Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-10 / 238. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. október 10. DIVAT A DURUVÁLL-ból Itt az ősz, közeleg a tél. Oj évszakok, új divat. A selyem Jersey mieden év- ' divatja. A* Idei ősz—tél nagy divatja a pelerln, s a tölcsérujjal készült kabát. Mindkét modell korosztálytól' függetlenül bárkinek elónyüs. Ősszel rendkívül praktikus a fregoli kabát, változatossá teszi ruhatárunkat. A fővárosban és talán még néhány nagyobb városban már vannak olyan éttermek, ahol csak diétás ételekkel várják a vendégeket. Másutt, így megyénkben és Nyíregyházán is még gyermekcipőben jár ezen a téren a vendéglátóipar Segít a szövetség Kezdő lépések már vannak. A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat ez év márciusában körlevélben hívta fel az éttermek vezetőinek a figyelmét a diétás ételek és cukrászipari termékek bevezetésére. Mondván: életritmusunk változása folytán csökken a szervezetünk fizikai igénybevétele, s ezzel előtérbe kerül a kalóriaszegény ételek igénye a táplálkozásban. A diéta ugyan nem új dolog, de tudvalevő, hogy a vendéglátásban dolgozók ezzel kapcsolatos képzésben nem részesültek, legalábbis eddig. E hiányt igyekszik pótolni a szakács- és cukrászszövetség különböző kiadványaival. Nyíregyházán jelenleg öt étteremben szerepel diétás menü az étlapon. A legtöbb öt-hat féle a Hotel Szabolcs étlapján. Vidéken csak a Szatmár étteremben kínálnak diétás menüt. Üzemi konyhákon is el tudnák készíteni az ilyen menüket, azonban erre még nem tudunk példát városunkban, de megyénkben sem. A diéta nem jelent feltétlenül lemondást, például a cukorbetegek sincsenek a süteményektől eltiltva. Rájuk Hol a virsli ? gondolt a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat jósavárosi sütőüzemében dolgozó három tagú team, amikor tavaly — egyéb munkájuk mellett — cukorbetegek által fogyasztható sütemény gyártását kikísérletezték. Nekik köszönhető, hogy minden pénteken almás és túrós lepény, valamint félkész torta, piskótalap készül az üzemben. Kevés a rendelés De hol vásárolhatják meg ezeket a cukorbetegek, hiszen nem mondhatjuk, hogy lép- ten-nyomon kínálják az üzletekben. Amint Fekete Zoltánná a sütőipari vállalat laboratóriumának vezetője elmondta — aki egyébként az említett teámnak egyik tagja —, mindössze a Kelet Áruház csemegeboltja rendel ilyen süteményeket, s a mer gyei rendelőintézet büféje, valamint a jósavárosi szakboltjukban árusítják. ósi gyógymód A team munkájának fogadtatása tehát nem valami lelkes, noha munkájuknak célja az, hogy minél több ember élvezhesse az étkezés örömét. E törekvésükről ma sem mondanak le, a team tagjai most azon törik a fejüket, milyen késztermékeket gyárthatna a vállalat a gabonaipar által kínált búzacsírából, búzakorpából, kukoricadarából, sárgaborsólisztből, extrudált szójából. A táplálkozással való gyógyítás az egyik legősibb kezelési mód az orvosok szerint. A diéta, a korszerű táplálkozás tehát nem lebecsülendő, kár hogy vendéglátásunk, élelmiszeriparunk, s a kereskedelem még mindig nem fordít elég hangsúlyt er-, re. (s. á.) A diéta nem lemondás Kezdeményez a vendéglátó és a sütőipar STATISZTIKAI ADATOK SZERINT HAZÁNKBAN A FELNŐTT LAKOSSÁG KÖZEL FELÉNEK DIÉTÁZNIA KELLENE, ÉS SAJNOS A GYEREKEK KÖZÖTT IS VANNAK SZÉP SZÁMMAL CUKORBETEGEK. NYUGODTAN MONDHATJUK TEHÁT: TÁRSADALMI ÉRDEK ÉS PERMANENS FELADAT, HOGY A GYÓGYÉLELMEZÉS KORSZERŰ FORMÁJÁT MEGTEREMTSÜK. öt kérdés a A gyakorló vásárló tapasztalja: nem minden van rendjén a húsellátásban. így érthető, ha olvasóink is számos kérdést tesznek fel ezzel kapcsolatban. Ezekből most egy kis csokorra valót nyújtottunk át az állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatójának, Tamás Imrének. — Sokan panaszolják a virsli hiányát. — Átmeneti problémáról van szó, s az okok nem bennünk keresendők. Az történt ugyanis, hogy a tröszt beszerzésekkel megbízott vállalata rossz méretű műbelet rendelt — importból. Ezek a mi gépeinkkel nem használhatók. Már ígéretet kaptunk az intézkedésre. Amíg ez megtörténik, hot-doggal igyekszünk a hiányt pótolni. Ebből a korábbinál kétszer, háromszor többet gyártunk. — Miért vizes a párizsi? — A párizsiba a szabványnak megfelelő mennyiségű víz kerül. A víz nem több a megengedettnél, azonban a látszat az, hogy ez nem így van. Ennek oka, •hogy készítéséhez fagyasztott importhúst is fel kell használnunk. Ezt feldolgozás előtt természetesen kiengedjük, csakhogy a fagyasztott hús vízmegtartó képessége más mint a friss húsé. Elengedi a vizet, ezért tűnik úgy, hogy nedvesebb a megengedettnél, annak ellenére, hogy az előírtnál 2—3 százalékkal kevesebb vizet teszünk a masszába. húsellátásról — A vevő arra panaszkodik, hogy a hentesnél vett húson sok a zsír. A hentes azt mondja: így kapja a húsipartól, s ha ezt lefejti a húsról, az ő vesztesége lesz nagy. •— Tőlünk a megengedett- inéi zsírosabb hús nem mehet kh Erről a „végpont” ellenőrzés gondoskodik, .vagyis csak akkor kerül a pecsét a szállítólevélre, amikor már rakodják a kiszállítandó árut. Azonban nemcsak a húsipar küld árut a boltokba, hanem mások, például az áfészek is. De ha bármelyik boltnak velünk szemben lenne kifogása, szeretnénk ha azt jeleznék is. — Sokan hiányolják a baromfi-felvágottakat. — Kevés is van belőlük, hiszen a gyártó békéscsabaiak képtelenek eleget szállítani. A megoldás azonban már közeledik: a tröszt 8, baromfi felvágotthoz szükséges speciális gépet szerez be tőkés importból, s ezek közül egy Nyíregyházára kerül. Már tárgyalunk a Hun- niacoppal, hogy a kellő meny- nyiségű baromfiúst szállítsák majd a számunkra. Jövőre tehát, már mi is gyártjuk a kedvelt készítményt. — Lesz-e újdonság? — Igen. Juhhúsból szándékozunk felvágottakat gyártani. Ez is a következő esztendő programja. S. Z. A vonat július 25-én 14 óra 25 perckor indult Tiszalökről. A menetengedélyt a forgalmista 14,15-kor kérte , ekkor az állomásközd távbeszélőben benne volt a váltókezelő, aki vette a jelzést, de nem jegyezte be naplójába. A ti- szavasvári forgalmista a szabad vágányút beállítását 14,25-kor rendelte el, s két perc múlva mindkét őrhely szabad bejáratot jelzett. Amikor a vonat Egyházer- dó megállóhelyről elindult, 50 kilométeres sebességre gyorsított, majd megszüntette a vontatást, mert a bejárati előjelzőn a főjelző „Megállj jelzés várható” jelzési képet látott. A vonat sebessége fokozatosan csökkeni kezdett. Néhány perc múlva a mozdonyvezető észrevette, hogy a tiszavasvári szakmunkásképzőbe vezető út és a vasút kereszteződését záró sorompó nyitva van, de hiába tette a fékező szelepet gyors állásba (ez a legintenzívebb fékezési módj, már nem tudott megállni. Amikor a sorompótól alig húsz méterre járt, egy gépkocsi tűnt fel szeme előtt, de a vonat — ha lassítva is — tovább haladt. A mozdony a kocsi elejét kapta el, 27 métert tolta maga előtt, aztán beledobta a vasút melletti árokba. A kocsi külseje alapján tragikus eseményre számított, s ijedten futott a Skodához. És ekkor fellélegezhetett, mert bár a kocsiban négyen ültek, ki tudja milyen megfontolásból, a jobb oldali első ülés — ahol a mozdony a legnagyobb roncsolást végezte — üres volt, a kocsi vezetője köny- nyebb sérülésekkel úszta meg, Kizár vagy felen „Rendel“ a páciens — Tíz forintért kérem a szokásosat! — rendelkezett a beteg a gyógyszertárban. Megszokta, s mióta 1977. január elsejétől tucatszám kaphat recept nélkül is tablettákat, önmagának „rendel” egy bizonyos mennyiséget. Hogy ez a módszer milyen óriási veszélyeket rejt magában, a napokban megtartott országos egészségügyi ifjúsági napokon tartott előadás világított rá. — A ma már forgalomban levő medicinák úgy hozzátartoznak a modern ember életéhez, mint a reggeli kávé — fejtegeti dr. Mészáros Judit, a megyei kórház orvosa, a rendezvény szervezője. — A komfortérzéshez mindenki igyekszik tartani otthon a legfontosabb készítményekből. Csakhogy ezek egyáltalán nem veszélytelenek, mert egyik a másik hatását kizárhatja, vagy felerősítheti. Nem elég, ha valaki nyakló nélkül szedi a gyógyszereket, mert többet árthat magának, mint használ. — Gyógyszerfogyasztó nép vagyunk — említette előadásában dr. Bartha Attila, a reumatológiai osztály orvosa. — Ha a beteg a szomszédasszonynak rendelt fizikoterápiás kezelést képzeli el magának, alig lehet lebeszélni, hogy egyénileg kell megszabni a gyógymódot. Még az sem mindegy, hogy a tíz évvel ezelőtt szedett és akkor hatásosnak bizonyuló készítményt most nem javasolná a kezelőorvos. Különösen a reumatológiában nagy jelentőségű az a felismerés, hogy a betegnek meg kell tanulnia együttélni a betegséggel és nem lehet látványos eredményt elérni. Ha néhány nap alatt nem múlnak a tünetek, a beteg elrohan egy másik orvoshoz, szedi az ott kapott gyógyszereket is, és esetleg csodálkozik, miért nem hatásos a „kombinált” kezelés. A mértéktelen gyógyszer- fogyasztásról a patikák alkalmazottai tudnának mesélni. Előadásában Ferenczi Éva utalt rá, hogy különösen a városokban, ahol több orvos és gyógyszertár közt „válogathat” a beteg, nagy a gyógyszerkiadó és a patikus felelőssége. Bár nincs joga megtagadni egy készítmény kiadását, ha arról receptet visz a beteg vagy pedig vény nélkül is hozzáférhet. Ä gyógyszerész csak annyit tehet, hogy felhívja a beteg figyelmét a várható gyógyszerkölcsönhatásra. Tóth Kornélia A XXI. országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából ma nyitják meg a látogatók előtt a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban a Kállóserajénből áttelepített paraszti lakást. Már rendszeressé vált az utóbbi években, hogy a múzeumfaluban októberben átadnak cgy-egy építményt. így kerül sor a mai ünnepségre is. Az 1885 körül épült lakás utolsó gazdája Papp János volt, aki a múzeumfalu szakmunkása, tőle vásárolták a múlt évben. A nyírségi parasztházat a 30-as évek használati bútoraival, tárgyaival rendezték be. (Elek Emil felvétele) Szolgálat másnaposán Elítélték a tiszavasvári vasúti baleset okozóját a hátsó ülés három utasa, bár súlyosabb sérüléseket szenvedett, de életveszélyes egyik sem volt. A sérülteket természetesen kórházba vitték, a rendőrség pedig szakértők bevonásával látott hozzá, hogy megállapítsa: ki, vagy kik mulasztottak, mi idézhette elő a balesetet? Ütjük először ahhoz a váltókezelőhöz vezetett, akinek a sorompó kezelése a feladata lett volna, s aki nem zárta le a sorompót. . Itt furcsa dologra derült fény. Ferenczi István 49 éves ti- szalöki lakos előző este három üveg sört megivott, s úgy ballagott hazafelé. Útközben egy lakodalmas házhoz tévedt, ahol hajnalig ivott, s reggel fél 8-kor ká- bultan ébredt. Ekkor jutott eszébe, hogy neki már rég szolgálatba kellett volna állni. Gyorsan felöltözött, jelentkezett a forgalmistánál, aki nem akarta megengedni, hogy szolgálatba álljon, mert látta rajta, hogy nem egészen józan. Ferenczi az állomásfőnökhöz fordult, családi ügyeire hivat ■ izva próbálta megmagyarázni késését, a főnök pedig engedélyezte, csak két órát vont le a késés miatt. Ferenczi tehát szolgálatba állt, de hogy másnaposságának véget vessen, megitta a magával vitt barackpálinkát, ivott még rá egy üveg sört is. A vonat indulásakor telefonon kapott jelzéseket és utasításokat még meghallotta, de a sorompó lezárása helyett az őrbódé mögé ment, s lefeküdt aludni. Ekkor jött a vonat. Ahogy a szakértők megállapították: ahhoz, hogy a vonat megálljon, 113 méter fékút szükséges, ez pedig nagyobb mint az észlelhetőség távolsága. Nem látta tehát időben a nyitott sorompót a mozdony vezetője, s nem látta a közelgő vonatot a gépko- , esi vezetője sem, mert ennél a sorompónál a vasúti pálya egy rövid szakasza is csak akkor látható be, ha egy méternyire megközelíti a síneket. Ezért maradt ott a szakállas sorompó, amit a kezelő nem húzott le. Ferenczi Istvánt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt nyolc hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta foglalkozásától. A bíróság enyhítő körülményként értékelte Ferenczi büntetlen előéletét és azt, hogy tíz gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Az ítélet jogerős. Heti bosszúságunk Pötty Megrögzött bevásárló létemre se tudom mindig előre kiszámítani, mikor érdemes vásárolni, így aztán előfordul, hogy egy satnya és szíias kifliért is hosszú sor végére kell állnom. így történt ez valamelyik nap is, s míg a pénztárgéphez értem, akaratlanul is hallottam, hogy az előttem lévők mit fizetnek. Ki ilyen, ki olyan kenyeret, ki tejfölt, ki tejet diktált a pénztárosnak, de feltűnt, hogy majdnem mindenki egy mákos beiglit is kért. „A 21,80-asből?" — kérdezett visz- sza a pénztáros, majd adta a blokkot a pultnál dolgozó lányok, asszonyok pedig egymás után szedegették le a polcról a 21,80-ast. Nem vagyok nő, de ha az lennék, a)ckor is túl lennék azon a koron, amikor még kivánós az ember, de mit tagadjam, a szemem nekem is egyre többször tévedt a mákos rudak felé, s mire a kasszához értem, már olyan természetesen diktáltam be én is a 21.80-at, mintha eredetileg is ezért álltam volna sorba. Mit is tagadjam, alig vártam, hogy hazaérjek, kést ragadtam, s mindjárt levágtam egy tisztességes darabot. Már- már bele is haraptam, amikor eszembe jutott, hogy én mákost vettem, a kezemben lévő rúd azonban olyan hófehér, mintha tejbegrízzel töltötték volna. Hogy ilyen kalács nincs? Mit számit az, eredetileg olyan mákos sincs, amiből hiányzik a mák. Na, de ne vágjak a történet vége elé, az üres rúd láttán azzal vigasztaltam magam, hogy nyilván csak a végéből hiányzik a mák, ám hiába vagdostam az egészet darabokra, a közepe is üres volt. Már-már bosszankodni kezdtem volna a máktalan mákoson, amikor eszembe jutott: néhány nappal korábban hányán keresték a mákot kedvenc zöldségboltomban, s ott kénytelenek voltak mindenkinek azt válaszolni, hogy nincs. Miért pont a sütőipari vállalat mákbeszerzöje kapott volna. Mák helyett Eleni- ummal nyugtattam magam, este mákgubóból főtt tea helyett Tardyllal aludtam el, s arról a barátomról álmodtam, aki ha megkérdeztük tőle: miért nem eszik mákos tésztát, azt válaszolta, mert nem akarja, hogy pöttyös legyen a gyomra. Haver! A nyíregyházi 21,80- as beiglit nyugodtan meg- eheted. B. i. Mellesleg Szüret idején az ember akarva-aka- ratlanul nemcsak az aranyló szőlőfürtökre gondol, hanem az áldott nedűre is, amit jobb helyen a szemenszedettből szűrnek. Ilyenkor a szőlősgazdák igyekeznek egymást túllicitálni mallgánfok dolgában, bizonyítván, hogy az ő bora az olyan bor, hogy az már nem is bor csupán. Különösen igaz ez az idén, amikor sok napfény édesítette meg a saszlát és a szlanka- menkát, s a termés mennyiségére sem lehet panasz. Mellesleg olvastam a héten, hogy a közép-franciaországi Chablis szőlősgazdái az idei bőséges és jó minőségű szőlőtermés láttán igencsak jó hangulatban várják a szüretet, míg az ottani Serein folyó halai annál kevésbé. A bortermelők ugyanis a folyóba öntötték a korábbi évekről megmaradt boraikat, s a boros vízben, avagy a pancsolt borban halak ezrei pusztultak el. Mondhatnánk úgy is, hogy szegény halak halálra itták magukat. Nagyon furcsa ez kérem, hiszen most már akkor azt sem lehet elmondani, hogy él mint a hal a vízben, hiszen azok a szegény kopoltyúsok éppen a vízben végezték be. Aztán meggondolandó az is, hogy mondjuk-e ezek után: borban az igazság, amikor azok a szegény halak igaztalanul pusztultak el a borban. Mondja ismerősöm, neki a szüretről még egyszer sem a hal jutott az eszébe, hanem, sajnos, az ő élete párja, aki ilyenkor, októberben a szüret ürügyén olyan jó hangulatba jön, hogy még karácsonykor sem józanodik ki. Neki aztán önthetnék a francia borvidék összes termékét abba a nevezetes folyóba, az ő férje ott lubickolna éjjelnappal. Különben is, náluk az nem történhetne meg, hogy a korábbi évek borát a kanálisba öntenék. Először is: az ő férje minden évben gondoskodik róla, hogy ne maradjon az előző esztendőről. Másodszor: lehetne az a lötty olyan, akár az ecet, az ő férje akkor sem veszítené kárba, mert azt vallja, hogy rossz bor nincs, csak rossz borivó. Neki már a murci is mennyei ital.. . (angyal)
