Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

XXXIX. évfolyam, 270. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. november 17., szerda Üj iskola Rakamazon Űj, nyolctantermes általá­nos iskolával gazdagodott Ra- kamaz. November 16-án dél­után adták át a Bocskai utcá­ban épült, korszerű -szertár­ral, tornateremmel, aulával, belső udvarral, napközis he­lyiségekkel, konyhával ellá­tott kétemeletes épületet, melynek beruházási költsége meghaladja a 26 millió fo­rintot. A modern iskola központi fűtéses, a kazánházat úgy készítették el, hogy az alkal­mas legyen a közelben meg­épülő óvoda fűtésére is. A konyha pedig az óvodai ét­keztetést is ellátja majd. Az új berendezésekkel, padok­kal, szekrényekkel, taneszkö­zökkel és a korszerű világí­tás követelményeinek meg­felelően ellátott intézményt Tisza László, a megyei ta­nács elnöke adta át a köz­ség, illetve az iskola vezetői­nek. Népfront­aktivisták továbbképzése Egész napos továbbképzést tartottak a Hazafias Népfront megyei elnöksége tagjainak, a községi, városi-járási bizott­ságok képviselőinek és a tár­sadalmi bizottságok vezetői­nek részvételével november 16-án Nyíregyházán. Tájékoztató hangzott el gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről, a megoldásra vá­ró megyei teendőkről. Átte­kintették a népfrontmunka aktuális feladatait. Kiemel­ten szóltak a népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei terüle­ti bizottságairól, melyek a nyíregyházi járásban — eddig kísérleti jelleggel — eredmé­nyesen működtek. Több vo­natkozásban szó esett a köz­életi demokratizmus szélesí­téséről, a rétegpolítikáról. Vé­gezetül a lakásgazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatos népfrontmozgalmi feladato­kat tekintették át a tovább­képzés résztvevői. Kádár János és Losonczi Pál hazaindult Moszkvából Kedden, helyi idő szerint a déli órákban elutazott Moszk­vából Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, akik részt vet­tek Leonyid Iljics Brezsnyev- nek, a nagy szovjet államfér­finak, a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. A magyar vezetőket Moszk­va Kijevi pályaudvarán Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese bú­csúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint a ma­gyar diplomáciai testület szá­mos vezető munkatársa és a Moszkvában dolgozó magyar kolónia képviselői. MA Lakáshoz jutni (2. oldal) Kilátások szép ősz után (3. oldal) Gáspár Sándor Rómában Az egységes olasz szak- szervezeti szövetség meghí­vására Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel magyar szakszervezeti küldöttség érkezett Rómába. A magyar küldöttség meg­beszélést tart a 3 nagy olasz szakszervezetet (CGIL, CISL és UIL) tömörítő szakszerveze­ti csúcsszövetség vezetőivel: Luciano Lámával, Pierre Carnitivel és Giorgio Benve- nutóvál. A lakóbizottságokról, a hatósági munkáról tárgyaltak két városunkban A LAKÚ- ÉS UTCABIZOTTSÁGOK TEVÉKENY­SÉGÉT ÉRTÉKELTE TÖBBEK KÖZÖTT KEDDI ÜLÉSÉN A NYÍRBÁTORI VÁROSI TANÁCS VÉG­REHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Folytatni kell az integrációt Közművelődési intézményvezetők értekezlete Politikai könyvnapok Megyei megnyitó a mezőgazdasági főiskolán A politikai könyvnapok megyei megnyitóját kedden délután tartották Nyíregy­házán, a mezőgazdasági fő­iskola aulájában. Szűcs Int­ve, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődés- ügyi osztályának vezetője kö­szöntötte az ünnepi megnyi­tó résztvevőit, majd Varga Gyula, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a nyíregyházi városi pártbizott­ság első titkára mondott megnyitó beszédet. — Huszonegyedik alkalom­mal üdvözölhetjük szellemi életünk jelentős eseményét, a politikai és vele együtt a társadalomtudományi iroda­lom széles körű, és növekvő olvasottságához méltó politi­kai könyvnapokat. Noha a közművelődés, s ezen belül a tudatformálás nem időszakos feladat, hanem állandó folya­mat, a politikai könyvnapok alapvető missziója, hogy az őszi-téli nagy könyvolvasási, könyvvásárlási időszak kez­detén, az oktatási évad meg­nyitását követően a társada­lom érdeklődését fokozottan fordítsa a társadalomtudo­mányi, politikai irodalom fe­lé. Ez az irodalom megkülön­böztetett szerepet játszik a politikai műveltség, a szocia­lista munkakultúra, a társa­dalmi demokratizmus fejlesz­tésében, hozzájárul világunk és a világban folyó harc meg­értéséhez. — A ma megnyíló ese­ménysorozatnak nem külső­ségek adnak rangot — foly­tatta az előadó —, hanem mindenekelőtt könyvkiadá­sunk és könyvterjesztésünk eredményei: azok a színvo­nalas és időszerű művek, amelyek lehetővé teszik, hogy a politikai irodalom be­tölthesse hivatását. E hiva­Varga Gyula megnyitó be­szédét mondja. tás nálunk több a tájékozta­tásnál, az ismeretszerzési le­hetőségek kibővítésénél. A mi társadalmunkban a politikai könyv hatékony és nélkülöz­hetetlen eszköz a politikában való közvetlen érdekeltség tudatosulásában, ily módon szocialista fejlődésünk egyik legfontosabb ösztönzője. A mai nappal elkezdődik, s az elkövetkező hetekben több száz intézményben, állami gazdaságban, ipari üzemben, termelőszövetkezetben és mű­velődési házban megrende­zett könyvkiállítások, anké­tok, író-olvasó találkozók va­lóban megyei méretűvé te­szik a politikai irodalom és olvasóinak találkozását. A politikai könyvnapokról szólva elismeréssel beszélt arról a mintegy ezer aktivis­táról, aki a politikai köny­vek terjesztését végzi Sza- bolcs-Szatmár megyében. A megnyitó beszédet kö­vetően kitüntetéseket, jutal­makat adtak át a politikai irodalom legjobb terjesztői­nek. Ezüst plakettet kapott Trencsényi Sándor és Vastag János. Húszéves munkája elismeréséül Gelsei Erzsébe­tet és Tóth Irmát, tízéves munkája elismeréséül Pris- tyák Magdolnát, Királyfalvi Eleket, Tímár Lászlót, Islai Sándort és Tóth Józsefet, öt­éves munkája elismeréséül Csáki Jánosnét, Hudák Jó­zsefet és Tóth Lajost tüntet­ték ki. A megnyitó ünnepség a konzervgyár munkáskórusá­nak . műsorával ért véget. A résztvevők ezt követően a mezőgazdasági főiskola aulá­jában kiállított politikai könyvekkel ismerkedtek. Az 1979-ben megválasz­tott három lakó- és tíz ut­cabizottság munkájáról .megállapították, hogy fel­adataikat — amelyek el­sősorban mozgósító, tájé­koztató, a lakosság vélemé­nyét feltáró munkát jelen­tenek — jól látják el, meg­felelően képviselik a lakó­körzet érdekeit, segítik a ta­nácsi munkát a lakosságot érintő fontosabb döntések ismertetésével, és társadal­mi munka szervezésével. A települést fejlesztő tár­sadalmi munkaakciókat ál­talában a körzet tanácstag­jával közösen szervezik, de volt már önálló kezdemé­nyezés is. A 6-os számú ut­cabizottság például az Is­kola, a Sport utca térségé­ben a zöld terület gondozá­sában és parkosításában közreműködött példásan. Az évente két alkalommal megrendezésre kerülő kör­nyezetvédelmi szemlékről, lomtalanítási akciókról is rendszeresen tájékoztatást kapnak a lakó- és utcabi­zottságok elnökei, s ők érte­sítik erről körzetük lakóit. MÁTÉSZALKÁN AZ IGAZGATÁSI OSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉT ÉRTÉKELTE A VÁROSI TA­NÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Megállapították, hogy az elmúlt öt év alatt fejlődött az osztály felügyeleti és irányító munkája, javult a hatósági tevékenység. Ezt igazolja, hogy a állampol­gárok ügyeinek többsége elsőfokon megnyugtatóan megoldódik, alig van példa arra, hogy az igazgatási ha­tározatok ellen az ügyész­ség óvást erheljen. Sikerült teljes egészében kiküszö­bölni a harminc napon tú­li ügyintézést, s az ügyfe­lekkel is kulturáltan fog­lalkoznak. Az osztály munkájában a lakásügy az egyik olyan te­rület, ahol a legtöbb gond­dal kell szembenézni, hi­szen annak ellenére, hogy az elmúlt öt esztendő alatt 774 lakást osztottak el, 945- ről 1068-ra növekedett a lakásigénylők száma. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a lakás­elosztás a tanács rendeleté­inek megfelelően történik. Egyre több terhet ró az igazgatási osztályra a sza­bálysértési ügyek intézése. Mindezek ellenére javult a szabálysértési ügyintézés színvonala, s szilárdult a törvényesség^ JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Jól halad a talajmunka Két műszakkal gyorsítható A levelek! Dózsa Tsz határában az őszi mélyszántáson dolgozik Bocskai Imre és Kiss András. (GB) ami november közepéig se­gítette a mezőgazdaságban dolgozókat. Az elmúlt napok borongósabb, esősebb időjá­rása után viszont a meteoro­lógiai előrejelzések szerint is­mét visszatér a napos, száraz idő. Akkor pedig már nem lehet akadálya a végleges be­takarításnak. Kukoricából 76 ezer há­romszáz hektárról kellett betakarítani a termést. Ebből a területből közel 52 ezer hektár a nagyüzemi, míg a többi háztáji. Az utóbbi­ban már végeztek a töréssel, s a nagyüzemekben is nagy erővel végzik a kombájno­lást. Még négyezer hektár kukorica várja a gépeket, s ha az idő engedi, akkor a hét végére befejezhetik az igen fontos takarmánynövény be­takarítását. Ugyanis van, ahol már csak egy napra, néhány helyen pedig több napra való kukorica maradt még a föl­deken. A szemek nedvesség- tartalma az eső előtt nem ér­te el a húsz százalékot. A most lehullott csapa­dék ugyan megnöveli a víztartalmat, de ezt köny- nyebben leadja a kuko­rica, mert csak a szem külső ré­szét nedvesíti, nem úgy, mint a szövetekben lekötött víz. így gyorsan megy a szárítás is, hamar eléri a termény a tároláshoz szükséges tizenöt százalékos nedvességtartal­mat. A szakemberek megál­lapítása szerint az idén na­gyobb hozam várható a ta­valy megyei rekordnak szá­mító hektárankénti 4,4 ton­nánál. Cukorrépát több mint 4700 hektáron termeltek a mező- gazdasági nagyüzemekben. Ennek is a négy-öt százaléka van még földben, ami szin­tén egyheti munkának felel meg. A cukorgyár mérései alapján az idei répa cukor- tartalma elmarad a tavalyi­tól, a hektárankénti hozam hasonlóan alakult, mint 1981- ben. Jól halad a betakarított termények után a talaj­munka, de még. itt is ta­lálható — a szervezettsé­get (okozva — tartalék. Mert a nyújtott műszakok he­lyett mindenütt két műszak­ban lenne érdemes üzemel­tetni a nagy teljesítményű erőgépeket, ezek mellett pe­dig hasznos a kisebb trakto­rok bevetése is. Az idejében végzett őszi szántást nem pó­tolja semmi sem. Ez látható 1982 eredményein is. Ugyan­is a tavaly leszántott terüle­teken az idén jól termett a búza, a kukorica, a burgo­nya. (sípos) A megyei közművelődés intézmények vezetőinek ked­den, november 16-án tartott értekezletén átfogóan jelle­mezték, elemezték Szabolcs- Szatmár kulturális életéi meghatározó folyamatokat megvitatták a jövő évi mun­katerv előkészítését segítő ál­talános szempontokat. A fel­adatok rangsorolásával 1983- ra összehangoltabbá kívánják tenni a művelődési központ színház, múzeum, levéltár könyvtár munkáját. Szabolcs-Szatmár hosszú­távú közművelődési terve és az eddigi tapasztalatok alap­ján ismét megállapították hogy jelentősen javultak kul­turális életünk tárgyi feltéte­lei. A szervezeti korszerűsíté­sen túl a lakosság kulturális igényeinek mind teljesebb és sokszínűbb kielégítésére kell törekedni. A megyei intézmé­nyek váljanak a hasznos módszertani törekvések gyűj­tőivé, elterjesztőivé. Kapcsol­ják be Szabolcs-Szatmárt az ország kulturális vérkeringé­sébe sajátos szellemi értéke­ink népszerűsítésével, más megyénk közművelődési tö­rekvéseinek bemutatásával. Átgondoltabban folytatni kell — elsősorban a kis települé­seken — a közművelődési'‘in­tézmények integrációját. A következő időszakban az élet- és munkakörülmények javítá­sával előbbre léphetünk a szakember-ellátottságban. Elhangzott, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után felerősödött társadalmi elvá­rásoknak csak nagyfokú ér­zékenységgel, rugalmassággal tehetnek eleget az intézmé­nyek. A belső tartalékok még jobb kiaknázásán túl a köz- művelődési intézmények együttműködésében is rejle­nek tartalékok, melyek hasz­nosításával felerősíthető a kulturális munka hatékony­sága. Ugyancsak a vége felé tart a mezőgazdasági termények betakarítása. Köszönhető ez a jól szervezett munkának, s nem elhanyagolandó tényező a kellemes őszi időjárás sem,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents