Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

1982. november 18. Kelet-Magyarország 3 Miből? N em egyszer hallot­tam már értelmes, tanult emberektől is, hogy hiába, ma a pa­rasztnak megy igazán jól. És emlegették az állat- tenyésztésből, a gyümöl­csösből, a dohányból szár­mazó, — általuk százez­rekre is taksált — jöve­delmeket, melyekből lám, micsoda házak nőnek ki a földből, háztartási gépek és autók születnek, sok­szor még a gyerekeknek is. Hiába, a köztudat nehe­zen szabadul a beidegzé­sektől, egyebek között at­tól, hogy elsősorban azt nézi: kinek mire telik, s ritkábban gondolkozik azon, hogy a viszonylagos jólét valójában miből is ered. Ráadásul azon sem sokan tűnődnek el, hogy mi lenne, ha ezek az iri­gyelt emberek felhagyná­nak kertjeik művelésével, nem gondoznának gyü­mölcsfákat, nem nevelné­nek állatokat. Az irigyek álla alighanem felkopna, s egyszerre kiderülne, nemhogy kevés a pénzük, de éppenséggel sok, mert a piacon például nem tud­nák mire költeni. Nem először — és fel­tehetőleg nem is utoljára — járnak eszemben ezek a dolgok, de most egy, a Központi Statisztikai Hi­vatal által kiadott anyag, isméi erre irányította fi­gyelmemet. Mert, ebben az összeállításban, mely azt vizsgálta, miként vál­tozott a lakosság időbeosz­tása az utóbbi másfél évtizedben, két, a témánk­ba vágó adalékot olvas­tam. Az egyik: a mezőgazda­ságban dolgozók lényege­sen több időt töltenek munkával, mint az értel­miségiek. Egy állatgondo­zó férfi például 2 és egyne­gyed órával dolgozik töb­bet, mint a dolgozók átla­ga. Vagyis: a mezőgazda­ságban kenyeret keresők átlagosnál gyorsabb élet­színvonal-emelkedése mö­gött, az átlagosnál lénye­gesen több munka húzó­dik meg. Ráadásul, ugyan­csak a statisztika tanúsá­ga szerint: a korábban gazdaságilag elmaradott megyékben — Szolnok, Szabolcs-Szatmár —, a je­lenlegi életszínvonalat az átlagosnál is jóval több munkával érte el. A másik dolog, ami a jobblét látható jeleire magyarázat: azok, a fal­vakban ma emelkedő szép házak, irdatlan sok mun­kával készülnek. Mert: minden magánerőből fel­épült új lakásra három­száz, tíz órás munkanap­nak megfelelő időt fordí­tanak. Természetesen a jövendő tulajdonosok, a rokonok és a barátok, munkaktársak. Tudom: sokaknak nincs lehetőségük arra. hoev ha többletmunkával is, de olyan összegekre tegyenek szert, mint a falun élők. De, ez nem lehet ok arra. hogy a ma — szerencsére — tapasztalható falusi jobb létet gyanakvással szemléljük, jogosultságát kétségbe vonjuk. S. Z. Távvezeték Abu-Dhablba Neves angol, olasz és japán cégeket megelőzve jelentős versenytárgyalást nyert a Technoimpex Külkereskedel­mi Vállalat Abu-Dhabiba. Magyar szakemberek első íz­ben építenek ki 33 kilovoltos távvezetékrendszert, e veze­ték 36 állomást köt majd össze. Az üzlet fővállalkozó­ja a Magyar Kábel Művek. A munkával rendkívül rövid idő, 21 hónap alatt kell vé­gezniük. RAKLAP IRAKBA A FEFAG tiszalöki üzeme 1982-ben 20 ezer darab lapot gyárt iraki megrendelésre. Képünkön: indulás első ezer rakodólap. (Császár Csaba felvétele) rakodó- előtt az Munka és légkör A színhely: MEZŐGÉP, Tiszavasvári Többnyire olajos ruhás férfiak töltik meg a hosszú ebédlőt. Jó néhányan svájci sapkájukat, táskájukat az ölük­ben tartják, mivel műszak után nem mentek haza. Néhá­nyan böngészik a falra szegezett táblán lévő szöveget: „Jól helytállni csak az összefüggéseket ismerő, önállóan csele­kedni tudó ember képes!” Akár a mottója is lehetne az üze­mi pártvezetőség beszámolójának, amelyet itt tartanak, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat tiszavasvári gyáregységé­nek ebédlőjében. A gyáregység pártvezetősége 94 párttagnak számol be az idén végzett politikai munkáról és ismerteti a következő esztendők sok és nehéz feladatait. Rugalmasabb átállás Molnár Ferenc, a pártve­zetőség titkára a beszámoló ismertetésében előrebocsát­ja: a gyáregység a vállalat egyik igen fontos láncszeme, gazdasági tevékenységét fi­gyelik Szatmárban is. Látha­tóan jóleső érzés közzétenni a beszámolóban, hogy az év háromnegyed részében har­minc százalékkal többet ter­meltek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Igen ám, de az idei terv magas, így egy pici elmaradás ta­pasztalható. örvendetes vi­szont, hogy a dolgozók meg­szokták az utóbbi években gyakorinak mondható profil­változásokat, rugalmasabbak lettek. A szükségszerű átállá­sok ellenére javult a minő­ség. A gondok közé tartozik, hogy a gyártás-előkészítés nem mindig tökéletes. A for­gácsolók és a hegesztők hosz- szabb ideje túlterheltek. A pár éves, még jóhírű szocia­lista brigádok munkájában megtorpanás tapasztalható Elkél hát a beszámolóban is a biztatás. A tavalyi kettővel szemben idén három tanfolyamot in­dítottak a pártoktatás kere­tében. Egyelőre 79-en hall­gatják az előadásokat, de a közeljövőben még több dol­gozót nyernek meg arra, hogy jöjjön el az előadásokra és bővítse gazdasági, politikai ismereteit. Ünnepélyes pillanat A hozzászólások előtt, amíg néhányan mérlegelik a be­számoló súlyát, rendezik gon­dolataikat, addig röpke ün­nepi pillanatnak lehetünk ta­núi. A pártvezetőség titkára bejelenti, hogy Vass Ferenc kereken 25 éve tagja a párt­nak, ezért díszes emléklapot nyújtanak át részére köszönő szavak kíséretében- Vass Fe­renc ünneplőben lép közép­re, nadrágszára alját csipesz fogja össze, kerékpárral jött az eseményre. A mellettem ülőtől megtudom, hogy az idős szerelő már nyugdíjas, de rendszeresen bekarikázik a taggyűlésekre. Azok közé tartozik, akik egykor a kor­mos traktor nyergében kezd­ték. Az idős mester tapsot kap, és máris egy fiatal öntő, Ko­vács László emelkedik hozzá­szólásra. Arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az agitációs és propagandamunkát javítani szükséges. A munkások poli­tikai nevelése az eddigieknél is fontosabb, a gyáregységben is. Hozzáteszi: csak őszinte útmutatásokkal, közvetlen hangnemben lehet a munká­sokat jobb munkára bírni. Több időt — egymásra Maczkó László meós, mint­egy kiegészítésként mondja, hogy a politikai képzést a gazdasági vezetőknek ered­ményesebben kell segíteni, mert a helyi politika és a he­lyi gazdaság is szorosan ösz- szefügg. A termetes meós körbemutat, s láttatja, hogy az itt ülő párttagok körében viszonylag kevés a fiatal. Kéri: többet foglalkozzanak a KISZ-esekkel, az utánpót­lás érdekében. Papp Miklós lakatos hatalmas, kemény kezében gyakran mozgott az írószerszám a beszámoló alatt. Beszámoló műszak után Felvéste gondolatait, s hoz­zászólását azzal kezdi, hogy a kommunisták a termelés­ben összhangban vannak, s példamutatóak. De így foly­tatja: „Legyen több időnk a párttagok személyes ügyeivel való foglalkozásra. Törőd­jünk többet egymással, hiszen a légkör összefügg a munká­val. Taggyűléseken ne sies­sünk haza, ne hallgassunk olyan indokkal, hogy a be­számoló, illetve a titkár már mindent elmondott helyet­tünk is. Kapjunk a központ­ból több gazdasági és politi­kai .információt-” Kapcsolat a tsz-ekkel Reálisan szemlélni Farkas Sándorné főköny­velő elmondja, hogy az alkat­rész- és alapanyaghiány a fő oka a kis lemaradásnak. Biz­tosan buzdításnak szánja: „Ha a decemberi tervet) fel­emeljük és túlszárnyaljuk, teljesítjük magas éves ter­vünket.” Sipos István gyár­egységvezető arról szól, hogy a párttagok reálisan ítélik meg a helyzetet, jól segítik a gazdasági vezetők célkitűzé­seit. De kéri: a dolgozók a hiányosságok közlése mellett tegyenek javaslatokat azok kijavítására is. Lukács Jó- zseiné betanított munkás so­katmondó szavai így hangza­nak: „A nehéz gazdasági helyzet ellenére a politikai munka nem romolhat. Sőt. Javítani kelt. Mert mostaná­ban még inkább figyelik munkánkat, figyelik a kom­munisták magatartását.” Legyen hát munkájuk, ma­gatartásuk példaadó. Nábrádi Lajos Gazdasági társulásak A Nyíregyházi Elekter- fém Szövetkezet több sza- bolcs-szatmári termelőszö­vetkezettel bővíti kooperá­ciós kapcsolatait. A világí­tótestek (csillárok, asztali­lámpák) gyártásában egy éve működik együtt a nap­kori Kossuth Tsz-szel, amely az Elekterfém szö­vetkezet által készített, fe­lületkezelt alkatrészeket szereli össze. Ez, a tsz 50— 60, többnyire nőtagjának ad állandó munkát. Az idén a napkori Kossuth Tsz az al­katrész-összeszereléssel mintegy 3 millió forint ér­téket termel. Az együttes munka eddigi tapasztalatait mindkét fél most értékeli. Az Elekterfém úgy véli: előnyös lenne 5 éves együtt­működési megállapodást kötni, sőt, egyszerű gazda­sági társulást létrehozni, így a termelést is növelhet­nék. Az ibrányi Rákóczi Ter­melőszövetkezet évente 2,5 millió forint értékű fém­szerkezeti munkát végez az Eleterfémnek. Az ipari szövetkezet ezzel a tsz­szel is gazdasági társulást szeretne kialakítani. Mivel a közösen gyártott kórház­berendezési fémtárgyak iránt mind a hazai, mind az NDK-kereslet fokozódik, a jövőben a kooperáció je­lentősen bővíthető. Az Elekterfém szövetkezet a termelőszövetkezet fém­szerkezet-gyártó kapacitá­sának növelését gépi eszkö­zökkel és pénzzel támogat­ja. Az Elekterfém vezetői — mint azt Beleznay József elnökhelyettes elmondta — jelenleg a nagydobosi Pető­fi Termelőszövetkezettel tárgyalnak egy galvanizáló üzem létesítéséről. E gazda­sági társulásba a tsz-nek pénzzel, s egy, az üzem te­lepítésére alkalmas épület­tel kellene „beszállnia”. Az Elekterfém komplett gépe­ket, technológiát, szerviz- szolgálatot, s a termékeknek piacot biztosít. Hasonló ügyben folytat­nak megbeszéléseket a bak- talórántházi Dózsa Terme­lőszövetkezettel is. Itt hor­ganyzó, illetve fémfelület­kezelő üzemet kívánnak „tető alá hozni”. Mind a nagydobosi, mind a bakta- lórántházi üzem telepítésé­hez az illetékes szakhatósá­gok már elvi hozzájárulá­sukat adták, (cselényi) Az Elekterfém Szövetkezet nyíregyházi szerszámkészítő üze­mében a közelmúltban helyeztek üzembe két új forgácsoló­gépet. Képünkön: Farkas Balázs marós, a Ganz Műszergyár nyírbélteki gyáregysége megrendelésére készít speciális szer­számokat. (Császár Csaba felvétele) Ül az elnök a fogaton. Kezében a gyeplő. Négyes­fogat gyeplője. A hajtás a hobbija. A gyakorlópályán ott sorakoznak a műanyag­babák. A gúlák tetején egy- egy alma. Köztük kell át­haladni úgy, hogy a kerék ne érintse a babát, s le ne egsen az alma. Meséli az elnök: az élet is olyan, mint a fogathajtás. Keringeni kell az akadályok — szabályozók között, s úgy, hogy ne essen le az al­ma. Érdekeket egyeztetni, tagét, tsz-ét, népgazdaságét — nem vitás, felér egy aka­dálypályával. Három falu — Pócs, Petri és Kisléta — népe húzza s figyeli, miként halad a hintó. Lenn, a pálya szélén áll IMiklósi Bandi, a lovak ki­váló szakértője, országos hírű fogathajtó. S más szak­ember is figyel. És szól: az ostorhegyes, a Színész több szigort követel. Ott a vizes- ároknál még ijednek a pari­pák, Az elnök a bakon, s a szakember a pályán, irány­ba tartja, fegyelmezi s si­kerre viszi a négyest. Van a tsz-nek vagy négy­Elnök a bakon ven-ötven jó szakembere. Paszternák József az elnök mindig Velük együtt dönt. Mert van miről. Rendszer- gazdaság a Rákóczi, van te­henészete, almása, dohánya, virágkertészete, varrodája, raktára. Csak ha egyfelé -húznak, akkor van siker. Belevágtak a nedves tenge­ri tárolásba. Bejött Meg­próbálták a melléküzemet. Már ők telepítik a mellék­üzem melléküzemét. Elül­tettek 88 ezer tő szegfűt. Szállítják, mégpedig ,úgy, hogy amit reggel szednek, délben Londonban árulják. Valamit súg az elnök a bakról, s a paripák megér­tik. Mert itt nem kell kia­bálni. Csak a szép szóból értenek a lovak. Még Szí­nész, az újonc is jobb né­ven veszi, ha ostor helyett mondják neki azt, ami kell. Persze a hang nem kérlelő. Van benne keménység. Ért­het belőle a négyes. És lát­ni, meglódul a hintó. — Szép szóval az ember mindent elérhet. Az embe­rek mindent megértenek, amit megmagyarázunk. Kü­lönben nem lehetne megyei szinten is magas a fejési át­lag, nem tudnánk takaréko­san gazdálkodni. Pedig ezek a földek! Hát nem könnyű. Itt csak akkor szü­letik eredmény, ha minden­ki értelme szerint és a szí­vével dolgozik. Meg aztán kell a közös okoskodás. Ma­napság nem lehet beidegzett módszerekből élni. Csak aki folyamatosan kitalálja, mi a követelmény, az új, a modern — az marad talpon, így az elnök. A hintó kereke érinti a hát. Leesik az alma. A 1 “ztán megtorpan a vi­zes. előtt. Nógatni kell. És ko. -;álni. És újra meg­próbálni. Mert ha elmarad a sikerélmény, szomorú lesz a ló. Tehát újra egy kör, újra nekifutás. Sike­rülnie kell! Kézben a gyep­lő. Minden szárat keményen fog. Mert csak a harmónia, az összefogottság késztet­heti pontos haladásra a hin- tót. Mi tagadás, gond volt itt is az alma eladásával. Az időjárás sem mindig a leg­jobb. És a |piac! Ez aztán ma a különös. Tejet vagy húst? — ez itt a kérdés. Ho­gyan védheti ki az értéke­sítés, az időjárás gondját mással a szövetkezet? Hogy nem mindig sikerül min­den? Persze hogy nem. Van, amikor verik az „almát”. De korrigálni lehet. Ha mindenki úgy akarja. És persze, néha kockáztatni is kell. Sokszor az „éppen- csak”-on múlik a siker! Leszáll az elnök a bakról. Fáradt. Mert nagyon fárasz­tó ám kordában tartani a fo­gatot. A verseny nemcsak koncentrációt, de erőt is kí­ván. Aztán megköszöni a paripáknak a teljesítményt. Mert meg kell köszönni. A siket ugyanis közös, szint­úgy a kudarc, örülnek a lovak is. Értik a szót. (bürget)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents