Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. november 24. Fiatalodás T alán furcsa, de igaz: dhogy öregszik a város, úgy válik egyre fiatalabbá. Megőrződnek ugyan a régi értékek, ismerős képpel köszöntik az érkezőt a jól ismert utcák, városrészek. És mégis: érződik a levegőben valami friss, valami más, valami új. Más a. forgalom, másak a főutca és a lakótelep házai, többen vannak a diákok, fel-feltünik a busz helyijárqta, másak a boltok, más a választék, szinte pezseg a város, ott nyüzsög a fél járás. Este neon világít a bolt fölött, a presszóból szintetizátor szól, az üzem előtt nyugatnémet kamion rakodik, a butikban a holnap modelljei, napközben elfogy az autóparkoló hely. Sok minden más, mint valaha. Árulkodik erről a sok külsőség, de változott a tartalom is. Több a város adta előny, mint valaha. De ott a városszülte hátrány is. A bezárkózó lakó, a helyét alig találó bevándorló stressze, a bandába verődő fiatal, a megnőtt zajszint, a városi és falusi peremén imbolygó napi problémája, az igény és lehetőség konfliktusa. Fészkelődik az ember, két értelemben. Rakja a fészkét és mocorog. Hamar elfogadja a jót és az újat, de alighogy elérte, azonnal többre vágyik. Aztán rájön: messze van a világtól. De azt is tudja, itt kell élnie, boldogulnia. És megindul egy folyamat, az otthonérzés. És tenni kezd, mind többet, hogy szebb legyen körülötte a világ. H a valami, akkor ez az ifjodás titka. Az a hangulat és akarás, amely kialakul a városért. Talán nem is az egy nap, amit Fehérgyarmatért teljesít, a fő. Sokkal inkább a mindennap végzett munka, az otthoniét sugallta tett a fontos. És most tulajdonképpen megérkeztünk. Oda, ahová a város és lakói tartanak jó ideje. Az egészséges vá- rosszeretethez. Oda, amikor már nemcsak elfogadják a jót, de tesznek érte. Minden felfedezés, amit tettünk eddig, szürkévé lesz, ha ezt nézzük. Talán ettől lett más Fehérgyarmat. Fehérgyarmat lakásainak az 59,5 százaléka az árvíz után épfiit. A jelentős előrelépés ellenére az országosan száz lakásra jutó 317 lakossal szemben a városban 333 lakos él 100 lakásban. így tér' mészetesen nagy öröm fogadta a kórházzal szemben (ez évben) átadott új lakásokat. A VÁROSI-JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG 1979 ÁPRILISÁBAN HATÁROZTA MEG FEHÉRGYARMAT VÁROSPOLITIKAI ÉS -FEJLESZTÉSI FELADATAIT. A KÖZELMÚLTBAN VIZSGÁLTÁK FELÜL, HOGYAN VALÓSULT EZ MEG. MINDENT ÖSSZEVETVE MEGÁLLAPÍTOTTÁK, ELŐTÉRBE KERÜLT 0 minőségi fejlesztés Jogos a kérdés: mit is jelent a minőségi szakasz. Ezzel kerestük meg Csepelyi Tamást, a városi-járási pártbizottság első titkárát és Szabó Endrét, a városi tanács elnökét. — Az elmúlt években, a várossá nyilvánítás után — kezdi a pártbizottság első titkára — egy sor építési, fejlesztési feladatot kellett megoldani. Aki itt él és erre jár, láthatja a lakóházakat, intézményeket, üzemeket, üzleteket — hadd ne soroljam fel a számokat. Most olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor a fejlesztéseknek az emberek közérzetét kell javíta- niok. Mindezt úgy, hogy a kezdettől megvolt városi-járási szemlélet maradéktalanul érvényesüljön. Azt ugyanis tudni kell: soha nem beszélhetünk csak városról, Fehérgyarmat funkciója ugyanis többek között az, hogy központja legyen a környéknek. — Túljutottunk azon — folytatja a tanácselnök —, amit úgy neveztünk: kezdeti türelmetlenség. Sokan azt hitték, a városi cím azt is jelenti, hogy korlátlanok a lehetőségek. Fennállott hosz- szú ideig az igény és a lehetőség ellentmondása. Fejlő— Kjy éve költöztünk Mátészalkáról Fehérgyarmatra. Igaz, baráti köröm ott maradt, mégis úgy érzem, ez a város otthonosabb, tisztább. Cgy érzem, itt fogok maradni. Tetszik, hogy jól működik az ifiklub, több a köny- nyűzenei hangverseny, élveztem a nyíregyházi színház előadását is. Aki zenés, táncos helyet keres — mondja a városról Hercegit Mária diáklány —, akár háromban is válogathat. Jól érzem itt magam, sok a fiatal, azt is mondhatnám, hogy diákváros Fehérgyarmat. QycrmdtkOFOIDlMMl Czászlón éltem, de szakmám, munkahelyem ma már ide köt. Nem tagadom egyelőre keveset élvezek a város adta lehetőségekből. A művelődési ház rendezvényeit látogatom. Más várossal összehasonlítani nem tudom Fehér- gyarmatot — magyarázza Kovács László ipari tanuló —, szülőfalummal pedig nem lehet összemérni. Szinte hihetetlen számomra, hogy ez a város is volt olyan falu, mint Császló! Szerintem nagyon jó, hogy van ez a város, a környező községeknek sokat számit. A bevásárlási lehetőségek jók, és szerencsére a közlekedés is megfelelő, így a járás minden községe számára központ Fehérgyarmat. désünk kiegyensúlyozott volt, az is maradt, s az itt élők felismerték, hogy az irreális kívánságok hangoztatása nem viszi előre a fejlődést. — És ekkor következett be az a jó változás, ami már a minőségi fejlődés irányába hat — veszi át a szót Csepelyi Tamás —, s ez a várostudat alakulása, az itt élőknek az a felismerése, hogy csak a belső lehetőségek gyorsíthatják a városiasodást. Kifejeződött ez a társadalmi munka mértékében, s hadd mondjam itt, hogy a járási települések is tettek a városért, de megszaporodtak a köz érdekében tett javaslatok. Ezek azonban már letisztultak, a realitásokhoz alkalmazkodtak, s azonnal tartalmazták a cselekvési programokat is. — Tegyük itt hozzá — egészíti ki a hallottakat Szabó Endre —, hogy éppen itt van még sok lehetőségünk. Mert a jó városi közérzet — Harminchárom easten- dövel ezelőtt helyeztek Fehérgyarmatra. Azóta minden megváltozott. Előttünk egy szép, az ember számára otthonos város. Tegyem hozzá: mezőgazdasági jellegű város. Mert nemcsak én — így Marsi András nyugdíjas — foglalkozom állatokkal, hanem igen sokan. De ez is milyen más! A környezet ezt a foglalkozást is kulturáltabbá teszi. £s ehhez még valami: a város egyre tisztább, seprik az utcát, kuka szállítja a szemetet, van gyönyörű parkunk, már lombosodik a pe- nyigei szélen az erdő, korszerű fürdőnk van —, hogy csak egy-két dolgot említsek, ami az embert szolgálja. A közelmúltban hívtak össze minket, nyugdíjas kommunistákat. Tájékoztatást kaptunk a településről, kérték javaslatainkat. Volt mit mondanunk, hiszen a mi városunk. jellegét. Vagyis azt a környezetet, ahol az emberi kapcsolatok is élők maradnak. Ennek megtartása — mondja az első titkár — erősítheti a városhoz tartozás érzését, azt, hogy valaki magáénak vallja a települést. A másik dolog, ami nagy gondunk volt, s maradt is, a foglalkoztatottság ügye. Most sikerült újabb 650—700 embernek munkaalkalmat teremteni. Ennek megvannak a helybeli, de járási kihatásai is. A város ellátási funkciója nő, s ez vonatkozik kultúrára és egészségügyre, kereskedelemre és szolgáltatásra, közlekedésre és oktatásra egyaránt. A meglévő sokkal ésszerűbb használása, a gondosabb szervezés mind-mind a minőségi fejlődés irányába hat. — A városban jelenleg 8640 ember él. Ha azonban alakulása nem mentes a gondoktól sem. Vannak, akik egyszerűen még nem érzik, hogy nem lehet bezárkózni a falak közé. Tudni kellene azt is, hogy nem az egy nap a városért jelenti csak a tevékenységet. Az egyik oldalon nekünk kell olyan körülményt teremteni, hogy az ideköltöző magáénak érezze a várost, de az új fehérgyarmati lakosnak is sokkal közvetlenebb kapcsolatot kell kiépítenie a településsel. — Aminek viszont itt hagyománya van. A város fejlesztésénél gondosan ügyeltünk arra, hogy az megőrizze emberi léptékét, kisvárosi — Laaian negyvenöt éve, hogy itt élek — kezdi Erdélyi István kisiparos —, s elmondhatom: a közös erőfeszítés nyomán szép városunk született. Külön öröm, hogy szolgáltatóház is létesült, ahol méltó munkahelyet találtunk. Ha valami szúrja a szemem, az az, néha a munkákat végzők nem kellően körültekintők. Gyakorta már kész létesítményeket kell átvariálni. Nem könnyű elviselni azt sem, hogy az építés érdekében sokszor a napi életet zavaró bontások, ásások vannak, bár mindig vigasztal, hogy utána csak jobb jöhet. Ügy hiszem, hogy a fiatalok nevelése a városban igen fontos. Talán nem értik még, hogy a legkisebb eredményért mennyit keli tenni, s milyen megbecsülést érdemel az, ami már megszületett. — Amikor megnősültem, U éve kerültem Fehérgyarmatra. Magam is részese voltam az óriási átalakulásnak. A tisztességes munkásember jól érzi itt magát — mondja Olcsváry Gábor, a MEKO- FCM lakatosa. Jó, hogy szinte mindenki ismeri a másikat. Ha bajba jut valaki, van kihez fordulni. Bizalmat ad, hogy a város vezetői átélték a faluból várossá válást. Ha valamit kifogásolnék, az az ellátás. Beretttyóújfaluban ismerkedtünk a szakmával, ott volt módom látni, hogy egy velünk egykorú városban lehet ez jobb is. Gondolni kellene az autósokra is, ma már van belőlük bőven Gyarmaton Is. Ügy vélem, hogy a városiassághoz hozzátartozik a városi szintű ellátás is. Számok és tények azt számoljuk, hányán vannak itt nappal, akkor azt látjuk: legalább hétezren dolgoznak, vásárolnak, tanulnak vagy éppencsak nézelődnek pluszban — magyarázza a tanács elnöke. Nekünk a róluk gondoskodás is feladatunk. Ahogy mondtuk: mindig járási relációban kell gondolkodni. Ezt mindenkinél gyakorlattá tenni nem könnyű, de nélkülözhetetlen. Sokak számára megújulást jelentő folyamatról van szó. — Egyáltalán a gondolkodás előtérbe került — fejti ki Csepelyi Tamás. — Ered ez abból, hogy a városban sok a munkás. Magatartásuk, viselkedésük egyre döntőbb a városban éppúgy, mint azokban a községekben, ahonnan bejárnak dolgozni. Nem elhanyagolható, hogy alkotóképes értelmiségünk van. Igen komoly feladatunk, hogy szélesítsük a közéleti- ség fórumait. Kötelességünk, hogy minden esetben csak konkrét kérdéseket tárjunk eléjük. Nem lehet globális elképzeléseket, gondokat közölni, amikor konkrét válaszokat várunk. — Tanácsunknak is a törekvése, hogy minden alkalommal, legyen városkörzeti beszámoló vagy más, a lakosság a legjobb információkat kapja, mégpedig azzal a területtel összefüggően, ahol él. Fel kell ismerni, hogy cselekvésre csak akkor számíthatunk, ha az itt élők megtalálják a maguk érdekeit. Ahány városrész, ahány terület, annyiféle gond, fejlesztési lehetőség, annyiféle igény. A konkrétság és érdekeltség együttese nélkülözhetetlen, ha cselekvést akarunk. A másik dolog: nekünk viszont a feltételeket kell biztosítanunk, ha arra számítunk, hogy elképzeléseink meg is valósuljanak — meditál Szabó Endre. — Nem tudom mennyire volt érzékelhető az, amit a minőségi szakaszról mondtunk. Az látható, hogy azt szeretnénk, ha a folyamatos, egyensúlyban lévő anyagi fejlődés mellett az emberek közérzetét, vagy ahogy mondani szokták komfortérzetét javító tényezők sokasodjanak. Ez részben pénzkérdés, részben nem. A tények azt _ mutatják, hogy a város és a járás lakói szívesen cselekszenek, ha azt látják, hogy tetteik kellő méltánylásban részesülnek. A jövő évek mindenképpen meghatározó programja csak az lehet, hogy erősítjük az itt élők ragaszkodását a városhoz, értelmes célokat jelölünk meg annak érdekében, hogy Fehérgyarmat igazi otthona legyen az itt élőnek, s a járásban lakónak egyaránt — fejezte be a beszélgetést Csepelyi Tamás. Épül a szakközép Novemberben kezdték meg Fehérgyarmaton a szakközépiskola építését. Az eddig mostoha körülmények között tanuló diákok — remélhetően — 1983-ra méltó helyre költözhetnek. A bővítési munkák 30 millióba kerülnek. Ez azt jelenti, hogy hat új tanterem, előadótermek, tornaterem segíti majd az oktató-nevelő munkát. Sajnos, a városnak nincsenek jó tapasztalatai az építőiparral, hiszen a többnyire hagyományos módon tervezett épületeket vonakodva vállalják a vállalatok. Talán az építőipar szorongatott helyzete kedvező lesz a gyarmati beruházók részére. Panorámabuszok Alig van olyan területé a megyének, ahol oly nagy fontossága lenne a személyszállításnak. Jelenleg Fehérgyarmatra 212 járat buszai futnak be. Ma már korszerű pályaudvar fogadja és indítja az utasokat. A Volán az elmúlt években folyamatosan cserélte ki a járműveket, s ma többségében panoráma- buszok közlekednek a járás országútjain, a város utcáin. Lakásépítés A város vezetői időben felkészültek arra, hogy a most folyó ötéves terv idejére meghatározzák a lakásépítési programot. Ennek megfelelően négyszáznyolcvan lakást építenek meg. Ebből az úgynevezett célcsoportos 112, telepszerű magánerős 104, egyedi társas 16, családi ház 248. Különös gonddal jelölték ki a telkeket, s felkészültek arra, hogy a városba költözni szándékozók mihamarabb kapjanak lehetőséget házak építésére. A települő ipar, a városiasodás ugyanis a lakosság lassú gyarapodását ígéri. Mellettük lényeges, hogy az ott lakók, akik jobb körülmények közé akarnak kerülni, szintén alkalmat kapjanak az építéshez. A közmű- vesítésröi A város építése a föld alatt történik — mondják az ur- banisták, s igazuk is van. A település színvonalát nagymértékben közművei határozzák meg. A fehérgyarmatiak az utóbbi időben tanúi lehettek, mit is jelent a feltúrt város. A csatornahálózat a korábbi 5,2 kilométerről 6,5-re gyarapodott. Elkészült a Bartók Béla út ivóvízvezetékének építése is. Ma már a város lakóinak 95 százaléka közműves ivóvizet iszik. A város anyagi erői mellé nagy összegű társadalmi munka is társult. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Épül a mesterek háza A szolgáltatások kérdése egyre fontosabb helyet kap a város életében. A fehérgyarmati igényeken kívül a járás lakóinak rendeléseit is túlnyomóan az itt dolgozók elégítik ki. Ez tette indokolttá, hogy „mesterek házát” építsenek, ahol nyolc kisipari egységet helyeznek el. A nagymértékű társadalmi munka mellett a kisiparosok anyagi hozzájárulása, valamint a megyei tanács támogatása teszi lehetővé, hogy a jövő évben már kulturált körülmények között dolgozhassanak a szakmák valóban mesternek számító képviselői. A negyvenkét szakmában dolgozó 138 fehérgyarmati iparos munkája jelentősen javítja a városlakók közérzetét. 1 \ IWIIFB» -111
