Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-12 / 239. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. október 12. Kérdések és válaszok a városról Taxióra, menetrend, orvosi ügyelet Számos közérdekű kérdés hangzott el a szeptemberi pártfórumokon, Nyíregyházán. Ezekből, s az illetékesek válaszaiból készítettük alábbi összeállításunkat. A magántaxikban nincs taxióra, igy az utas nem tudja megfelelően ellenőrizni a viteldíj összegét — tették szóvá a SZAÉV PB-rendez vé n y é n. — A magántaxikba a rendelet szerint taxiórát nem kötelező felszerelni. A taxi műszerfalára viszont a viteldíjtáblázatot felragasztják, így bizonyos ellenőrzésre a kilométeróra alapján lehetőség van. Egyébként a viteldíjat megállapodás alapján határozzák meg. A lakosságot bosszantja, hogy a város központjában az elhúzódó építkezések miatt forgalmi akadályok keletkeznek — hangzott el a KPM közúti igazgatóságon. — Ezek a beruházások (Szabolcs-szálló, 2. sz. ált. iskola, színészház) külön-kü- lön nem térnek el a tervezett megvalósítás idejétől, ezért nem helytálló az a megállapítás, mely szerint elhúzódó beruházásokról van szó. Az igaz, hogy eredetileg is hosz- szabb átfutási idővel számoltak, mivel a pénzügyi feltételek csak több évre elosztva voltak meg. Az említett létesítmények várhatóan 1983-ban mind befejeződnek, s az egyéb beruházásokkal összhangban 1984- től zavartalanabbak lesznek a belváros közlekedésének feltételei. Az Északi körúton a két utat elválasztó zöld sávban a terebélyes fenyők gátolják a kilátást a járművezetőknek, gyalogosoknak egyaránt — tették szóvá a kereskedelmi pb rendezvényén. — Az említett helyen a fenyőket legallyaztatták, azonban a szabálytalanul kialakult gyalogátkelőhelyeknél nem indokolt a fenyőállomány csonkolása, mert azt éppen a közlekedésbiztonság érdekében ültették (hogy a kivilágított járművek fényszórói ne vakíthassák el a szembejövőket). A sóstói ifjúsági park megnövelte a gyalogosforgalmat Sóstó és a város között, ezért gyalogosát kiépítése indokolt lenne — javasolták a SZAEV-nél. — A Sóstói út jelenleg a KPM kezelésében van. Már több ízben szóba került, hogy az üdülőterület megközelítése és a forgalom jellege, valamint az út környezete indokolná a változásokat, esetleg sétálóút kialakítását. Erre azonban jelenleg reális Francia tudományos filmnapok Francia műszaki és tudó-, mányos rövidfilm napók kezdődtek hétfőn, a budapesti francia műszaki és tudományos tájékoztatási központban. A filmnapokon többek között olyan aktuális témákkal foglalkoznak, mint a környezetszennyezés elleni küzdelem, az energiagazdálkodás a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése. Az október 15-ig tartó filmnapokon a budapesti francia műszaki és tudományos tájékoztatási központban, illetve az országos műszaki információs központ és könyvtárban naponta 10, 15, 16 és 17 órai kezdettel tudományos és műszaki rövidfilmeket vetítenek. A belépés díjtalan. lehetőség (elsősorban anyagiak hiánya miatt) nincs. A legutóbbi forgalomelterelési terv készítése során felvetődött a tehergépjármű-forgalom kiiktatása. Amennyiben ez sikerül, úgy további intézkedések is várhatók a javaslat megvalósítására. A 12-es autóbuszmegállói a konzervgyár—Szabolcs utca vonalán távol vannak egymástól. Helyezzék a két megállót egymáshoz közelebb — javasolták a húsipari vállalatnál. — A konzervgyár nagy utaslétszáma indokolja, hogy az egyik megálló a konzervgyár bejáratánál legyen. Az Üj utcai megálló áthelyezése a Bethlen Gábor utcán lakók és dolgozók utazási érdekeit nagymértékben sértené, ezért a megállóhelyek megváltoztatása, áthelyezése a Volán vállalat szerint nem indokolt. Az autóbuszmegállókban nagyon sok helyen hiányoznak a buszmenetrendek. Miért? — kérdezték a bíróság pártfórumán. — Menetrendváltozás idején a Volán KISZ-esei minden megállóhelyen felragasztják az autóbusz-menetrendek matricáit. Felelőtlen egyének ezek egy részét letépik. Pótlásúkra szeptemberben sor került. Az esti órákban a 12-es busz vonalán szóló autóbusz közlekedik. A 22 órás műszakváltáskor ez a kpcsi már az almatárolónál megtelik, a konzervgyárnál és még távolabbi megállókban esetenként már nem is lehet felszállni — tették szóvá a kon- zérvgyárban. — Az észrevételre a Volán vállalat intézkedett. Szeptember 13-tól a Guszev aluljárótól 22.12-kor induló 12-es járaton csuklós busz közlekedik. A Szamuely-Iakótelepen orvosi rendelőre lenne szükség. Mikorra várható? — kérdezték a ME- ZÖGÉP-nél. — Az új lakótelep orvosi rendelőjének műszaki átadása 1983. év végére várható, a rendelés azt követően megkezdődik. Az ötnapos munkahét bevezetésével az egészségügyben szombaton csak ügyelet van. Szeretnék, ha vizsgálat is lenne, így többen munkaidőn kívül mehetnének orvoshoz — hangzott el a kereskedelmi pártbizottság fórumán. — Az ötnapos munkahét bevezetésével foglalkozó rendelet értelmében az egészségügyi alapellátásban szombaton és vasárnap csak ügyeleti ellátás szervezhető. A körzeti orvosi ellátás és a szakrendelők egyaránt reggel nyolctól este hatig fogadják a betegeket, így van lehetőség munkaidőn kívüli orvosi ellátásra is. Mikor kap a Ságvári-telep gyógyszertárat? — kérdezték a konzervgyárban. — A gyógyszertár létesítését pénzügyi okokból a VI. ötéves tervidőszak Utolsó évére ütemezték. A THAIFÖLDI KIRÁLYI BALETT VENDÉGJÁTÉKA. A Fővárosi Operettszínházban a hónap elején megkezdte vendégjátékát a thaiföldi Királyi Balett. A budapesti művészeti hetek keretében a Rámájana hindu eposz thaiföldi változatát Ramakien címmel mutatták be. (MTI fotó — Benkő Imre felvétele — KS) SZÍNHÁZI NAPOK NYÍREGYHÁZÁN Csehov: Ványa bácsi Á szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka Alighanem Csehov ,munkássága gyakorolta a legnagyobb hatást századunk drámairodalmára. A XX. századi lélektani dráma első képviselőjének tekinthetjük, aki patetikus, lírai eszközökkel teremti meg a drámai hatást, a feszültséget, a jellegzetes csehovi atmoszférát. Ha jellemeznénk (leegyszerűsítetten, természetesen) Csehov életművét, azt mondhatnánk, hogy írásaiban nem az a fontos, ami valóban megtörtént, hanem az, ami nem. Az író a „víz alatti áramlást” figyeli, a „fecsegő felszín” alatti „hallgató mély”-t faggatja. Csehov hősei fojtogató környezetben (a századvég feudális maradványokkal terhes Oroszországában) élnek, de legjobb alakjai nem békéinek meg a sekélyességgel. De ahhoz sincs elég erejük, hogy legyőzzék környezetük szorongató kis- szerűségeit. Kosztolányi Dezső írja:,, ö ama boldog írók közé tartozik, akik azt mondják: ez az élet. De az ábrázolásuk oly eleven, a tájaik, a tárgyaik annyira érzékletesek, hogy a velük való társalgás után egy élmény gazdagságát érezzük, mintha utaztunk volna, embereket láttunk volna, vagy történt volna velünk valami. Neki nem is kell mesterkednie, mint másnak, csak leírni, amit lát.” Csehov drámái: Sirály (1896), Ványa bácsi (1897), Három nővér (1901), Cseresnyéskert (1904) új korszakot kezdtek nemcsak az orosz színház fejlődésében (a Művész Színház révén), hanem az egyetemes színházi kultúrában is. Ványa bácsi egész életét egy általa lángelmének tartott professzor szolgálatában fecsérli el, s amikor rádöbben tévedésére, már nem tud új életet kezdeni. Szerebrja- kov megjelenése azért olyan fontos, mert szétoszlatja a róla kialakult legendát. Kiderül, hogy méltatlan Ványa bácsi és a többiek önfeláldozására. A hamis önfeláldozás azonban nem tragédiákat szül, hanem komédiákat. Ezért nem tekintette Csehov a Ványa bácsit sem tragédiának. Ványa bácsi mellett Asztrov doktor a darab legizgalmasabb figurája, őt már lehúzta az orosz élet, gyakorlatilag alkoholista, már nem veszi észre maga körül az emberi értékeket, érzéseket, eltompult. Csak testetlen sóvárgás él benne valami más, szép iránt. Az álmok szertefoszlanák, s Asztrov számára (a Jelena- szerelem kudarca után) a vodka marad. A dráma groteszk elemei, az írói modor arra késztetik az olvasót (a nézőt), hogy fölülemelkedjen a bemutatott világon. De nagyon szomorú az a világ, amelyben az emberek vagy az álmokat kergetik vagy beleragadnak a mindennapokba. Ha pedig ez így van, akkor észrevétlenek maradnak a valóságos értékek. S éppen ebben van a Vá- nya bácsi mai nézőkhöz szóló üzenete: az információáradatban fuldokló ember az ellentétes értékek szorításában meg "kell, hogy tanuljon helyesen választani, mert különben elmegy az igazi értékek mellett. S akkor az élet nagyszabású lehetőségei mellett is elhalad. A Ványa bácsi főszerepeit Vallai Péter, Takács Katalin, Koós Olga, Kovács Lajos, Andorai Péter játssza. Rendező: Paál István. Nagy István Attila A tárgyalóteremből Ebédjeggyel manipulált Csupán egy jó esztendeig intézte Czine Sándorné Kiss Mária 55 éves mátészalkai lakos a FÜSZÉRT helyi kirendeltségénél a dolgozók ebédügyeit, mert egy visszamenő- leges vizsgálat fényt derített rá, hogy visszaéléseket követett el. A dolgozók a kirendeltségen egy ebédért 6,80-at fizettek, a vállalati hozzájárulás 5,10 volt, egy ebédért pedig a Halász étteremben 11,90-et kellett fizetni. Czinéné feladata az volt, hogy összeszedje az ebédpénzeket, azt összesítse, vegye át a vállalati hozzájárulást, és az így megkapott összegből biztosítsa a dolgozók ebédjét: rendelje meg a megfelelő létszám részére, és ossza ki. A dolgozók panaszkodtak: lehetetlenül keveset kapnak. Persze, hogy keveset, amikor Czinéné a ténylegesen megrendeltnél kevesebbet kért az étteremből, s azt osztotta ki, a különbözetet, a beszedett és megkapott ebédtérítés és az étteremnek fizetendő összeg közötti különbséget pedig zsebre tette. 15 hónap alatt így 1040 ebéddel rendelt kevesebbet a ténylegesnél, igaz viszont, hogy négy hónapban meg többet rendelt 171 ebéddel. Czinéné a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a férje rokkantsági nyugdíjas, és nehéz anyagi helyzetben voltak. Végül a Nyíregyházi Megyei Bíróság a sikkasztás miatt az asszonyt hat hónap szabadságvesztésre büntette, a büntetés végrehajtását azonban — különösképpen figyelembe véve, hogy az okozott kárt a vállalatnak megtérítette —, két évre a bíróság feltételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. <k) aI.:-IJ:Uk'iIE1ÍÍTT Nem tudom, ki mint van vele, mindenesetre én folytatásról folytatásra jobbnak vélem a Kórház a város szélén című csehszlovák tévéfilmsorozatot. Talán azért is mert a főszereplők már szinte személyes ismerőseinkké váltak és mindjobban átérezzük problémáikat, sorsfordulataikat. Ámbátor sokkal inkább azért, mert ez a nagyon tisztességes mértéktartással és mesterségbeli tudással, jó ízléssel (elkerülve az orvostörténetek szentimentális buktatóit) „megcsinált” sorozat hitelesen tudja megidézni egy mai kórház belvilágát, légkörét, elkerülhetetlen emberi-szakmai ütközéseit. S végeredményben az etikus- ságát. Minderről a múlt héten látott tizenkettedik rész, az ütközés is meggyőzhetett minket. Mintha csak a „betyárból lesz a legjobb pandúr” magyar szólásmondást illusztrálta volna a csütörtökön este sugárzott Az utolsó nap c. amerikai westernfilm. A megszokott külső panelekkel, jók-rosszak sémákkal, s végül az igazság diadalmaskodásával megjelenített történetet a krimisorozatból Madigan őrmesterként megismert kitűnő színész, Richard Widmark (Pathó István jól kifejező magyar szinkronjával) alakítása emelte az átlag fölé. A nagy sikerűnek ígérkező, parádés szereposztású magyar tévéfilmsorozat, a hatrészes Dániel második folytatása mintha halványabb lett volna, mint az emberi hiúságot létraügyben remekül megcélzott (és eltalált!) első rész. Am bízhatunk a továbbiakban, mert az igazságosság rendíthetetlen — jóllehet kicsit naiv — bajnoka, Dániel további eseteihez is bizonynyal jó az írói alapanyag (Szakonyi Károly munkája), kiválóak a színészi karakterfigurák, s Szálkái Sándor rendező nagyon ráérez a történetekben bujkáló szatírára és az ízig-vérig maiságra. Feldolgozásbeli szervi hibái ellenére is döbbenetes hatású volt a budapesti művészeti hetek alkalmából vasárnap este bemutatott új magyar tévéfilm, a Tanúkihallgatás. Túl a fiatalabb generációknak — szerencsére — elképzelhetetlen borzalmak, szadizmusok megjelenítésén, az üldözöttek gyógyíthatatlan lelki sebeinek feltépődésén (amit már sokszor megírtak és ábrázoltak), az volt elgondolkodtató, hogy az 1967-es zuglói nyilasok perének emberfarkas-vádlottjai hogyan ölthették magukra. több mint húsz évig a teljesen hétköznapi ember álarcát? Hogyan élhettek közöttünk szörnyű bűneikkel terhelten? Volt egyáltalán lelkiismeretűk? Azt hiszem, ez utóbbi kérdés magában foglalja a választ is ... Ami pedig a feldolgozást illeti, a cselekmény — a tárgyalás felidézése — mellékszálai nem kötődtek, szervesültek eléggé egymáshoz. így pl. az üldözött anya (Rutt- kai Éva) leányának külön története, vagy a hosszúra nyúlt (egyébként Tordy Géza által szuggesztíven előadott) 1939-es, meglehetősen kivételes képviselőházi felszólalás a zsidóellenes törvények ellen. Mindezzel együtt, a Szántó Erika novellájából Esztergályos Károly rendezte tévéfilm odaszögezett a képernyő elé. Merkovszky Pál Az emberek nagy többsége ad arra, hogy miként te- ki'k, milyen a lakás beosztása, a berendezése, kényelme, kényelmetlensége. A lakás méreteivel a legtöbb esetben meg kell alkudnia a benne lakónak, addig mindenképpen, amíg nagyobb lakásra el nem tudja cserélni a kisebbet. Azonban addig sem mindegy, nem lehet az, hogy milyen a lakás berendezése, esztétikuma, ízlése. Sőt még a beosztása is, mert bizonyos határokon belül azon is lehet módosítani kis méretű lakás esetében is. Minderre pedig érdemes és meg is kell tanítani mindannyiunkat. S ezt a tanítást már az iskoláskorban szükséges elkezdeni. A tanterv erre nem túl sok lehetőséget ad. Ezért hasznos megragadni minden erre kínálkozó alkalmat. Ilyet teremtett a rádió a Diákfélóra keretében a múlt hét egyik délelőttjén a Neked sem mindegy! címmel folytatott beszélgetésben. Még mindig a lakásnál maradva: pénteken befejeződött a tizenkét részből álló sorozat, amelv a Magánerőből folyó lakásépítkezésről készült. Azzal a nem titkolt céllal, hogy mind a lehetőségek, mind az akadályok feltérképezésével segítséget adjon az építtetőknek, s netán segíthessen az akadályok elhárításában mind a jelenleg építtetőknek, mind azoknak, akik ezután szánják rá magukat. Mert valóban nagy elszá- nás szükséges hozzá, az kiderült ennek a gondosan szerkesztett sorozatnak szinte minden adásából. A jövőben valószínűleg még növekedni fog a magánerőből építeni kívánók száma, tehát még több tanácsra és még több valóságos segítségre lesz szükség. Ez a most véget ért sorozat feltétlenül folytatást kíván. Az élet minőségéhez tartozik az is, hogyan töltjük időnket a napi kötelező munkaidő után. Mennyire használjuk ki testünk és szellemünk regenerálására ezt a szabad időt, vagy mennyit rablunk el belőle újabb pénzforrások megteremtésére, kiaknázására. A vállalaton belüli kisvállalkozásoknak nyitott zöld út nem fog kedvezni sem a munkaerő fizikai újratermelésének, sem szellemi megújulásának. (Ettől ezek a kisvállalkozások gazdaságilag még lehetnek szükségesek és hasznosak is.) Éppen ezért a közművelődésben dolgozóknak is meg kell teremteniük mielőbb a maguk kisvállalkozásait azzal a céllal, hogy minél több jó ötlettel és elfoglaltsági lehetőség ajánlásával teremtsenek lehetőséget minél több embernek a fizikai és v szellemi megújulásra. Mindez legutóbb annak a műsornak a hallatán ötlött fel bennem, amelyet Központban a szabad idő címmel a csepeli szabadidő-parkból és a berlini szabadidő központból közvetítettek. Azonkívül, hogy legalább minden nagyobb településen törekedni kellene ilyen központok kialakítására, jó lenne arra is megtanítani (nem: ránevelni már iskoláskorban!) az embereket arra, hogy tudjanak lazítani (nem a munkahelyen !), legyenek képesek „elengedni magukat”, amikor a pihenésnek van itt az ideje. Seregi István
