Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. november 24. Fiatalodás T alán furcsa, de igaz: dhogy öregszik a város, úgy válik egy­re fiatalabbá. Megőrződ­nek ugyan a régi értékek, ismerős képpel köszöntik az érkezőt a jól ismert ut­cák, városrészek. És még­is: érződik a levegőben valami friss, valami más, valami új. Más a. forgalom, másak a főutca és a lakótelep há­zai, többen vannak a diá­kok, fel-feltünik a busz helyijárqta, másak a bol­tok, más a választék, szin­te pezseg a város, ott nyü­zsög a fél járás. Este ne­on világít a bolt fölött, a presszóból szintetizátor szól, az üzem előtt nyu­gatnémet kamion rakodik, a butikban a holnap mo­delljei, napközben elfogy az autóparkoló hely. Sok minden más, mint valaha. Árulkodik erről a sok külsőség, de változott a tartalom is. Több a vá­ros adta előny, mint va­laha. De ott a városszülte hátrány is. A bezárkózó lakó, a helyét alig találó bevándorló stressze, a bandába verődő fiatal, a megnőtt zajszint, a városi és falusi peremén imboly­gó napi problémája, az igény és lehetőség konflik­tusa. Fészkelődik az ember, két értelemben. Rakja a fészkét és mocorog. Hamar elfogadja a jót és az újat, de alighogy elérte, azonnal többre vágyik. Aztán rá­jön: messze van a világ­tól. De azt is tudja, itt kell élnie, boldogulnia. És megindul egy folyamat, az otthonérzés. És tenni kezd, mind többet, hogy szebb legyen körülötte a világ. H a valami, akkor ez az ifjodás titka. Az a hangulat és aka­rás, amely kialakul a vá­rosért. Talán nem is az egy nap, amit Fehérgyar­matért teljesít, a fő. Sok­kal inkább a mindennap végzett munka, az otthon­iét sugallta tett a fontos. És most tulajdonképpen megérkeztünk. Oda, ahová a város és lakói tartanak jó ideje. Az egészséges vá- rosszeretethez. Oda, ami­kor már nemcsak elfogad­ják a jót, de tesznek érte. Minden felfedezés, amit tettünk eddig, szürkévé lesz, ha ezt nézzük. Talán ettől lett más Fehérgyar­mat. Fehérgyarmat lakásainak az 59,5 százaléka az árvíz után épfiit. A jelentős előrelépés ellenére az országosan száz lakásra jutó 317 lakossal szemben a városban 333 la­kos él 100 lakásban. így tér' mészetesen nagy öröm fogad­ta a kórházzal szemben (ez évben) átadott új lakásokat. A VÁROSI-JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG 1979 ÁPRILISÁBAN HATÁROZTA MEG FEHÉRGYARMAT VÁROSPOLITIKAI ÉS -FEJLESZTÉSI FELADATAIT. A KÖZELMÚLTBAN VIZSGÁLTÁK FELÜL, HOGYAN VALÓSULT EZ MEG. MINDENT ÖSSZEVETVE MEGÁLLAPÍTOTTÁK, ELŐTÉRBE KE­RÜLT 0 minőségi fejlesztés Jogos a kérdés: mit is je­lent a minőségi szakasz. Ez­zel kerestük meg Csepelyi Tamást, a városi-járási párt­bizottság első titkárát és Szabó Endrét, a városi ta­nács elnökét. — Az elmúlt években, a várossá nyilvánítás után — kezdi a pártbizottság első titkára — egy sor építési, fejlesztési feladatot kellett megoldani. Aki itt él és erre jár, láthatja a lakóházakat, intézményeket, üzemeket, üz­leteket — hadd ne soroljam fel a számokat. Most olyan szakaszhoz érkeztünk, ami­kor a fejlesztéseknek az em­berek közérzetét kell javíta- niok. Mindezt úgy, hogy a kezdettől megvolt városi-já­rási szemlélet maradéktala­nul érvényesüljön. Azt ugyanis tudni kell: soha nem beszélhetünk csak városról, Fehérgyarmat funkciója ugyanis többek között az, hogy központja legyen a kör­nyéknek. — Túljutottunk azon — folytatja a tanácselnök —, amit úgy neveztünk: kezdeti türelmetlenség. Sokan azt hitték, a városi cím azt is jelenti, hogy korlátlanok a lehetőségek. Fennállott hosz- szú ideig az igény és a lehe­tőség ellentmondása. Fejlő­— Kjy éve költöztünk Má­tészalkáról Fehérgyarmatra. Igaz, baráti köröm ott ma­radt, mégis úgy érzem, ez a város otthonosabb, tisztább. Cgy érzem, itt fogok marad­ni. Tetszik, hogy jól műkö­dik az ifiklub, több a köny- nyűzenei hangverseny, él­veztem a nyíregyházi szín­ház előadását is. Aki zenés, táncos helyet keres — mond­ja a városról Hercegit Mária diáklány —, akár háromban is válogathat. Jól érzem itt magam, sok a fiatal, azt is mondhatnám, hogy diákváros Fehérgyarmat. QycrmdtkOFOIDlMMl Czászlón éltem, de szakmám, munkahelyem ma már ide köt. Nem tagadom egyelőre keveset élvezek a város adta lehetőségekből. A művelődé­si ház rendezvényeit látoga­tom. Más várossal összeha­sonlítani nem tudom Fehér- gyarmatot — magyarázza Ko­vács László ipari tanuló —, szülőfalummal pedig nem le­het összemérni. Szinte hihe­tetlen számomra, hogy ez a város is volt olyan falu, mint Császló! Szerintem na­gyon jó, hogy van ez a vá­ros, a környező községeknek sokat számit. A bevásárlási lehetőségek jók, és szerencsé­re a közlekedés is megfele­lő, így a járás minden köz­sége számára központ Fe­hérgyarmat. désünk kiegyensúlyozott volt, az is maradt, s az itt élők felismerték, hogy az irreális kívánságok hangoztatása nem viszi előre a fejlődést. — És ekkor következett be az a jó változás, ami már a minőségi fejlődés irányába hat — veszi át a szót Csepe­lyi Tamás —, s ez a város­tudat alakulása, az itt élők­nek az a felismerése, hogy csak a belső lehetőségek gyorsíthatják a városiaso­dást. Kifejeződött ez a tár­sadalmi munka mértékében, s hadd mondjam itt, hogy a járási települések is tettek a városért, de megszaporodtak a köz érdekében tett javas­latok. Ezek azonban már letisztultak, a realitásokhoz alkalmazkodtak, s azonnal tartalmazták a cselekvési programokat is. — Tegyük itt hozzá — egészíti ki a hallottakat Sza­bó Endre —, hogy éppen itt van még sok lehetőségünk. Mert a jó városi közérzet — Harminchárom easten- dövel ezelőtt helyeztek Fe­hérgyarmatra. Azóta minden megváltozott. Előttünk egy szép, az ember számára ott­honos város. Tegyem hozzá: mezőgazdasági jellegű város. Mert nemcsak én — így Mar­si András nyugdíjas — fog­lalkozom állatokkal, hanem igen sokan. De ez is milyen más! A környezet ezt a fog­lalkozást is kulturáltabbá te­szi. £s ehhez még valami: a város egyre tisztább, seprik az utcát, kuka szállítja a sze­metet, van gyönyörű par­kunk, már lombosodik a pe- nyigei szélen az erdő, kor­szerű fürdőnk van —, hogy csak egy-két dolgot említ­sek, ami az embert szolgál­ja. A közelmúltban hívtak össze minket, nyugdíjas kom­munistákat. Tájékoztatást kaptunk a településről, kér­ték javaslatainkat. Volt mit mondanunk, hiszen a mi vá­rosunk. jellegét. Vagyis azt a kör­nyezetet, ahol az emberi kap­csolatok is élők maradnak. Ennek megtartása — mondja az első titkár — erősítheti a városhoz tartozás érzését, azt, hogy valaki magáénak vallja a települést. A másik dolog, ami nagy gondunk volt, s maradt is, a foglal­koztatottság ügye. Most si­került újabb 650—700 ember­nek munkaalkalmat teremte­ni. Ennek megvannak a hely­beli, de járási kihatásai is. A város ellátási funkciója nő, s ez vonatkozik kultúrá­ra és egészségügyre, keres­kedelemre és szolgáltatásra, közlekedésre és oktatásra egyaránt. A meglévő sokkal ésszerűbb használása, a gon­dosabb szervezés mind-mind a minőségi fejlődés irányába hat. — A városban jelenleg 8640 ember él. Ha azonban alakulása nem mentes a gon­doktól sem. Vannak, akik egyszerűen még nem érzik, hogy nem lehet bezárkózni a falak közé. Tudni kellene azt is, hogy nem az egy nap a városért jelenti csak a tevé­kenységet. Az egyik oldalon nekünk kell olyan körül­ményt teremteni, hogy az ide­költöző magáénak érezze a várost, de az új fehérgyar­mati lakosnak is sokkal köz­vetlenebb kapcsolatot kell kiépítenie a településsel. — Aminek viszont itt ha­gyománya van. A város fej­lesztésénél gondosan ügyel­tünk arra, hogy az megőrizze emberi léptékét, kisvárosi — Laaian negyvenöt éve, hogy itt élek — kezdi Erdé­lyi István kisiparos —, s el­mondhatom: a közös erőfe­szítés nyomán szép városunk született. Külön öröm, hogy szolgáltatóház is létesült, ahol méltó munkahelyet ta­láltunk. Ha valami szúrja a szemem, az az, néha a mun­kákat végzők nem kellően körültekintők. Gyakorta már kész létesítményeket kell át­variálni. Nem könnyű elvi­selni azt sem, hogy az épí­tés érdekében sokszor a na­pi életet zavaró bontások, ásások vannak, bár mindig vigasztal, hogy utána csak jobb jöhet. Ügy hiszem, hogy a fiatalok nevelése a város­ban igen fontos. Talán nem értik még, hogy a legkisebb eredményért mennyit keli tenni, s milyen megbecsü­lést érdemel az, ami már megszületett. — Amikor megnősültem, U éve kerültem Fehérgyarmat­ra. Magam is részese voltam az óriási átalakulásnak. A tisztességes munkásember jól érzi itt magát — mondja Olcsváry Gábor, a MEKO- FCM lakatosa. Jó, hogy szin­te mindenki ismeri a mási­kat. Ha bajba jut valaki, van kihez fordulni. Bizalmat ad, hogy a város vezetői átélték a faluból várossá válást. Ha valamit kifogásolnék, az az ellátás. Beretttyóújfaluban ismerkedtünk a szakmával, ott volt módom látni, hogy egy velünk egykorú város­ban lehet ez jobb is. Gon­dolni kellene az autósokra is, ma már van belőlük bő­ven Gyarmaton Is. Ügy vé­lem, hogy a városiassághoz hozzátartozik a városi szintű ellátás is. Számok és tények azt számoljuk, hányán van­nak itt nappal, akkor azt lát­juk: legalább hétezren dol­goznak, vásárolnak, tanulnak vagy éppencsak nézelődnek pluszban — magyarázza a tanács elnöke. Nekünk a ró­luk gondoskodás is felada­tunk. Ahogy mondtuk: min­dig járási relációban kell gondolkodni. Ezt mindenki­nél gyakorlattá tenni nem könnyű, de nélkülözhetetlen. Sokak számára megújulást jelentő folyamatról van szó. — Egyáltalán a gondolko­dás előtérbe került — fejti ki Csepelyi Tamás. — Ered ez abból, hogy a városban sok a munkás. Magatartá­suk, viselkedésük egyre dön­tőbb a városban éppúgy, mint azokban a községekben, ahonnan bejárnak dolgozni. Nem elhanyagolható, hogy alkotóképes értelmiségünk van. Igen komoly feladatunk, hogy szélesítsük a közéleti- ség fórumait. Kötelességünk, hogy minden esetben csak konkrét kérdéseket tárjunk eléjük. Nem lehet globális elképzeléseket, gondokat kö­zölni, amikor konkrét vá­laszokat várunk. — Tanácsunknak is a tö­rekvése, hogy minden alka­lommal, legyen városkörzeti beszámoló vagy más, a la­kosság a legjobb információ­kat kapja, mégpedig azzal a területtel összefüggően, ahol él. Fel kell ismerni, hogy cselekvésre csak akkor szá­míthatunk, ha az itt élők megtalálják a maguk érde­keit. Ahány városrész, ahány terület, annyiféle gond, fej­lesztési lehetőség, annyiféle igény. A konkrétság és ér­dekeltség együttese nélkü­lözhetetlen, ha cselekvést akarunk. A másik dolog: ne­künk viszont a feltételeket kell biztosítanunk, ha arra számítunk, hogy elképzelése­ink meg is valósuljanak — meditál Szabó Endre. — Nem tudom mennyire volt érzékelhető az, amit a minőségi szakaszról mond­tunk. Az látható, hogy azt szeretnénk, ha a folyamatos, egyensúlyban lévő anyagi fejlődés mellett az emberek közérzetét, vagy ahogy mon­dani szokták komfortérzetét javító tényezők sokasodja­nak. Ez részben pénzkér­dés, részben nem. A tények azt _ mutatják, hogy a város és a járás lakói szívesen cse­lekszenek, ha azt látják, hogy tetteik kellő méltány­lásban részesülnek. A jövő évek mindenképpen megha­tározó programja csak az le­het, hogy erősítjük az itt élők ragaszkodását a város­hoz, értelmes célokat jelö­lünk meg annak érdekében, hogy Fehérgyarmat igazi ott­hona legyen az itt élőnek, s a járásban lakónak egyaránt — fejezte be a beszélgetést Csepelyi Tamás. Épül a szakközép Novemberben kezdték meg Fehérgyarmaton a szakkö­zépiskola építését. Az eddig mostoha körülmények között tanuló diákok — remél­hetően — 1983-ra méltó helyre költözhetnek. A bőví­tési munkák 30 millióba ke­rülnek. Ez azt jelenti, hogy hat új tanterem, előadóter­mek, tornaterem segíti majd az oktató-nevelő munkát. Sajnos, a városnak nincsenek jó tapasztalatai az építőipar­ral, hiszen a többnyire ha­gyományos módon tervezett épületeket vonakodva vállal­ják a vállalatok. Talán az építőipar szorongatott helyze­te kedvező lesz a gyarmati beruházók részére. Panoráma­buszok Alig van olyan területé a megyének, ahol oly nagy fon­tossága lenne a személyszál­lításnak. Jelenleg Fehérgyar­matra 212 járat buszai fut­nak be. Ma már korszerű pá­lyaudvar fogadja és indítja az utasokat. A Volán az el­múlt években folyamatosan cserélte ki a járműveket, s ma többségében panoráma- buszok közlekednek a járás országútjain, a város utcáin. Lakásépítés A város vezetői időben fel­készültek arra, hogy a most folyó ötéves terv idejére meg­határozzák a lakásépítési programot. Ennek megfelelő­en négyszáznyolcvan lakást építenek meg. Ebből az úgy­nevezett célcsoportos 112, te­lepszerű magánerős 104, egyedi társas 16, családi ház 248. Különös gonddal jelölték ki a telkeket, s felkészültek arra, hogy a városba költöz­ni szándékozók mihamarabb kapjanak lehetőséget házak építésére. A települő ipar, a városiasodás ugyanis a la­kosság lassú gyarapodását ígéri. Mellettük lényeges, hogy az ott lakók, akik jobb körülmények közé akarnak kerülni, szintén alkalmat kapjanak az építéshez. A közmű- vesítésröi A város építése a föld alatt történik — mondják az ur- banisták, s igazuk is van. A település színvonalát nagy­mértékben közművei határoz­zák meg. A fehérgyarmatiak az utóbbi időben tanúi lehet­tek, mit is jelent a feltúrt vá­ros. A csatornahálózat a ko­rábbi 5,2 kilométerről 6,5-re gyarapodott. Elkészült a Bar­tók Béla út ivóvízvezetéké­nek építése is. Ma már a vá­ros lakóinak 95 százaléka közműves ivóvizet iszik. A város anyagi erői mellé nagy összegű társadalmi munka is társult. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Épül a mesterek háza A szolgáltatások kérdése egyre fontosabb helyet kap a város életében. A fehérgyar­mati igényeken kívül a járás lakóinak rendeléseit is túl­nyomóan az itt dolgozók elé­gítik ki. Ez tette indokolttá, hogy „mesterek házát” épít­senek, ahol nyolc kisipari egységet helyeznek el. A nagymértékű társadalmi mun­ka mellett a kisiparosok anyagi hozzájárulása, vala­mint a megyei tanács támo­gatása teszi lehetővé, hogy a jövő évben már kulturált kö­rülmények között dolgozhas­sanak a szakmák valóban mesternek számító képvise­lői. A negyvenkét szakmában dolgozó 138 fehérgyarmati iparos munkája jelentősen javítja a városlakók közérze­tét. 1 \ IWIIFB» -111

Next

/
Thumbnails
Contents