Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. november 20, Kommentár Tripoli dilemma L esz vagy nem lesz? Négy nappal az Afrikai Egységszervezet Tripoliiba összehívott csúcstalálkozója- előtt ez a drámai kérdés foglalkoztatja a líbiai főváros.ban tárgyaló előkészítő bizottság tagjait, az afrikai államok külügyminisztereit. S az aggodalom egyre nő, a kompromisszumos javaslatok ugyanis sorra kudarcba fulladtak. Eredetileg még az ENSZ szeptemberben kezdődött közgyűlése előtt szerették volna összehívni az elhalasztott találkozót. Erre azonban nem került sor, bár időközben a Polásario Front elált tervétől, s a SZADK távolmaradásáról biztosította a közvetítőként föllépő államokat. Végül is november 23-ára tűzték ki a 19. csúcs megnyitásának időpontját, ám most a csádi képviselet miatt vált kétségessé a találkozó megtartása. A 17 éve polgárháborútól szenvedő országból már augusztusban is két küldöttség erkezett Tripoliiba, akkor azonban a többi ellentét miatt erre nem fordítottak különösebb figyelmet. Most viszont Csád ügyében tört ki a vihar. Ügy tűnik, az AESZ tagállamainak nagy többsége most Bátorét támogatja^ Líbia, a házigazda viszont ©oukouni Oueddei mellett kötelezte el magát, s álláspontjától aligha áll eL Ha pedig a közvetítők nem járnak sikerrel, a keddre összehívott csúcstalálkozó meghiúsul Akkor pedig az AESZ fennállásának legdrámaibb válságával találja szemben magát: a kontinens legégetőbb kérdéseire — például a namíbiai rendezés ügyére, a dél-afrikai fajüldöző rezsim elleni harc összehangolására — adós marad a válasszal Ez viszont a kontinens szervezetének látványos széthulláséhoz, a sokat hangoztatott, de valójában ritkán megvalósult egység látványos cáfolatához vezethet. Gy. D. Az SPD kiéli nyilatkozata: Biztonságpolitikai partnerséget Kelet és Nyugat között A Német Szociáldemokrata Párt fenntartja azt az igényét, hogy újból átvegye az NSZK politikai vezetését — olvasható abban a program- jellegű nyilatkozatban, amelyet pénteken fogadtak el Kidben, az SPD országos pártkonferenciáján. A „kiéli nyilatkozat” elítéli a bonni hatalomcserét, Helmut Schmidt megbuktatását és sürgeti az idő előtti, országos választások megtartására vonatkozó ígéret megtartását. Méltatja a szociáldemokrata párt 16 éves kormányzati tevékenységét, amelynek következtében az NSZK helyzete kedvezőbb, mint a többi hasonló tőkés országé. Nemcsak a nyugatnémet lakosság gazdasági és szociális ellátottsága javult jelentősen ebben az időszakban, hanem kifejlődött egy korábban nem ismert, demokratikus öntudat is. A szociáldemokrata párt óvja a Kohl—Genscher-kor- mányt attól, hogy veszélyeztesse az NSZK eddigi békepolitikáját. Határozottan kell képviselni az NSZK érdekeit a nyugati szövetségi rendszeren belül és követelni kell a* fegyverkezési verseny befejezését. A Német Szociáldemokrata Párt „katonai erőegyensúlyra és biztonságpolitikai partnerségre” törekszik a nyugat és a kelet között — fejeződik be pz SPD kiéli nyilatkozata, amely a párt januári választási kongresz- szusán elfogadandó program alapját képezi. Új külügyés hadügyminiszter Kínában Vu Hszüe-csien és Csang Aj-ping személyében új külügyminisztert, illetve honvédelmi minisztert nevezett ki az V. kínai országos népi gyűlés állandó bizottság pénteken befejeződött 25. ülésén. A. kinevezésekre Csao Ce- jang miniszterelnök tett javaslatot. A hírt közzétevő Uj Kína hírügynökség nem indokolta Huang Hua eddigi külügy- és Keng Piao eddigi honvédelmi miniszter felváltását. A hivatalos életrajz szerint Kína új külügyminisztere 60 éves, Sanghajban született. Tagja a KKP 12. Központi Bizottságának, pénteki kinevezéséig első külügyminiszter-helyettes volt. Csajng Aj-ping jelenleg a KKP KB Katonai Bizottságának főtitkárhelyettese is, és ugyancsak tagja a központi bizottságnak. A Grundig alkonya? Képünkön: a híres nyugatnémet rádió- technikai cég székhaza a Nürnberg melletti Fürthben; a Grundig — részvényeinek 75 százalékával — beolvad a Thompson—Brandt francia társaságba. (Kelet-Magyarország telefotó)---------------------------------------S SCHMIDT ATTILA: A tettes őrizetben, a nyomozás folyik S ____________________r Az idős asszony vékony teste minden porcikájában remeg, szinte megrázza az emlékezés. — Mindent... Mindent... Ügy volt... Tegnap délután idejött" a kis Ferike, kereste az anyját. Anna nem volt itthon, azt hiszem, a szüleihez ment. Aztán a kisfiú is elfutott, nagyon ideges volt a gyerek ... Kint voltam az erkélyen, úgy hét óra tájban, amikor Kohányi a szemben lévő ház tetejéről átkiabált. — Mit? — Hát, hogy küldjem ki Annát. Közben a három gyereket a tető szélére ültette ... Megrémültem. Visszakiabáltam, hogy nincs itthon Anna. Aztán nem is tudom, hogy történt, egyszer csak felemelte a kis Annit és a mélybe vetette, majd sorba dobálta Attilát és Istvánt... Borzasztó ... István el akart menekülni, de Kohányi elkapta és ledobta őt is... Közben kiabáltam: Gyilkos ... Gyilkos ... Ne tedd, de ő csak hajigálta lefelé a három ártatlant ... ★ Az idő már erősen délutánba hajlik, amikor a rendőrtisztek Kohányiné Boros Annával beszélhetnek. A félhomályba burkolt, szegényesen berendezett szoba sarkában lévő ágyban valósággal elvész az egyébként magas, életerős asszony ... Az alezredes csendben az ágy mellé húz egy széket, megsimogatja Anna áttetsző bőrű kezét: — Tudja, hogy a kis Ferike megmenekült? — Igen, tudom ... Legalább ő megmaradt... — felelte könny nélkül sírva. — Anna, elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy beszélgessen velünk? Tudja, nagyon fontos lenne. Ezen mindenképpen túl kell esnie... — Igen ... Tudom. Mindent megpróbálok, tessék csak kérdezni. — Ha jól tudom, maga most huszonhat éves, és tiz éve kötött házasságot. — Igen ... — Hogy éltek? — Nagyon ... nagyon rosz- szul. — Miért? :— Mert amióta csak összekerültünk, állandóan ivott és akkor állandóan megvert. — Miért bántotta magát? — Eleinte azért, mert szóltam az italozás miatt... Később __később azt hiszem, már megszokásból Közben meg a gyerekek sorra születtek: 1971ben Ferike, két évvel később Attila, 1974-ben Istvánka, 1978-ban pedig An'nuska... — Miért vállalt négy gyereket, amikor ilyen rossz körülmények között voltak? — Én szerelemből mentem a férjemhez és azt reméltem, hogy a gyerekek előtt majd szégyellni fogja magát. Megváltozik... De hát, tévedtem. Ahogy korosodott, úgy durvult. — Maga dolgozott? — Nem. — És miért nem vállalt munkát? — Mert a férjem egyszerűen nem engedte, hogy elhelyezkedjek. Kértem, könyörögtem, hogy engedjen dolgozni, de ő megmakacsolta magát. Nem... Nem és nem ... Anna reszkető keze erőtlenül nyúlt a limonádés pohár felé. Az addig szótlanul je- gyezgető Hollai hadnagy készségesen segít, a fiatalasz1932—1982 Botrányba fulladt a Fehér Házban tartott ünnepség, amelyen Reagan elnök fogadta George Stigler profesz- szort, a közgazdasági Nobel- díj idei nyertesét. Az elnök és a tudós beszélgetése után ugyanis — amelyet megelőzően Reagan éppen arról biztosította amerikai üzletemberek egy csoportját, hogy „látja már a napfényt” a gazdasági élet horizontján — az új Nobel-díjas találkozott a sajtó képviselőivel a Fehér Házban. Stigler professzor a többi közt kijelentette: „Válságban vagyunk, s ez olyan mérem, mint a 30-as évek válsága.” A Fehér Ház helyettes sajtófőnöke azonnal közbelépett, jelt adott a sajtókonferencia befejezésére, és az ünnepeltet levezették a szónoki emelvényről. Nem mutatható ki, mennyire befolyásolta a professzor nyilatkozata a kormányon lévő republikánus párt szavazatveszteségét az öt nappal később tartott időközi választáson, az azonban cáfolhatatlan, hogy szavai megalapozottak: a válságjelenségek ma az egész tőkés világban súlyosabbak, mint bármikor voltak az 1929—1933-as gazdasági válság óta. A munkanélküliek száma például az idén eléri a 28 milliót, egyedül az Egyesült Államokban J1 millió (10 százalék) fölött van már, jövőre pedig előreláthatóan 31 millióra növekszik, vagyis azonos lesz az 1929 október végén kirobbant válság mélypontján mért adattal. Igaz, hogy akkor kevesebb, mint fele volt a Föld lakossága a jelenleginek, ez azonban nem vigasztalja a munkanélkülieket és családtagjaikat, akiknek már Amerikában is csak 41 százaléka kap segélyt, míg az első olajárrobanás után, 1974-ben még 66 százalékuk kapott. A megszigorított hitelfeltételek és a fogyasztás csökkenése miatt bekövetkezett csődök száma is megközelíti már a Nagy Válság idején tapasztalt mértéket: 24 000 amerikai vállalat ment tönkre az idén (1930-ban 27 000). A Német Szövetségi Köztársaságban, ahol a télre 2 millió munkanélkülire számítanak, az idei év első felében 50 százalékkal több vállalat jelentett csődöt, mint a tavalyi év megfelelő időszakában. Még rosszabb a helyzet NagyBritanniában, ahol jövőre 1929. október: több mint 4 millió munkanélkülivel számolnak. A New York-i tőzsde előtt Az infláció elleni küzdelem több százan gyűltek össze a jegyében a magas hitelkamat- világgazdasági válság kirob- láb eszközével elért terme- bánásának hírére. szony szájához emeli a hűsítővel félig telt poharat. — Ha elengedi magát dolgozni, mi lett volna a gyerekekkel? — Az nem lett volna gond. Az én anyám is, az öve is vállalták volna a gondozásukat. És mennyire kellett volna a pénz! Tetszik látni, hogy ebben a szép lakásban milyen nyomorúságosán é’ .nk. — A férje nem dolgozott? — De dolgozott, csak állandóan váltogatta a munkahelyeit. Legalább huszonöt volt... — A pénzt nem adta haza? — De, általában ideadta, viszont azonnal küldte is a gyerekeket a kocsmába: rumért, borért, sörért... Amennyit hazaadott, annyit el is ivott. — És ha nem kapott volna italra pénzt? — Kiverte volna belőlem az utolsó fillért is. Hiába mondtam, hogy a gyerekeknek kell ruha, cipő, meg sok egyéb. Őt.ez nem zavarta. A gyerekeim szégyenszemre mások által elnyűtt ruhákban jártak... — Mégis, miként határozta el, hogy szakít a férjével? — A gyerekekkel le szoktam menni a játszótérre, ott ismerkedtem meg Bátor Györggyel. Ő szólított meg . (Folytatjuk) lésvisszafogás egyébként a fejlett tőkés országokban a termelőkapacitás kihasználatlanságát és a termelőberendezés elavulását is magával hozta. Az Egyesült Államok iparának kihasználtsága például a tavalyi 78-hoz képest már csak 69 százalékos. A dollár magas kamatlábbal együttjáró felértékelődése aláásta a többi kapitalista ország pénzének értékét, és még a legutóbbi kamatláb- csökkentés sem tette elkerülhetővé például a francia, svéd, fim), belga valuta leértékelését. A hiteleszközök megszorítása nyomán először az Egyesült Államokban állt meg a gazdasági növekedés 1979- ben, Nyugat-Európában 1980- ban, s tavaly már Japánban is. Egyidejűleg növekedett az országok külső és belső adóssága, s míg előbbi miatt már több mint 20 ország kérte az esedékes visszafizetés átütemezését, az utóbbi tovább szűkíti a gazdaság termelő beruházások útján történő gyógyításához szükséges eszközöket. (Egyedül az Egyesült Államok költségvetési deficitje 110 milliárd dollárra rúg az idén, jövőre pedig elérheti a 150—180 milli- árdot.) Az így keletkező tőkehiány az egész világgazdaságra kihat. Jellemző a világkereskedelem rohamos szűkülése: míg tavaly 30 milliárd dollárral csökkent a 1982. október: Felbolydult méhkashoz hasonlít a New York-i tőzsde. nemzetközi kereskedelmi forgalom, az idén csökkenése a Nemzetközi Valuta Alap előrejelzése szerint eléri a 80 jmilliárdot. Nem csoda, ha ilyen körülmények között végletesen ideges a gazdasági jelenségekre érzékeny tőzsde. Míg október közepén páratlanul forgalomemelkedéssel reagált a Wall Street a kamatlábcsökkentésre, a hónap végén egy nap alatt 36 ponttal esett a részvényforgalom indexe, s ez felidézte 1929. október 29- ét, a világgazdasági válság kirobbanásának emlékét, hiszen azon a napon volt csak hasonló — 38 pontos — zuhanás. Meg kell természetesen jegyezni, hogy jelenleg a bénultságból való kilábalás néhány vonása is kirajzolódik. Jövőre általában némi gazdasági növekedésre lehet számítani, az Egyesült Államokban például nem többre, mint 2 százalékosra, ami még nem elegendő a munkanélküliség növekedésének megállításához. Érthető, hogy egy nemzetközi közvéleménykutatás adatai szerint az USA és Nyugat-Európa lakossága egyre jobban aggódik jövője miatt. V. G. 0 Nagy Válság árnyékában
