Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
1982. november 24. Kelet-Magyarország 3 ' " '" ............. Hitel exportfejlesztésre Reális igény GYAKRAN SZÖRA KERÜL MANAPSÁG a mező- gazdasági nagyüzemekben a beruházás, a gépvásárlás. S rögtön előtolakodik a könyörtelen kérdés: miből? önerőből csak nagyon kevés gazdaság képes beruházásra, mindenképpen szükség van állami támogatásra, hitelfelvételre. Az utóbbiban a bank teljes mértékben támogatja a nagyüzemeket egy bizonyos határon belül. Már évek óta ad konvertálható, minden piacon jól értékesíthető termék előállítására is hitéit. Az elmúlt években a kifizetések zöme gépbeszerzésre irányult, az idén fordult a kocka és az építési rovat részaránya a legnagyobb. Ezzel együtt a gépek vásárlására fordított összeg is emelkedett. Az építés ilyen irányú növekedése részben a szabályozó rendszer tavalyi módosulásának eredménye. A bankhitel már pár éve tizenhat százaléka a mező- gazdasági beruházásoknak és csak alig hét százalék a konvertálható hitel az idén. Pedig ez is több mint háromszorosa a két évvel ezelőttinek. A beruházásoknak csak a tíz százalékához kapcsolódik exportfejlesztő hitel. Azt persze tudni kell, hogy konvertálható hitel csupán fejlesztésre, bővítésre adható. Tavaly konvertálható hitel segítségével a megyében tíz építési jellegű fejlesztés indult, s ebből nagyságával kiemelkedik a Hunniacoop keltetője és broyler telepe hetvennégymillió forintos teljes költséggel, valamint hat sertéstelepi rekonstrukció és egy új építése száztízmillió forintos költséggel. Ezenkívül hét juhtelepet, továbbá búza-, kukorica- és cu- konrépa-tfejlesztést támogatott a bank. Az idén olyan építési beruházás nem indult, amelyhez exportfejlesztő hitelt kértek volna. Viszont tíz szövetkezet 38 millió forint értékben kért hitelt, s ebből a búza komplex gépesítését oldják meg, néhol összekötve a kukorica- ágazat fejlesztésével. Ez annak az eredménye, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknál jelentősen megváltoztatták a kenyérgabona-termesztés támogatását, s ez területnövekedést eredményezett Szabolcs-Szatmár megyében, ami a korábbi évekhez viszonyítva tízezer hektárt jelent. Érthető is a gazdaságok törekvése, hiszen a gabonatermesztést teljesen gépesíteni lehet, nem gond az értékesítése bel- és külföldi piacon, akár szemes terményként, akár hús formájában. Egyszóval kitűnő exportcikk a búza, a gabona. A HITELT KÉRŐ GAZDASÁGOK számot adnak a banknak a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítéséről. ötven termelőszövetkezettel ötvenkilenc szerződésük volt 1981-ben, s az ezeknek biztosított hitel több mint négyszázmillió forintos beruházáshoz kapcsolódott. Ha a jelenleg folyamatban lévő beruházások befejeződnek, akkor már hatvan termelőszövetkezet teljesítményét vizsgálhatják. A konvertálható hitelt a külgazdasági egyensúly javítására kapják a mezőgazda- sági nagyüzemek, azonban megállapítható, hogy elsősorban a mennyiségi mutatókat tartják szem előtt, s emellett eltörpül a devizakitermelés kérdése. Mert tavaly ' például a hitelből épített beruházások után ígért többletből csak harminchét százalék valósult meg. Ha más terméket is hozzászámítunk, akkor is csak a szerződés felét teljesítették a gazdaságok. Ebben közrejátszott a hitel- kérelmek elbírálása, néhol csökkentett területen való termelés, a késedelmes üzembe helyezés, de lehetne még sorolni. Az előbb említettek nem jók. Éppen ezért kell komolyabban meggondolni a nagyüzemeknek, mit akarnak fejleszteni, egyáltalán mire költik a saját pénzüket, nem beszélve az igényelt hitel összegéről. Sokszor elhangzott már, de nem árt ismételgetni: 1983 sem kecsegtet nagyobb anyagi lehetőséggel, mint 1982, néhol még annyival sem szá,- molhatnak, mint most. Valóban meggondolandó minden kiadott forint sorsa, mert azt többszörösen elveszítheti bárki. Persze a kezdeményezésről most sem szabad lemondani, a piac pillanatnyi alakulását mindenkor figyelembe kell venni. Éppen piost nem lehet bezárkózni az elefántcsonttoronyba, mert a lehetőségek száz- és ezerfélesége kínálkozik. Lehet olcsón, gazdaságosan termeszteni. Nyírpazonyban úgy ítélik meg, érdemes fejleszteni a sertéstenyésztést. ENNEK ÉRDEKÉBEN ötszörösére emelik a kocaállományukat. Nyírmeggyesen a meglévő almatároló mellé egy másikat szeretnének építeni teljes feldolgozó gépsorral együtt. Az említett két példa nem kockáztatás, reális igény. A beruházási kedv továbbra is megvan. Ezt mutatja a banki felmérés, mely szerint jövőre 162 millió forint exportfejlesztő hitelt szeretnének igénybe venni a nagyüzemek a harmincmilliós saját forrásuk mellett. Sípos Béla Szekér az unokának U elsősóskút, ’82 őszén. Vékony, kacskaringós földút vezet Nyírszőlős felől, a tanya előtt tesz még egy nagy kunkort, majd szépen belesimul a nemrég épített új kövesútba. A házak, mint egy nagy kiflin, félkörben gubbasztanak fent a dombokon, lent az aljban hatalmas libacsapat legelészik. Gyönyörű, fehérre meszelt házak, széles udvarok. Eperfák hatalmas ágakkal, s nagy-nagy csend, békesség. — Hiába is keresnek itt fiatalokat napközben — legyint az öreg Balogh József. — Elköltöztek, aki meg ittmaradt, bent dolgozik a városban. Nyíregyházán lakik az én onokám is, hiába csináltam meg neki a szekeret... — Szekeret.... ? — Megnézik? Ott van a színben, hátul az udvaron. Nem takarodsz innen te! Nézze meg az ember — korholja a veszettül acsarkodó kis pulit. — Bezzeg most nagy szád van, hogy én is itt vagyok. Máskor meg hallgat, mint aki... Volt neki nem is olyan régen egy nagy veres párja, akkor ketten még az autóból is kiszedték az idegent. De most, hogy maga-magában... Szóval a szekér. Balogh József bátyánk az udvar közepére állítja, ezt nézzük meg! r Uj csarnok Űj vasipari gyártó és festőcsarnokot épít saját kivitelezésben a baktaló- rántházi Vertikál Ipari Szövetkezet. A hónap végén átadásra kerülő létesítményben lehetőség nyílik a nehéz vasszerkezetek gyártására is. (Gaál Béla felvétele) Saját portán... Sok az alma, ebben már szeptemberben mindenki egyetértett, tehát célszerű kampányt indítani, almavásárt tartani. Ezzel együtt jár az árcsökkentés, ezt minden kereskedő tudja. Ezért kilónként egy forint ártámogatással kárpótolták volna az érintetteket. Volna — írjuk, mert erre nem nyílt alkalom, ugyanis nem volt se vásár, se kampány. Még ma is hat forint itt nálunk, az alma hazájában a fogyasztói ár. Pedig lehetne öt is, mert a támogatást megkapnák, de senki sem mozdult, senki sem cselekedett. A kereskedelmi szervek büszkén mondják, hogy teljesítették felvásárlási terveiket. Nem volt nehéz eny- nyi alma mellett. Szinte biztos, hogy nemcsak az ország más részein, hanem még a megyébén is nagyobb meny- nyiségű almát lehetne elhelyezni. A Zöldért csütörtöki 20 százalékos árleszállítása ehhez vajmi kevés. Az eladás érdekében minden érdekeltnek — Zöldért-nek, Áfész-ek- nek, TSZKER-nek jobban szét kellene néznie a háza táján, megtett-e mindent? Ügy kereskedtek-e, ahogy a jogosítványuk szólt? Különben ha jövőre megint országos főhatóságtól kérnek tanácsot, lehet, hogy visszakérdeznek. Ésik Sándor Minőség az iskolában Számvetés az apagyi tantestületben Az iskolát 1973-ban egyesítették az 5 kilométerre lévő nyírtétivel. A közös irányítású tantestületnek a nyírtéti tagiskolában 13, az apagyi központi iskolában 21 tagja van, akik közül tizenheten Nyíregyházáról járnak ki. Ök „ellenkező irányból” ingázók. Közösen gondolkodni, cselekedni A 453 gyermek oktatási-nevelési körülményei az idei tanévtől lényegesen javultak. Nagyrészt helyi erőből — tetemes társadalmi munkával, A szekér és a mestere (Császár Csaba felv.) Hát, van is mit rajta csodálni. Pláne, hogy a háziasszony még seprűt is kerít, s szépen leporolja a lőcsöt, a saroglyát, a kerekeket. — Tudják mit mondok én maguknak! Hiába nincs papírom róla, bele mernék én vágni egy rendes, parasztszekérbe is. De hát kinek kell ma már szekér — legyint. — Hol tanulta a mesterséget? — Hol tanultam volna! Itta tanyán, mert rávitt a szükség. Tudják hány napig dolgoztam én ezen a szekeren? Pontosan harminchetet. Az unokám, a Jóska hároméves volt, mindig a nagy szekeren üldögélt. Na megállj fiú, gondoltam magamban, csinálok én neked olyan szekeret, még a kerékgyártó is meg fogja csodálni! Hát csináltam is, láthatják. Csak hát milyen a pulya? Egy hónapig mindig ezzel szaladgált, meg befogott engem, s húzigáltat- ta magát. Aztán megunta. — Hány éves már az az unoka? — Ó, már nagyobb mint én vagyok! Szakácsnak tanul a városban. Okos az, micsoda dolga lesz annak, ha bevonul a seregbe. Még főszakács is lehet belőle! A kutya már elkotródott, nyugodtan szemlélődhetünk a tanya udvarán. Elől, a kerítés mellett tengerigóré, most ácsolta gazdánk az őszelőn. A szemközti földúton egy Zsiguli bukdácsol fejkendős, korosabb asszony vezeti. Ügyet sem vet az udvaron álló szekérre. Balogh Géza önkritikusan elmondták azonban: amilyen öröm, hogy gyakorlatilag minden apagyi, nyírtéti gyermek elvégzi a nyolc általánost, annyira gond a továbbtanulók alacsony száma. Száz gyerekből csak 74 tanul tovább. A továbbtanulásból kiesők ugyanis nem felelnek meg a felvételi beszélgetéseken, vizsgákon. Szívesen hallottunk volna a beszámolóban, a vitában az okokról, vajon mennyiben érzik a nevelők ebben saját munkájuk fogyatékosságait, hol lehet a hiba forrása, mit kell a jövőben másként végezni... Egyenetlen a különböző tantárgyi köBizalom és buzdítás Megújulás és stabilitás — e két egymást kiegészítő és feltételező követelmény szellemében gondolták végig tennivalóikat az apagyi, nyírtéti nevelők. Való igaz, a feladatok zöme rájuk, az iskola nevelőire vár. De nemcsak rajtuk, a szülőkön, a helyi közvéleményen is múlik, megkapják-e mindig a bizalmat és buzdítást nehéz munkájukhoz. Ezért sajnáljuk, hogy nem láttuk a megbeszélésen a község vezetőit, akikről azt tudtuk meg, jó támogatói az iskolai munkának. Most mégis hiányt jelentett a távollétük ... Páll Géza Ha egy iskola arculatát, karakterét meg akarjuk ismerni, valamit tudni kell a községről, városról is, ahol él és dolgozik. Az Apagyi Általános Iskola nevelőtestületi értekezlete előtt a község sajátosságairól váltottunk szót Lengyel László igazgatóhelyettessel. A megyeszékhelytől 20 perces utazással elérhető Apagy a közepes népességű községek so- rába tartozik, mintegy 2400 ember él itt. Eltérő vonás, hogy Nyíregyháza közelsége miatt a keresők közül minden harmadik az iparban dolgozik, ingázó. Ez a körülmény az iskolai életre is kihat. vetelmények alkalmazása, az érdemjegyek mögött nincs mindenkinél teljesítményképes tudás? Csak találgathatjuk a választ, amiről bizonyára más alkalommal, kötetlenül sokszor véleményt cseréltek a nevelők, de ezúttal sem ártott volna a közfigyelem fókuszába állítani... Jobb kapcsolat a szülőkkel Mindezek ellenére a nevelőtestületi megbeszélésen kirajzolódott több tennivaló. Illés Sándorné vezető óvónő — akit meghívtak az értekezletre — az iskolai előkészítés hatásáról, az óvónők és az I. osztályban tanító nevelők eredményes munkakapcsolatáról szólt. Többen foglalkoztak a napközis neveléssel, amely nagy lehetőségeket rejt és jobban élni kell vele. Tóth Sándorné a tartalmi munka mellett a nápközis termek tárgyi feltétéléinek javítását kérte. Babolcsi Lászlóné azt erősítgette: a napközis tanító, tanár sokat segíthet, amit az órán nem sikerült megtanítani a gyerekekkel, azt a napköziben oldottabban, játékosabban pótolhatják. Ez persze nem egymás munkájának az átvállalását jelenti. Illés Sándor igazgatóhe- tyettes kifejtette, a nevelőknek minden alkalmat meg kell ragadni a szülőkkel való jobb kapcsolatok kiépítésére. A szülők szemléletét is Eormálni kell, még a munkára nevelésben is érezhető a kettősség. Az iskola hiába igyekszik munkára nevelni a gyermeket, ha a szülői ház másképp vélekedik erről. A világnézeti, erkölcsi nevelést is erősíteni kell. Hajdú And- rásné, dr. Budai Ferencné, Kodácsi Jánosné, Jene József, Balázs József szintén a nevelés, az oktatás egy-egy gondját, sürgős tennivalóját érzékeltette. Hegedűs Gyula járási orosz szakos szakfelügyelő és Vas Lajosné, a megyei tanács művelődési osztályának általános felügyelője a minőségi követelményekre, a már elfogadott tantervi reformok alkotó megvalósítására irányította a figyelmet. amiből a tantestület tagjai is derekasan kivették a részüket — négy új tanteremmel bővítették az iskolát. Ezenkívül egy régi tanteremből kialakítottak egy tornaszobát. (Nyírtéten még nem ennyire jó a helyzet.) Megoldották a csak délelőtti tanítást, ami már-már ideális helyzetet teremt. Nem kis zökkenőkkel értei a mához az apagyi tantestület. Az utóbbi tíz évben csaknem kicserélődött a nevelői gárda. Belső gondok, feszültségek is gátolták egy időben a tantestületi egységet, a nyugodt, alkotó légkör kibontakozását. A nevelőtestületi eszmecsere, amelyen a Központi Bizottság oktatáspolitikai állásfoglalásának helyi tennivalóit vitatták meg, arról győzte meg a külső szemlélőt; az itt dolgozó nevelők tudnak és akarnak közösen gondolkodni és cselekedni. Tennivaló bőven van... Az igazgatóhelyettes beszámolójából és a vitából egyaránt kicsendült; a megfelelő tárgyi és személyi feltételek megteremtése után a minőségre, a tartalomra, a nevelés eredményességére kell összpontosítani. Egy sor dologban jók az oktatási eredményeik. A tankötelezettség teljesítése százszázalékos, ami mögött nagy erőfeszítések vannak, hisz az ingázó családok egy részében kevés szülői ráhatás éri a gyermeket. Az átlagosnál több terhet átvállalnak a pedagógusok — az iskola, a napközi — a szülői kötelmekből. Hol a hiba ?
