Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1982. november 27. Kelet-Magyarország 3 IIXII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása és a feladatok A Szabolcs-Szatmár megyei pártér­tekezlet 1980. márciusában úgy dön­tött, hogy a két pártértekezlet közötti félidőben értékelni kell a XII. kong­resszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatainak végrehajtását. A pártbi­zottság november 26-i ülésén a végre­hajtó bizottság, a munkabizottságok, a pártbizottsági tagok, a városi-járási pártbizottságok véleményét hasznosít­va elemezte az eddigi munkát és meg­szabta a további feladatokat. Az aláb­biakban ezt ismertetjük. Az eltelt közel három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kongresszus és a párt­értekezlet helyesen jelölte meg a feladatokat. A feszül­tebbé vált nemzetközi hely­zet, belső gondjaink növe­kedése ellenére is időarányo­san teljesítettük a kongresz- szus és a megyei pártérte­kezlet legfontosabb célkitű­zéseit. Megyénk a korábbinál na­gyobb mértékben járult hoz­zá a népgazdaság egyensú­lyának javításához, lényegé­ben sikerült megőrizni az el­ért életszínvonalat, a terve­zettnek megfelelően javultak az életkörülmények, gyara­podott a szocialista tulajdon, Erősödött, gyarapodott az állami és a szövetkezeti tu­lajdon, növekedett az általuk létrehozott termelési érték. A termelőeszközök szocialista tulajdona jelenleg és a jövő­ben is meghatározó jelentő­séggel bír. Többet kell tenni annak érdekében, hogy a nagy értékű társadalmasított termelőeszközöket hatéko­nyabban használjuk fel és ezek tovább gyarapodjanak. Folytatódott a megye la­kosságának átrétegződése és az urbanizációs folyamat. A megye lakossága jelenleg 593 ezer fő. A természetes sza­porulat 1981-ben az országos —0,2-vel szemben 3,3 ezrelék volt. A megye hat városában él a lakosság 30 százaléka. Nagy­községeink egy része már vá­rosi színvonalat biztosít. Te­lepülésfejlesztési politikánk tervszerű, de egyes községek lakosságmegtartó és eltartó­képessége, különösen a társ­községek, a kistelepülések alapellátásának fejlesztése nem a kívánt mértékű és ezen a jövőben változtatni kell. Az aktív keresők száma 256 ezer, kismértékben növeke­dett. Ennek 53,8 százaléka munkás, 20,5 százaléka ter­melőszövetkezeti dolgozó, 21,2 százaléka értelmiségi és al­kalmazott, 4,5 százaléka ön­álló. A viszonylag magas ter­mészetes szaporulat, az ipar- telepítés jelentős csökkenése és egyéb okok miatt tovább­ra is vannak foglalkoztatási gondjaink. A 11 ezer mobili­zálható munkaerőből mint­egy 5—6 ezer fő részére tu­dunk 1985-ig munkalehetősé­get biztosítani. Indokolt, hogy az eddigieknél jobban fel­tárjuk belső lehetőségeinket a termelőszövetkezetek ki­egészítő tevékenységének fej­lesztésében, a háztáji gazda­ságokban meglévő lehetősé­gek jobb kihasználásában, az új vállalkozási formákban, más kisegítő ágazatokban, az építőiparban és egyéb terü­leteken is. Továbbra sem csökken, ha­nem növekszik az ingázók száma. Megyén belül 5—6 ezer, megyén kívül mintegy 32 ezer ember jár dolgozni. Az ingázás feltételei javítá­sáért hatékonyabb intézke­déseket kell tennünk. A munkások aránya a me­gye párt-, állami és társadal­mi szervei választott testü­letéiben meghaladja az 50 százalékot, a munkásak a döntések meghozatalában így is részt vesznek. A nehezeb­bé vált feltételek között is a tervezett, mértékben javul­tak a munkásak életkörülmé­nyei. A nominal bérek az el­múlt két év folyamán 12 megvalósultak fejlesztési cél­jaink, sok mutatóban tovább közeledtünk az országos szinthez. Számot adhatunk arról is, hogy összehangoltan, eredményesen működik po­litikai rendszerünk, növeke­dett a párt tekintélye, befo­lyása és vezető szerepe. Az eredmények elérésében meghatározó jelentősége van annak, hogy a párttagság és a lakosság elfogadta a közösen kidolgozott célokat, fejlesz­tési terveket és nagy munkát végzett azok megvalósításá­ért. Az őszinte, nyílt politi­ka, a demokratikus módsze­rek, az elért eredmények foly­tán sikerült a jó politikai lég­kört megőrizni. százalékkal növekedtek. Az újonnan felépült állami la­kások több mint 60 százalé­kába fizikai munkások köl­töztek. Jelentős mértékben növekedett a munkások poli­tikai, szakmai és általános műveltsége is. A termelőszövetkezeti pa­rasztság szemlélete, művelt­sége, munka- és életfeltételei közeledtek a munkásosztá­lyéhoz. A tsz-ekben folyta­tódik a nemzedékváltás, je­lenleg az aktív dolgozók át­lagéletkora 39 év. Mind a munkások, mind a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme mintegy 15—20 szá­zalékkal elmarad az országos szinttől. A termelőszövetke­zeti tagok jövedelmi színvo­nala nagymértékben diffe­renciálódik. Politikai munkánk állan­dó törekvése az államélet és a szocialista demokrácia fej- ' lesztése. A nehezebb és bo­nyolultabb helyzetben külö­nösen nagy szükség van a kollektív bölcsességre, az együttes tervezésre és cse­lekvésre. A tanácsok többsége ered­ményesen foglalkozik az ipar, á mezőgazdaság, a közleke­dés, a szolgáltatás, a közmű­velődés, az egészségügy, a lakás- és a kommunális gaz­dálkodás kérdéseivel. Na­gyobb szerepet kaptak a fa­lugyűlések. Növekszik a köz­érdekű javaslatok és beje­lentések száma. 1981-ben 5569 javaslatból 1591-et megvaló­sítottak, 278 millió forint ér­tékben. Gond, hogy egyre több a pénzeszközök hiánya miatt megoldatlan, visszaté­rő javaslatok száma. A lakosság 1980/81-ben 550 millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett, azon­ban a társadalmi munka szervezésében jelentős tarta­lékaink vannak, a nyilván­tartás, a szervezés hiányos­ságai visszafogják a lakosság kezdeményezőkészségét. Az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok többsé­ge lelkiismeretesen dolgozik. A tanácstagok kisebb része azonban nem vesz részt ér­demben a munkában. Ennek oka a túlszabályozottság, a döntésekben való aktív rész­vétel korlátozottsága, ese­tenként az érdektelenség. A tanácsi testületi munka Nőtt az értelmiség száma és szerepe, fokozódott aktív részvétele a megye fejleszté­sében. A megye értelmiségé­nek többségét a szocialista gondolkodásmód jellemzi, ezen alapszik konstruktív magatartása, helytállása. A megyében élő fiatalok a lakosság 49,8 százalékát al­kotják, növekvő felelősség­gel és szorgalommal vállal­nak részt a gazdasági, politi­kai, kulturális feladatokban. A fiatalok többsége elfo­gadja a párt politikáját, bí­zik a jövőben, szereti szülő­földjét és kész fejlesztéséért dolgozni. Elismerésre méltó önkéntes társadalmi munká­juk, fejlődik közéleti tevé­kenységük. Ugyanakkor ne­hezebbé vált a fiatalok szá­mára az elhelyezkedés, nincs kellő érdekeltség a magasabb műveltség megszerzésében, sok gonddal jár a családala­pítás, a lakáshoz jutás. Bi­zalommal, a felnőtt társada­lom segítségével, felelősség­gel, megértéssel, aktívabb,, jobban dolgozó ifjúsági szer­vezetekkel megvalósíthatók a fiatalok érdekében kitűzött célok. A megyében élő munka­képes korú nők ma már két­harmada aktív kereső. Helyt­állnak a termelésben, a tár­sadalmi és a politikai mun­kában. A választott testüle­tekben arányuk megfelelő. Sajnos, még ma is kevés a vezető posztokon a nők ará­nya, alacsonyabb körükben a szakmai, politikai, általános iskolai végzettség. A család­ban nem teljesen valósult meg az egyenjogúság, a mun­kahelyeken az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve. A jövőben ezekre még több fi­gyelmet kell fordítani. tartalmasabb, demokratiku­sabb lett. Korszerűsödött a tanácshálózat, az igazgatási munka, egyszerűsödött az ügyintézés. Javult a törvé­nyességi felügyelet és az el­lenőrző munka. A tanácsi vezetők, az ügyintézők ma­gatartásával, szakmai hozzá­értésével a lakosság általá­ban elégedett. Néhány taná­csi apparátusnál a színvonal stagnál, sőt visszaesett. Ta­pasztalni még rideg, lélek­telen ügyintézést, bürokratiz­must Emiatt a lakosságnál rosszabb megítélés alakult ki, mint amit a valóságos helyzet indokolttá tenne. Ta­pasztalható a lakosság egy Tészénél az állampolgári fe­gyelem lazulása, a lakbérek, az adók késedelmes fizetésé­nél, az engedély nélküli épít­kezéseknél és más kérdések­ben. A tanácsok káder- és sze­mélyzeti munkája fejlődött, de az újonnan alakult váro­sokban, egyes nagyközségi tanácsoknál hiányoznak a- szakmailag jól felkészült, a tanácsi munkát ismerő szak­emberek. Megyénkben a törvényes­ség, a jogpolitikai elvek ér­vényesülnek. Lakosságunk döntő többsége a szocialista erkölcs normái, a józan em­beri tisztesség és becsület Szerint él és dolgozik. Ugyan­akkor a jövedelemszerzés meg nem engedett formáinak visszaszorítása területén las­sú az előrehaladás, az alko­holizmus és a családi kap­csolatok lazulása növekedett, amely sok bűncselekmény elkövetésének is forrása. A társadalomnak, a bűnüldöző A hatodik ötéves terv ki­dolgozásánál alapvető köve­telmény volt az intenzív fej­lesztésre való törekvés, a népgazdasági egyensúly javí­tása, az életszínvonal meg­őrzése. A gazdálkodó egységek többsége igyekezett alkal­mazkodni a szigorúbbá vált követelményekhez. A megyé­ben dolgozó vállalatok', szö­vetkezetek egy része azonban nem tudta jobb munkával ellensúlyozni a feltételek szi­gorodását, az elvonások nö­vekedését, elmaradt á belső tartalékok feltárása. E gondok ellenére iparunk összességében eredményes munkát végzett. A termelés növekedése 1981-ben 6,3 szá­zalékos, idén várhatóan 7 százalékos lesz. A termékek 24,5 százaléka külpiacokon, ennek 53 százaléka nem ru­belelszámolású piacokon rea­lizálódott. Vállalataink ter­mékeiket gazdaságosan tud­ták értékesíteni, veszteséges iparvállalatunk nem volt. -A nyereség, több év átlagában 10 százalék körül alakult. Az építési tevékenység szerkezete kedvezően válto­zott: a felújítási, fenntartási munkák aránya 19,7 száza­lékra nőtt, de a vállalatok ezeket az igényeket nem tud­ták teljes egészében és meg­felelő minőségben kielégíte­ni. A két nagy építőipari vál­lalat veszteséggel zárta az év első háromnegyed évét. Je­lentősebb nyereség csak a közúti építő vállalat és a szövetkezeti iparban realizá­lódott. Ezen a helyzeten gyor­san és gyökeresen változtatni kell. A hatodik ötéves terv első két évében 13,8 milliárd fo­rint beruházás valósult meg. A beruházások az intenzív fejlesztést, az arányos terü­let- és településfejlesztést, az infrastruktúra javítását szol­gálták. Növekedett a korsze­rű gépi beruházás, az új technika aránya, a szociális és kulturális létesítmények' száma. A tervidőszakra szóló 30 milliárdos beruházási cél az eddiginél tervszerűbb, ru­galmasabb építőipari tevé­kenységgel valósulhat meg. Két év alatt 8860 lakás épül meg, amely az öt évre ter­vezettnek 41,2 százaléka. Az állami célcsoportos lakások száma csökkent, a pénzesz­közök egy részét telek-előké­szítésre, közművesítésre for­dítjuk, hogy a lakosság pénz­eszközei nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra a lakásépítésben. Mindez fon­tos alapja annak, hogy a ha­todik ötéves terv időszakára tervezett 21 500 lakás meg­épüljön. Az új lakástörvény me­gyénk lakosságának többsé­gét előnyösen érintette. Egyenlőbb lesz a teherviselés, többen jutnak hozzá a szo­ciálpolitikai kedvezmények­hez, a vállalati támogatás­hoz. A tervezett óvodai, bölcső­dei és kollégiumi férőhelyek az általános, közép-, és szak­munkásképző iskolai tanter­mek megépültek. A terve­zettnél jobban halad a tele­pülések vezetékes ivóvízzel történő ellátása is. A na­gyobb beruházások közül az egészségügy területén vannak gondjaink. A beruházási tevékenység mind nehezebb, egyre na­gyobb figyelmet, rugalmas­ságot, gyorsaságot igényel. Az üzemek és a tanácsok fej­lesztési pénzeszközei évről évre csökkennek. Ez is indo­kolja, hogy a lehetőségekkel és igazságügyi szerveknek jobban össze kell fogni a közmorál, az állampolgári fe­gyelem erősítése, a bűnözés ésszerűbben gazdálkodjunk, a szükséges változtatásoknál nagy felelősséggel, körülte­kintően járjunk el. Azzal nyerhetjük a legtöbbet, ha szerényen tervezünk, jó mi­nőségben és költségszinten belül építünk. A beruházó, tervező, kivitelező szerveze­teknek jobban együtt kell dolgozniuk. Az érdekeltséget és a szerződéses fegyelmet jobban kell érvényesíteni. Megyén kívüli munkát e szervezetek csak akkor vál­laljanak, ha a megye igénye­it teljes egészében ki tudják elégíteni. A mezőgazdasági termelés tavaly 6,5, idén mintegy 3,6 százalékkal nő. Tovább kor­szerűsödött a termelési szer­kezet, eredményes intézkedé­sek történtek a racionális földhasználat, a talaj termő- képességének javítására. Fo­kozódott a specializáló, a gépesítés és a kemizálás. ör­vendetesen nőtt az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ség, amely emelte a foglal­koztatás színvonalát és a jö­vedelmezőséget. A megye mező- és erdőgazdaságának exportja 1981-ben 6,1 milli­árd volt, 1982-ben ettől ma­gasabb értékű. Ez évben rekordtermést ta­karítottunk be búzából, jó a termés kukoricából, almából, burgonyából, dohányból, cu­korrépából. Az állatállomány részére bőséges szemes és szálas takarmány áll rendel­kezésre. A rendszerszerű termelés jól fejlődött, jelenleg 168 ezer hektár területen folyik. A termelési rendszereknek a jövőben többet kell tenni a hatékonyság növelésére, a termékek értékesítése és a jó minőség megőrzése, a nyere­séges gazdálkodás fokozása érdekében. A népgazdaság, a megye, a mezőgazdasági üzemek szá­mára egyaránt jelentős téli­alma-, burgonya-, dohány-, zöldségtermelés, az értékesí­tési és jövedelmezőségi gon­dok miatt évről évre nehe­zebb helyzetbe kerül. Ve­szélybe került az adottságok­hoz jól igazodó tájtermelés, a termelési biztonság és a termelési kedv. A felvásárlási gondok, a vagonhiány jelentős árbevé­tel-kiesést és veszteséget okoznak. Az alacsony felvá­sárlási árak mellett ez is oka a jövedelmezőség csökkené­sének. A felvásárló szervek évek óta nem kötnek szerző­dést a megtermett áru teljes mennyiségére, piacfeltáró munkájuk is gyenge. Nincs elegendő tároló és feldolgozó kapacitás sem. A kialakult helyzet miatt csökkent a burgonya vetésterülete. Az utóbbi két évben a dohány- termesztés jövedelmezősége csökkent, ezért a nagyüzemi termőterület egyharmaddal kevesebb. Ez a tendencia ér­vényesül a zöldségféléknél is. E kérdésekben a megyei pártbizottság a központi szer­vekkel közösen keresi a meg­oldás lehetőségeit. A termelési biztonságot és a jövedelmezőséget fokozza megyénkben a komplex me­lioráció. A felső-szabolcsi és a Tisza—Szamos közi tér­ségben 1985-ig egymilliárdos költséggel és 70—80 százalé­kos állami támogatással el lehet végezni a munkálato­kat. A meliorációs program kétéves előirányzatát sikere­sen teljesítettük. A nagyüzemi állatállomány gyarapodott. A szarvasmar­ha-létszám valamelyest csök­kent, a sertés-, a juh-, a ba­romfiállomány jelentősen nö­vekedett. Az állattenyésztés fajlagos mutatói is javultak, de különösen a juhászaiban és az abrakfelhasználásban a gazdaságosságot tovább kell fokozni. A baromfiágazatban értékesítési problémák van­nak, emiatt szűkíteni kell a feldolgozói kapacitást. A mezőgazdasági termelés jelentős növekedése csökkenő jövedelmezőség mellett ment végbe. Nagyobb beruházá­sokra nem képződik elegendő saját pénzeszköz, szűkül az állami támogatás és a hitel, növekszik a kamat. A koráb­ban épített létesítmények, gépek használhatósági foka alacsony. Jelentős a nullára leírt eszközök és épületek aránya. A termelési költség évről évre növekszik. A sze­rény pótlólagos befektetés nem biztosít megfelelő jöve­delmezőséget. Az idei jó gazdasági évben 19 termelőszövetkezet zár több mint 10 millió forint veszteséggel, 14 közös gazda­ságban a pénzügyi egyen­súlyt csak központi rende­zéssel lehet helyreállítani. Az állami gazdaságoknál is jelentős gondjaink kelet­keztek, részben objektív, másrészt szemléletbeli, ve­zetési, szervezési, érdekeltsé­gi, alkalmazkodás-készség- beli okokból. A nagyüzemek közül az állami gazdaságok tudtak legkevésbé alkalmaz­kodni a vállalati önállóság­hoz, a közgazdasági feltéte­lek változásaihoz. Egyes gaz­daságokban az éves alapkép­zés nem elegendő a hiteltar­tozások egyenlítésére. A ke- mecsei, a nyírmadai és a nyírlugosi állami gazdaságok veszteséggel zárják az évet. E területen meg kell tenni a szükséges lépéseket a hely­zet lényeges javítása érdeké­ben. Mezőgazdasági nagyüze­meink mindegyikében intéz­kedéseket kell tenni a veze­tés, a szervezés, a szemlélet korszerűsítése érdekében, a lehetőségek, az adottságok feltárására és kihasználására, a kiegészítő tevékenység to­vábbi fejlesztésére. Jobb ér­tékesítési és közgazdasági munkával lehet javítani a gazdaságosságot, csökkenteni a veszteséget. Ugyanakkor további központi intézkedés­re is szükség van. A kisgazdaságok termelése megyénkben igen jelentős. Ezekben állítják elő a mező- gazdasági termelési érték 40—44 százalékát. Fontos fel­adatunk az itt lévő lehetősé­gek jobb kihasználása, ter­melési biztonságuk, eszköz­ellátottságuk és értékesítési feltételeik javítása. Az új vállalkozási formák létrehozása megyénkben is megindult. Eddig 4 kisszövet­kezet, egy kisvállalat, 30 vállalati gazdasági munka- közösség, 37 gazdasági mun­kaközösség és 13 ipari szö­vetkezeti csoport alakult. E vállalkozási formák létreho­zásának és működésének alapfeltétele, hogy azok csökkentsék a hiánycikkek körét, magas színvonalon elégítsék ki a lakossági, szol­gáltatási igényeket. Munká­jukat ennek megfelelően szükséges folyamatosan el­lenőrizni, tevékenységüknek meg kell felelnie a törvé­nyes előírásoknak, a morális követelményeknek is. A megye kiskereskedelmi áruforgalmában a fogyasztá­si szerkezet kedvező^ irány­ban változott, általában ki­egyensúlyozott volt az ellá­tás. 1982 őszétől azonban alapvető élelmiszerekből — zsír, olaj, rizs, húskészítmé­nyek — és egyes iparcikk­féleségekből termelési és el­osztási, kereskedelempoliti­kai és szervezési hiányossá­gokból, illetve indokolatlan felvásárlásból ellátási gondok jelentkeztek, amelyeket jog­(Folytatás a 4. oldalon) A megye társadalmi viszonyainak fejlődése t Allamélet, szocialista demokrácia 'csökkentese erdekeben.

Next

/
Thumbnails
Contents