Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

1982. október 12. Kelet-Magyarország 3 Áz együttműködés fórumai A SZAKSZERVEZETEK TERÜLETPOLITIKAI mun­kájának jelentős javítását határozták el a szakszerveze­tek legutóbbi megyei kül­döttértekezletén. Többek kö­zött ennek valóra váltása je­gyében alakultak meg me­gyénk több nagy településén a szakmaközi bizottságok. Nyíregyházán az egyik első átfogó értékelést a szakszer­vezetek közművelődést segí­tő munkájáról készítették, s határoztak meg a legcélsze­rűbben városi méretekben megoldható feladatokat. Elhangzott: a brigádok művelődése — amely a-szak- szervezetek közművelődési munkájának alapvető színte­re — elsősorban a jobb mun­kát, a munkahelyi üzemi de­mokráciában hozzáértőbb részvételt eredményez. Ehhez kulcsfontosságú a brigádve­zetők felkészítése. Nyíregy­házán 47 alap- és 25 tovább­képző tanfolyamon összesen több, mint 1200 brigádvezető gyarapította ismereteit. Fontos a dolgozók szakmai képzése is, amelyre szintén sokféle törekvés van a mun­kahelyeken. Több, mint het­ven szakmai tanfolyamot szerveztek, a felnőtt szak­munkásképzésben hatszázan részesültek. Ez utóbbi, a szakmaközi bizottság elem­zései alapján, jobb szerve­zéssel fokozható. Eddig főként csak az egyes vállalatok adataiból vontak le következtetéseket az álta­lános iskolai végzettségről. A különböző ágazatok adatait összegyűjtve a szakmaközi bizottság arra a következte­tésmegállapításra jutott, hogy még mindig nagyon sok olyan dolgozó jelentkezik felvételre a vállalatoknál, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsé­gük. A nyíregyházi vállalatok­nál, üzemeknél még tavaly is több, mint hét és fél ezer nyolc általánost el nem vég­zett dolgozó volt, köztük minden tizedik harminc éven aluli. A 30—45 év közötti kor­osztály — közel egyharma- dának hiányzott egy vagy több általános iskolai osztá­lya. Ha hozzávesszük, hogy az előző tanévben a dolgozók iskolájába 210-en iratkoztak be, s közülük Í36-an vizsgáz­tak le — az arányok rosz- szak. A SZAKMAKÖZI BI­ZOTTSÁG az okokat is ke­reste az egyes ágazatokban. Több gond is van. Egy-egy munkahely kerete nem' ele­gendő a kihelyezett osztályok indításához, a dolgozók más munkahelyre, iskolába pe­dig nem szívesen mennek. Az esetleg iskolába jelentke­zők sem találnak mindig partnerre a gazdasági veze­tőkben: a munkaidő-kedvez­mény, tanulmányi szabad­ság megadása helyenként gondot okoz, ezért nem is szorgalmazzák a tanulást. A szocialista brigádok ada­tait is feldolgozta a szakma­közi bizottság. Kitűnt, hogy a nyolc általános iskolai osz­tályt el nem végzett dolgo­zók közül több, mint 3200 a szocialista brigádtag. Ez ar­ra a következtetésre ad le­hetőséget, hogy a brigádok­nak szép feladat lenne hoz­zásegíteni munkatársaikat az általános iskolai tanulmá­nyok befejezéséhez. Fejlődőnek találták a zö­mében szakszervezeti irányí­tás alatt működő vállalati könyvtárak tevékenységét, a könyvbizományosi hálózatot. Szinte minden ágazatban je­lentős összegeket költenek a dolgozók új könyvek vásár­lására is. Sok helyen ked­veltek az ismeretterjesztő előadások; ebben sok múlik azon, hogy az érdeklődéshez, s nem másféle tervekhez iga­zítják a témákat. Egyes helyeken a műszaki, közgazdasági témáknak van nagy sikere, másutt az egész­ségügyi, vagy művészeti és irodalmi előadásokra kíván­csiak. Egy év alatt több, mint húszezren vettek részt is­meretterjesztő előadásokon a város területén. Változó az anyagiak hely­zete: általában nincs annyi pénz a közművelődésre, amennyi szükséges lenne. Ezért aztán különösen fon­tos a jó • rangsorolás, amely­ben kulcsszerepe van a szakszervezeti bizottságok­nak. AZ ELEMZÉS RÁMUTA­TOTT ARRA: a szakmaközi bizottság közreműködésével javítható a munkamegosztás, a szervezés. Az egyes ágaza­tok könnyebben találhatnak partnereket, s több a lehető­ség a tapasztalatcserére is. Természetesen az új szerve­zet, s annak kulturális mun­kabizottsága sem oldhat meg minden gondot egy csapásra, de segíthet abban, hogy a tanáccsal, művelődési köz­ponttal közösen a szakszer­vezetek lehetőségeit jobban kihasználják, sajátos igényeit pedig érvényre juttassák M. S. W Álmennyezet Balkányból A Fémmunkás Vállalat balkányi üzemében aj­tók és ablakok mellett álmennyezet egységeket is gyártanak. (Jávor László felvétele) Főzőcske, okosan! Az egyik nyíregyházi álta­lános iskolában a közelmúlt napokban igazi könyvsláger került piacra. Szakácsköny­vet vettek a lányok, de még fiú is akadt, aki pénzét ebbe fektette. Pár nap múltán Petneházán hallottam, hogy az iskolások az akadályver­seny végén komoly főzésbe kezdtek, mintegy vetélkedve,! ki készít jobb ételt. A bak- tai erdőben járva az egyik tisztáson illatokat kergetett felém a szél. Itt az úttörő- csapat tagjai voltak kirándu­láson, s főzéssel zárták a tú­rát. Rakosgatom egymás mellé az eseteket, s egyértelműen levonom a következtetést: divatba jött a főzés. A gyer­mekek, a jövendő háziasszo­nyai és házifiúi felfedezték az ételalkotás örömét. Pár évvel ezelőtt még ar­ról cikkeztek a hetilapok, na­pilapok, hogy hány és hány házasság megy tönkre azért, mert a mézeshetek után ki­derül: az asszonyka nem tud főzni, holott a férj otthon anyuka kosztján serdült em­berré. Sok sirám hangzottéi: mi is lesz a jó magyar kony­ha sorsa akkor, ha a fiatalság nem kerül szorosabb barát­ságba a konyhával. A ház­tartás, a beszerzés, az okos anyagfelhasználás, a beosz­tás, az ételekkel való szak­szerű és ésszerű bánásmód sok más dologra is szoktat. Érték megbecsülését alakítja ki az ifjú emberkében. Job­ban megérti, mit jelent a ha­vi háztartási pénz fogalma, értéke, lehetősége. Hiszem, lesz olyan taninté­zet, ahol újra tantárgy lesz a háztartási ismeret. Meggyő­ződésem: népszerű tantárgy lenne. (bürget) A humánum kongresszusán márban 215 önkéntes ápoló­nőt képeztek ki. A főorvos értékelése szerint az önkén­tes ápolónők a mozgalom leg­képzettebb aktivistái. A nyíregyházi küldöttek nem kis büszkeséggel említették, hogy a házmestereknek elsősegély- nyújtó tanfolyamot szervez­tek, s ők adott esetben szak­szerűen tudnak intézkedni, amíg a mentő megérkezik. A „nem szabolcsiak” gon­dolatait, tapasztalatait is ér­demes közreadni. Itt van pél­dául a pesti vöröskeresztes úttörők köszöntése. A kong­resszust köszöntve elmond­ták, hogy a tisztasági moz­galom nekik „fő tantárgy”. Zúgott a taps, derültünk, amikor ezt mondták: „Néha megnézzük a pajtásaink kör­mét és fülét”. Megyénkben is sok a vöröskeresztes pajtás, követhetik a pestiek példá­ját. A kongresszusi küldöt­tek között egy cigány is volt, mégpedig Szolnok megyéből. Szót kapott és egyebek kö­zött elmondta: szűkebb ha­zájában több vöröskeresztes alapszervezetet hoztak létre a cigányok körében. Hasznuk könnyen mérhető. Nem lenne baj, ha már megyénkben is működne néhány ilyen alap­szervezet ... A jászsági vöröskeresztes küldött izes tájszólással be­szélt arról, hogy több tehené­szeti telep tisztasági versenyt hirdetett egymás között. A felszólaló győri lány joggal vetette fel, hogy a tisztasági mozgalom alapos felújításra szorul. A Békés megyei fel­szólaló javasolta, hogy a csa­ládi életre neveléshez készül­jön végre egy könyv. A Pest megyei felszólaló követendő módszerként említette, hogy Gyálon a vöröskeresztesek együttműködési megállapo­dást kötöttek a tanáccsal és a rendőrséggel a fiatal korú­ak bűnözésének megelőzése érdekében. Lám, milyen sok ága van a vöröskeresztes munkának. E munkáról a legtöbb embernek azonban a véradás jut eszébe. E nemes emberi cselekedetről a kong­resszuson felszólaló Sarlós István miniszterelnök-helyet­tes ezt mondta: „A véradás értelmet, érzelmet és közös­ségi szellemet fejez ki”. Nábrádi Lajos Szigorúbb feltételek között Eredmények és gondok az ipari szövetkezetek gazdélkodáséban A megye ipari, építőipari szövetkezetei az eredményesen zárt 1981. év után 1982-ben egyre szigorúbb piaci és köz- gazdasági körülmények között gazdálkodnak. Sikeres volt az előző év, hiszen alacsonyabb létszámmal az árbevétel 5 százalékos, az exportárbevétel ezt jóval meghaladó emel­kedése mellett a nyereség 29 százalékkal volt nagyobb, mint a szabályozóváltozás évében. A magasabb nyereség lényege­sen nagyobb érdekeltségi alapok képzésére adott lehetőséget a legtöbb szövetkezetnél, ami biztosította az 1982. évi elő­irányzatok teljesítéséhez a megfelelő pénzügyi feltételeket is. Mi marad a nyereségből? Ugyanakkor elgondolkoz­tató, hogy a lényeges válto­zásokat jelentő 1980. évi gaz­dasági szabályozás után ilyen rövid idővel a nyereség már tömegében is meghaladta a változás előtti évet, így a hatékonyság nőtt. 1981-ben tehát a szövetkezetek több mint 80 százaléka a bázisnál magasabb nyereséget ért el, az építőiparban mindenütt eredményjavulás volt, bár egy építőipari szövetkezet is­mételten veszteséggel zárt. A hatékonysági mutató nö­vekedése olyan bérfejlesztési lehetőséget biztosított, ami oda vezetett, hogy 1982-re a szövetkezetek mintegy 75 százalékánál jelentős, befi­zetésmentesen felhasználható bértartalék mutatkozott, emellett közel ugyanilyen körben a részesedési alap is meghaladta az előző évit —, bár ugyanakkor a nyereség­ági fejlesztési alap csökkent. Csökkent a kötelező tarta­lékalapot igénybe vevő szö­vetkezetek száma is, jóllehet két gazdálkodó ismételten kénytelen volt ezen alaphoz nyúlni. A gazdasági szabályozó 1982. év elejei, majd évközi módosításai — a nemzetközi gazdasági feltételekben je­lentkező kedvezőtlen változá­sok miatt — szigorították a gazdálkodás feltételeit. A változások között egyik leglényegesebb a nyereség­adózáshoz kapcsolódik.. A nyereséget az adóalap számí­tásánál növelni kell, az im­produktív költségekkel, ‘ a különféle ráfordítások között elszámolt büntetés, bírság jellegű összegekkel, amelyek tehát a gazdálkodó szerv hi­bájából merültek fel. Mind­ez azt jelenti, hogy a nyere­ségből alacsonyabb összeg marad az érdekeltségi ala­pokra, ami csökkenti a fej­lesztésre, illetve személyi jö­vedelmekre fordítható részt. Beruházási építésiadó-kötelezett beru­házások után, ahol a költ­ség-előirányzaton belül az építési-szerelési munkák ér­téke az 500 ezer forintot meghaladja, a teljes, aktivá­landó összeg után 25 száza­lékos beruházási illetéket kell fizetni. Ugyancsak érzékenyen érinti a gazdálkodó szerveket a bérgazdálkodás területére vonatkozó visszamenő hatá­lyú szigorító intézkedés. En­nek lényege, hogy a rendel­kezésre álló bértartalékból a maximális felhasználási le­hetőség 1 százalékra csök­kent, s ezzel összefüggésben, hogy a kötelező tartalékala­pot nem lehet igénybe venni a részesedési alaphiány ren­dezésére, tehát a bérfejlesz­tési befizetési kötelezettség­nek megfelelő alaphiányt nem lehet abból rendezni. Figyelem a bérgazdál­kodásra Az idei pénzügyi-gazdasági ellenőrzések azt mutatják, hogy a gazdálkodók többsége egyre inkább felkészül a ne­hézségek leküzdésére. Módo­sították a beruházási elő­irányzatukat, bérfejlesztési elképzeléseiket. Ezzel szem­ben van olyan tapasztalat is, hogy egyesek a változásokat a tervszámokon nem vezették keresztül, így kérdés, vajon valamennyi hatást számítás­ba vettek-e, s nem éri-e őket olyan meglepetés az év vé­gén, ami ellen már nem le­het intézkedéseket tenni. Az 1982. I. félévi tényszá- mok nagyobb szóródást mu­tatnak. Az előző év azonos időszakához képest a szö­vetkezetek mintegy 62 száza­lékánál jobb az erdmény, vi­szont a többi nem tudta az elért szintet tartani, lényeges lemaradás azonban általában nincs. Problémát okoz vi­szont az export-előirányza­tok teljesítése. Valószínűsíthető, hogy a nyereség több szövetkezetnél nem éri el az előző évit, ez a hatékonysági mutató alaku­lásába is bejátszik, s ismé­telten ráirányítja a figyel­met a bérgazdálkodás terüle­tére. Probléma elsősorban ott jelentkezik, ahol nem voltak elég mozgékonyak, nem rea­gáltak kellő időben a válto­zásokra, a múltbeli megszo­kott partnerekre kívántak cs^k támaszkodni, nem ke­restek újabb piacot, újabb le­hetőségeket, termékösszeté­telükön lényegében nem változtattak. Emellett kevés azok száma is, ahol a készlet- és költ­séggazdálkodásban olyan in­tézkedések történtek volna, amelyek valóban a haté­konyság növelését eredmé­nyezzék. Az árbevétel ko­rábban megszokott növeke­dési üteme lelassult, ma már egyre kevésbé lehet számíta­ni a volumen emelkedéséből származó nyereségnöveke­désre, ami a korábbiakban több gazdálkodónál a prob­lémákat is eltakarta. Nem lehet közömbös Mindinkább előtérbe kell, hogy kerüljön a racionáli­sabb gazdálkodás, a terme­lési költségek csökkenése —, elsősorban a legnagyobb há­nyadot kitevő anyagköltség, ezen belül az energiaköltség terén — de nyilvánvalóan1 vannak lehetőségek a szállí­tási költségek, a.telepen be­lül anyagmozgatás, építő­iparban az úgynevezett ke­resztszállítások, az anyagel­számoltatás szigorítása stb. terén. Nem lehet közömbös a szállítási, gazdálkodási fe­gyelem érvényesítése, a kint­lévőségek időben történő be­hajtása, az improduktív költ­ségek csökkentésére, mérsék­lésére a lehetőségek kihasz­nálása (késedelmi pótlékok felszámítása, kötbérek érvé­nyesítése), mert csak ezek megvalósításán keresztül tud eleget tenni a jövőben a gazdálkodó szerv a vele szemben támasztott követel­ményeknek, így tudja meg­tartani dolgozóit és biztosí­tani számukra a megfelelő személyi jövedelmeket. Garay László, a PM Ellenőrzési Igazgatóságának osztályvezetője illeték Kezdődik a takarékossági hónap A beruházások mérséklésé­re irányuló korábbi intézke­dések nem hozták meg a várt eredményt, így a sza­bályozás erre a körre is ki­terjed. Egyrészt úgy, hogy az 1981. évi nyereségági, és 1982- ben amortizációból képződő fejlesztési alapot illető ösz- szegből 6 százalékot a köte­lező tartalékalapba kell he­lyezni, másrészt az 1982. jú­nius 1. után indított olyan, A takarékosságra nevelő munkában kiemelkedő tevé­kenységet folytató pedagógu­sokat jutalmaztak meg októ­ber 11-én, hétfőn délután Nyíregyházán, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyán. A jutalmakat Kötély Sándor, az Országos Taka­rékpénztár Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának igaz­gatója adta át 11 pedagógus­nak. Az elismerésre a közel­gő takarékossági világnap alkalmából, a megyei takaré­kossági hónap rendezvényso­rozata első eseményeként ke­rült sor. Ezt követően a me­gyében még további 19 pe­dagógust részesít jutalomban az OTP. A megyei takaré­kossági hónap ünnepélyes megnyitója október 15-én, 15 órai kezdettel lesz a Kender- Juta és Politextil Vállalat nagyhalászi gyárában szerve­zett nagygyűlés keretében. D szatmári munkáslány megilletődve lépte át a Parlament küszöbét A nyíregyházi orvos sem járt még e patinás épületben, ért­hető hát, hogy mindent látni akart. Mindnyájan örültünk, amikor délidőben a szabolcsi különbuszt sorolták a kon­voj első helyére, így köz­vetlenül a motoros rendőr után haladhattunk szálláshe­lyünkre, a Hotel Expóba. Az ügyes rendőr jóvoltából zöld utat kaptunk mindenütt. A Vöröskereszt VI. kongresszu1- sának zárszava után élmé­nyekkel, mozgalmi tapaszta­latokkal "gazdagodva térhet­tünk haza. A buszon és a szállodában beszélgetve tanultunk egy­mástól és jó néhány tanul­ságos hozzászólást is hallot­tunk más megyék, sőt más országok vöröskeresztes ak­tivistáitól. A vásárosnaményi Simon Lászlótól például megtudtuk, hogy a közel­múltban egy parányi beregi faluban, Vámosatyán gond­jaikba vették a magukra ma­radt idős embereket. Sajnos, szép számmal vannak, és a helyükbe vitt meleg ebéd mellé meleg szavakat, szere- tetet is kapnak. Dr. Vágvölgyi Jánostól, a megyei kórház főigazgatójá­tól hallottuk, hogy az elmúlt néhány évben Szabolcs-Szat-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents