ünnepi gála­műsorban. Az emlékünnepség vasár­nap délelőtti előadásai — melyek színhelye szintén a főiskola nagyelőadója lesz — bő képet adnak majd Kodály szabolcsi gyűjtőútjairól. _ ★ Kodály-emlékhangversenyt rendez az intézet tanárainak közreműködésével ma dél­után 17 óna 30 perckor a 4- es számú általános iskola nagytermében a Nyíregyhá­zi Állami Zeneiskola. A mű­sor előtt Kodály Zoltánra emlékezik Vikár Sándor nyu­galmazott zeneiskolai igaz­gató. (kz.) Sürgős a szántás Lassan elcsendesül a ha­tár, befejeződött a betakarí­tás. Kukoricából már csak néhány termelőszövetkezet­ben van vágatlan néhány tu­cat hektár. Sorra dőlnek meg a rekordok az átlagtermések­ben. Négy gazdaságban ter­mett több nyolc tonnánál hektáronként kukoricából, köztük a tiszadadai tsz-ben tíz és fél tonna a rekord. átszállították a cukorrépa nagy részét is a gyárba. A táblákon renden jószerivel már nincs répa, a tárolókban is aüg. A gépek zöme szánta és trágyát szór. Az őszi szán­tásnak nem sokkal több, mint tíz százalékával végez­tek eddig, a szervestrágyá­zással nagyjából hasonló a •helyzet. Sajnos az idén is kevesebb műtrágyát szórnak A146 kilós sofőr t I 1 í; gyógyszer nyomában: Válaszol jj Lássuk ij Meglopta jj a miniszter a pénztárkönyvet! | az apját is j Köszöntő H allgatom Minszk- ben belorusz kol­légáimat, az egy­kori partizánokat a há­borúról, az antifasiszta nagy népi ellenállásról, amelyben hetven nemzet képviselői harcoltak ve­lük, s az európai népek legjobbjai mellett — ha nem is nagy számban — a magyar antifasiszták is. Megmarad a Varsó utcai alkatrészfelújító üzem, va­lamint a Tanácsköztársaság téren lévő üzlethelyiségben egy olyan raktárt alakítanak ki, ahonnan a kisvállalatok és mások alkatrészellátását oldják meg. Kommunista műszakok megyénkben A Belorusz Üjságíró Szövetség titkárai a győzelem 38. évében ar­ról beszélnek, mi érdek­li a legjobban ott az új­ságírót, az embert, az országot. Az élelmiszer­program, s ami legalább annyira fontos: a min­den józan embert egy­formán foglalkoztató bé­ke. És az új ember ne­velése, mert — mint mondják — a legmoder­nebb technológia sem elegendő, ha nem nő fel hozzá a tudat. Egy belorusz film koc­kái vonulnak el szeme­im előtt. A gyerekkocsi­val sétáló anyáról, a szünetben egymást lök- döső kisdiákokról, a mű­szak után boltokban vásároló munkásokról, á táncestén keringőző fiatalokról. Mindez egyetlen napon, 1941. jú­nius 21-én — Belorusszia népe számára sokáig az utolsó békés napon. Másnap már vijjog a bombát szóró német re­pülőhad, harcban áll az ország, öregeket, gyere­keket, nőket, gyárakat kell elszállítani az or­szág távolkeleti részei­be. A hadseregben több mint egymillió belorusz ember harcol, s a többi­ek— legalább annyian — o mocsaras, erdős vi­dékeken ássák be magu­kat. Partizán a nyom­dász, az újságíró, a nyolcvanesztendős kol­hozparaszt, a tizenkét éves gyerek és a kisma­ma. Egy egész népi had­sereg él és küzd létéért, szabadságáért az erdők mélyében és még termel is, hogy ellássa magát ruhával, fegyverrel, éle­lemmel. Lepereg a film, foly­tatódik a beszélgetés. Arról, hogy ennek a je­lenségnek sehol a vilá­gon nem volt párja az Október előtti történe­lemben. A zt hiszem, annak ßX a jelenségnek sincs párja, ami ez után következett. Új­jáépíteni egy fővárost, egy országot, gazdagabb­ra, szebbre mint azelőtt bármikor. A főváros népgazdasági kiállításán előttem áll a dömper­óriás és hozzá közel az alig érzékelhető kicsiny- ségű mikrotechnika. Az áruházak áruval tömöt­tek és vevővel zsúfol­tak, a színházak előcsar­nokaiban elegáns höl­gyek csevegnek, a város I szélein fólia alatt terme­lik a paradicsomot. Belorusszia népe har­mincnyolc éve újra bé­kében él és dolgozik. Mindent megtesz azért, Í hogy békéje soha ne le­gyen törékeny. Ezt az országot köszöntjük me­leg barátsággal holnap kezdődő szabolcsi bemu­tatkozása alkalmából. Kopka János Meleget kever a ciklon Kellemes november Mindennap újra csodálko­zunk: november vége van, s az idő rendkívül meleg. Ha tetszik, íme a számok, me­lyeket a nyíregyházi me­teorológiai állomás adott meg szombaton délben. 1979-ben, november 27-én plusz két fok volt, egész nap esett a hó, borult volt az ég, 1980- ban plusz hat fok volt a maximum, de fújt a kelle­metlen szél, esett az eső. Ta­valy egész nap nem ment nulla fok fölé a hőmérsék­let, borult, ködős, hideg nap voít. Az idén november 2Í- án, pénteken Nyíregyházán 12,3 fok Celsiust mértek dél­ben, s tegnap, szombaton 13 fok fölé emelkedett a maxi­mum. Szokatlan tehát a me­leg, a ciklon, mely az óra já­rásával ellentétes irányú. Szi­cília felől tovább keveri be­felé a kontinensre a meleget. Igaz, az Alpokat elérte egy nedvesebb léghuUám, s így mától csendes esőre is szá­míthatunk a megyében. A lassan több mint kéthetes meleg időjárás különösen ér­tékelhető most, amikor a fű­tés mindenfelé gond. Az idén elmondhatjuk, évek óta nem volt ilyen kellemes, meleg novemberünk! Több üzemben a termelési célok megvalósítása mellett az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakcióban való részvételre szerveztek szombaton kommunista mű­szakokat. A hét végi munka elősegítette a tervek teljesí­tését, a vállalati kötelezett­ségek realizálását. A Vörös Október Férfiru- hagyár nyíregyházi üzemé­ben háromszázhúszan áldoz­ták fel szabad idejüket. A munkáért járó pénzt az Együtt Nyíregyházáért mozgalom számlájára fi­zetik be. Két műszakban dolgoztak a dohányfermentálóban. A gépsorok mellé álltak a ter­melésben dolgozók mellett az irodai műszaki és adminiszt­ratív alkalmazottak is. A ko- csányozóban, a présteremben folyt a munka, a szállításban is dolgoz­tak, összesen mintegy há­romszázan. A karbantartók jó előkészíté­sének köszönhetően folyama­tosan dolgozhattak, s norma szerint, mintegy 350 mázsa dohány feldolgozását végez­ték el. Az ezért járó bért utalják át a városi számlára. Ugyancsak szombaton dol­goztak a kisvárdai dohány­beváltó dolgozói is. A mint­egy félszáz ember keresmé­nyét, több mint ötezer fo­rintot — az öregek megsegítésére fizették be a városi tanács számlájára. Nyíregyházi dohányfermentáló: (Császár Csaba felv.) irodisták a gépsoroknál. Debrecenben hasonló mun- telepen december 18-án ke- kaakciót szervezett a dohány- rül sor kommunista mű­beváltó, míg a nyírbátori szakra. A jobb szolgáltatásért ki mint tavaly, körülbelül öt százalékkal, pedig hiány nem akadályozza, inkább egyfajta rosszul értelmezett takarékosság. Túlteljesítették a megye gazdaságai az őszi vetéster­vet. A 105 190 hektár kalá­szos 1,6 százalékkal több mint az előirányzat volt. Ebből búza 73 530 hektár, szintén több mint a tervezett. Az előzetes állapotbecslés szerint a vetések kétharmada ki­mondottan jól kelt, és egyen­letes állományú, a többi kö­zepes, és nagyon kevés, a no­vemberi vetésű, gyenge állo- potú. (és) GELKA helyeit két kisvállalat A január 1-től megszűnő GELKA helyett a megyében két kisvállalat kezdi meg a működését nyíregyházi szék­hellyel A két, megyei taná­csi irányítás alatt lévő vál­lalat továbbra is híradás­technikai cikkek, elektromos háztartási gépek, olajkészü­lékek javításával, antennák tervezésével és szerelésével foglalkozik. Az új vállalatokkal a la­kosság jobb kiszolgálását, a versenyhelyzetet szeretnék megteremteni. Az egyik kis­vállalat csak a megyeszék­helyen működik, központja a Tanácsköztársaság téri régi szerviz lesz. Közel száz em­bert foglalkoztat majd, s évente közel 20 milliós for­galmat bonyolít le. A jósa- városi szerviz épületében he­lyet kapó másik kisvállalat 122 dolgozóval áll a lakosság rendelkezésére. Ez a vállalat üzemelteti a vidéki telephe­lyeket is Mátészalkán, Kis­várdán, Záhonyban, Hodá- szon, Nyírmadán, Dombrá- don, Nyírbátorban és ®áva- vencsellőn. XXXIX. évfolyam, 280. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. november 28., vasárnap FERMENTÁLÓ, VÖRÖS OKTÓBER Jól keltek az ősziek

Next

/
Thumbnails
Contents