Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. november 27. A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása és a feladatok (Folytatás a 3. oldalról) gal tesz ázóvá a lakosság. E helyzeten javítani kell. Megyénk lakosságának jövedelme átlagosan 8 százalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élőknél az ötnapos munkahétre való áttérés minőségi javulást hozott, a társadalmi és szociális juttatások köre bővült, a lakás, a szociális és kulturális létesítmények fejlesztése javította az életkörülményeket. Az ideológiai, kulturális élet területéin munkánk legfőbb eredménye, hogy a párttagság és a lakosság magáévá tette a kongresszus és a pártértekezlet állásfoglalásait, erősödött a szocialista közgondolkodás, elméletünk és politikánk iránt növekedett az érdeklődés. A megyei pártbizottság az ideológiai, politikai nevelő- munka középpontjába a párt- szervezetek felkészültségének javítását, a tömegpotdti- kai munka fejlesztését állította. Kiemelten foglalkoztunk a kongresszuson megjelölt főbb célkitűzések ideológiai, politikai összefüggéseivel. Külön határozatot hoztunk a munkához való szocialista viszony fejlesztéséről és az értelmiségi politika időszerű tennivalóiról. Az éves gazdaságpolitikai tervekben megjelöltük a politikai munka konkrét tennivalóit is. Mindezek nyomán javult a párttagság és a lakosság politikai felkészültsége, elmélyültebb lett politikánk ismerete. „ Nagyobb hangsúlyt kapott a tömégpolitikai munkában a párt vezető szerepének tudatosítása, a párt politikája iránti bizalom erősítése. Előtérbe kerültek a népi, nemzeti összefogás, hazánk, a Szovjetunió és a szocialista országok szorosabb összefogásának, együttműködésük fejlesztésének, a béke megvédésének kérdései. A pártszervek és -szervezetek ideológiai, politikai munkája nyomán reálisabb lett a párttagság és a lakosság társadalomszemlélete. A kedvezőtlen változások több olyan új kérdést is felszínre hoztak, amelyeknek megválaszolása nem volt egyszerű. E kérdésekben a párttagság és ä lakosság elméletileg, politikailag megalapozottabb, új válaszokat várt, amelyekre esetenként késve, vagy nem elég meggyőző erővel reagáltunk. A közvéleményben, a párttagság körében a korábbinál kritikusabban ítélik meg a helyi irányítást, érzékenyebben reagálnak a társadalmunktól idegen megnyilvánulásokra. Felerősödött az anyagi és morális visszaélések elítélése. A pártoktatásban is fokozódott a nemzetközi kérdések iránti érdeklődés. A résztvevők többségét élénken foglalkoztatják a béke megvédésének lehetőségei, a szocialista és a kapitalista országok kapcsolatai, a kommunista és' munkáspártok tevékenysége. A hallgatók többségében kialakult az a képesség és igény, hogy a társadalmi folyamatokat ellentmondásosságukban, összefüggéseiben vizsgálják. E munka nyormán erősödött a Vezetők és a propagandisták elméleti felkészültsége. A legtöbb tanfolyamon fejlődött a vitaszellem is. Nem bontakozott ki azonban kellően propagandánk nevelési, meggyőződést formáló és mozgósító tevékenysége. Mind a tömégpolitikai oktatásban, mind a káderképzésben javult az időszerű társadalompolitikai kérdések beépítése, a megyei és a heA' következő években az eddiginél is nehezebb lesz az életszínvonal megtartása. Kitűzött fő céljainkról nem mondunk le, ezek teljesülésének feltétele mindenekelőtt a termelőmunka lényeges javítása. A tartalékok feltárására, a fokozott takarékosságra, értékeink megbecsülésére, védelmére minden munkahelyen nagyobb gondot kell fordítani, lehetőségeinket ésszerűbben és igazságosabban kell hasznosítani. nek ismertetése. A partoktatás megújítását, a minőségi követelmények teljesítését jól szolgálták a szervezeti változások, a korszerűbb tananyagok, a továbbképzés bővítése. A jövőben a pártpropagandának még többet kell tenni elméletünk és politikánk elfogadtatásáért, az új kérdésekre adott megalapozott, tartalmas válasz adásáért. Ez további alkotó munkát igényel a propagandistáktól és a pártszervezetektől egyaránt. Az agitáció alapvetően jól segítette a párt politikájának elfogadtatását. A pártszervezetek többsége megfelelően használta fel az agitáoiós fórumok adta lehetőségeket. A politikai vitakörök segítették a felvilágosító munkát. E formák azonban sok helyen csak tájékoztatási szerepet töltenek be, az eszmecsere és vitakészség gyakran nem kielégítő. Az agitáció érvanyaga többségében megfelelt a párttagság és a lakosság fokozódó érdeklődésének, azonban esetenként válasz nélkül hagytak fontos kérdéseket. Egyes esetekben a tájékoztatás hiányosságai, vagy késedelmessége miatt a párttagság nem tudott megfelelően érvelni. Az elmúlt időszakban tartalmában és szervezeti kereteiben gazdagodott, rendszeressé vált a tájékoztatás a különböző szintű pártfóru- imokon, testületi üléseken, előrehaladás tapasztalható a munkahelyi, intézményi, lakóhelyi tájékoztatásban is. Rendszeresek a pártnapok, a falugyűlések, az üzemi termelési tanácskozások, a brigádértekezletek. A lehetőségeket azonban még nem mindenhol használják ki, az aktuális helyi kérdésekre is fentről várnak választ. A A pártszervek, a pártaiap- szervezetek, a párt tagjai alapvetően megfeleltek az irántuk támasztott növekvő igényeknek, érvényre juttatták a párt politikáját. Fejlődött munkastílusuk és munkamódszerük. Fontos döntésekkel segítették a -kongresz- szus és a pártértekezlet határozatainak megvalósítását. Ezek eredményeként őszinte és kölcsönös a bizalom a párt és a lakosság, párttagok és a pártonkívüliek között. A megye kommunistái naponta nagy figyelmet fordítanak a politika megértetésére és arra, hogy bevonják a dolgozókat az együttes cselekvésbe. A megyei pártbizottság nagy gondot fordított arra. hogy a pártszervek és -szervezetek munkájában érvényesüljön a demokratikus centralizmus elve, hogy megvalósuljanak a pártélet lenini normái, hogy erősödjön a párt egysége, a kollektív vezetés, az egyszemélyi felelősség. párttagság és a lakosság joggal vár még szélesebb körű, alaposabb és gyorsabb tájékoztatást. Az új követelményekhez igyekezett alkalmazkodni a Kelet-Magyarország, az üzemi 'lapok, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója. Elsősorban a gazdaságpolitikai propaganda kérdéseivel való foglalkozás lett tervszerűbb, átgondoltabb, színvonalasabb. A párt- és állami szervek munkájában kiemelten szerepeltek a közoktatás kérdései. Nagy hangsúlyt kapott a tantervi korszerűsítés, a növekvő létszámú korosztályok elhelyezése a differenciált pedagógiai gondozás, az ötnapos tanítási hétre való felkészülés, valamint az iskolai pártszervezetek munkája. Tervszerűbben és szakszerűbben foglalkoznak a köz- művelődési feladatokkal, a párt közművelődés-politikai céljainak valóra váltásával. Alapvetőnek tartjuk a köz- művelődési munka szocialista tartalmát, nevelő hatását erősíteni és az igényekhez jobban igazodó programokat kialakítani. Számottevően gazdagodtak a kulturális élet lehetőségei. Az új megyei és városi művelődési központ létrehozásával, a Móricz Zsigmond Színház önálló társulatának megalakításával, a Tudomány és Technika Házának átadásával kiépült a megye központi kulturális intézményrendszere és lépések történtek a vidéki intézményhálózat korszerűsítésére is. Megyénk művészeti-irodalmi élete is gazdagodott. Az alkotók többsége színvonalas munkával járul hozzá kulturális értékeink gyarapításához, aktívan vesz részt a kulturális nevelőmunkában. Az irányító szervek, az egészségügyi pártbizottság és a pártszervezetek a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak az egészségügyi ellátás javítására. Az egészségügyi integráció folytatódott, a lehetőségek jobb kihasználása segítette a lakosság jobb egészségügyi ellátását. Ugyanakkor az integrációval összefüggő döntések egyes térségekben nem számoltak kellően az ott élők tényleges érdekeivel. Nőtt az orvosok és csökkent a betöltetlen orvosi állások száma, a feszültségek mérséklődtek, de nem szűntek meg. Gondot jelent, hogy a vidéki kórházak továbbra is jelentős szakorvoshiánnyal küzdenek. Az ötnapos munkahétre való áttérésnek az egészségügy területén nincsenek meg mindenütt a szükséges feltételei. A párton belül biztosítottak az alkotó vita feltételei, a pártszervezetek többségében érvényesül a nyílt, kritikus, önkritikus légkör. A testületek döntéseit széles körű előkészítő munka előzi meg, amely biztosítja, hogy döntően a politikai érdekek jussanak érvényre. A döntések előkészítésében közvetve, vagy közvetlenül a választott testületek tagjai, a munkabizottságok, a párttagok, állami. társadalmi szervek és pártonkívüliek is részt vesznek. A testület tagjai, a párttagok rendszeresen , választ kapnak javaslataikra, észrevételeikre. Előfordul azonban, hogy fontos kérdésekben az általános egyetértés nem párosul az egyes párttagok konkrét cselekvésével. Találkozni olyan jelenséggel is, hogy a vélemények, a kritikai észrevételek pártfórumokon kívül hangzan'ak el. Sajnos, vannak még hívei az öncélú, terméketlen vitáknak is. Határozottan felléptünk a Ideológiai, politikai, kulturális munka lyi feladatok összefüggéseiA párt, a tömegszervezetek és -mozgalmak fejlődése kritika, a bírálat elfojtói és az intrika ellen is. Tovább kell erősítenünk azt a szellemet, hogy a kommunistáknak nyíltan fel kell lépni a visszásságok ellen, hogy a kritikai észrevételek konkrétak és személyre szólóak legyenek és a hibák megszüntetésére irányuljanak. A XII. kongresszust követően javult az ellenőrző munka hatékonysága, tervszerűsége, tudatossága, módszere, személyi feltétele. A párt ellenőrző tevékenysége alapvetően átfogja a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életet. E tevékenység nem mindenütt igazodik az új követelményekhez. A pártszervek és -alapszervezetek egy részének ellenőrző tevékenysége főleg az operatív kérdésekre terjed ki, a politikai összefüggések, az emberi viszonyok, a minőségi követelmények gyakran háttérbeszorultak. Néhány helyen a saját határozatok kevésbé alkalmasak a felsőbb pártszervek határozatai végrehajtásának ellenőrzésére, mert nem elég konkrétak és hiányzik a felelős személy megjelölése is. A városi-járási és a járási jogú pártbizottságok az új követelményeknek megfelelően kidolgozták munkarendjüket, munkamódszerüket, fejlődött elemző, kezdeményező, a végrehajtást szervező munkájuk. Munkájuk színvonalát azonban tovább kell javítani. A községi, üzemi, intézményi, ágazati pártbizottságok és a pártvezetőségek száma tovább növekedett, területük elismert vezető szerveivé váltak. Esetenként azonban nem tudják megfelelően megfogalmazni a helyi politikai teendőket, egyes gi indok megoldását a felsőbb pártszervektől várják. Segíteni szükséges őket abban, hogy jól éljenek az önállósággal, kezdeményezőkészségük javuljon. Megyénk pártalapszerve- zeteinek többsége megfelelő önállóssággal, felelősséggel dolgozik, döntéseik egyre inkább tükrözik a politikai szükségleteket. Kezdeményezők a gazdaságpolitikai követelmények érvényre juttatásában, nagy munkát végeznek annak érdekében, hogy a lakosság helyesen ítélje meg helyzetünket és támogassa törekvéseinket, figyelemmel kisérik döntéseik politikai hatását. Javult a pártélet szervezett- sege, tervszerű és rendszeres a vezetőségek, a pártcsoportok munkája. Az aktív párttagok 90 százalékának van pártmegbízatása, amelyet többségében eredményesen teljesítenek. A legutóbbi választás során a vezetőségekben sok olyan párttag kapott megbízást, áld köztiszteletnek örvend, megfelelő politikai, szakmai felkészültséggel és mozgalmi tapasztalatokkal rendelkezik. Az alapszervezetek egy része azonban nehezen tud eligazodni a nehezebb helyzetben. Egyes párttagoknál elbizonytalanodás is tapasztalható a politika képviseletében. Esetenként kitérnek a vitás kérdések megválaszolása elől, néhány helyen gond van a helyi feladatok jó kimunkálásával. A taglétszám két és fél év alatt 29 971-ről 31811 főre növekedett. A párttagság szociális összetétele tükrözi a párt élcsapat- és munkásjellegét. A párttagok 44 százaléka pártiskolai, 43 százaléka közép- és felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkezik. A párttagság többsége a párt normái szerint él és dolgozik. Az alapszervezetek következetesebben lépnek fel a pártfegyelmet sértő jelenségekkel. nézetekkel szemben. A két és fél év során 448 — ebből 43 vezető beosztású — párttagot kellett felelősségre vonni. Az elkövetett cselekmények között a társadalmi tulajdonban okozott kár, a jogtalan előnyszerzés, a korrupció, a munka- és szolgálati fegyelem megsértése, az erkölcstelen magánélet miatt szabták ki a pártbüntetések 67,4 százalékát. A felelősségre vontak közül 124 főt zártak ki a pártból. A párt káderpolitikai elvei a gyakorlatban érvényesülnek. A vezetők túlnyomó többsége becsületesen él, eredményesen dolgozik, rendelkezik a beosztásához szükséges politikai és szakmai végzettséggel, vezetői készséggel, kezdeményező. A káderek képzése, továbbképzése, az utánpótlás nevelése eredményesen folyik. Az utóbbi években megkezdődött és jelenleg is tart a nagyobb arányú generációváltás, amelyet a nyugdíjba vonulás mellett a vezetői rátermettség hiánya is indokol. Az újonnan beállítottak többsége elkötelezett, jól képzett, fiatal vezető, de több területen még ma is kevés a közgazda- sági, egészségiméi, jogi, ipari, építőipari, felsőfokú végzettségű szakember. Néhány helyen indokolatlanul elhúzódnak a szükséges kádercserék, ebben az egyes pártszer- vek túlzott liberalizmusa, bátortalansága is közrejátszik. Személyi kérdésekben a választott szervek döntenek. Még mindig kevés azonban az alternatív javaslat, nem fejlődött kielégítően a kádermunka demokratizmusa. A káderhatáskör érvényesülése és betartása mellett előfordul a véleményezési jogkör megsértése, a szakszervezet, a KISZ állásfoglalásának formális igénylése. Egyes helyeken nem megfelelő a káderekkel való foglalkozás, nem eléggé átgondolt az utánpótlás kiválasztása és nevelése. Az állami személyzeti munkában erősödött az egyszemélyi felelősség, a vezetők többsége munkája szerves részének tekinti a kádermunkát. Az erőfeszítések ellenére sem fejlődött azonban a pártértekezlet határozatainak megfelelően egyes mezőgazdasági, ipari üzemekben és fogyasztási szövetkezetekben a személyzeti munka. A megyei pártbizottság alapvető feladatának tekintette a párt tömegkapcsolatának erősítését. A nehezebb helyzetben még inkább meggyőződésünk, hogy nyílt, őszinte politizálással, a lakosság véleményének igénylésével és figyelembevételével őrizhető meg a bizalom. A tömegkapcsolat erősítésében jelentős munkát végeztek a tömegszervezetek és -mozgalmak. A XII. kongresszus, a pártértekezlet'határozatait figyelembe véve dolgozták ki sajátos tennivalóikat, segítették elfogadtatni a célkitűzéseinket. Munkájukban is vannak még tartalékok. Mindenekelőtt abban, hogy aktívabban vegyenek részt a politika alakításában, a különböző érdekek feltárásában és egyeztetésében. Tevékenységük tervezésénél, a módszerek megválasztásánál jobban vegyék figyelembe a megváltozott körülményeket, a népgazdaság, a lakosság érdekeit. Törekedjenek a hasznos együttműködésre, a munka koordinálására. A XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai alkalmasak az előttünk álló még nagyobb feladatok megoldására. Politikai céljainkat nem kell változtatni, de lényegesen nehezebb feltételek között kell azokat megvalósítani. Feladatainkat mindenekelőtt munkánk jobbításával, a kommunisták példamutatásával és az indokolt központi segítséggel meg tudjuk oldani. Meggyőződésünk, hogy az így elért eredményeket megőrizzük, gyarapítjuk az ország és megyénk lakossága javára. (Folytatás az 1. oldalról) zelés elrendelésének feltételeit, a kezelés végrehajtásának módját, illetve megszüntetésének lehetőségeit. Részletesen szabályozza az eljárásjogi kérdéseket, az egészségügyi szervek, az ügyészségek, a bíróságok feladatait és az intézetből való elbocsátást követő utógondozással összefüggő tennivalókat. A tudományos továbbképzés elősegítése céljából az Elnöki Tanács módosította a tudományos minősítésekről szóló 1970. évi 9., valamint a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács ugyancsak módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A módosítás szélesíti annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai családi pótlékban részesüljenek. Ezenkívül meghatározza a betegségi, a baleseti és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra jogosultak új körét. A jövőben például az ügyvédek, a munkaviszonyban nem álló előadó- művészek, kisiparosok és magánkereskedők a társadalombiztosítási ellátás terén lényegében a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek. Az új jogszabály azt is figyelembe veszi, hogy az egyéni gazdálkodók a szakcsoporttagokkal lényegében azonos kistermelői tevékenységet folytatnak. Ezért indokolt, hogy e réteg is jogosulttá váljon — a szakcsoport tagjaira vonatkozó feltételek szerint — a nyugellátásra, a baleseti ellátásra és a családi pótlékra. Az Elnöki Tanács az engedély nélküli pálinkafőzés megakadályozása és a szeszfőzés ellenőrzésének hatékonyabbá tétele végett módosította az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyben döntött. A KISZ KB ülése A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. Az ülés résztvevői megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Leonyid Iljics Brezs- nyevről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról, a társadalmi haladás és a béke ügyének kimagasló személyiségéről. A testület meghallgatta Fejti Györgyvrk, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB november 11-i üléséről. Ezt követően megtárgyalta és elfogadta a KISZ-szervezetek 1983. évi központi akcióprogramjait. A Központi Bizottság elfogadta 1983. évi munkatervét. A következő évben a Központi Bizottság a tervek szerint megtárgyalja a pályakezdő fiatalok élet- és munkakörülményeit; a szövetség tudatformáló tevékenységével kapcsolatos feladatokat; a KISZ tennivalóit a műszaki fejlesztésben; továbbá a KISZ kádermunkájának tapasztalatait és választási rendjének továbbfejlesztését. Foglalkozik a Központi Bizottság a fegyveres erőknél és testületeknél működő KISZ-szervezetek munkájával. valamint az úttörőszövetség tevékenységével is. Az ülésen a Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. Dr. Nagy Sándort. a KISZ KB titkárát, más, fontos állami megbízatása miatt, érdemeinek, elismerésével — intéző bizottsági tagságának érintetlenül hagyásával -— felmentette KISZ KB-titkán funkciójából és titkársági tagsága alól. Szandtner Ivánt, a Központi Bizottság tagját megválasztotta az intéző bizottság és a titkárság'tagjává, a Központi Bizottság titkárává.
