Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. november 17. n Haskor tessék érdeklődni Hol az áru? Ha egy fogyasztási és értékesítő szövetkezet munkáját egy testület értékeli, azt hihetnénk, hogy rideg számok, adatok alapján alkotnak véleményt a fejlődésről, esetleg a visszafejlődésről, pedig a testület tagjai is mindennap vásárlók, naponta hallják, látják, hogy udvarias, vagy nyeg­le az eladó, s nekik is attól függ a véleményük, hogy meg­találják-e amit keresnek, vagy „máskor tessék érdeklőd­ni” a válasz. A nyírbátori szövetkezet­nek régóta meglehetősen mostohák a körülményei. Nemcsak azért, mert leg­alább egy évtized óta állan­dó fenyegetést jelent szá­munkra, hogy bezárják vagy sem az elavult Kakkuk étter­met, s nem tudják, mikor si­kerül felépíteni az új ven- déglőkomibinátot, hanem azért is, mert a múlt évig szinte egyedül nekik kellett gondoskodni a város, s csak­nem az egész járás ellátásá­ról. Akadozó szállítás Előbb az élelmiszerkisker élelmiszerboltja, az idén pe­dig a ZÖLDÉR új boltja már oldott az élelmiszerellátásban a szövetkezetre háruló terhe­ken, a népszerűvé vált bu­tikok pedig a ruházati ter­mékek forgalmazásában vál­laltak szerepet. Hogy ezek hatása-e, vagy a vásárlóerő csökkenéséé, nem tudni, tény, hogy a kiskereskedelmi forgalom csupán kés és fél százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, pedig a múlt évi 9,5 százalékos emel­kedés ehben az évben is na­gyobb reményekre jogosított. Tavaly ilyenkor az élelmisze­rek 7, a ruházat 7,2 százalék­kal volt több az előző évi­nél, az idén pedig 4,3, illetve 1,6 százalékra mérséklődött a növekedés. Az okot a szövet­kezet vezetői elsősorban ab­ban látják, hogy műszaki áru­ból és tartós fogyasztási cik­kekből nem volt folyamatos a nagykereskedelmi vállalatok szállítása, korlátozták a köl­csönnel árusítható fogyasz­tási cikkek körét, de azt sem tagadták, hogy sokszor kel­let a bolt ajtóban megáll­ni a vásárlóknak leltározások miatti nyitvatartási időki­esések miatt, s olykor né­hány kereskedő magatartása -is elriasztotta a vevőket. Tej, kenyér, hús Nem volt tökéletes az áruellátás sem. Élelmiszerek­ből például sokszor hiába keresték az olcsóbb termé­keket, a szövetkezet nem tudta kielégíteni az igénye­ket. Augusztus vége óta rizsből, zsírból és étolajból is csak felét kapták, mint amennyire igényük lett vol­na. A vállalattól kapott tő­kehúst több mint ezer ser­tés levágásával egészítették ki, töltelékáruból ennek el­A Nyírbátori ÁFÉSZ 1. számú ABC-jében a havi for­galom 6,5—7 millió forint. Hiánycikk az olaj. lenére sem tudták folyama­tosan kielégíteni az igénye­ket. Nincs és nem volt gond a baromfiellátással, a tejel­látással, a kenyérellátással, bár gyakran előfordult, hogy — helytelen igényfelmérés miatt — már kenyeret sem tudtak adni záróra előtt egy­két órával. Választékhiányos, szegényes volt néha tejter­mékből is az ellátás, a leg­több gond azonban talán a háztartási és vegyi' árukkal volt; az egész évi akadozó szállítások után az utóbbi két hónapban még kedvezőt­lenebbre fordult a helyzet. Nemcsak mosó- és mosogató­szerek hiányoztak, hanem testápolási készítmények, fesitékfélék és háztartási pa­píráruk is. Kielégítetlen igények Csökkent a ruházati ter­mékek forgalma is, amelyen az sem változtatott, hogy kockázati alapja terhére 11 engedményes vásárt szerve­zett ebben .az évben a szö­vetkezet. Hiányos volt a kí­nálat női és férfi kötöttáruk­ból, nem volt elegendő ka­maszöltöny, farmernadrág, zokni, harisnya, gyermekci­pő, függöny és divatruházati cikkekből is lényegesen ki­sebb volt a választék, mint a korábbi években. A legtöbb gond mégis a vendéglátásban tapasztalha­tó, amelynek bevétele 3,2 szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy volt. Oka ennek, hogy január Intői harmadosztály­ba sorolták az addig másod­osztályú Kakukk éttermet, de a melegkonyhás egységek konyhakapacitása, technikai ellátottsága és színvonala nem biztosítja sem a mun­kás, sem a diákétkeztetés, sem a kereskedelmi vendéglátás terén jelentkező igények ki­elégítését. Ezek a tények egy­értelműen támasztják alá a vendéglátóhálózat korszerű­sítésére irányuló városi és szövetkezeti törekvések in­dokoltságát. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF ÚJ HÓDON á Lakáshoz jutni Pillantás a tanácsrendeletbe Kevés rendelet váltott ki olyan széles körű érdeklődést, mint a lakásgazdálkodást szabályozó útmutatás, hisz ez nemcsak a lakáshoz jutás fel­tételeit módosította, hanem azok számára is tartalmaz újat, akik tanácsi lakásban laknak. Kik kaphatnak tanácsit? Az új rendelet a tanácsi la­kások elosztásáról, a lakás­igénylések társadalmi elbírá­lásáról, a lakáshasználatba­vételi díjról és az állami tu­lajdonban álló lakások elide­genítésével kapcsolatos kér­désekről szól. Döntöttek pél­dául abban, hogy már a la­káselosztási terv készítésekor fokozott figyelmet fordítanak a több gyermekes, alacsony jövedelmű családok, a nyug­díjasok és a szociális támo­gatásból élők lakásigényének kielégítésére, arra, hogy a fiatal házaspárok és a fizikai dolgozók számuknak megfe­lelő arányban jussanak la­káshoz. Az új bérlakásoknak és ta­nácsi értékesítésű lakásoknak csak a felét osztják ki új igénylők között, a másik felét minőségi és lépcsőzetes la­káscserékre tartalékoljak. A rendelkezésre álló lakások 90 százalékát osztják majd ki a lakáskiutalási névjegyzék sze­rint, 10 százalékot pedig rendkívüli esetek — elemi csapás, életveszélyes lakásból való kiköltöztetés, három- és több gyerekes családok — céljára tartalékolják. Szigorítást jelent, hogy aki az igényjogosultság feltételei­re vonatkozóan valótlan ada­tokkal akarja félrevezetni, vagy megtéveszteni a lakás­ügyi hatóságot, azt törlik a névjegyzékből. A névjegyzé­ken szereplők részére a la­kásügyi hatóság két ízben kö­teles megfelelő lakást fel­ajánlani, s ha azt az igénylő nem fogadja el, a végrehajtó bizottság törli a névjegyzék- (ből. A letét Új a rendeletnek az a része, hogy az igénylőknek lakás­igénylésük benyújtásakor, il­letve január 1-től, a régi la­kásigény megújításkor igény­lési letétet kell fizet­ni. Ez Nyírbátorban egy két­szobás összkomfortos tanácsi bérlakás esetében ötezer, ta­nácsi értékesítésű lakás ese­tén 9 ezer, OTP-lalkás esetén pedig tízezer forint. A kom­fortos lakások igénylési letét­je kevesebb: tanácsi bérla­kásnál négy-, OTP-lakásnál nyolcezer forint. Az igénylési letétet az OTP kezeli és egy éven belüli felhasználás ese­tén két, azon túli felhaszná­lás esetén évi öt százalék ka­matot térít. A letétet és ka­matait a lakáshasználatba­vételi díj megfizetésére, OTP- lakásnál az előtörlesztésre kell felhasználni. Jövedelmi határok Az igényjogosultság felté­telei nem változtak lényege­sen: tanácsi bérlakást azok kaphatnak, akiknek az egy főre jutó átlagjövedelme 2200 forint, fiatal házasoknál, 30 évesnél idősebb egyedülállók­nál, nyugdíjasoknál, 35 éves­nél idősebb gyermek nélkül élő házaspároknál és az egye­dülálló; de családfenntartók esetében 2700 forint. A társadalmi bizottság ja­vaslata alapján a jövedelmi viszonyoktól függetlenül és a névjegyzékre való felvétel mellőzésével is kaphatnak la­kást azok, akik vállalják a számukra kiutalandó lakás komfortosítását, emeletráépí­téssel, vagy tetőtér-beépítés­sel új lakás építését, szükség- lakás, vagy nem lakás céljá­ra szolgáló helyiség lakássá Alakítását. A tanácsi értékesítésű la­kásnál az egy főre jutó átlag- jövedelmet 2700, illetve 3300 forintban, az OTP vagy la­kásszövetkezeti lakásnál 5000, illetve 7000 forintban állapí­tották meg. A lakásigények kielégítése során előnyben részesül, a Nyírbátorban leg­alább három éve lakók közül, akinek három vagy több gye- renke van, a gyerekét egyedül nevelő szülők, de kedvezőbb elbírálásban részesítik azokat, akiknek lakásában — megfe­lelő elkülönítés lehetőségé­nek hiányában — több sze­mély van kitéve tartós beteg­ség veszélyének. » » / Soron kívül kaphat lakást, aki nagyobb szobaszámú ta­nácsi bérlakása, tanácsi érté­kesítésű vagy OTP-lakása he­lyett kisebb szobaszámú la­kást igényel. OTP vagy lakás­építő szövetkezeti lakáshoz pedig, áki bérlakását, vagy tanácsi értékesítésű lakását a tanácsnak visszaadja. Hely — családi házakhoz családi házakhoz Negyvenkét hagyomá­nyos családi házzal beépít­hető területet, összesen 3,8 hektárt sajátított ki a vá­rosi tanács a Zrínyi, a Só­hordó, a Szende Pál és az Erzsébet utcák által ha­tárolt területen. A terepren­dezés megkezdődött, most a villany és az ivóvíz köz­műveinek kiépítése fo­lyik. A kisajátítás a terep- rendezéssel és a közművek kiépítésével együtt közel 3,5 millió forintba kerül. A város általános ren­dezési tervének megfele­lően ezen a részen 3—7,5 méter homlokzatmagassá­gú családi ház építhető. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy nyeregtetős házak építéséhez járul hozzá, hiszen az építtetők­nek bármikor lehetősége nyílik a tetőtér beépítésére, de figyelembe vették azt is, hogy a megszokott sátor­tetős épületektől tetszető­sebb lakóépületek, utcaso­rok alakíthatók ki nye­regtetővel. A telket azok vehettek, akik tanácsi bér­lakásban laknak, akiknek nincs tulajdonuk, s akik jo­gos lakásigényüket nem kielégítő tulajdonuk van. Bizottság segíti Téglajegy a fü A legutóbbi nyírbátori olda­lunkban megírtuk, bogy a városi fürdő fejlesztése csak jelentős társadalmi összefogással valósít­ható meg. A tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben induló akció összehangolására egy bi­zottságot hozott létre, amelynek feladata a pénzfelajánlások, a téglajegyek eladásának szorgal­mazása, az úszómedence építésé­hez felajánlott társadalmi mun­kák koordinálása és a beruházás folyamatos figyelemmel kísérése lesz. A bizottság elnökévé Levendá- né dr. Lengyel Valéria tanácsel­nök-helyettest, titkáraivá Karászi György főelőadót és Istók Józse­fet, a Szavicsav üzemmérnöksé­gének vezetőjét választották. A bizottság tagja lett Szép László, a Hazafias Népfront városi-járási bizottságának titkára, Lóránt An­tal, a KISZ városi-járási bizottsá­gának titkára, Szép Ferenc, a vá­rosi tanács vb. költségvetési üze­mének vezetője, Városi József, a BM határőrség őrnagya, Sipos Ferencné, az Uj Barázda Terme­lőszövetkezet közgazdasági el­nökhelyettese. Az ideiglenesen — a strand elkészültéig — működő bizottság tevékenysége természe­tesen nem csökkenti a tanács szakigazgatási szerveinek felada­tát, s nem azt jelenti, hogy a társadalmi és tömegszerveztek- nek nincs tennivalója az összefo­gás szervezésében. A NYlRKÉMIA Vállalat nyírbátori Szemében a közelmúlt­ban üzembe helyezett automata palackozó gépsor üvegmo­sójával Ványi Ildikó és Horváth Erzsébet hatezer kisüveget mos. (Elek Emil felvétele) Valika—közelről — Szeretném, ha egy nap nemcsak huszonnégy órá­ból állna — kezdi beszél­getésünket Valika. Igazság szerint egy város pénzügyi, terv- és munkaügyi osztá­lyának vezetőjét inkább Valériának szoktak nevezni, de közvetlensége, nőiessége miatt az előbbi megszólítás áll közelebb hozzá. Mások is így szólítják Levendáné dr> Lengyel Valériát, a leg­többször még akkor is, ha költségvetési és’ fejlesztési alapról, várospolitikai cé­lok megvalósításáról esik szó. — Sokszor kerül sor ar­ra, hogy hazaviszem az ak­tákat, de megéri. Érzem hogy munkatársaim, felet­teseim komolyan vesznek, megbíznak bennem és érté­kelnek. Igyekszem is a leg­többet adni minden tekin­tetben, de ezt a feladatkört nem is lehet kötelességtu­dat nélkül ellátni. Éppen mostanában számoltunk be a városi tanács végrehajtó bizottságának az osztály tevékenységéről, ahol elis­merték eredményeinket. Valika 1972-ben kezdett dolgozni a közgazdasági egyetem elvégzése után, amikor Nyírbátor még köz­ség volt. Akkor a tanácson, mint költségvetési csoport- vezető tevékenykedett. — Aztán 1980-ban, éppen az osztály átalakulásakor neveztek ki osztályvezető­nek. Ez az időszak mozgal­mas volt mindannyiunk­nak. Jelenleg a költségve­tésben 110 millió forinttal gazdálkodunk, ' irányítjuk és ellenőrizzük az intézmé­nyek gazdasági munkáját. A munkaügyi feladatok te­rületén a város és járás va­lamennyi foglalkoztató szer­vének munkaerő-gazdálko­dását vezetjük, segítjük. Az idén lett tízéves törzs- gárdatag a tanácsnál. A közösségért azonban nem­csak osztályvezetőként dol­gozik, hiszen szakszerveze­ti titkár, KISZ-tag és párttag is. Szeptembertől a városi tanács társadalmi el­nökhelyettese, ami azt je­lenti többek között, hogy a tanácselnök fávollétében teljes jogkörrel ellátja az elnöki feladatokat. — 1982 márciusától a város 24-es számú válasz­tókörzetének vagyok a ta­nácstagja. Éppen a beszá­molók idején választottak azzá, így a lakókkal inkább a város terveiről, a felada­tokról és lehetőségeinkről beszéltem. Igaz, azóta si­került közös összefogással megoldanunk a Fáy-lakóte- lepen a játszótér kialakítá­sát, a terület rendezését, parkosítását, ami már rég­óta sok gondot jelentett az ott élőknek. — Tudom, hogy a férjem segítsége nélkül a nyugodt munkavégzés és a közéleti feladatok ellátása nem len­ne megoldható. Nem kevés a része abban sem, hogy jó eredménnyel doktoráltam 1975-ben — az alig egyéves kislányom mellett. 1976- ban az ikrek megszületése­kor lettem háromgyermekes családanya. Nyolc hónapig voltam velük gyesen, mert nem bírtam sokáig egy helyben „tétlenkedni”. Mos­tanában ritkán megyek haza fél ötkor, de megoszt­juk az otthoni munkát, így jut idő a fontosabb dolgok­ra. Még szórakozni is eljá­runk, de ez már csak a nagyszülőknek köszönhető. A nyírbátori rendezvénye­ken általában ott vagyunk. Imádunk táncolni, énekelni, társaságban lenni. Egyéb­ként a férjemről nem lehet elmondani, hogy elszürkül az osztályvezető feleség mellett — mondja moso­lyogva Valika. — A nyírbá­tori Csepel Fúrógépgyár termelési osztályán diszpé­cser, szocialista brigádveze­tő, KISZ és párttag, vala­mint a gyár kétszeres ki­váló dolgozója. Amikor én 1978-ban a tanács kiváló dolgozója lettem, a gratulá­ciókat gondolatban megosz­tottam vele, mert nélküle nem ment volna minden ilyen eredményesen. — Évente jó előre meg­tervezzük a közös szabad­ság programját, kihasznál­juk a közös élményszerzés lehetőségeit. Jövőre azon­ban megszaporodnak a fel­adataink, mert a kisfiúk iskolakezdők lesznek és/ házépítésbe is akarunk kez­deni. Amennyiben az időm még engedi majd szakma­ilag és politikailag is sze­retném magam tovább ké­pezni. Remélem sikerül. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents